UTAZZ
A Rovatból

A magyar bazilika, amely nagyon sok rekordot tart

A legtöbben nem tudják, milyen sok kincset és érdekességet rejt az esztergomi székesegyház. Itt őrzik például a legtöbb magyar koronázási tárgyat.


Az Esztergom fölé magasodó hatalmas székesegyház sok mindenben rekorder. Egész története nagyon kalandos, és rengeteg érdekesség kapcsolódik hozzá. A templomba a belépés ingyenes, de a többi részét csak belépőjeggyel lehet – és érdemes – meglátogatni. Most ezeket mutatjuk be kedvcsinálónak.

esztergom_bazilika_2016_09-100

A Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert főszékesegyház 1822 és 1869 között épült. A Szent István téren álló épület hatalmas méretei is lenyűgözőek. Olyannyira, hogy világviszonylatban is igencsak előkelő helyen áll.

- Külső méretei alapján Magyarország legnagyobb egyházi épülete. Az altemplomtól a kupola gömbjéig 100 méter magas.

- Európában csak a római Szent Péter bazilika, a londoni Szent Pál székesegyház, a milánói és a kölni dóm nagyobb nála.

- A világ tizennyolcadik legnagyobb bazilikája.

- Az építésénél számos technikai újdonságot használtak, például az üreges téglát itt építették be először.

A Bazilika számokban:

- belső alapterülete 5660 négyzetméter

- teljes magassága 100 méter

- 118 méter hosszú és 49 méter széles

- kupoláját 24 oszlop tartja, köztük 12 ablak található

- a kupola belül 71,5 méter magas, átmérője 33,5 méter

- a kupola erkélyére 400 lépcsőfok vezet

- a kupola feletti gömb 2,5 méter átmérőjű

- a kereszt 7 méter magas

- a kupolát tartó pillérek 17 méter vastagok, ez Közép-Európa legvastagabb falrendszere

esztergom_bazilika_2016_09-83

A bazilika felfedezését már az odavezető úton megkezdjük. A Várhegyre felsétálni több útvonalon is lehetséges, a legszebb és legimpozánsabb látványt a széles lépcsősoron felmászva nyújtja az épület. A bal oldali torony aljában található a jegypénztár, a megváltott jegyekkel pedig a szemben lévő kapun lehet bejutni a templomba.

esztergom_bazilika_2016_09-14

Az altemplom

Két hatalmas szobor, az Elmúlás és az Örök Élet jelképei fogadnak az 57 lépcsőn aláereszkedve. A régi sírkövek között itt látható például Vitéz Jánosé is, ő volt Mátyás király nevelője. Itt nyugszik többek között Szécsi Dénes, aki királlyá koronázta Mátyást, és itt kaptak végső nyughelyet a korábbi érsekek, köztük Mindszenty József, akinek emlékére II. János Pál pápa ellátogatott ide.

altemplom2

Fotó forrása: wikipedia

Az orgona

1856-ban avatták fel Ludwig Mooser által épített orgonát, melyet többször is javítani kellett a háborús károk miatt.

VIDEÓ: az orgonáról

A harangok

A bazilika tornyában három harang lakik a bal oldali toronyban. A jobb oldali (északi) toronyban voltak eredetileg a harangok, később kerültek a déli toronyba. Jelenleg Pátzay Pál alkotását, a Szent István szobrot őrzi a kápolnává szentelt torony.

- A nagyharang 5827 kilogrammos. Átmérője 218,5 cm. 1938-ban öntötte Szlezák László. Ez az ország negyedik legnagyobb harangja, a Dunántúlon pedig a legnagyobb.

- A középharang 280 kg, 81 cm és 1858-ban készült el. Ez harangozza 12 órakor a déli harangszót.

- A lélekharang 20 kg, 31 cm. A rajta látható dátum szerint 1751-ben öntötték, így ez a harang vásárlás útján került ide.

A túrán lehetőség van a kupolába is feljutni, ám praktikus tanácsként érdemes megfogadni, hogy oda ne a harangozás idején indulj el, mert fülsértő élmény lesz a kellemes nézelődés helyett.

A Kincstár

Simor János esztergomi érsek nyitotta meg a Főszékesegyházi Kincstárat. Az ide látogatók fantasztikus látványban gyönyörködhetnek. A csodás mestermunkák káprázatosak, és mindenképpen ajánlatos megismerkedni azok történetével is. Hiszen egy-egy darab a történelmünk nagy pillanatainál volt jelen, híres nagy uralkodók viselték, vagy tartották kezükben.

Ráadásul itt látható a legtöbb olyan tárgy, melyet a magyar királykoronázások alkalmával használtak.

Ilyen például a Magyar Koronázási Kereszt, ez a későromán műremek. Erre tettek esküt a koronázási szertartáson királyaink. Az aranykereszt a magyar királyok koronázási ceremóniájának egyik eszköze volt, ez a legrégebbi ilyen darab, korábbi, mint a koronázási kard és az országalma.

A 40 cm magas arany kereszt a 13. században készült. Pázmány Péter esztergomi érsek újíttatta fel, és ekkor került rá a gomb és a talapzat. A gyöngyökkel és drágakövekkel díszített keresztben Krisztus keresztfájából származó ereklye volt beillesztve, amely ma már nincs meg.

magyar_koronazasi_eskukereszt_wiki

A kincstár egyik legpompásabb darabja pedig a színarany Mátyás-kálvária, mely a 15. század fantasztikus műalkotása, és az itt látható kincsek legértékesebbje. Ez Magyarország legnagyobb ékszerkincse (a Szent Korona után), melyet több, mint száz keleti gyönggyel, drágakövekkel, szobrász zománccal ékesítettek.

A 72,5 cm magas remekmű 5411 gramm. A kálvária két részből áll, mely két különböző korból származik, így stílusuk is más. A felső része a régebbi, 1402-ben újévi ajándék volt, Flandriai Margittól kapta Merész Fülöp fejedelem. Felső része a Golgotát ábrázolja, Jézussal, Szűz Máriával és Szent Jánossal. Az eredeti talapzat története ismeretlen, az utókornak megmaradt talapzatot Mátyás király készíttette 1480 körül. A három szfinx Mátyás címerét tartja.

matyas_video

Az egyik legszebb darab az aranyból és aranyozott ezüstből készült Suki-kehely, melynek sok-sok apró részletét külön kinagyítva monitoron is megcsodálhatjuk. Ez a világ egyik legdíszesebb gótikus kelyhe.

Valószínűleg a 15. század első felében készült. A kelyhet Suki Benedek erdélyi nemes ajándékozta a gyulafehérvári székesegyháznak. A 27 cm magas remekművön harminc gótikus fülke látható, három szinten. Mindegyikben egy-egy szent vagy angyal található, teljesen részletesen kidolgozva. A kehely kosarán Jézus életéből látható hat fontos állomás.

suki_kehely_wiki

A Kincstár fotóinak forrása: wikipedia, youtube

A kincstár legöregebb darabja egy metszett hegyikristály, amely 1145 éves.

VIDEÓ: a kincstárról

A Panorámaterem

A név nem véletlen, a félköríves ablakból gyönyörű kilátás nyílik a környékre, a Dunára. A teremben kávézó üzemel, és egy ideiglenes kiállításnak is helyt ad.

esztergom_bazilika_2016_09-61

A kalandvágyók és persze a tériszonnyal nem rendelkezők részére a túra itt tovább folytatódik, hiszen további sok-sok lépcsőt megmászva fel lehet jutni a kupolát körülvevő teraszra, ahol szó szerint a lábunk alatt hever Esztergom, a Duna és szép időben igen messzire ellátni.

esztergom_2016_08-16

A templomtér

A belépés ingyenes, és önmagában ez a látvány is megéri, hogy felkeresd a székesegyházat.

A grandiózus épületet története szintén mozgalmas, hiszen államalapítónktól napjainkig számos történelmi vihart megért.

Története

A múltja több mint ezer éves, az első épület 1010 körül készülhetett el. A mai bazilika helyén álló eredeti templomot Szent István építtette a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére. A prágai püspök keresztelte meg Istvánt és később is patrónusa volt első királyunknak, majd mártírhalált halt.

esztergom_2016_08-108

Az épületet egy tűzvész pusztította el 1180-ban. A székesegyházat III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe. Később a török ostromban is megsérült az épület. Az 1543-as csata után a törökök dzsáminak használták, de hadászati célokat is szolgált. A várért folytatott harc közben az itt tárolt lőpor fölrobbant és csak Bakócz Tamás érsek kápolnája élte túl a pusztulást.

Mária Terézia 1768-ban rendelte el egy barokk templom építését Szent István tiszteletére. Végül az eredeti romokat Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején bontották el, hogy megkezdődhessen egy új bazilika építése.

Rudnay Sándor hatalmas építményt álmodott a Várhegyre. Az egész területet beborító, a mai Vatikánhoz hasonló épületegyüttest képzelt el ide. Ennek makettje ma megtekinthető a Panorámateremben. Ám a pénz nem lett volna elégséges erre a tervre, így a székesegyház, az Ószeminárium, a Sötétkapu és az érseki palota valósult meg.

esztergom_bazilika_2016_09-55esztergom_bazilika_2016_09-56esztergom_bazilika_2016_09-58

Bécs nem örült az építkezésnek, ellenezték, sőt meg akarták akadályozni, hogy felépüljön a Habsburg Birodalom legnagyobb temploma.

Az építkezés közben meggyilkolták az építésvezető Packh Jánost, így Hild József vette át a feladatot. Ő módosította az eredeti terveket, így nyerte el mai alakját az épület.

A kupola tetejére a keresztet 1846-ban helyezték el, majd az 1848-as szabadságharc után az akkori érsek, Scitovszky János szorgalmazta az építkezés befejezését.

esztergom_bazilika_2016_09-47

A korábbiakban megmaradt Bakócz-kápolnát darabokra szedték, és így építették be az 1600 darabot újra a bazilikába.

A székesegyházat 1856. augusztus 31-én avatták fel, de még ekkor nem volt teljesen kész az épület. Az ünnepségen Ferenc József is részt vett. A felszentelés alkalmára írta meg Liszt Ferenc az Esztergomi misét, melyet maga a zeneszerző vezényelt.

A második világháború sem kímélte, 95 gránát és bombatalálat érte. Az egyik oszlopát szétlőtték, és a kupola is megsérült.

A Bazilika felújítását 2005-ben fejezték be, ekkor kapott 250 reflektorból álló díszkivilágítást. 2006-ban a harangtornyot is felújították, majd az épület több részét is renoválták.

esztergom_bazilika_2016_09-1

A templom belső terében látható oltárokról és gyönyörű alkotásokról majd még mesélünk.

esztergom_bazilika_2016_09-21

Ha te is szereted az esztergomi bazilikát, oszd meg a cikket másokkal is!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
Aki utazna, most tegye meg – üzente a Wizz Air vezére, aki őszre áremelést jósol
Váradi József szerint a nyári túlkínálat miatt most olcsóbbak a repülőjegyek, de a helyzet hamarosan megváltozhat. A magasabb kerozinárak és a piaci verseny átalakulása miatt ősztől a szektorban érezhető jegyáremelkedésre számít.


Több mint szerencsétlennek nevezte Turi Ferenc, a HungaroControl vezérigazgatójának a kerozinhiányról szóló nyilatkozatát Váradi József. A Wizz Air vezérigazgatója a 24.hu-nak adott interjúban hangsúlyozta, hogy az iráni háború kirobbanása óta egyetlen járatukat sem érintették üzemanyagproblémák, és garantálja, hogy a légitársaság gépei repülni fognak a nyáron. Váradi szerint a HungaroControlnak a saját feladataira kellene koncentrálnia, miközben a Wizz Air speciális szerződésekkel védekezik a magas kerozinárak ellen.

A cégvezető szerint Turi Ferencnek nem lett volna szabad véleményt formálnia a kérdésben.

„A HungaroControl nem gyárt kerozint, nem szállít kerozint, és nem éget kerozint, tehát egyáltalán nincsen benne a szállítási láncban” – jelentette ki Váradi József, hozzátéve, hogy a Wizz Air napi szinten kezeli a kerozinkérdést, és 200 repülőtérre repülve az elmúlt három hónapban semmilyen fennakadást nem tapasztaltak.

Váradi szerint kerozinválság jelenleg nem Európában, hanem Ázsiában van, és semmi nem utal arra, hogy a helyzet rosszabbodna a kontinensen. „Körülbelül két hónapra előre látunk ezzel kapcsolatban, és nincs semmilyen olyan ügy, ami miatt igazán aggódni kellene” – mondta, kiemelve, hogy a légitársaság különböző alternatívákkal készül egy esetleges fennakadásra, például alternatív szállítókkal vagy a gépek túltankolásával. Azt is garantálta, hogy a Wizz Air járatai fel fognak szállni. „A repülőgépek tudnak repülni, a Wizz Air garantáltan repülni is fog” – szögezte le.

A vezérigazgató kategorikusan cáfolta Turi Ferenc azon állítását is, hogy a diszkont légitársaságok az egyéb szolgáltatások, például a feladott poggyász árának emelésével reagálnának a helyzetre. „Ezt kategorikusan cáfolom. Jelen pillanatban az árak csökkennek a tavalyihoz képest” – mondta. Állítása szerint a makrogazdasági inflációs nyomás miatt a fogyasztók visszafogják a vásárlásaikat, ami a légi közlekedésben is érezteti hatását. Úgy látja, a piacon jelenleg túlkínálat van a kapacitások terén a kereslethez képest, ami lenyomja az árakat.

A kerozinellátásról szóló hírek szerinte kelthetnek bizonytalanságot, de a Wizz Air foglalási számai júliusra és augusztusra két százalékkal magasabbak, mint a tavalyi év azonos időszakában. Éppen ezért gondolja úgy, hogy a spekulációk helyett a realitásokkal kell foglalkozni. Ezzel kapcsolatban ismét kritikát fogalmazott meg a HungaroControllal szemben. „A HungaroControlnak is inkább arra kellene fókuszálnia, hogy a légiforgalmi irányítást minél hatékonyabban megoldja, mert az elmúlt három-négy évben az európai léginavigációs szolgáltatók kapacitáshiánya volt az európai járatkésések legfőbb oka” – jelentette ki.

Váradi József szerint az elmúlt években a késések fő oka a légiforgalmi irányítás kapacitáshiánya volt a csúcsidőszakokban. A Covid-járvány után sok irányítót nyugdíjba küldtek, és az újrainduláskor már nem tudták lefedni az igényeket, egy új szakember kiképzése pedig körülbelül három évig tart. „Az elmúlt három-négy éves időszakban Európában a HungaroControl volt az egyik legrosszabbul teljesítő légiirányító szervezet” – mondta. Hozzátette, bár a cég teljesítménye azóta javult, a feladatuk az utasok zökkenőmentes eljuttatása A-ból B-be. „Én majd mondom a híreket a légitársaság vonatkozásában, mindenki más pedig mondja a saját háza tájáról, ne a másikat próbáljuk kioktatni” – fogalmazott.

A kerozinválság rémképét Váradi a Hormuzi-szoros lezárásával magyarázta, ami a pánikkeltés forrása volt. A kerozin árának megemelkedése után azonban új logisztikai láncok és alternatívák jelentek meg.

„Ez nem úgy működik, hogy a Wizz Air kerozinja ott dekkol a szorosban, és csak arra várunk, hogy végre jöhessen. Ezen az áron, amin most mozog a kerozin, gyalog vagy lóháton is eljön Amerikából” – érzékeltette a helyzetet.

Arra a kérdésre, hogy a drágább kerozin árát miért nem kell áthárítani az utasokra, a vezérigazgató a Wizz Air kockázatkezelési módszerét hozta fel példaként. A légitársaság úgynevezett üzemanyag-fedezeti ügyletekkel vásárolja a kerozin egy részét, ami lehetővé teszi, hogy védekezzenek az áringadozások ellen. „Mi 18 hónapra előre fedezzük az üzemanyag-szállításainkat úgy, hogy a közeljövő erősen lefedett, 80-85 százalékosan” – részletezte. Ennek köszönhetően mélyen a piaci ár alatt vásárolnak.

„720 dollár per metrikus tonna áron vagyunk fedezve, szemben a mostani 1500 dolláros piaci árral. Tehát kevesebb, mint a felét fizetjük az üzemanyagáraknak a jelenlegi piaci viszonyokhoz képest” – magyarázta.

Elmondása szerint ez egy hosszú távú rendszer, és van, amikor ők fizetnek többet, ha az üzemanyag ára beesik, de strukturálisan a partnerek sem veszítenek ezzel.

A jövőbeli jegyárakkal kapcsolatban Váradi József elmondta, ősztől már érzékelhető áremelkedés jöhet a piacon. A nyári verseny után szerinte „a király sokkal meztelenebbé válik majd”, vagyis jelentősen csökkenhet azoknak a légitársaságoknak a kapacitása, amelyek költségszinten nem bírják a versenyt. Ez megváltoztathatja a kereslet-kínálat dinamikáját. „Én pont azt javasolnám az utazni vágyóknak, hogy inkább most utazzanak, mert az elkövetkező három-négy hónapban a szezonhoz képest olcsóbban lehet utazni, mint esetleg utána” – tanácsolta. A Wizz Air a költségnövekményeket a folyamatos növekedésből és a modernebb, kevesebbet fogyasztó flottából fedezi, így szerinte jobb helyzetben vannak, mint az iparág többi szereplője.

Az interjú végén a budapesti BL-döntő is szóba került. Váradi elmondta, hogy a Wizz Air hetvenhét plusz járatot indít a hétvégén, a ferihegyi menetrenden felüli üzemelés kétharmadát ők adják. Kiemelte az esemény súlyát és a hibázás lehetetlenségét. „Bízom benne, hogy mindenki a helyén van, mert olyan nincs, hogy valaki megveszi az ezereurós meccsjegyet, kifizet újabb ezer eurót a szállásra, és nem tud megérkezni. Ilyen nem fordulhat elő” – mondta. Hozzátette, hogy a Wizz Air tartalékokkal készül a hétvégére, ami szerinte nagyszerű lehetőség az országnak, de komoly szakmai kihívás. „Nem lehet hibázni, mert az megmagyarázhatatlan lenne” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
Hatalmas elismerés: ez a magyar csoda a világ legszebb helyei között szerepel!
A Time Out utazási magazin beválasztotta Miskolc-Lillafüredet a világ 51 leggyönyörűbb helyszínét tartalmazó idei listájára.


Nem akármilyen elismerést kapott Magyarország egyik gyöngyszeme.

Miskolc-Lillafüred a világ legszebb helyeit rangsoroló nemzetközi toplista 19. helyére került.

A mesebeli üdülőhely olyan illusztris társaságba került, amelyben a világ leghíresebb és leglátványosabb úti céljai szerepelnek. Most megmutatjuk, mivel érdemelte ki a figyelmet, és hogyan érdemes felfedezni.

A neves utazási magazin, a Time Out minden évben közzéteszi 51-es válogatását, amelyet utazási szakértők állítanak össze személyes tapasztalataik alapján.

Céljuk, hogy a mindenki által ismert ikonikus helyek mellett a kevésbé reflektorfényben lévő, de lenyűgöző desztinációkra is felhívják a figyelmet.

A Bükk Nemzeti Park kapujában fekvő Lillafüredről a lap úgy ír, mint egy „mesébe illő üdülőhely”, ahol az erdőket vaddisznók, farkasok és olykor medvék uralják.

A cikk kiemeli a Hámori-tavat, amely télen látványosan befagy, nyáron pedig zöldellő környezetével és a ringatózó csónakokkal vonzza a látogatókat.

A tóra néző, évszázados Palotaszállót barlangok, függőkertek és vízesések veszik körül, így a túrázók, a romantikára vágyók és a barlangászat szerelmesei egyaránt találnak itt programot.

Aki a környéken jár, annak érdemes bejárnia a Palotaszálló alatti függőkerteket, amelyek Magyarország legmagasabb vízeséséhez vezetnek. A Hámori-tavon a melegebb hónapokban csónakázni és kajakozni is lehet. A hegy gyomra két híres barlangot is rejt: a közvetlenül a vízesés mellett található, különleges mésztufa képződményeiről ismert Anna-barlangot, valamint a gyógyhatású mikroklímájú Szent István-barlangot. A völgyre nyíló lenyűgöző panorámáért pedig a Zsófia-kilátóhoz érdemes felsétálni.

A Time Out külön tippel is szolgál: senki ne hagyja ki az erdei kisvasutat, ami pöfögve halad a Bükk bükkfái között, a tó és a Palotaszálló mellett. A kisvonat egész évben közlekedik, bár a menetrendje évszakonként változik.

Lillafüred megközelítése egyszerű. Budapestről Miskolcig nagyjából kétórás út vezet InterCity vonattal, onnan pedig helyi buszjáratokkal vagy akár a már említett erdei vasúttal is könnyen elérhető a célállomás.

A helyszín minden évszakban más arcát mutatja. Télen a befagyott tó és a hófödte sziklák teremtenek varázslatos hangulatot, míg tavasszal és nyáron a zöldbe borult hegyoldalak és a hosszú nappalok csábítanak kirándulásra. Ősszel a Bükk ezerszínű lombkoronája nyújt felejthetetlen látványt. A szálláslehetőségek közül a legkézenfekvőbb a négycsillagos Palotaszálló, amely saját fürdővel és étteremmel várja a vendégeket, de Miskolcon is számos alternatíva található.

Via Timeout


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
A legtöbben rosszul csinálják: ezzel a trükkel valójában sokkal több ruha fér a kézipoggyászba
A helyspórolás leghatékonyabb módja nem a ruhák feltekerése, hanem a bőröndbe való ruharendező tasakok használata, így a bőrönd kapacitása látványosan megnő.


Ha egy dolgot változtatsz idén az utazásaid során, legyen az ez a kombó: könnyű, mégis strapabíró kézipoggyász és néhány tömörítő packing cube, azaz bőröndbe való ruharendező tasak. Ugyanakkora helyen több ruha, kevesebb stressz – független tesztek szerint ez 2026 legbiztosabb kézipoggyász-hackje. A módszerrel nemcsak a helykihasználás lesz optimális, de a csomag tartalma is átlátható marad, elkerülve a kétségbeesett túrást egyetlen pólóért a szállodai szobában. Mielőtt azonban a belső rendre térnénk, a rendszer alapja még mindig az, amibe pakolsz.

A jó bőrönd ismérvei ma már kőbe vésett paraméterek. A legtöbb légitársaság által elfogadott iparági irányérték  56 × 36 × 23 centiméter,

bár Európában nem ritka az 55 × 40 × 20 centiméteres korlát sem. A legfontosabb, hogy a bőrönd üres tömege ne „egye meg” a súlykeretet; a Travel + Leisure szerkesztősége 621 kézipoggyász tesztelése után arra jutott, hogy a súly az egyik legkritikusabb tényező. Keményfedeles bőröndöknél a polikarbonát egyértelműen jobb választás, mint a ridegebb, karcolódásra és repedésre hajlamosabb ABS műanyag. Puhafedeles modelleknél a sűrű szövésű ballisztikus nylon és a minőségi varrás a döntő.

A leggyengébb láncszemek szinte mindig a kerekek és a húzószár. A simán, csendben guruló, strapabíró kerekek és a stabil, nem lötyögő teleszkópos fogantyú kulcsfontosságú.

A bőrönd megvan – most jön a varázslat, amitől ugyanakkora térbe több fér be.

A sima bőröndbe való ruharendező tasakok elsősorban rendszereznek, de a valódi helyspórolást a kompressziós változatok hozzák el,

amelyek egy második cipzárral préselik ki a felesleges levegőt a ruhák közül. A minőség itt is kulcsfontosságú, egy gyenge cipzár az első komolyabb terhelésnél megadhatja magát. A méretezés legalább ennyire fontos, mert a rosszul megválasztott kockák nem töltik ki optimálisan a bőröndöt.

A ruharendező tasakok önmagukban nem csodaszerek, az eredmény a csomagolási sorrenden múlik.

A bevált módszer szerint alulra, a kerekek fölé kerülnek a nehezebb dolgok, például a cipők, orral a bőrönd fala felé fordítva, a bennük lévő üreget pedig zoknikkal vagy fehérneművel érdemes kitölteni.

Erre jöhetnek a nagyobb, vastagabb ruhákkal teli kompressziós tasakok, felülre pedig a könnyebb darabok, például az ingek. Az inget vagy zakót érdemes lapra hajtani, így kerülve el a gyűrődést.

A hatékony bepakolást a szabályok betartása teszi stresszmentessé. A folyadékokra vonatkozó nemzetközi előírás (TSA 3-1-1 szabály) továbbra is él.

A lítium-ion akkumulátorokat tartalmazó eszközök, mint a powerbankek, a tűzveszély miatt kizárólag a kézipoggyászban vihetők fel a fedélzetre.

Hogy ezt mennyire komolyan veszik a légitársaságok, azt jól példázza az az eset, amikor egy feladott bőröndben felejtett powerbank miatt kényszerleszállást kellett végrehajtania egy EasyJet-járatnak.

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Miért Tiranába repül a legtöbb magyar a pünkösdi hétvégén?
Albánia iránt 254 százalékkal nőtt a magyarok érdeklődése! A hagyományos kedvencek közül Görögországba például 13 százalékkal kevesebben utaznak idén pünkösdkor.


Jelentősen megnőtt a magyarok utazási kedve a pünkösdi hosszú hétvégére, a Kiwi.com foglalási adatai alapján több mint 56 százalékkal több magyar repül idén, mint tavaly pünkösdkor. A foglalások száma éves összevetésben 69 százalékkal nőtt. Az adatokból az is látszik, hogy a magyarok átlagosan 5-6 héttel az indulás előtt vásárolták meg repülőjegyeiket, néhány nappal közelebb az utazáshoz, mint tavaly.

A klasszikus mediterrán kedvencek mellett Tirana olyannyira népszerűvé vált a magyar utazók körében, hogy a városok közül a legtöbben ide repülnek a pünkösdi időszakban. Az albán fővárost Róma, Barcelona, Málta és Milánó követi a népszerűségi listán.

Az országok rangsorát Olaszország, Spanyolország és Görögország vezeti, de a legnagyobb, 254 százalékos növekedést Albánia produkálta.

Jelentősen, 214 százalékkal nőtt az érdeklődés az Egyesült Királyság iránt is. Tirana előretörése részben annak is köszönhető, hogy Albánia továbbra is kedvezőbb árú alternatívát jelent számos népszerű dél-európai úti célhoz képest.

A repülőjegyárak között jelentős különbség látszik az utazási távolság alapján. A rövid, 1500 kilométeren belüli utak jegyei átlagosan 100 euróba kerültek, ami közel 14 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál. Ezzel szemben a hosszú, 4000 kilométernél távolabbi járatok esetében jelentősebb drágulás látszik: ezekre átlagosan 621 euróba került egy repülőjegy.

A legkedvezőbb árakat a rövid utakra jellemzően az indulás előtt 28–48 nappal lehet elcsípni.

A túlzott kivárás azonban kockázatos, az indulás előtti utolsó két napban megvásárolt rövid távú jegyek átlagosan 38 százalékkal drágábbak az optimális foglalási időszakhoz képest.

Daniela Chovancová, a Kiwi.com sajtókapcsolati menedzsere a nyári foglalásokkal kapcsolatban adott tanácsot. „Ez a tendencia várhatóan a nyárra is velünk marad. Aki júniusi vagy júliusi Európán belüli repülős utat tervez, annak érdemes már most foglalnia. Az adataink szerint a legjobb árakat sok esetben az indulás előtti egy-két hónapban lehet kifogni.

Az augusztusra tervezett utazásokkal ugyanakkor még érdemes lehet picit várni, és például árriasztást beállítani, mert ezeknél az időpontoknál még változhatnak az árak”

– mondta.

A Ryanair vezére már korábban jelezte, hogy az idei évben 4–6 százalékkal emelkedhetnek a repülőjegyek árai, bár még így is a 2023-as szint alatt maradhatnak. Általános piaci tényező a koronavírus-járvány utáni megnövekedett kereslet és a magasabb olajárak miatti költségnövekedés, ami főként a hosszabb távú utakon érezteti hatását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk