A halasi csipke: a csipkék királynője, a királynők csipkéje
Bács-Kiskun megyében, a Kiskunságban járva az egyik érdekes célpont Kiskunhalas. A város fő nevezetessége a világhírű halasi csipke és a múltját, jelenét is bemutató Csipkeház.
A halasi csipke több mint száz éves múltra tekint vissza. 1902-ben jelent meg nálunk, és azóta is a magyar népművészet szerves része. A csipkeműhely is a múlt század fordulóján épült fel, és azóta is működik. A 20. században már a velencei és a brüsszeli csipkék között említették a magyar kézimunkát. A leheletfinom, aprólékos alkotások számos díjat elnyertek, és a magyar államnak is egyik rangos hivatalos ajándéka lett. Számos neves személyiség kapott már egy-egy szép darabot. A halasi csipke Hungarikum is, amely meghódította szó szerint az egész világot.
A halasi csipke „szülőanyja” Markovits Mária volt, ő készítette el 1902-ben – Dékáni Árpád tervei alapján – az első halasi csipkét, amely a hímzésből továbbfejlesztett technikával készült.
Két évvel később a St. Louis-i Világkiállításon a halasi csipkét nagydíjjal tüntették ki. Pár év viszontagságai után a kiskunhalasi városvezetés 1935-ben felépítette a Csipkeházat, amely azóta is műhelyként is működik. A csipke sikere töretlen volt, számos oklevelet, díjat szereztek, még egy postai bélyegsorozat is készült róla. Az utóbbi évtizedekben azonban lecsökkent a csipkevarrók száma, egyre kevesebben tanulják meg ezt a mesterséget.
A halasi csipke különleges technikája abból adódik, hogy „kézzel varrják”. A halasi Csipkeházban mintegy nyolcvan-féle úgynevezett „stoppoló” öltéstechnika mintája látható. Régebben lenfonalból varrták, de már jó ideje a finom, fehérítetlen lenfonalat használják, amely egészen vékony textíliát hoz létre.
A mintákat tervezők igyekeztek a magyar motívumvilágot is felhasználni.
Három fő csoportba sorolják a klasszikus mintákat:
- a virág- és levélmintás szegélycsipkék, gallérok és zsabók (pl. gránátalma, tulipán, békavirág, epervirág, csillagvirág)
- az állatalakos szegély- legyezőcsipkék (pl. szarvasos, pávás, párosgalambos, pelikános, pillangós)
- a figurális, népviseletbe öltözött parasztalakokat (pl. táncoló pár, legény, leány, juhászbojtár)
A több mint száz éves múltra visszatekintő csipke mintavilága minden évben új motívumokkal bővül, és készül belőle ékszer, ruhadísz, fali dísz is.
A halasi csipke kiváló ajándék, kapott például IV. Károly magyar király és felesége, Julianna, holland trónörökösnő (nászajándékként kapta a híres Julianna-terítőt), II. János Pál pápa (egy terítőt kapott, rajta a magyar koronázási palást motívumaival), Ferenc pápa, Hitachi japán hercegnő, II. Erzsébet brit uralkodó, Bush amerikai elnök felesége és a Jordán királyné is.
A halasi csipke annyira értékes, hogy grammonkénti értéke az aranyéval vetekszik.
A halasi csipkevarrás élő hagyománya 2010 szeptemberében került fel
a Magyar Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére, így a magyar kultúra védett szellemi örökségének hivatalosan is része lett. A rendkívül aprólékos, időigényes, teljesen kézi munkával elkészített halasi csipke a Hungarikumok közé tartozik.
A készítésének titkát csak a beavatott, kiképzett csipkevarrók ismerik. A halasi csipke védjegye 1935 óta a három, egymáson keresztbefektetett hal, mely minden darabjukon megtalálható.
