prcikk: A tündéri nevű Ajnácskő vára | szmo.hu
UTAZZ
A Rovatból

A tündéri nevű Ajnácskő vára

Az egykori tulajdonosok között találhatunk erkölcstelen bárót és intrikus királynét is.


Fülektől mintegy tizenöt kilométerre terül el a kis Ajnácskő település, mely egy magas, meredek oldalú, kúp formájú sziklacsúcsot ölel körül. E sziklacsúcs tetején állt egykor Ajnácskő vára. A kis faluban, megkerülve a hegyet, találtunk rá a várhoz vezető útra. Egy szép székelykapu jelenti a belépést a várhegy területére.

Innen egy rövid, nem túl meredek út vezet fel a sziklákhoz. Szándékosan nem várat írtam, hisz hogy itt vár állna, az bizony erős túlzás lenne. A meredek sziklákon már csak itt-ott lehet felfedezni némi faltöredéket. Sajnos, mint sok más sorstársa, Ajnácskő is a környéken építkező falusiak martalékaként végezte. Köveinek legnagyobb részét elhordták, házaik építéséhez.

ajnacsko2

ajnacsko3

ajnacsko4

Itt állt valahol a kaputorony, amelyen át az alsó várba érkezett a belépő. Az alsó várban valószínűleg fa épületek álltak. Különböző gazdasági épületek, istállók kaptak itt helyet.

A falak legtöbbje az alapok szintjéig el lett hordva, csak egy alapos feltárás tudná kideríteni pontos helyüket. Bizony figyelmesen körül kell néznünk, hogy emberi kezek munkájának nyomaira bukkanjunk.

A felső várba vezető sziklába vájt lépcső végre egy kézzel fogható bizonyíték a valamikori vár létezésére. Ez a lépcső egy keskeny sziklapárkányra vezet. Egyes elképzelések szerint, itt még egy kis palota épület is állt.

ajnacsko5

ajnacsko7

ajnacsko8

Denevér, a Várblogger

A blog célja: a történelmi Magyarország várainak bemutatása fényképek, rajzok, alaprajzok, térképek, várkapitányok életrajza, a történelemben játszott szerepük és rajongói fotók alapján. Denevér szerint, aki várainkra csak mint ódon épületekre tekint, súlyos hibát követ el. Nem egyszerű épületekről van itt szó. Emberi sorsok, életek, hőstettek kötődnek a romos falakhoz. Híres, és névtelen hősök vére áztatta köveiket. Minden egyes várunk egy kis darabja történelmünknek, ezért ő sem tud érzelmek nélkül nézni egyetlen várunkra sem.

A magyarországi várakat a Várblogger segítségével mutatjuk be portálunkon.

ajnacsko9

ajnacsko11

ajnacsko12

Ha épület nyomait nem is, de találtam egy kis sziklába vájt helyiséget. Talán valamilyen raktár lehetett ez, amiben élelmet, vagy lőszert tároltak. Mindenesetre odafigyeltek a komfortra, hisz még ablakot is faragtak a sziklában.

Tovább kapaszkodtam felfelé, hogy újabb maradványokra leljek. Bevallom most erősen elgondolkodtam, hogy képesek a zergék kéz nélkül mozogni a meredek sziklákon. De fáradozásom nem teljesen hiábavaló volt.

A sziklába vésett kis párkány talán fontos szerepet kapott egykor, bár nem sikerült kitalálnom, pontosan mi lehetett az. Talán csak a fantáziám játéka, de feljebb egy gerenda számára kivésett üreget véltem felismerni.

ajnacsko13

ajnacsko14

ajnacsko15

ajnacsko16

Ebből a magasságból már gyönyörű kilátás nyílt a kis településre. Már majdnem a csúcsig kapaszkodtam, mikor végre találtam egy kis megmaradt falszakaszt, benne boltíves ablakkal. Őszintén szólva, nem is értem, hogyan sikerült túlélnie az elmúlt évszázadokban zajló alapos bontási munkákat. Félő, hogy az idő vasfoga fogja hamarosan elpusztítani, ha továbbra sem tesz érte

senki, semmit.

Valamikor ilyen szép kilátás nyílt ebből az ablakból, a vár alatt elterülő tájra. Amit már én sem tudtam megközelíteni: a szikla tetején egy épület falainak maradványai küszködnek az idővel. Elképzelésem sincs, hogyan jutottak fel oda, talán fából készült lépcsőn. Minden esetre, a gyakorlatilag függőleges sziklafalon, számomra esélytelen volt. Pedig a panorámáért szívesen felmásztam volna. Valószínűleg ez lehetett a vár magjának számító kör, vagy ovális formájú lakótorony.

Mivel felfelé már nem volt út tovább, kénytelenek voltunk elindulni lefelé a várból. Ha valakinek kedve támadna ide látogatni, nem árt tudnia, ez a vár nem kisgyerekeknek való hely. Ha vannak is itt - ott korlátok, nem kapaszkodnék beléjük nyugodt szívvel.

Még egy búcsúpillantás a sziklákra, amik valamikor egy vár szerves részei lehettek. Ha nincs is sok látnivaló, azért én minden várakat szerető embernek ajánlok egy kirándulást ide! De még jobban örülnék, ha a szakemberek is rátalálnának Ajnácskőre, egy kis feltárás, és állagmegóvás céljával.

ajnacsko17

ajnacsko18

ajnacsko19

Íme, így fest a várhegy a magasból.

Ajnácskő várának története

A XIII. századi okiratokból ismert, hogy ezen a vidéken nagyobb területet birtokoltak a beckói várjobbágyok. Az első, napjainkig fennmaradt forrás szerint 1247-ben Árpád-házi IV. Béla király a Zólyomi Detre fia Mikó előkelőnek adományozta oda az itteni „Tika” földjét, hogy arra alkalmas hegyen várat építtessen. Ő emeltethette Ajnácskő korai vármagját, ami a kicsiny, szinte megközelíthetetlen sziklacsúcson létesült.

A várurak jöttek-mentek az évszázadok során, míg végül 1411-ben Salgói Miklós lett az örökös. De Luxemburgi Zsigmond király a bárót engedetlensége és erkölcstelen életmódja miatt - mivel együtt élt Garai János feleségével, Hedvig mazóviai hercegnővel -, megfosztotta minden birtokától, úgymint a nógrádi Salgótól, Ajnácskőtől, valamint a Hont vármegyei Salgóvártól és a Mátra hegységben lévő Benevártól.

Végül a vár alaprajza: a vastag vonalak, a még látható falmaradványokat jelölik

ajnacsko20

Az elkobzott várbirtokot a király rövidesen feleségének Cillei Borbálának adományozta oda. Azonban Zsigmond a halála előtti napokban elfogatta az intrikáló feleségét, mert az ellenezte, hogy Habsburg Albert osztrák herceg legyen a magyar uralkodó. Az úrnő minden birtokát elkobozták, így Ajnácskőt is.

A csatározások tovább folytak országon belül és Ajnácskő vára gyakorlatilag kézről-kézre járt: hol zálogba adták, hol váltságdíjul, hol pedig ország egyik hírhedt rablólovagja kaparintotta meg. Később a törökök, majd a kurucok is harcoltak a Ajnácskőért és Ajnácskő ellen is. Ennyi viszontagság után a Rákóczi szabadságharcot lezáró szatmári békekötés után, 1711-ben megmenekült hányattatott sorsa elől: ismeretlen indokok alapján ezt az erődítményt nem rombolták le, mint oly sok magyarországi társát.

Ilyen lehetett fénykorában...

ajnacsko21

Erre bizonyíték, hogy 1744-ben - a vár eladásakor - részletes leltár készült. Ekkor történt Ajnácskő utolsó említése, közelebbről ismeretlen időpontban elhagyták lakói, a gondozás nélkül maradt várfalakat és épületeket az időjárás vasfoga tépázta meg. A maradványainak eltűnését csak fokozta, hogy a környékbeli lakosság erőteljesen bontotta, építőanyagul nyerve a várrom köveit.

A vár izgalmas és részletes történetét teljes egészében és még több régi képet ITT TALÁLTOK.

Nyomj egy lájkot, ha szívesen megnéznéd Ajnácskő várát!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
„Turisták, menjetek haza!” – már az autókat sem kímélik a dühös helyiek Mallorcán
A spanyol szigeten fekvő Artàban ismeretlenek több kölcsönzőautó kerekét is kiszúrták. A vandalizmus mellett a falakra is festettek, az önkormányzat pedig elfogadhatatlannak nevezte az esetet.
DP, kép: freepik - szmo.hu
2026. április 02.



„Turisták, menjetek haza!” – Mallorcán már nemcsak a falakon üzennek a helyiek az elviselhetetlennek tartott tömegturizmus miatt.

A múlt héten a sziget északkeleti részén fekvő Artàban tiltakozók több kölcsönzőcég autójának kerekét is kiszúrták, a településen és a Palmába vezető út mentén pedig több turistaellenes feliratot festettek a falakra.

Az önkormányzat és a rendőrség eljárást indított, a nyárra pedig újabb feszültségek körvonalazódnak.

Manolo Galán polgármester sajnálatát és felháborodását fejezte ki a vandalizmus miatt, hangsúlyozva, hogy az véleménytől függetlenül elfogadhatatlan.

Artà önkormányzata közleményben ítélte el az incidenst. „Az ilyen jellegű cselekedetek elfogadhatatlanok, ártanak az együttélésnek, Artà imázsának és a közös terek iránti tiszteletnek” – fogalmaztak, hozzátéve, hogy „bármilyen társadalmi nézeteltérést vagy aggodalmat mindig a tolerancia jegyében kell kifejezni”.

A városvezetés jelenleg vizsgálja, milyen önkormányzati lépéseket tehetnek a helyzet kezelésére.

A feszültség a pandémia után éleződött ki igazán, miután a mintegy 978 ezer lakosú szigetre tavaly nyáron két hónap alatt közel 22,3 millió nemzetközi turista érkezett.

A helyiek szerint ez már elviselhetetlen terhet jelent.

Az egyik legnagyobb problémát a turisztikai apartmanok, például az Airbnb elterjedése okozza, ami nemcsak felhajtja az albérletek és ingatlanok árait, de a helyieket is kiszorítja a városokból.

Sok ilyen szálláshely ráadásul feketén működik, ezért a hatóságok korábban már betiltották az új, turisztikai célú apartmanok és hostelek létesítését. Ehelyett a tulajdonosokat arra ösztönzik, hogy hivatalos szállodává vagy lakóingatlanná alakítsák át az ingatlanjaikat.

Bár a mostanihoz hasonló vandalizmusra ritkán kerül sor, a helyiek elégedetlensége nem új keletű.

Az elmúlt években többször is tízezres tüntetéseket tartottak a tömegturizmus ellen, és előfordultak performatív akciók is, például amikor aktivisták vízipisztolyokkal zavarták a turistákat. A mostani események alapján a nyári csúcsszezonban is számítani lehet hasonló megmozdulásokra, bár előre bejelentett akcióról egyelőre nincs információ.

Via Drive.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
A marokkói kék város, amiért megőrül az Instagram népe
Chefchaouen Marokkó egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja. A látogatóknak azonban szigorú helyi szabályokkal, például a drónok teljes tilalmával kell számolniuk.


A Rif-hegység oldalába kapaszkodó Chefchaouen úgy ragyog a kék több tucat árnyalatában, mintha valaki az égre festette volna a medinát – és mégis nagyon is valóságos: sétálóutcák, hegyi forrás, spanyol mecset-rom, andalúz kézművesek várják az utazót.

Marokkó északi részének ikonikus „Kék Gyöngye” egy bejárható csoda, amely egy-három nap alatt is mély élményt nyújt.

A tökéletes utazás időzítése kulcsfontosságú, Chefchaouen ugyanis a fények városa. Az ideális időablak a tavaszi és őszi hónapokra, azaz március és június, valamint szeptember és november közé esik.

A nyár meleg, a tél pedig hűvösebb és csapadékosabb. Érdemes figyelembe venni a helyi ünnepeket is: a Ramadán és az azt lezáró Eid al-Fitr idején a nappali nyitvatartások rövidülhetnek, az esti órák viszont az iftár után pezsgő élettel telnek meg.

A város szíve a Plaza Uta el-Hammam, a nyüzsgő főtér, amely mellett a 15. századi Kasbah áll.

Az erőd falain belül etnográfiai múzeum, gondozott kert és egy torony található, ahonnan remek kilátás nyílik a városra; a belépő jellemzően 65 dirham (kb. 2.340 forint) körül van. A téren áll a város Nagymecsete is, amelynek belső tere a marokkói gyakorlat szerint nem muszlimok számára nem látogatható, de kívülről is lenyűgöző látványt nyújt.

A medina keleti kapujától rövid sétára található a Ras El Maa vízesés, egy hűs patakpart teázókkal, ahonnan a spanyol mecsethez (Jemaa Bouzafar) vezető ösvény indul. A 20-30 perces kaptatóért cserébe a jutalom egy páratlan panoráma, különösen naplementekor.

Felmerül a kérdés: miért kék minden? A város legfőbb rejtélyére több, egymást kiegészítő magyarázat létezik.

Az egyik elmélet szerint a hagyomány a 15. században al-Andalúszból menekült zsidó közösséghez kötődik, akik számára a kék szín az eget és Isten közelségét szimbolizálta.

Mások a mediterrán hőség enyhítését és a rovarok távoltartását említik praktikus okként. Ma már a városi identitás és a tudatosan épített turisztikai arculat is hozzájárul a hagyomány fenntartásához; a falak rendszeres újrafestése ma is közösségi gyakorlat.

A kék falak mögött több évszázadnyi történelem sűrűsödik össze.

A várost 1471-ben alapította Moulay Ali ibn Rashid erődvárosként, hogy feltartóztassa a portugál előrenyomulást. Az 1492-es spanyol reconquista után muszlim és zsidó menekültek hullámai érkeztek, magukkal hozva andalúz kézműves és építészeti hagyományaikat. A 20. század elején a város a spanyol protektorátus része lett, ennek emléke a hegyoldalban álló spanyol mecset romja is.

Via Moroccan National Tourist Office


Link másolása
KÖVESS MINKET:


UTAZZ
A Rovatból
Velencébe utazol? Ezt a súlyos hibát ne kövesd el, ha nem akarsz pluszban fizetni
Velence városa idén is belépődíjat szed a csúcsidőszakban érkező egynapos látogatóktól a túlturizmus visszaszorítása érdekében. Azoknak, akik nem foglalnak legalább négy nappal előre, a szokásos 5 euró helyett 10 eurós díjat kell fizetniük.
Sz.E. Pexels - szmo.hu
2026. április 01.



Velence idén is belépődíjjal szűri a tömeget, mert az ott lakók számára olyan zavaró a tömeg.

A tavaszi–nyári hétvégéken a történelmi belvárosba érkező egynapos látogatóknak fizetniük kell.

A városvezetés szerint a belépődíjjal a turistaforgalmat szabályozzák, hogy jobb egyensúlyt teremtsenek a látogatók és a helyiek között. Michele Zuin tanácsos szerint az intézkedés úttörőnek számít.

„Ez hasznos eszköz a turistaforgalom szabályozására, és már nemzetközi érdeklődést váltott ki. Velence az első város a világon, amely ezt a módszert alkalmazza” – mondta.

Velence régóta küzd a tömegturizmussal a helyzetet pedig tavaly a Bezos-esküvő is súlyosbította, mert a többnapos esemény még több látogatót vonzott a városba.

A díj ellenére a napközbeni látogatók száma 2025-ben csak kismértékben csökkent: napi átlagban 13 046-an fizettek, míg 2024-ben 16 676-an. A tavalyi legforgalmasabb napon, május 2-án, pénteken 24 951 látogató fizetett a napijegyért, ami a város lakosságának több mint a fele.

Az egynapos látogatóknak 5 eurós díjat kell fizetniük, de aki nem foglal legalább négy nappal előre, annak 10 eurójába kerül a belépés.

A helyi lakosok, a Velencében születettek, a diákok, a munkavállalók, valamint a szállással rendelkező turisták mentesülnek a díjfizetés alól. A szállodai foglalással rendelkezőknek a szállás adatait kell megadniuk, ami alapján egy QR-kódot kapnak. Ezt kell felmutatniuk az ellenőrzőpontokon, például a Santa Lucia pályaudvarnál, de fizetniük nem kell, mivel a szállásdíj már tartalmazza a belépést.

Az egy napra érkezőknek áprilisban, májusban, júniusban és júliusban, jellemzően péntektől vasárnapig kell fizetniük a csúcsidőszakban, reggel 8:30 és délután 16:00 között. Ezen az időszakon kívül a belépés ingyenes.

A fizetős napok a következők:

Április: 3, 4, 5, 6, 10, 11, 12, 17, 18, 19, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30

Május: 1, 2, 3, 8, 9, 10, 15, 16, 17, 22, 23, 24, 29, 30, 31

Június: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 12, 13, 14, 19, 20, 21, 26, 27, 28

Július: 3, 4, 5, 10, 11, 12, 17, 18, 19, 24, 25, 26.

A tömegturizmus Európa számos más városában is komoly gondot okoz, főleg a történelmi belvárosokban.

A rengeteg látogató túlterheli az infrastruktúrát, elviselhetetlenül zsúfolttá teszi a köztereket, és növeli a zaj- és légszennyezést. Az érdeklődés emellett felveri az ingatlan- és szolgáltatási árakat, ami a helyieknek a legrosszabb.

Mint az megírtuk, Capri is drasztikus lépésre szánta el magát az overtourism miatt.

Via Euronews


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Ezt az egy hibát sokan elkövetik a hotelben, pedig rémálom lehet a vége
Az utazók gyakran a földre vagy az ágyra teszik a csomagjukat érkezéskor, pedig ezzel komoly kockázatot vállalnak. Az ágyi poloska a puha, textillel borított felületekről könnyen átmászik a bőröndre.


Elég egy rossz mozdulat, és máris potyautasokkal térhetsz haza egy utazásból.

Sokan érkezés után automatikusan ledobják a bőröndjüket a hotelszoba padlójára, pedig a gyakorlott utazók szerint ezzel nemcsak a port és a koszt viszik közelebb a holmijukhoz, hanem olyan kártevőket is, amelyeket senki sem akar hazacipelni.

Az ágyi poloska a vendégek és a csomagjaik segítségével utazik egyik helyről a másikra. A puha, textillel borított felületeket kedveli, így a hotelszoba szőnyege, kárpitozott fotelja vagy akár az ágy is ideális búvóhely a számára, ahonnan könnyen átmászhat a földre letett bőröndre. Ezért nem jó ötlet a csomagot sem a padlóra, sem az ágyra, sem a kárpitozott bútorokra tenni, ahogy arra az amerikai Környezetvédelmi Hivatal is figyelmeztet. Sőt, még a csomagtartó állványt is érdemes használat előtt átnézni, nem csak rutinból kihajtani.

A legbiztonságosabb hely a bőrönd számára érkezéskor meglepő módon a fürdőszoba. A csempés, kemény felületeken jóval kevesebb a búvóhely, így kisebb az esélye, hogy kártevő kerüljön a csomagra. Ha a fürdőszoba padlója nem ideális, a kád vagy a zuhanytálca is jobb megoldás, mint a szoba szőnyeges része.

Jó választás lehet egy magasabb polc a szekrényben is, a lényeg, hogy a bőrönd ne kerüljön puha, textilközeli felületre, amíg át nem vizsgáltuk a szobát.

Érdemes öt percet szánni a szoba ellenőrzésére: egy telefon zseblámpájával vizsgáljuk át a matrac varrásait, a fejtámlát, az ágykeretet és a közeli bútorok réseit. Fekete pöttyök, apró, levedlett bőrdarabkák vagy élő rovarok gyanúra adhatnak okot. Ha ilyet találunk, azonnal kérjünk egy másik szobát, de ne a szomszédosat vagy az alatta-fölötte lévőt.

A hazaérkezés után is érdemes óvatosnak lenni. A bőröndöt ne a hálószobában pakoljuk ki. Először töröljük le a kerekeit és a külső felületét, majd egy zseblámpával ellenőrizzük a varrásokat, a sarkokat és a zsebeket. A ruhákat tegyük egyből a mosógépbe, és mossuk ki a lehető legmagasabb hőfokon. Ezzel a néhány egyszerű lépéssel jelentősen csökkenthetjük az esélyét, hogy kéretlen potyautasokat vigyünk haza.

Via nlc.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk