Az Európai Unió 83 nagyvárosában tették fel a kérdést az ott lakóknak, hogy mennyire elégedettek a munkájukkal. Magyarországról Miskolc és Budapest került a listára.
Miskolc a legutolsó helyen végzett, míg Budapest a leggyengébb három közé került.
Az Eurostat felmérésből tehét az derül ki, hogy a magyarok nem elégedettek a munkájukkal. A miskolciak mindössze 44 százaléka vallotta azt, hogy elégedett a munkájával, és csak 10 százalék válaszolta azt, hogy nagyon elégedett.
Budapesten 49 százalékos az elégedettség, és ott is csupán a 11 százalék mondta azt, hogy nagyon jól érzi magát jelenlegi munkahelyén. A két magyar város közé Athén ékelődött be.
Az is elég elkeserítő, hogy a miskolciak mindössze 1 százaléka mondta azt, hogy nagyon könnyű munkát találni a városban.
Budapesten valamivel jobb eredmény született, de itt is csak 5 százalék vélekedik így.
Szomszédaink viszont sokkal elégedettebbek
Az első helyen Graz végzett, ahol az megkérdezettek 85 százaléka elégedett a munkájával. Második helyre pedig Bécs került, itt 79 százalékos elégedettség derült ki. A dobogóra még Koppenhága került.
Varsóban 71, Pozsonyban 69, Prágában 65, Kassán 63, Ljubljanában 57, sőt még Bukarestben is 51 százalék azt válaszolta, hogy jó a mostani munkahelye.
Az Európai Unió 83 nagyvárosában tették fel a kérdést az ott lakóknak, hogy mennyire elégedettek a munkájukkal. Magyarországról Miskolc és Budapest került a listára.
Miskolc a legutolsó helyen végzett, míg Budapest a leggyengébb három közé került.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Két különleges és inspiráló helyszín, ahol a csapatépítés több lesz, mint kötelező program
Akár a Dunán ringatózó Spoon The Boat panorámás fedélzetén, akár a Balaton-felvidék csendjében megbúvó Hazai Provence mediterrán hangulatú udvarán gyűlik össze a csapat, a közös idő itt egészen más minőséget kap. Két eltérő világ, amely ugyanarra ad lehetőséget: kiszakadni a rutinból, és valóban egymásra figyelni.
A jó csapatépítés nem attól lesz emlékezetes, hogy egy napra kiszakadtok az irodából, hanem attól, hogy együtt éltek át valami frisset és inspirálót. Olyan helyzeteket, amelyek kizökkentenek a megszokott ritmusból, és megmutatják, ki hogyan reagál új szituációkban. Egy igazán jól sikerült program közelebb hozza egymáshoz a kollégákat, és lehetőséget ad arra, hogy mindenki egy kicsit más oldaláról is megmutassa magát.
Ehhez viszont olyan környezet kell, ami már az első pillanatban segít kizökkenni a napi pörgésből, háttérbe tolja a határidőket, és teret ad a közös ötletelésnek, a spontán nevetéseknek vagy akár a nyugodtabb, elmélyültebb pillanatoknak is.
A Spoon The Boat és a Hazai Provence pontosan ezt a szemléletet képviseli. Az előbbi Budapest szívében, a Dunán ringatózó hajón kínál panorámás, kreatív lehetőségeket, míg az utóbbi a Balaton-felvidék csendjében, provence-i hangulatú vendégházként ad teret az elvonulásnak és a feltöltődésnek kisebb csapatok számára. Két külön világ – mégis ugyanaz a cél: hogy a közös alkalom valódi élmény legyen, ne csak egy kipipált program a naptárban.
Spoon The Boat – A Duna felett, panorámával
Valljuk be, egy tárgyalóban tartott „csapatépítő” ritkán dobja fel igazán a hangulatot. De mi lenne, ha a következő közös napot nem négy fal között, hanem a Dunán töltenétek? A Vigadó térnél horgonyzó Spoon The Boat már érkezéskor kizökkent a megszokott keretek közül: a Duna felett, a Budai Vár és a Lánchíd panorámájával a háttérben egészen más hangulatban indul a közös nap. Nehéz nem inspirálódni, amikor Budapest ikonikus látképe adja a díszletet.
A Spoon nemcsak különleges helyszínt kínál, hanem izgalmas, személyre szabható programokat is, amelyek valódi élménnyé formálják a közös alkalmat.
A csapat egy kifejezetten rájuk szabott, nyomozós-játékos kihívásban is részt vehet, amely a cég szolgáltatására vagy termékére épül. Így a szakmai tartalom nem külön prezentációként jelenik meg, hanem egy lendületes, közös élmény részeként, ahol mindenki aktív szerepet kap, és a feladat természetes módon ösztönöz együttműködésre.
A szervezést a Spoon csapata leveszi a vállatokról: programjavaslatokkal és rugalmas forgatókönyvvel segítik, hogy az alkalom tényleg rólatok szóljon. Különleges szolgáltatásuk a Work & Play workshop, amely a munkát és a játékot ötvözi egy lendületes, interaktív formátumban, természetesen cateringgel kiegészítve.
Az estét tovább színesíti a kreatív gasztronómia, az egyedi menüsor, sőt akár egy látványkonyhás megoldás is, ami önmagában is élményszámba megy. A Spoon The Boat olyan helyszín, ahol a csapatépítés nem marad kötelező programpont a naptárban, hanem egy olyan közös történetté válik, amire mindig jó lesz visszagondolni.
Hazai Provence – Provence-i hangulat és elvonulás a Balaton-felvidéken
Ha inkább kiszakadnátok a városi nyüzsgésből, és jól jönne egy olyan hely, ahol le lehet lassulni, a Hazai Provence jó választás lehet.
A Kapolcs szívében található vendégház már érkezéskor más tempót diktál: a Balaton-felvidék csendje, a minden évszakban virágzó, bájos kert és a mediterrán hangulatú udvar segít abban, hogy mindenki elengedje a hétköznapi pörgést.
A szálláshely zártkörűen is bérelhető, ami különösen vonzóvá teszi kisebb csapatépítésekhez, tréningekhez vagy vezetői elvonulásokhoz, így tényleg semmi nem zavarja meg a közös gondolkodást vagy a pihenést. A tizenegy, kifinomult provence-i stílusban berendezett szoba összesen 26 főnek biztosít kényelmes elhelyezést. A feltöltődésről finn- és infraszauna, valamint jacuzzi gondoskodik, a vendégházhoz tartozó 84 Bisztró pedig szezonális, helyi alapanyagokra épülő fogásokkal vár, ideális helyszínt biztosítva egy hangulatos közös vacsorához vagy egy kötetlen esti beszélgetéshez.
A programokat a csapat igényeihez igazítják: lehet borkóstoló, kézműves foglalkozás, jóga, faluséta vagy kirándulás a környéken. De az is teljesen rendben van, ha inkább a csendes pihenést választjátok, és egyszerűen csak jelen vagytok telefon nélkül, határidők nélkül, egymás társaságában. A Hazai Provence azoknak a csapatoknak ideális, akik hisznek abban, hogy a közös élmények, a nyugodt beszélgetések és a természet közelsége hosszú távon is erősíti az összetartozást. Itt nemcsak a munka, hanem az együttlét is új értelmet kap.
Akár a Duna hullámain, akár a Balaton-felvidék csendjében szervezitek meg a következő közös alkalmat, a lényeg ugyanaz: olyan élményt adjatok a csapatnak, amely túlmutat a napi feladatokon. Mert a legerősebb szakmai kapcsolatok sokszor nem a tárgyalóasztalnál születnek, hanem ott, ahol van idő egymásra, egy jó beszélgetésre és egy közös történetre, amit még sokáig emlegettek majd.
A jó csapatépítés nem attól lesz emlékezetes, hogy egy napra kiszakadtok az irodából, hanem attól, hogy együtt éltek át valami frisset és inspirálót. Olyan helyzeteket, amelyek kizökkentenek a megszokott ritmusból, és megmutatják, ki hogyan reagál új szituációkban. Egy igazán jól sikerült program közelebb hozza egymáshoz a kollégákat, és lehetőséget ad arra, hogy mindenki egy kicsit más oldaláról is megmutassa magát.
Ehhez viszont olyan környezet kell, ami már az első pillanatban segít kizökkenni a napi pörgésből, háttérbe tolja a határidőket, és teret ad a közös ötletelésnek, a spontán nevetéseknek vagy akár a nyugodtabb, elmélyültebb pillanatoknak is.
A Spoon The Boat és a Hazai Provence pontosan ezt a szemléletet képviseli. Az előbbi Budapest szívében, a Dunán ringatózó hajón kínál panorámás, kreatív lehetőségeket, míg az utóbbi a Balaton-felvidék csendjében, provence-i hangulatú vendégházként ad teret az elvonulásnak és a feltöltődésnek kisebb csapatok számára. Két külön világ – mégis ugyanaz a cél: hogy a közös alkalom valódi élmény legyen, ne csak egy kipipált program a naptárban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Spanyolországban épp most zajlik a tudománytörténet talán legkellemesebbnek hangzó kísérlete: 10 000 önkéntest toboroztak, hogy derítsék ki, mi történik az emberrel, ha rendszeresen iszik egy kevés bort. Mielőtt azonban bárki csomagolna és repülőjegyet foglalna, a helyzet ennél bonyolultabb. A Navarrai Egyetem gigantikus, négyéves vizsgálata
nem egy államilag finanszírozott, végtelenített borfesztivál, hanem egy kőkemény klinikai kutatás, ami végre pontot tehet egy évtizedes vita végére: a mértékletes piálás tényleg segít, vagy csak egy elegánsabb módja annak, hogy lassan kinyírjuk magunkat?
A felállás pofonegyszerű: fogtak 10 000, már eleve mérsékelt alkoholfogyasztó spanyolt – 50 és 75 év közötti férfiakat és nőket –, majd két csoportra osztották őket. Az egyik csapat azt a tanácsot kapja, hogy hagyja abba teljesen az ivást. A másik csoport folytathatja a „mediterrán ivási mintát”:
a nők legfeljebb heti hét, a férfiak legfeljebb heti tizennégy italt fogyaszthatnak, de azt is szigorúan étkezéshez kötve,
a hét folyamán elosztva, a rohamivást kerülve. Senkit nem biztatnak az ivás elkezdésére, és ingyen bort sem osztogatnak. A kutatók négy éven át követik a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, a demencia és a depresszió kockázatának alakulását mindkét csoportban. A tét nem kicsi, a projektet vezető Miguel Ángel Martínez-González szerint ugyanis „ez fogja kimondani a végső szót” a témában.
A spanyol professzor nem rejti véka alá a frusztrációját az eddigi kutatásokkal kapcsolatban.
„Felháborító, hogy milliókat költöttünk több ezer beteggel végzett gyógyszervizsgálatokra, miközben az alkohol hatásairól rendelkezésre álló legnagyobb randomizált vizsgálat mindössze 224 önkéntest követett 2 éven át”
– nyilatkozta az El Españolnak. Az UNATI nevű projekt, amelynek hivatalos adatai a ClinicalTrials.gov adatbázisában is elérhetők, ezzel szemben 10 000 embert vizsgál négy éven keresztül, ami nagyságrendekkel nagyobb és megbízhatóbb mintát jelent. A hitelesség kulcsfontosságú, ezért a kutatók messziről elkerülik az alkoholipart. A 2,5 millió eurós (mai árfolyamon nagyjából 950 millió forintos) költségvetést teljes egészében az Európai Kutatási Tanács állja.
„Egyetlen fillért sem fogadunk el az alkoholipartól, a kutatásunkat az Európai Kutatási Tanács közpénzből finanszírozza”
– szögezte le Martínez-González.
A tudományos buligyilkosok, vagyis az Egészségügyi Világszervezet európai irodája szerint azonban a vita már rég lezárult. Pár éve kiadtak egy közleményt, amelyben feketén-fehéren leírták:
„Nem beszélhetünk úgynevezett biztonságos alkoholszintről. Mindegy, mennyit iszunk – az egészségkockázat az első kortytól kezdődik.” A WHO szerint az alkohol bizonyítottan rákkeltő, legalább hét daganattípus kialakulásáért felelős, és a kockázat már egészen kis mennyiségnél is fennáll.
Ezzel a kőkemény állásponttal megy szembe a spanyol kutatás, amely azt a hipotézist teszteli, hogy a kulturált, étkezéshez kötött, mértékletes borfogyasztás hosszú távon legalább annyira biztonságos lehet, mint a teljes absztinencia.
A projekt vezetője sem egy elvakult alkoholrajongó. Miközben az idősebb korosztály mértékletes ivásának lehetséges előnyeit vizsgálja, a fiataloknak egészen mást üzen. „Egy 35 év alatti embernek azt mondanám, hagyja abba, még ha csak egy pohár bort is iszik” – mondta egy interjúban. A toborzásra januárra már közel 7000 jelentkező akadt, a kutatás pedig a tervek szerint 2028 közepén zárul le, az első komolyabb eredményekre tehát még bő két évet kell várni.
Spanyolországban épp most zajlik a tudománytörténet talán legkellemesebbnek hangzó kísérlete: 10 000 önkéntest toboroztak, hogy derítsék ki, mi történik az emberrel, ha rendszeresen iszik egy kevés bort. Mielőtt azonban bárki csomagolna és repülőjegyet foglalna, a helyzet ennél bonyolultabb. A Navarrai Egyetem gigantikus, négyéves vizsgálata
nem egy államilag finanszírozott, végtelenített borfesztivál, hanem egy kőkemény klinikai kutatás, ami végre pontot tehet egy évtizedes vita végére: a mértékletes piálás tényleg segít, vagy csak egy elegánsabb módja annak, hogy lassan kinyírjuk magunkat?
A felállás pofonegyszerű: fogtak 10 000, már eleve mérsékelt alkoholfogyasztó spanyolt – 50 és 75 év közötti férfiakat és nőket –, majd két csoportra osztották őket. Az egyik csapat azt a tanácsot kapja, hogy hagyja abba teljesen az ivást. A másik csoport folytathatja a „mediterrán ivási mintát”:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ezt a felvételt soha nem lett volna szabad látnotok” – most bárki megnézheti az amerikai hadsereg videóját a rejtélyes égi háromszögről
Egyenesen egy hírszerzési archívumból szivárgott ki a videó, ami hatalmas nyomást helyez az amerikai kormányra. Az oknyomozó szerint a felvételt szándékosan el akarták titkolni, de vajon miért?
Döbbenetes felvétel került elő az amerikai hadsereg archívumából: három azonosítatlan, izzó gömb repül tökéletes háromszög alakzatban a Perzsa-öböl felett. Bár a videót csak most hozták nyilvánosságra, az eredetileg még 2012. augusztus 23-án, helyi idő szerint nem sokkal hat óra után készült.
A nagyjából egyperces, infravörös felvételt az amerikai légierő egyik MQ-9 Reaper drónja rögzítette.
A bizarr esetről először a UNILAD számolt be. A videót januárban a WEAPONIZED podcast két házigazdája, Jeremy Corbell és George Knapp oknyomozók tették közzé, akik szerint az anyag egyenesen egy hírszerzési archívumból származik. Az amerikai katonai szervek a jelenséget hivatalosan UAP-ként, azaz azonosítatlan anomális jelenségként minősítették. Corbell szerint a felvételen látható, ahogy az egyik fény egy pillanatra lemarad a formációtól, majd visszatér a helyére.
„Ezek a tárgyak tudatában vannak egymásnak, intelligensek, és tartják az egyenlő távolságot repülés közben. De hirtelen azt látjuk, hogy az egyik tesz egy játékos kis mozdulatot, mintha lemaradna az alakzatban, majd újra előre jön”
– magyarázta Corbell.
Társa, George Knapp a felvétel katonai eredetét hangsúlyozta, ami szerinte hitelesebbé teszi azt. Ugyanakkor egyértelműsítette, hogy bár a látvány egyetlen, háromszög alakú járműre emlékeztet, valójában három különálló objektumról van szó. „Ez egy katonai szenzor által rögzített kép, ami egy háromszög alakú UFO-nak tűnik. De ha megnézzük, egyértelműen látszik, hogy nem az” – mondta Knapp.
A videót az amerikai Védelmi Minisztérium adta ki, amelyet egy 2025-ös elnöki rendelet óta másodlagos névként ismét a „Hadügyminisztériumnak” (Department of War) lehet nevezni, bár a tárca hivatalos neve nem változott. Corbell szerint a felvétel kiszivárgása komoly jelentőséggel bír.
„A kormányotok UAP-ként jelölte meg ezt, és ezt a felvételt soha nem lett volna szabad látnotok” – állította az oknyomozó.
Az eset nem egyedi. Az utóbbi időben több hasonló, Közel-Keleten rögzített katonai videó is napvilágot látott, köztük a 2016-os „moszuli gömb” néven elhíresült fotó és egy 2021-es szíriai drónfelvétel. A téma politikai súlyát jelzi, hogy a kongresszusban is téma volt egy 2024-es jemeni incidens, ahol a hírek szerint egy amerikai Hellfire rakétával próbáltak eltalálni egy hasonló azonosítatlan objektumot. Míg a nyilvánosságra kerülő anyagok fokozzák a kormányzati átláthatóság iránti nyomást, a szkeptikusok szerint a jelenségekre lehetnek földi magyarázatok is, például optikai csalódások, szenzorhibák vagy más, hagyományos repülőeszközök.
Döbbenetes felvétel került elő az amerikai hadsereg archívumából: három azonosítatlan, izzó gömb repül tökéletes háromszög alakzatban a Perzsa-öböl felett. Bár a videót csak most hozták nyilvánosságra, az eredetileg még 2012. augusztus 23-án, helyi idő szerint nem sokkal hat óra után készült.
A nagyjából egyperces, infravörös felvételt az amerikai légierő egyik MQ-9 Reaper drónja rögzítette.
A bizarr esetről először a UNILAD számolt be. A videót januárban a WEAPONIZED podcast két házigazdája, Jeremy Corbell és George Knapp oknyomozók tették közzé, akik szerint az anyag egyenesen egy hírszerzési archívumból származik. Az amerikai katonai szervek a jelenséget hivatalosan UAP-ként, azaz azonosítatlan anomális jelenségként minősítették. Corbell szerint a felvételen látható, ahogy az egyik fény egy pillanatra lemarad a formációtól, majd visszatér a helyére.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Mi történik, ha a szívünk megáll, de az agyunk még működik? A legrosszabb rémálom válhat valóra: egy új kutatás szerint a betegek hallhatják, amikor az orvosok kimondják a halál beálltát, miközben már nem tudnak jelezni a külvilágnak. Dr. Sam Parnia, a New York-i NYU Langone Medical Center kutatóorvosa és csapata a Resuscitation című tudományos folyóiratban tette közzé azokat a meghökkentő eredményeket, amelyekről a New York Post is beszámolt februárban.
A kutatók 25, többségében amerikai és brit kórházban vizsgáltak 53 szívleállás-túlélőt. A túlélők közel 40 százaléka számolt be arról, hogy a klinikai halál állapota alatt tudatos gondolatai vagy emlékei voltak.
Az orvosok elektroencefalográffal mérték az agyi aktivitást, és a gondolkodással összefüggő gamma, delta, théta, alfa és béta agyhullámokat észleltek még 35-60 perccel a szív leállása után is.
„Ők [a túlélők] úgy érezték, hogy teljesen tudatuknál vannak” – mondta Dr. Parnia. „Nemcsak a tiszta tudatosság jeleit tudtuk kimutatni, hanem azt is, hogy ezek az élmények egyediek és univerzálisak. Különböznek az álmoktól, illúzióktól és téveszméktől.”
A jelenség magyarázata az agy úgynevezett diszinhibíciója lehet. Amikor a szívleállás miatt megszűnik a vérellátás, az agyban lévő természetes gátlórendszerek kikapcsolnak. Ez egyfajta szuperfókuszált állapotot hozhat létre, ami megmagyarázhatja a részletes emlékeket és az „élet filmjének lepörgését” is. „Ahogy az agy a vérellátás hiánya miatt leáll, a normál fékrendszerek kioldanak, ezt nevezzük diszinhibíciónak.
Ez lehetővé teszi az emberek számára, hogy hozzáférjenek a teljes tudatukhoz: minden gondolatukhoz, emlékükhöz, érzelmi állapotukhoz, mindenhez, amit valaha tettek, és amit az erkölcs és etika szemszögéből élnek újra.”
Ezek az eredmények alapjaiban változtathatják meg az újraélesztési protokollokat. Ha a tudatosság részben megmaradhat, egyáltalán nem mindegy, mi hangzik el a beteg mellett a beavatkozások során. „Bár az orvosok régóta úgy gondolták, hogy az agy körülbelül 10 perc után maradandó károsodást szenved, miután a szív leállítja az oxigénellátását, a munkánk azt találta, hogy
az agy az elektromos helyreállás jeleit mutathatja a folyamatos újraélesztés alatt is”
– tette hozzá Dr. Parnia.
A tudományos közösség ugyanakkor óvatosságra int. A kutatásban vizsgált túlélők alcsoportja kicsi volt, és a rögzített agyi aktivitás és a későbbi élménybeszámolók közötti közvetlen ok-okozati kapcsolatot nem sikerült egyértelműen bizonyítani. A vita mindenesetre rávilágít, hogy a halál nem egyetlen pillanat, hanem egy folyamat.
A szívleállás utáni agyi aktivitás léte komoly etikai kérdéseket is felvet, például a szervdonáció időzítésével kapcsolatban.
A kutatók szerint a következő lépés nagyobb mintákon végzett, folyamatos agyi monitorozás lehet, hogy pontosabb képet kapjanak a haldoklás folyamatáról. Az eredmények addig is arra figyelmeztetnek: sosem tudhatjuk, ki hallja, ami egy kórházi ágy mellett elhangzik.
Mi történik, ha a szívünk megáll, de az agyunk még működik? A legrosszabb rémálom válhat valóra: egy új kutatás szerint a betegek hallhatják, amikor az orvosok kimondják a halál beálltát, miközben már nem tudnak jelezni a külvilágnak. Dr. Sam Parnia, a New York-i NYU Langone Medical Center kutatóorvosa és csapata a Resuscitation című tudományos folyóiratban tette közzé azokat a meghökkentő eredményeket, amelyekről a New York Post is beszámolt februárban.
A kutatók 25, többségében amerikai és brit kórházban vizsgáltak 53 szívleállás-túlélőt. A túlélők közel 40 százaléka számolt be arról, hogy a klinikai halál állapota alatt tudatos gondolatai vagy emlékei voltak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
