UTAZZ
A Rovatból

A tündéri nevű Ajnácskő vára

Az egykori tulajdonosok között találhatunk erkölcstelen bárót és intrikus királynét is.


Fülektől mintegy tizenöt kilométerre terül el a kis Ajnácskő település, mely egy magas, meredek oldalú, kúp formájú sziklacsúcsot ölel körül. E sziklacsúcs tetején állt egykor Ajnácskő vára. A kis faluban, megkerülve a hegyet, találtunk rá a várhoz vezető útra. Egy szép székelykapu jelenti a belépést a várhegy területére.

Innen egy rövid, nem túl meredek út vezet fel a sziklákhoz. Szándékosan nem várat írtam, hisz hogy itt vár állna, az bizony erős túlzás lenne. A meredek sziklákon már csak itt-ott lehet felfedezni némi faltöredéket. Sajnos, mint sok más sorstársa, Ajnácskő is a környéken építkező falusiak martalékaként végezte. Köveinek legnagyobb részét elhordták, házaik építéséhez.

ajnacsko2

ajnacsko3

ajnacsko4

Itt állt valahol a kaputorony, amelyen át az alsó várba érkezett a belépő. Az alsó várban valószínűleg fa épületek álltak. Különböző gazdasági épületek, istállók kaptak itt helyet.

A falak legtöbbje az alapok szintjéig el lett hordva, csak egy alapos feltárás tudná kideríteni pontos helyüket. Bizony figyelmesen körül kell néznünk, hogy emberi kezek munkájának nyomaira bukkanjunk.

A felső várba vezető sziklába vájt lépcső végre egy kézzel fogható bizonyíték a valamikori vár létezésére. Ez a lépcső egy keskeny sziklapárkányra vezet. Egyes elképzelések szerint, itt még egy kis palota épület is állt.

ajnacsko5

ajnacsko7

ajnacsko8

Denevér, a Várblogger

A blog célja: a történelmi Magyarország várainak bemutatása fényképek, rajzok, alaprajzok, térképek, várkapitányok életrajza, a történelemben játszott szerepük és rajongói fotók alapján. Denevér szerint, aki várainkra csak mint ódon épületekre tekint, súlyos hibát követ el. Nem egyszerű épületekről van itt szó. Emberi sorsok, életek, hőstettek kötődnek a romos falakhoz. Híres, és névtelen hősök vére áztatta köveiket. Minden egyes várunk egy kis darabja történelmünknek, ezért ő sem tud érzelmek nélkül nézni egyetlen várunkra sem.

A magyarországi várakat a Várblogger segítségével mutatjuk be portálunkon.

ajnacsko9

ajnacsko11

ajnacsko12

Ha épület nyomait nem is, de találtam egy kis sziklába vájt helyiséget. Talán valamilyen raktár lehetett ez, amiben élelmet, vagy lőszert tároltak. Mindenesetre odafigyeltek a komfortra, hisz még ablakot is faragtak a sziklában.

Tovább kapaszkodtam felfelé, hogy újabb maradványokra leljek. Bevallom most erősen elgondolkodtam, hogy képesek a zergék kéz nélkül mozogni a meredek sziklákon. De fáradozásom nem teljesen hiábavaló volt.

A sziklába vésett kis párkány talán fontos szerepet kapott egykor, bár nem sikerült kitalálnom, pontosan mi lehetett az. Talán csak a fantáziám játéka, de feljebb egy gerenda számára kivésett üreget véltem felismerni.

ajnacsko13

ajnacsko14

ajnacsko15

ajnacsko16

Ebből a magasságból már gyönyörű kilátás nyílt a kis településre. Már majdnem a csúcsig kapaszkodtam, mikor végre találtam egy kis megmaradt falszakaszt, benne boltíves ablakkal. Őszintén szólva, nem is értem, hogyan sikerült túlélnie az elmúlt évszázadokban zajló alapos bontási munkákat. Félő, hogy az idő vasfoga fogja hamarosan elpusztítani, ha továbbra sem tesz érte

senki, semmit.

Valamikor ilyen szép kilátás nyílt ebből az ablakból, a vár alatt elterülő tájra. Amit már én sem tudtam megközelíteni: a szikla tetején egy épület falainak maradványai küszködnek az idővel. Elképzelésem sincs, hogyan jutottak fel oda, talán fából készült lépcsőn. Minden esetre, a gyakorlatilag függőleges sziklafalon, számomra esélytelen volt. Pedig a panorámáért szívesen felmásztam volna. Valószínűleg ez lehetett a vár magjának számító kör, vagy ovális formájú lakótorony.

Mivel felfelé már nem volt út tovább, kénytelenek voltunk elindulni lefelé a várból. Ha valakinek kedve támadna ide látogatni, nem árt tudnia, ez a vár nem kisgyerekeknek való hely. Ha vannak is itt - ott korlátok, nem kapaszkodnék beléjük nyugodt szívvel.

Még egy búcsúpillantás a sziklákra, amik valamikor egy vár szerves részei lehettek. Ha nincs is sok látnivaló, azért én minden várakat szerető embernek ajánlok egy kirándulást ide! De még jobban örülnék, ha a szakemberek is rátalálnának Ajnácskőre, egy kis feltárás, és állagmegóvás céljával.

ajnacsko17

ajnacsko18

ajnacsko19

Íme, így fest a várhegy a magasból.

Ajnácskő várának története

A XIII. századi okiratokból ismert, hogy ezen a vidéken nagyobb területet birtokoltak a beckói várjobbágyok. Az első, napjainkig fennmaradt forrás szerint 1247-ben Árpád-házi IV. Béla király a Zólyomi Detre fia Mikó előkelőnek adományozta oda az itteni „Tika” földjét, hogy arra alkalmas hegyen várat építtessen. Ő emeltethette Ajnácskő korai vármagját, ami a kicsiny, szinte megközelíthetetlen sziklacsúcson létesült.

A várurak jöttek-mentek az évszázadok során, míg végül 1411-ben Salgói Miklós lett az örökös. De Luxemburgi Zsigmond király a bárót engedetlensége és erkölcstelen életmódja miatt - mivel együtt élt Garai János feleségével, Hedvig mazóviai hercegnővel -, megfosztotta minden birtokától, úgymint a nógrádi Salgótól, Ajnácskőtől, valamint a Hont vármegyei Salgóvártól és a Mátra hegységben lévő Benevártól.

Végül a vár alaprajza: a vastag vonalak, a még látható falmaradványokat jelölik

ajnacsko20

Az elkobzott várbirtokot a király rövidesen feleségének Cillei Borbálának adományozta oda. Azonban Zsigmond a halála előtti napokban elfogatta az intrikáló feleségét, mert az ellenezte, hogy Habsburg Albert osztrák herceg legyen a magyar uralkodó. Az úrnő minden birtokát elkobozták, így Ajnácskőt is.

A csatározások tovább folytak országon belül és Ajnácskő vára gyakorlatilag kézről-kézre járt: hol zálogba adták, hol váltságdíjul, hol pedig ország egyik hírhedt rablólovagja kaparintotta meg. Később a törökök, majd a kurucok is harcoltak a Ajnácskőért és Ajnácskő ellen is. Ennyi viszontagság után a Rákóczi szabadságharcot lezáró szatmári békekötés után, 1711-ben megmenekült hányattatott sorsa elől: ismeretlen indokok alapján ezt az erődítményt nem rombolták le, mint oly sok magyarországi társát.

Ilyen lehetett fénykorában...

ajnacsko21

Erre bizonyíték, hogy 1744-ben - a vár eladásakor - részletes leltár készült. Ekkor történt Ajnácskő utolsó említése, közelebbről ismeretlen időpontban elhagyták lakói, a gondozás nélkül maradt várfalakat és épületeket az időjárás vasfoga tépázta meg. A maradványainak eltűnését csak fokozta, hogy a környékbeli lakosság erőteljesen bontotta, építőanyagul nyerve a várrom köveit.

A vár izgalmas és részletes történetét teljes egészében és még több régi képet ITT TALÁLTOK.

Nyomj egy lájkot, ha szívesen megnéznéd Ajnácskő várát!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
Kijött a friss lista: nem az Eiffel-torony lett a világ legjobb látványossága, hanem egy kiszolgált hajó
A Tripadvisor közzétette a 2026-os Travelers’ Choice Awards listáját, amelyen a skóciai Royal Yacht Britannia végzett az élen. Az egykori királyi jacht mögött a barcelonai Sagrada Família és a szingapúri Gardens by the Bay került a dobogóra.


Nem az Eiffel-torony, a római Colosseum vagy a párizsi Louvre nyerte a világ legjobb látványosságának járó díjat a Tripadvisor 2026-os globális rangsorában. A turisztikai platform felhasználóinak értékelései alapján a világelső II. Erzsébet királynő egykori hajója, az edinburgh-i kikötőben álló Royal Yacht Britannia lett.

A listán nagyot ment New York is: az Empire State Building bekerült a top 5-be, megelőzve ezzel több világhírű európai klasszikust – írta a New York Post.

A Tripadvisor Travelers’ Choice Awards: Best of the Best listáját 12 hónapon át gyűjtött, több millió utazói értékelés és vélemény alapján állították össze. A díj presztízsét jelzi, hogy a platformon szereplő nyolcmillió helyszín és program kevesebb mint egy százaléka éri el ezt a legmagasabb szintű elismerést.

Laurel Greatrix, a Tripadvisor Group kommunikációs igazgatója a díj súlyáról elmondta, hogy az valódi utazói élményeken alapul.

„Ez nehezen kivívott elismerés, amelyet utazók milliói formáltak: lefoglalták, megjelentek, majd értékelték, mi érte meg valójában az idejüket” – közölte.

A skót győztes mögött

a második helyen

a barcelonai Sagrada Família végzett. A több mint 140 éve épülő bazilika tavaly lett a világ legmagasabb temploma, februárban pedig elérte végleges, 172,5 méteres magasságát.

A harmadik helyet

Szingapúr futurisztikus parkja, a Gardens by the Bay szerezte meg, amelynek Supertree-ligetei és üvegkupolás esőerdeje a látogatók kedvence.

A negyedik helyre

az Empire State Building futott be, amely ezzel az Egyesült Államok első számú látványossága lett, megelőzve a globális listán többek között a nyolcadik helyezett Eiffel-tornyot is.

A top 5-öt

a Kajmán-szigeteken található Cayman Crystal Caves barlangrendszer zárja.

New York nemcsak az ikonikus felhőkarcolóval szerepelt jól: az Egyesült Államok tíz legjobb élményprogramja közé bekerült a Central Parkban tartott riksás idegenvezetés és a 9/11-es emlékműnél, valamint a Ground Zerónál tartott túra is.

A Royal Yacht Britannia

44 éven át állt a brit királyi család szolgálatában, mielőtt 1997-ben nyugdíjazták. Franck Bruyère, a ma múzeumhajóként működő látványosság vezérigazgatója a győzelemre reagálva kiemelte, hogy a siker a csapatuk elkötelezettségét tükrözi. Hozzátette, továbbra is azon dolgoznak, hogy emlékezetes látogatásokat kínáljanak, amelyek megérik a rájuk szánt időt.

Bár magyar látványosság nem került a globális top 10-be, a nemzetközi rangsorokból Budapest sem marad ki.

Egy korábbi Time Out-lista szerint a magyar főváros Európa hatodik legjobb úti célja a szóló utazók számára. A Tripadvisor-lista győztesei között is megfigyelhető az a trend, hogy az utazók az egyedi, csak az adott helyre jellemző élményeket díjazzák. Erre jó hazai példa a mohácsi busójárás, amely az UNESCO által is elismert kulturális örökségként évente több tízezer látogatót vonz.

Via NewYorkPost


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
129 napos világkörüli hajóút indul 2028-ban, 26 országot és 6 kontinenst érint
A Holland America Line egy nagyszabású, világ körüli hajóutat jelentett be 2028-ra. Az út Fort Lauderdale-ből indul, és érinti többek között az Antarktiszt és a Húsvét-szigetet is.


Egy 129 napos, 26 országot és 45 kikötőt érintő világ körüli hajóúttal készül a 2028-as évre a Holland America Line. A kaland során az utasok hat kontinenst járhatnak be, és olyan különleges helyek mellett is elhaladnak, mint a térképeken nem is jelölt, fiktív Nulla-sziget.

Ezzel párhuzamosan egy másik, 90 napos utat is indítanak, amely elsősorban Ausztráliára és Új-Zélandra fókuszál.

A cég két új, úgynevezett Grand Voyage útvonalat jelentett be a 2028-as év elejére. A 129 napos Grand World Voyage a Volendam nevű hajóval indul a floridai Fort Lauderdale-ből, míg a 90 napos Grand Australia and New Zealand Voyage a Zaandam fedélzetén startol a kaliforniai San Diegóból. A Holland America Line hivatalos közleménye szerint az utak különlegességét az adja, hogy olyan ritkán látogatott kikötőket is érintenek, amelyeket a legtöbb túra elkerül.

Beth Bodensteiner, a vállalat elnöke arról beszélt, hogy az útvonalakat tudatosan úgy tervezték, hogy az utasok a lehető legtöbb időt tölthessék a felfedezéssel.

„A Grand Voyage útvonalaknak az adja a különlegességét, hogy az utasokat olyan ritka kikötőkbe is elvisszük, amelyeket alapjáraton ritkán érintenek más túrák” – fogalmazott.

A Fort Lauderdale-ből induló, több mint négyhónapos út a Karib-térségen és Dél-Amerika keleti partvidékén áthaladva veszi az irányt az Antarktisz felé. Innen a chilei fjordokon keresztül jut el a Húsvét-szigetre, majd Bora Bora következik.

Az óceániai kitérő után Új-Zéland, Ausztrália, Indonézia, Szingapúr és Srí Lanka jön, majd a hajó az Indiai-óceánon átkelve éri el a Jóreménység fokát.

A hajó a Guineai-öbölben elhalad az Egyenlítő és a kezdő hosszúsági kör metszéspontjánál található, fiktív Nulla-sziget mellett.

Ezt követően Nyugat-Afrika érintésével, egy transzatlanti átkelés után Puerto Ricón keresztül tér vissza Floridába.

A másik, San Diegóból induló 90 napos út Hawaii érintésével kezdődik, mielőtt Ausztrália és Új-Zéland felé venné az irányt. A visszaúton a Fidzsi-szigeteket, Szamoát és Francia Polinéziát is útba ejti. Az utasok hosszabb időt tölthetnek Bora Borán, mielőtt visszatérnének San Diegóba.

Az utakra április 30. óta lehet előfoglalási kérelmet leadni a Holland America Line-nál, illetve utazási tanácsadón keresztül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Magyarország egyetlen kőpiramisa egy Fejér megyei erdő mélyén rejtőzik
Fejér vármegye olyan különleges látnivalókat kínál, mint az iszkaszentgyörgyi piramis vagy a pákozdi ingókövek. Ezek a helyszínek egyetlen hétvége alatt, családbarát túrákkal is könnyedén bejárhatók.


Nem kell Egyiptomig utazni egy piramishoz, és a Velencei-tó partján sem csak a strandok kínálnak kalandot. Fejér vármegye egyetlen hétvégébe sűrítve adagolja azokat a „nem is tudtad, hogy létezik” típusú élményeket, amelyek egy tavaszi kirándulást valódi felfedezőúttá tesznek. A Vértes vadregényes gerincétől a Velencei-hegység ősi gránitszikláiig olyan útvonal rajzolódik ki, amely egyszerre szól a történelem drámáiról, a természet formabontó erejéről és a mindent legyőző emberi alkotókedvről.

A régió egy kényelmesen bejárható, családbarát körön kínálja rejtett kincseit, ahol minden kanyar után újabb fotótéma és egy elfeledett legenda vár.

A Vértes és környékének felfedezése Iszkaszentgyörgy határában, egy erdei úton indul, ahol Magyarország egyetlen ismert kőpiramisa bújik meg. A Pappenheim grófi családhoz kötődő, eredetileg tíz méter magas emlékhelyet az 1960-as években elbontották, de a helyiek összefogásának köszönhetően 2014-ben újjászületett. A ma látható, szerényebb építmény alapjaiba egy időkapszulát is elhelyeztek, amely a jövőnek üzen. A hely jelentőségét Gáll Attila polgármester fogalmazta meg a legpontosabban:

„A kőpiramis nagyon fontos része Iszkaszentgyörgy történelmének, identitásának.”

Innen csupán egy rövid autózás Fehérvárcsurgó, ahol a klasszicista-eklektikus Károlyi-kastély ötvenhektáros parkja kínál tökéletes helyszínt egy délutáni sétához. A kastély nemcsak múltidéző hangulatával, hanem aktív kulturális életével is vonz, június elején például itt rendezik meg az Európai Dísznövény és Kertművészeti Napokat. A gondozott park eleganciája után éles kontrasztot kínál a Vértes mélyén megbúvó Vérteskozma, egy valódi „időkapszula-falu”. A gondosan felújított sváb parasztházak, a kerekes kutak és az ácsolt kerítések között sétálva az ember úgy érzi, megállt az idő. A napot a Vértes északi gerincén magasodó Vitányvár romjainál érdemes zárni.

A 13. századi erődítményt a török kor viharai után, 1598-ban végül a magyar csapatok rombolták le, nehogy újra ellenséges kézre kerüljön. A ma is impozáns falmaradványok közül pazar kilátás nyílik a környező tájra.

A következő út a Velencei-hegység geológiai csodáival indul. A pákozdi ingókövek 44 hektáros területe Magyarország legrégibb gránitkibukkanásait rejti, ahol a szél és a víz évezredek alatt bizarr formákat faragott a sziklákból.

A Kocka-kő, a Pandúr-kő és az Oroszlán-szikla fantázianevű alakzatokat egy könnyen bejárható tanösvényen fedezhetjük fel.

Az 1951 óta védett terület a gyerekek számára is izgalmas terep. A természet „játszóteréről” egy ember alkotta, páratlan gyűjteményhez, a dinnyési Várparkhoz vezet az út. Ez a világ egyetlen vármakettparkja, ahol a történelmi Magyarország várainak kicsinyített másait az eredeti építőanyagokból, kőből és fából készítették el, az eredeti földrajzi elhelyezkedésüknek megfelelően. Az alapító, Alekszi Zoltán víziója egyértelmű volt.

„Vármentő parkot akartam csinálni Magyarország elfeledett, romos, halálra ítélt várainak”

– mondta az nlc.hu-nak.

A park több Guinness-rekorddal is büszkélkedhet, és folyamatosan bővül, legutóbb egy kisvasúttal. A történelem után a tudomány következik a közeli Nadapon, ahol a Szintezési Ősjegy található. Ez a szerény kőoszlop a magyarországi magasságmérés egykori főalappontja, amelyet 1888-ban létesítettek az Adriai-tenger szintjéhez viszonyítva. Az út zárásaként két látványos helyszín maradt: előbb

Tác, ahol Pannonia egyik legnagyobb római kori városa, Gorsium romjai között sétálhatunk,

majd a váli szőlőhegyen álló, monumentális „Szerelem” szobor. Alexander Milov alkotása, amely a Burning Man fesztiválon debütált, két egymásnak háttal ülő, dróthálóból formált felnőttet ábrázol, akikben egy-egy világító gyermekalak nyúl egymás felé, szimbolizálva a felnőtt konfliktusok mögött is megbúvó kapcsolódási vágyat.

Aki pedig a hétvégét Székesfehérváron vagy környékén tölti, nem hagyhatja ki a Bory-várat, a „székesfehérvári Tádzs Mahalt”. Bory Jenő építész, szobrász és festő közel negyven nyáron át, jórészt kétkezi munkával építette fel ezt a fantáziavárat a hitvesi szeretet és az alkotás örömének emlékműveként. A százoszlopos udvar, a tornyok, a loggiák és a több száz szobor mind egyetlen ember víziójának és kitartásának lenyomatai. Bory Jenő maga is elismerte, hogy műve az akkori modern technológia nélkül nem jöhetett volna létre. „Ha a cement nem volna, a Bory-vár sem volna” – írta az Építészfórum szerint, utalva a vasbetonnal való bátor kísérletezésére, amellyel egyedi formákat és szerkezeteket hozott létre. A vár minden szeglete egy külön történetet mesél, és méltó lezárása egy olyan hétvégének, amely bebizonyítja, hogy a legnagyobb kincsek néha egészen közel vannak.

Via Sokszínű Vidék


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Eltűnhet a Velencei-tó vize őszre: már csak 70 centi a vízszint
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint az egész országban komoly vízhiány van a rendkívül száraz időjárás miatt. A halmozott csapadékhiány március végére elérte a mínusz 426 millimétert.


A Velencei-tó vízszintje jelenleg alig 70 centiméter, és ha a következő hetekben nem érkezik jelentős csapadék, őszre akár ki is száradhat. A Magyar Országos Horgász Szövetség Velencei-tavi Kirendeltségének vezetője szerint a helyzet annyira súlyos, hogy

ha nem jön egy monszunszerű esőzésekkel tarkított medárdi időszak, „akkor őszre tényleg a kiszáradás szélére kerülhet a Velencei-tó”.

Az országos vízhiány nem csak a Velencei-tavat érinti, a magyarországi folyók és tavak vízszintje rendkívül alacsony. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivőhelyettese az InfoRádióban elmondta, a Duna magyarországi szakaszának mederteltsége jelenleg 15 százalék körüli, a Tiszán pedig a duzzasztott szakaszok kivételével mindössze 10-20 százalékos – írja az Infostart.

Szegi Attila hozzátette, hogy a nagy hazai tavak közül a Balaton átlagos vízállása jelenleg 87 centiméter. Kiemelte, hogy „az április végi, május eleji átlagos vízállás ugyanakkor magasabb, 98 centiméter volt a magyar tengernél, a Velencei-tó vízállása pedig Agárdnál 70 centiméter volt”.

A mostani helyzet egy hosszabb folyamat eredménye, 2021 óta az átlagosnál szárazabb az időjárás. A halmozott csapadékhiány március végére elérte a mínusz 426 millimétert.

A kilátások sem biztatóak, mivel a júniustól szeptember végéig tartó időszakban átlagosan 30-50 centimétert apad a Velencei-tó. Pálinkás Imre Pál szerint „már most olyan a vízállás, mint ami ősszel is meglehetősen kritikusnak számít”.

A szakemberek a vízpótlást hosszú távon a Dunából oldanák meg.

A horgászszövetség kirendeltség-vezetője úgy véli, „mesterséges vízpótlási rendszert kellene kiépíteni, és úgy véli, erre csak a Duna lenne alkalmas forrásként”.

Felmerült az is, hogy az ercsi kútsorok bővítésével szűrt vizet szállítsanak, vagy egy régebbi elképzelés alapján Komárom irányából, egy hosszabb csatornahálózaton keresztül pótolják a vizet. A Duna és a Velencei-tó összekötése nem hivatalos becslések szerint 8-10 milliárd forintba kerülne, amihez uniós forrásokat is igénybe lehetne venni, de a projekt megvalósítása több évbe telhet.

Az aszályhelyzetre a politika is reagált. Magyar Péter leendő miniszterelnök a hétvégén a Facebook-oldalán közölte, hogy felkérte a leendő Tisza-kormány élő környezetért felelős miniszterét, Gajdos Lászlót egy azonnali, rövid- és középtávú vízügyi cselekvési és kommunikációs terv összeállítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk