UTAZZ
A Rovatból

8 szellemjárta hely Magyarországon: az egyik legkülönlegesebb strandfürdőtől a magyar Csernobilig

Elhagyott laktanya, kiszáradt medence, széthordott várak és egy kastély, melynek kertjében valaha negyvenezer rózsatő pompázott.


Félelmetes, bizsergető, sokszor szívdobogtató egy elhagyott, szellemjárta helyet felkeresni. Akadnak olyan helyek, ahová engedély nélkül nem is lehet bejutni, és vannak olyanok, melyeket igyekeznek megóvni az utókornak, és bár romosak, de védik állagukat. Egy közös van bennük: a múltunkat őrzik. Pár évtizedes magány is sokat alakít egy épületen, hát még több száz év. Most néhány érdekes helyet mutatunk, melyeket a természet szép lassan, de visszafoglal magának.

Valaha több ezer ember élte mindennapjait a Balaton-közeli, elzárt kisvárosban

Magyarországon még mindig megtalálni a volt szovjet hadsereg lakóhelyeit, melyek szabályos kis városként működtek, bár hivatalosan elzárva éltek a környező településektől. A régi épületek még őrzik a régi lakók emlékeit, és bár kifosztva, de mégis sokat elárulnak az egykori közösség mindennapjairól.

Ilyen szellemváros található a Balaton közelében, Szentkirályszabadján is. Az 1960-70-es években épített laktanyában orosz és ukrán katonák és családjaik laktak sok éven át. Saját lakótelepük, iskolájuk, óvodájuk, mozijuk, színházuk, kultúrházuk, sportpályájuk, postájuk, sőt éttermük, bárjuk, boltjuk és még vágóhídjuk is volt.

Sokan a "magyar Csernobilként" emlegetik, a valaha több ezer embernek otthont adó helyet.

Az 1989-es kivonulás után maradtak még elhagyott tárgyak, de lassanként ezeknek is nyoma veszett. Helyüket átvette a természet, és az azóta arra járók is a falakon hagyták kéznyomukat. Hogy mi maradt a régi laktanya épületeiből, azt megnézheted cikkünkben:

A Lepence-völgyi strandon a fürdőzök az egyik legszebb panorámában gyönyörködhettek

Különleges képek készültek a múlt századunk egyik leghíresebb hazai strandjáról, a Visegrád mellett található Lepence-völgyi Lepencei Strandfürdőről. 1977-ben nyílt meg a hegyoldalban Magyarország egyik legkülönlegesebb strandja. Harminc éven át sokaknak nyújtott felejthetetlen élményt az a panoráma, ami innen tárult a fürdőzők elé.

A 39 fokos termálvíz az egyik legmélyebb hazai termálkútból érkezett. Mára a medencék romosan, üresen állnak. Ahogy omladoznak a mosdók, a büfék és a gépház is. A betonívek is kopottak, a növények kezdik visszafoglalni a területet. Hogy mi lett a valaha kuriózumnak számító nagyon kedvelt strandból, azt megmutatjuk az alábbi cikkünkben:

Öt, még romos állapotában is szép, több száz éves várunk

Magyarországon rengeteg várat a történelem és az idő alaposan megtépázott és már csak egy-két nagyobb kőkupac emlékezteti az utókort arra, hogy valaha éltek ott. A romvárak mai állapotukban is szépek, érdekesek, érdemesek arra, hogy felkeressétek őket, mert a kövek mesélni fognak.

A 13. században épült Esseg-vár, melyből mára egy tornya és falmaradványok, valamint az alapfalak egy része maradt meg. 2003-ban tárták fel és restaurálták. Az Odorvárról keveset tudni, sem építésének ideje, sem körülményei nem ismertek, de írásos nyomok mégis őrzik a régvolt idők történéseit. Az impozáns középkori Szarvaskő várának romjai Döbröntén láthatók.

Fehérkő vára restaurált romjai a somogyi dombok között találhatók Kereki községben. A várnak viharos története volt, többször lerombolták, majd újjáépítették. Vélhetőleg a 11-12. században építették Kisnánai várát, melyhez egy legenda is fűződik: A helyiek szerint Móré László portyái során rengeteg kincset rabolt, melyeket a török támadás miatt a várban valahol elásott. Bizonyítékot máig nem találtak rá, de a monda még mindig él. Még több érdekességet cikkünkben olvashatsz:

Csónakázótó, egzotikus növényekkel teli park és egy gyönyörű kastély volt valaha

A romjaiban is csodálatos pósteleki kastély egyszerre lenyűgöző és hátborzongató. A neobarokk stílusú kastélyt Széchenyi Antalné Wenckheim Krisztina építtette az 1900-as évek elején, a körülötte elterülő kert kialakítása pedig az 1920-as évekig zajlott. A szabadkígyósi és a nagymágocsi Wenckheim-kastélyokból is hoztak ide növényeket, egzotikus ritkaságokat. Egykor csónakázó és kilátó is volt a kastélypark területén, és a korabeli források szerint negyvenezer rózsatő pompázott a parkban. Hogy mi lett szomorú sorsa, azt írásunkból megismerheted:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
Rengeteg magyar ragadt a rakétatámadás sújtotta Dubajban: mit ér az utasbiztosítás, ha a nyaralás háborúba torkollik?
A CLB biztosítási alkusz egy hatpontos „viselkedési kódexet” állított össze a külföldön rekedt magyaroknak. A javaslat a pánik kerülésére és a hivatalos csatornák követésére fókuszál.


Egyik pillanatról a másikra háborús övezetté válhat egy népszerű nyaralóhely, ahol a bajba jutott utazóknak a pénzügyi kártérítésnél is többet érhet a gyors és pontos információ. A CLB független biztosítási alkusz közleménye szerint

a közvetlen hadicselekményből eredő károkat a biztosítók jellemzően nem térítik meg, de egy váratlanul kiéleződő helyzetben a segítség nem marad el.

A közlemény arra figyelmeztet, hogy a külföldre készülőknek mostantól különösen fontos átnézni a külügyminisztérium aktuális kockázati besorolását, ugyanis a pirossal jelölt országokba való utazás kockázatát a biztosítók nagy többsége már nem vállalja.

Az elmúlt napokban Dubaj és több Öböl-menti ország légterét is lezárták iráni rakéta- és dróntámadások miatt, ami járatok ezreit érintette, és utazók tömegei ragadtak a repülőtereken. Ilyenkor jogos a kérdés, hogyan tud segíteni a biztosító. A helyzet nem fekete-fehér.

„Amennyiben az utazás megkezdésekor a külügyminisztérium listáján még nem volt piros az úticél, és a konfliktus utólag eszkalálódik, akkor a biztosítás legalább az esetleges sürgősségi egészségügyi ellátás költségét megtérítheti”

– szögezte le Németh Péter, a CLB kommunikációs igazgatója.

A járattörlés, a kint tartózkodás kényszerű meghosszabbítása és a hazautazás pluszköltségeinek megtérítéséről azonban már egyedileg döntenek a biztosítók.

Komoly kockázatot jelent, ha egy fegyveres támadás következtében összeomlanak az alapvető ellátórendszerek: lezárhatják a légteret, törlik a járatokat, megbénul a közlekedés és megtelnek a kórházak.

Az ellátórendszerek leállása ellehetetlenítheti, hogy a biztosítók teljesítsék a szerződésben vállaltakat.

„Normál helyzetben a biztosítás pénzügyi, krízishelyzetben viszont logisztikai és információs védelem” – tette hozzá a szakértő. A biztosítók nem küldenek felmentő sereget, hanem szerveznek, koordinálnak és a körülményekhez mért alternatív megoldásokat keresnek.

A CLB összeállított egy javasolt „viselkedési kódexet” a háborús helyzet miatt külföldön rekedt magyar turistáknak:

A legfontosabb, hogy a bajba jutott turista a hivatalos csatornákon tájékozódjon, és kövesse a helyi hatóságok, valamint a magyar konzuli szolgálat útmutatásait.

Azonnal értesíteni kell a biztosító asszisztencia központját, még akkor is, ha aktuálisan nincs anyagi kár, mert ott tudni fogják, melyik kórház működik, milyen útvonal járható, vagy mikor indul evakuációs járat.

Lényeges, hogy az utazó ne pánikoljon, és ne hozzon önálló, kockázatos döntéseket, mert az egyéni menekülési kísérlet sokkal veszélyesebb lehet, mint a koordinált evakuálás.

Emellett mindent dokumentálni kell: a plusz szállásköltségről, a járattörlésről vagy az orvosi ellátásról is legyen igazolás.

Végül fontos gondolni a készpénzre és a digitális elérésre, mivel hálózatkimaradás esetén a bankkártya sem mindig működik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
Tippünk nyárra: 9 titkos európai tengerpart, ahol nem tapossa egymást a turisták tömege
Eleged van abból, hogy szinte küzdelem megy a helyekért, és nem tudsz pihenni? Ezekért az eldugott öblökért kicsit meg kell dolgozni, de a jutalmad páratlan élmény.


Eleged van abból, hogy a strandon a szomszéd napolajának szagát érzed a sós tengeri levegő helyett? Hogy a füledbe ordítva beszélgetnek 30 centire tőled?

Belefáradtál, hogy az agyonhájpolt, zsúfolt tengerpartokon úgy kell már korán reggel levadásznod a jó helyeket?

Nos, most jó hírrel szolgálhatunk!

Európa még mindig rejteget olyan öblöket és partszakaszokat, amit még nem fedezett fel magának a turisták tömege!

Például a portugáliai Praia de Odeceixe fövenye, amelyet a The Guardian is Európa rejtett gyöngyszemei közé sorolt, egy teljesen más világ a zsúfolt Algarve-hoz képest. Ott a legkisebbek is biztonságban pancsolhatnak a part menti sekély vízben, a nagyobbak a hullámokat lovagolhatják meg. A Kék Zászló minősítés a tiszta víz és a biztonság garanciája, a fürdőzőkre pedig nyaranta vízimentők vigyáznak. Arra viszont készülj fel, hogy az óceáni áramlatok miatt a portugál partszakaszon nem találsz olyan meleg vízű starndokat, mint amilyenek az Adrián várnak. Ha nem zavar a nyáron is hideg víz, itt jól érezheted magad.

A spanyol Costa Braván található Cala Estreta öblét egy hatalmas sziklazátony osztja ketté. Ide ne indulj el vízicipő nélkül, mert a talaj sziklás, de a látvány és a nyugalom mindenért kárpótol. A környéken a csúcsszezonban korlátozzák az autóforgalmat, hogy megőrizzék a partszakasz vad jellegét.

Korzikán a Plage de Carataggio csodálatos helyszín. Ugyan nincsenek napágyak, nincsenek bárok, csak a kristálytiszta tenger és a csend. És egy büfé. Aki idejön, a természetet keresi. Mivel kiépült szolgáltatások nincsenek, ebédelni a közeli Palombaggiában érdemes.

Szicíliában Eraclea Minoa partján a történelem és a tenger találkozik. Fantasztikus érzés az ókori görög romoktól lesétálni a partra, és a parázson sült polip mellett nézni a naplementét a Lido Garibaldi teraszán.

Görögországban, Pátmosz szigetén a Psili Ammos beachet csak vízitaxival vagy félórás túrával lehet megközelíteni. Itt az az időjárásra figyelj, mert haa feltámad a szél, a fürdés veszélyessé válhat.

Horvátországban, a sűrű erdővel borított Mljet-szigeten Saplunara homokos öble igazi ritkaság. „Nálunk minden friss, ami a tányérra kerül. A halat a helyi srácok hozzák reggel, a zöldségek pedig a szigeten teremnek” – büszkélkedett Ante, a vízparti étterem vezetője.

Északra kanyarodva, Németország balti-tengeri partvidékén a Weststrand homokdűnékkel és erdővel szegélyezett, hosszú partszakasza vár. Itt sem olyan meleg a víz, mint az Adrián, de pihenéshez, teljes ellazuláshoz tökéletes. Olyannyira, hohgy a partszakasz a művészeket is megihleti.

Lengyelországban a Najspokojniejsza Plaża eléréséért meg kell küzdened. Le kell ereszkedni egy meredek ösvényen, de a jutalmad a hatalmas, tiszta homokos part, ahol szinte egyedül lehettek.

Végül Dániában, a Koppenhágától csupán egyórányi autóútra található Liseleje kínál laza kikapcsolódást.

Via The Guardian


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Az ibafai pap fapipája: egyetlen legenda mentette meg a kihalástól a baranyai falut
Hangai Nándor ibafai plébános pipaszenvedélye ihlette a nyelvtörőt, amely 1931-től operettslágerként terjedt el. A múzeum belépőjegyének ára rendkívül baráti.


„Az ibafai papnak fapipája van” – a mondat szinte mindenkinek ismerősen cseng, egyike a gyerekkorban tanult, majd felnőttként elfelejtett nyelvtörőknek. A legtöbben sosem gondolunk bele, hogy a ritmusos sorok mögött egy valós hely, egy valós ember és egy egészen különleges tárgy áll, amely egy apró, baranyai zsákfalu teljes identitását és gazdasági túlélését határozza meg.

Aki egy csendes, nosztalgikus kiruccanásra vágyik, ahol egy meleg szobában egy teljes évszázadnyi magyar kultúrtörténet sűrűsödik össze, annak Ibafa és a Pipamúzeum tökéletes célpont.

A Zselic keleti dombjai között, a világtól elzártan bújik meg a település, ahová a 67-es főútról Szentlászlónál kell letérni. Szigetvártól huszonnégy, Pécstől bő ötven kilométerre egy olyan világ vár, ahol a lassúság erény, a helyi legenda pedig a legerősebb valuta.

A történet középpontjában Hangai Nándor plébános áll, aki 1864-től több mint negyven éven át szolgált a faluban. A helyi emlékezet szerint

a pap szenvedélyes dohányos volt, aki előszeretettel foglalatoskodott fapipájával.

A legenda szikráját a kaposvári újságíró, Roboz István egy baráti tréfája pattintotta ki, amikor megalkotta a híres nyelvtörőt. Bár a szerzőséget írásos bizonyíték nem támasztja alá, a szájhagyomány makacsul tartja magát. „Ibafán is minden gyerek tudja ezt a mondókát, szinte kötelező” – mondta a Telexben Benes László, a falu korábbi polgármestere, érzékeltetve, mennyire a helyi identitás részévé vált a mondóka. Az igazi robbanást 1931 hozta el, amikor az „Ipafai lakodalom” című operettben a nyelvtörő dallá nemesedett, és országos sláger lett. A hírnév ettől kezdve megállíthatatlanul vonzotta a kíváncsiskodókat a zselici faluba,

mindenki az „ibafai pap fapipáját” akarta látni. Csakhogy volt egy apró bökkenő: az akkori plébános, Sarlós Ferenc nem dohányzott.

A helyiek azonban nem hagyták annyiban a dolgot. A leleményes közösség a postamesternő férjének szervezésében 1934-ben egy különleges, nagyméretű, esztergált fapipát ajándékozott ünnepélyesen a papnak. A Janus Pannonius Múzeum leírása szerint a darab egyedülálló módon teljes egészében, még a kupakjával együtt is körtefából készült. Ez a pipa lett a kultusz kézzelfogható szimbóluma, a későbbi múzeum központi ereklyéje, a tárgy, ami miatt ma is érdemes elzarándokolni Ibafára.

A Pipamúzeum intézményesülése 1968-ban kezdődött, amikor a helyi kultúrházban megnyílt az első kiállítás. A tárlatot 1989-ben a pécsi Janus Pannonius Múzeum rendezte újra, majd egy átfogó felújítást követően, 2023 júniusában modernizált formában nyitotta meg újra kapuit. A központi vitrinben természetesen az 1934-es „papi fapipa” áll, de a kollekció messze túlmutat rajta.

A látogató a dohányzás kultúrtörténetének valóságos kincsesbányájába csöppen: tajték-, porcelán-, cserép- és gyökérpipák sorakoznak egymás mellett,

bemutatva a különböző korok divatjait és a kézműves mesterek leleményességét. Különleges darabok a 19. század második feléből származó, apró, pipa alakú tajtékszivarszipkák, vagy Lakatos Boldizsár pécsi mester esztergált „társas” pipája. A tárlat vonzerejét tovább növeli, hogy

itt őrzik Deák Ferenc és gróf Károlyi Mihály egykori kedvenc pipáit is,

amelyek egy külön vitrinben kaptak helyet. „A mi időnkben végtelenül megnövekedett a dohány élvezete…” – olvasható a múzeum egyik értelmező szövegében Francis Bacon aforizmája, amely tökéletesen keretezi a látottakat.

A legenda Ibafán ma sem csupán múzeumi tárgy. A közösség aktívan élteti a hagyományt. Évente megrendezik a Pipanapot, amelynek fénypontja a Lassúsági Pipaszívó Verseny. A résztvevők azonos felszerelést kapnak – egy pipa, három gramm dohány, két szál gyufa és egy tömőfa –, a cél pedig az, hogy a gyufafejnyi parazsat a lehető leghosszabb ideig életben tartsák. A helyi rekordok órákban mérhetők, a verseny pedig igazi közösségi esemény. 2022 márciusában a múzeum mellett felavatták Hangai Nándor tölgyfából faragott szobrát is, Horváth-Béres János faszobrász alkotását, amely méltó emléket állít a pipás papnak.

Aki a látogatást tervezi, annak érdemes tudnia, hogy a Pipamúzeum a 7935 Ibafa, Arany János utca 2. szám alatt található. A kiállítás a hét bármely napján megtekinthető, de mivel nincs állandó személyzet, a látogatáshoz előzetes egyeztetés szükséges az önkormányzatnál, vagy a helyszínen kell keresni a gondnokot, Lakatos Sándornét, aki kérésre kinyitja az ajtókat.

A belépőjegyek ára rendkívül baráti: a felnőttjegy 300, a diák- és nyugdíjasjegy 150 forint. Számos kedvezmény is érvényes,

így 6 év alatt, 70 év felett, valamint a fogyatékkal élők és kísérőik számára a belépés ingyenes. Az ibafai kiruccanás tökéletesen kombinálható a közeli Zselic természeti szépségeinek felfedezésével, például egy sétával a Hollófészek-kilátóhoz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Rio Krisztusának magyar mása és mosolygó szentek: 5 lélegzetelállító hazai hely, amiről talán még nem is hallottál
A Felső-Tisza-vidéken egy apró templom rejt olyan freskókat, amelyeken a szentek arca is derűs. A válogatásban egy hatalmas Krisztus-szobor és egy egyedülálló gótikus templom is felfedezésre vár.


Unod a szürke hétköznapokat és a lelked is feltöltődésre vágyik? Mutatunk öt olyan hazai szakrális helyet, amelyek csendjükkel, történeteikkel és különleges atmoszférájukkal bárkit ámulatba ejtenek. Ezek a templomok és zarándokhelyek nemcsak a hívőknek, de minden kalandvágyó utazónak felejthetetlen élményt kínálnak.

A Tokaji borvidéken

Tarcal felett magasodik a Terézia-dombon az Áldó Krisztus-szobor, egy 8,5 méteres, közel 50 tonnás gránitalkotás, amelyet 2015-ben állítottak fel.

A béke és a hit szimbólumaként emlegetett lenyűgöző műalkotás a Mária út egyik megállója is,

ahonnan lélegzetelállító panoráma nyílik a dimbes-dombos tájra és a közeli bányatóra.

A Csodásmagyarország.hu válogatásában bemutatott helyszínek közül ez az egyik legmodernebb, de a környék tele van történelmi emlékekkel, elég csak a Szent Terézia-kápolnára vagy a híres borospincékre gondolni.

A borvidéken maradva egy egészen másfajta spirituális utazás vár:

a Csodarabbik Útja,

Magyarország legnagyobb zsidó zarándokútja. A 150 kilométeres, 10 települést érintő útvonal Mádról, a volt rabbiképzőből indul.

Itt áll az a zsinagóga, amely egy amerikai albumban a világ 100 legszebbje közé került, és amelynek felújítását Europa Nostra-díjjal is elismerték.

Az út egyik legfontosabb állomása Bodrogkeresztúr, ahol a világhírű csodarabbi, Reb Steiner Saje sírja évente zarándokok tömegét vonzza.

Északkeleten, a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet szívében bújik meg

a csarodai református templom,

amelyet a „mosolygó szentek templomának” is neveznek. A XIII. századi épület különlegessége, hogy a vakolat alól évszázadok múltán előkerült középkori freskókon a szentek arca barátságos, derűs.

A hegyes, sisakos kőtoronyban sosem volt harang,

azt egy különálló, XVIII. századi, fából ácsolt harangláb pótolja. A templom a Középkori Templomok Útjának része, és érinti a 2024-es Év Kerékpárútjának választott Beregi-kört is.

Kelet-Magyarország rejtett kincsei után az ország nyugati felébe utazunk, egy igazi építészeti csodához,

a jáki templomhoz.

Magyarország legjelentősebb román kori emlékét az 1220-as években kezdték építeni, és két vaskos, monumentális tornya már tíz kilométerről látható.

Bélletes főkapuja a stílus iskolapéldája,

amelynek mását a millennium idején Budapesten, a Városligetben is felépítették; ez a jáki kápolna ma romantikus esküvői helyszínként ismert.

Végül a főváros közelébe, a Csepel-szigetre látogatunk, ahol Ráckeve ad otthont Magyarország egyetlen

gótikus szerb ortodox

templomának. A Nagyboldogasszony tiszteletére 1487-ben szentelt épület belsejét szinte teljes egészében bizánci ihletésű freskók borítják.

A szentély közelében látható Madonna-ikonon apró fémmedálok lógnak,

a hívek hálájának jelképeként a csodaként megélt gyógyulásokért. A templomlátogatás után pedig érdemes megnézni a város másik büszkeségét, a ma is működő hajómalmot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk