NULL
hirdetés

UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

5 magyar kirándulóhely, ahová télen érdemes elmenni igazán

Ha életre szóló élményekre vágytok, ezek közül egyikkel sem lőhettek mellé!
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2015. január 19.

hirdetés

Hazánk tele van szebbnél szebb téli kirándulóhelyekkel. Akár van hó, akár nincs, ezek a túrák felejthetetlen élményt nyújtanak az egész családnak. Most csak 5 helyszínt ajánlunk figyelmetekbe.

Kommentben várjuk a ti kedvenc hazai téli kirándulóhelyeitek nevét!

1. Nagy Hideg-hegy

Neve sokat sejtet: tényleg nem ez hazánk legmelegebb pontja. A 864 méter magasságú csúcs, Börzsöny egyik kedvelt kirándulóhelye a múlt században is vonzotta a turistákat. Különösen a téli hónapokban a síelési és szánkózási lehetőségek miatt. Ha nincsen hó, a környéken akkor is érdemes körülnézni. Itt találjátok például hazánk egyik olyan turistaházát, amely építése (az 1930-as évek) óta eredeti funkciójában maradt fenn. A hatalmas túra vagy a több órás síelés után a gyönyörűen felújított turistaházban ehettek és ihattok.nagyhideghegy_fortepan

A turistaház 1951-ben - Forrás: Fortepan.hu

hirdetés
turistahaz

A turistaház jelenleg - Forrás: Börzsöny.hu

2. Felsőtárkány

A Bükki Nemzeti Parkban találjátok ezt a 3500 lakosú, festői községet. Több látnivaló is akad. Az egyik a késő barokk stílusú római katolikus templom a XVIII. század végéről. Nevezetessége, hogy egy olasz testvérpár, Giacomo és Giovanni Adami készítette az oltárokat, a szobrokat pedig Mozer József kőfaragó mester. A templom védőszentje Bűnbánó Szent Mária Magdolna. A helyi márványbányából került ki a templom oltárát díszítő márvány.

Patakok is erednek Felsőtárkány környékén, emiatt akkor is végtelenül romantikus a táj, ha éppen nem borítja hó. A Vár-hegyi tanösvényen mindenképpen menjetek végig. Bár körülbelül 10 kilométert kel gyalogolnotok, láthatjátok a Bükk jellemző kőzeteit, földtani formációit, és felderíthetitek az egykori földvárat. Ezen az útvonalon menjetek: Felsőtárkány, volt ifjúsági tábor parkolója, indítóállomás - Csák-Pilis-hegy - dolomitbánya - Dolomitbánya fölötti kilátópont, Vár-hegy nyerge - Vár-hegy, őskori földvár sánca - Várkúti Turistaház - Törökút, Kövesdi-kilátó - Kőbánya-lápa - Felsőtárkány, parkoló.

VIDEÓ: Ilyen szép télen Vöröskő-forrás

3. Őrség

Hazánk egyik legizgalmasabb tájegysége, gazdag növény- és állatvilággal. Legjelentősebb, és talán a legtöbbek által ismert települése Őriszentpéter, amely az Árpád-házi királyok alatt már létezett. Lakói a nyugati határ védelmére felesküdött szabad határőrök voltak. Első temploma a XIII. században épült – ez a jelenlegi román kori katolikus templom. Bár a török hódoltság alatt többször is kellett sarcot fizetniük az itt élőknek, adózniuk nem kellett a szultánnak. A XVIII. századtól a szlovén nemzetiségűek egyik központi települése lett. Az ódon templomon kívül érdekes végigjárni a települést, hogy lássátok a tájegység tipikus parasztházait is. Az Őrség csodálatos kirándulóhely.oriszentpeter_templom

Őriszentpéter régi temploma - Forrás: Wikipédiaorseg1

Ilyen gyönyörű télen az Őrség - Forrás: Őrség képekben Facebook-csoportorseg2

Ilyen gyönyörű télen az Őrség - Forrás: Őrség képekben Facebook-csoport

4. Ilona-völgy

Ha csak a vízesés miatt mentek el, már az is megéri. A Mátrában, Parádfürdő közelében zúdul alá a víz 10 méteres magasságból, egy sziklafalról. Ha tartósan fagypont alá esik a hőmérséklet, akkor jéggé fagy a víz, és ez nyújt lenyűgöző látványt. Tanösvényt itt is találtok, 6,5 km hosszan vezet, és a környék földtani érdekességeit mutatja be. A hegyek körülbelül 40 millió évvel ezelőtt, az eocén korban lezajlott vulkáni működés során keletkeztek. A vulkáni kőzetek megszilárdulása után ércképző elemeket (réz, ólom, cink, arany, ezüst) tartalmazó oldatok járták át a kőzetek repedéseit, üregeit, ahol aztán megszilárdulva érctelepek alkottak. Erre épült a helyi ércbányászat. Ha kigyönyörködtétek magatokat, irány Parádfürdő, és a múzeum, ahol hintókat, kocsikat is láthattok!

VIDEÓ: Képek az Ilona-völgyből

5. A majki kamalduli szerzetesek telepe

A majki műemlékegyüttes Oroszlány külterületén, Majkpusztán áll. Lélegzetellító épületegyüttes, amelyet egyébként részben a török uralom alatt elnépteledő várgesztesi lakóházak tégláival építettek. A XVIII. században kamalduli szerzetesek éltek itt különálló kis cellaházakban. A telepen állt egy temlom, amelynek már csak a csonka tornyát láthatjátok. 1727-ben fraknói gróf Esterházy József birtoka lett e terület, ő hívta ide a szerzeteseket. A rendnek adományozta az 1200 holdas pusztát, a tavakkal, és a rajtuk működő malmokkal. Pár évtizeden át virágzott a telep, ám a legendák szerint a szerzetesek botrányosan éltek, zűrös ügyekbe keveredtek, és a XVIII. század végére már el is néptelenedett a hely, üresen álltak a cellalkások. A telep felújítása még nem teljes, de így is izgalmas helyszín.

VIDEÓ: Fotósorozat Majkpusztáról


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


NULL
hirdetés
UTAZZ

Földtanilag az Alföldhöz tartozik, de a Dunántúl részének tekintjük: irány a Benedek-tó vidéke

A Mezőföld egyik rejtett szépsége kiváló fotóstéma, horgászhely, és tökéletes helyszín egy kis stressz-oldásra is.
Fotó: Németh Zsolt - szmo.hu
2021. január 10.

hirdetés

Szeretnél csendes, nyugodt helyen sétálni, távol a város zajától? Ha te is vágyódsz az aktív kikapcsolódásra, és szívesen barangolsz romantikus vidéken, akkor neked való Mezőföld egyik eldugott tava.

A romantikus tópart igazi stressz-oldó hely, és nincs másra szükséged hozzá, csak egy jó bakancsra, némi útravalóra és pár órára.

Alap, Alsószentiván és Cece határán bújuk meg a Benedek-tó. A homokvidék télen – és persze egész évben – kényelmesen bejárható, így akár gyerekekkel is felfedezheted a tájat.

A Dunántúlon elterülő Mezőföld számos kevéssé ismert helye közé tartozik a tó és vidéke.

A földtörténeti múltja is érdekes, hiszen földrajzilag az Alföldhöz tartozik, ugyanakkor a Dunántúl részének tekintjük. A talajt homok és lösz alkotja, melyet a Dunántúli-középhegység patakjai hordtak ide. Régen füves pusztaság volt, de az idők során jó minőségű mezőgazdasági területté vált. Nyáron inkább a szárazság jellemzi a vidéket. Sok volt errefelé a füves puszta (ez már egyre kevesebb helyen látható), a futóhomok és nedves területen a mocsárrét, láperdő.

Mezőföldön megél többek között az orchidea, a párlófű, a taréjos tarackbúza, a bunkós hagyma, a csűdfű, a sátoros aranyvirág, az olasz harangvirág is. A láposok sok rovarnak adnak otthont, és változatos a kétéltű-, hüllő- és madárfaunája is. Az állatok közül találkozni errefelé vörös rókával, mezei nyúllal, őzzel, vaddisznóval, aranysakállal is. A madarak kedvelői pedig megleshetik például a fácánt, a gyurgyalagot, a héját vagy a búsospacsirtát is. A vizek közelében élnek vöröshasú unkák, békák és gyíkok is szép számmal.

A Benedek-tó Alap, Alsószentiván és Cece felől is megközelíthető. A nádassal, fákkal körülvett tóparton a sétány mellett pihenőhelyek, kis házikók bújnak meg. A horgászok számára is ideális a sok kis rejtett zuggal csábító hely.

hirdetés

A vízparti kirándulást követően pedig érdemes szétnézni a vidéken is.

Alsószentiván egy kicsi település, ám messze földön híressé vált. Itt van ugyanis a Fatimai Szűz első kegyhelye. A katolikus temploma 1951 óta zarándokhely, ahol májustól októberig (minden hónap 13-án) itt kérik a Szűzanya közbenjárását. A kegyszobor története pedig igazán kalandos, érdemes megismerkedni vele:

Alap község története és a régmúltba nyúlik vissza. A falut az Árpád-korban alapították a besenyő vezérek. A 13. században írtak először róla, akkor Olup néven említették. Nemesség is lakott itt, de fő érdekessége a salétromháza volt, melyben puskaport állítottak elő. A puskapor pedig kapós volt, a király és Ali pasa katonái is jártak ide érte. A török idők után települt be újra a falu, ahol manapság elsősorban mezőgazdasággal foglalkoznak, jellemző a szőlőművelés, a szarvasmarha- és lótenyésztés.

Cece szintén komoly múlttal rendelkezik. Feltevések szerint alapítását és elnevezését a Szent István halála utáni évtizedekben letelepedett besenyőknek köszönheti. Nevét egy Czecze nevű birtokosáról kapta. Első említése egy III. Béla idejéből származó oklevélen olvasni. A lakosság ma is főleg földműveléssel és állattartással foglalkozik, leghíresebb terményük a cecei paprika és a görögdinnye. A község két nevezetessége a Csók István Emlékmúzeum és a Mezőgazdasági Tájmúzeum.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

NULL
hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Romos állapotában is méltóságteljes a szép napokat és háborús időket is megélt Kégl-kastély

Építtetője, Kégl György mintagazdaságot üzemeltetett, volt országgyűlési képviselő, adománnyal segítette a kórházépítést és a helyi iskola működését is.
Fotó: Németh Zsolt - szmo.hu
2020. december 27.

hirdetés

Székesfehérvár határában, Csalapusztán áll egy romjaiban is szép, méltóságteljes épület, a Kégl-kastély. Az épületet Kégl György földbirtokos, országgyűlési képviselő 1878-ban építtette Hauszmann Alajos tervei alapján neoreneszánsz stílusban.

A család vagyonát György alapozta meg, és befolyását jól érvényesítette Fejér vármegyei közéletben, még a megyei közkórház alapításához is jelentős összeggel járult hozzá, többek között ezért lett az intézmény neve Szent György Kórház.

Csalapusztát 1873-ben vette meg György Nádasdy Júlia grófnőtől 390 ezer forintért, majd felépítette a kastélyt.

A körülötte kialakított park szépen illeszkedett a Velencei-hegység környezetébe. Még halastavat és kápolnát is építettek bele, az épület előtt pedig márvány szökőkút állt. A bejárat előtti füves tisztáson túl honos fa- és cserjefajokból álló tájképi kert volt. Egyes fák 80-100 évesek, de van, amelyiknek a kora a 120 évet is meghaladja. A parkot juhar, gyertyán, kőris, eperfa, virginiai boróka fák mellett mindenféle cserjék díszítették. A kastélytól távolabb álltak a gazdasági épületek, a kertész- és virágház, valamint egy istálló.

A kastélyt Kégl György 1895-ben bekövetkezett halála után a fia, Kégl Dezső örökölte és 1945-ig volt a család tulajdona.

hirdetés

Az idők viharai megviselték a birtokot. A park jó része kipusztult.

A 2. világháború alatt szovjet katonai kórház volt, ahol a sérült katonákat ápolták, majd a felszabadulás után az épületet mezőgazdasági célokra használták. Az erősen leromlott kastély 1992-ben magántulajdonba került és belül nem látogatható.

A műemléki védelem alatt álló kastély

érdekessége a bal oldalán álló háromemeletes torony, melyen reneszánsz ablakok voltak. Az erkélyt, a homlokzatot oszlopok és kőfaragások díszítették. A kastélyban volt a „kisasszonyoknak” és a nevelőnőnek is szoba, táncterem, biliárdterem, szalonok, ebédlő, vendégszobák és úriszoba is. A pinceszinten kapott helyet a konyha és a személyzet szálláshelye. A kastélyt a kor minden vívmányával ellátták, volt benne központi fűtés és csatorna is.

Csalapuszta egykor a csókakői váruradalom része és a Csákok birtoka volt. Kisnemesi birtokosai a megyei közélet résztvevői voltak. 1453-ban V. László a csókakői birtokokat a Rozgonyiaknak adományozta, melyet Mátyás király is megerősített. A XVI. században Csala elszakadt a csókakői uradalomtól. Több tulajdonosváltás után 1873-ban a Kégl-családhoz került a birtok.

Kégl György a tanulmányai után gazdasági pályára lépett és többek között hatalmas birtokain és haszonbérletein mintagazdaságot rendezett be. 1872-ben lett a megyei törvényhatósági bizottság tagja, majd a Fejér vármegye csákvári kerületének képviselője. A Deák-párt, később a Szabadelvű Párt híve volt. Érdemei elismeréseként a Csalai előnévvel magyar nemességet nyert I. Ferenc Józseftől. Kégl szívesen adományozott is. Többek között a Székesfehérváron létesítendő megyei közkórház céljaira százezer forintot adott. De a birtok tartotta fenn a csalai községi elemi iskolát is. Halála után fia, Dezső vette át a csalai uradalom irányítását. Elismerésképpen Székesfehérváron utcát neveztek el róla.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


NULL
hirdetés
UTAZZ

Magyarország legnagyobb angolparkja a dégi Festetics-kastély ékessége

Az egyik legszebb része a szigeten álló Hollandi ház, amelyben nem véletlenül volt istálló és lakosztály is.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2020. december 24.

hirdetés

Fejér megye egyik különleges kincse a dégi Festecsics-kastély.

A klasszicista épületegyüttes egyik nevezetessége, hogy körülötte található Magyarország legnagyobb angolparkja.

A kastély gróf Festetics Antal császári és királyi kamarás megbízásából épült 1810 és 1815 között méltó családi lakhelynek. Az ország leggazdagabb köznemese vagyonát a napóleoni háborúkban szerezte: a katonaságnak szállított mezőségi gabonát. A tervező a korszak neves építésze, a magyar klasszicista építészet kiemelkedő képviselője, Pollack Mihály volt. Az építész számára ez az épületegyüttes egyfajta előtanulmány volt a később megvalósított Magyar Nemzeti Múzeumhoz.

Az egyik legkorábbi klasszicista kastélyunkba több rendhagyó megoldás került, például az ovális díszterem nem az épület központi részén fekszik, hanem az egyik sarkában. A főbejáratához pedig nem lépcsősor, hanem kavicsos rámpa vezet fel.

Komoly szerepe volt a kastélynak a történelemben is, hiszen ez volt a magyarországi szabadkőművesség titkos központja, itt őrizték a hazai szabadkőművesek titkos levéltárát is. Ráadásul az építtető gróf szintén szabadkőműves volt.

hirdetés

A kastélyt később, 1920-as években Festetics Sándor gróf korszerűsítette és átalakíttatta. Ekkor került bele a klasszicizmus formavilágra jellemző dekoráció, melyet később lefestettek, de egy része előkerült. A család 1944-ben elhagyta az épületet, amelybe német hadikórház költözött. A berendezése eltűnt, vagy megsemmisítették. 1945-ben államosították, majd 1996-ig gyermekotthon volt benne. Jelenleg felújítják az épületet, így nem látogatható.

A kert azonban bejárható és szép időben a Szerpentin-tórendszer, a sírdomb körüli tó, valamint a tavakon átvezető gyalogoshidak is sétára csábítanak.

A dégi kastélyparknak több nevezetessége is van. Többek között az is különlegessé teszi, hogy három patak találkozásánál fekszik. A parkban olyan botanikai érdekességek és értékek is láthatók, mint a virginiai boróka, a szomorú kőris és a kocsányos tölgy.

Bár a park létrehozásának pontos dátuma nem ismert, de például egy 1817-es írás már arról számolt be, hogy "nagyságára, s ritkaságára nézve fellül múlja" a kismartoni, pápai, tatai, csákvári kerteket. Az angolpark szintén az építész-kertépítész Pollack Mihály érdeme, a ritka fajokból álló, értékes növényállományával, és a romantikus szigeten található Hollandi-házzal.

Nem csak a legnagyobb hazai angolpark, de ez a leghosszabb halastó a hazai parkok tavai közül. A tavat mesterségesen alakították ki és a Bozót-patak vize táplálja. A 20. század eleji fejlesztéskor került a kertbe rózsakert, teniszpálya, lugas és egy egyedülálló, barokkos hímzésmintát idéző, kavicsból és carrarai márványdarabokból kirakott kertrész, ami mára már nem látható. De megmaradt a szivattyúház és a romszerű "antik forrás" is. A kastélyhoz tartozó narancsházat szintén Pollack tervezte.

Az egyik leglátványosabb része a parknak a Hollandi ház,

melyet 1891-ben építettek egy régebbi épület helyére. A Szerpentin-tó szigetén áll ez a mesés németalföldi stílusban épült vörös téglás ház, amelyet 1891-ben emeltek. Előtte svájci tehenek legelésztek egykor, nem véletlenül. Az idehaza igazi különlegességnek számító ház földszintjén tehénistálló volt, az emeleten pedig egy lakosztályt alakítottak ki a tüdőbeteg gróf Festetics Andorné gróf Pejacsevich Lenke részére. Úgy tartották, hogy az istálló ammóniatartalmú levegője és a frissen fejt tej gyógyhatású. A szigetet akkoriban dróton áthúzható csónakon lehetett megközelíteni, ma a kastélypark leghosszabb hídján át lehet besétálni.

A dégi kastély varázslatos világa több filmforgatásnak is helyszínt adott. Többek között itt készültek a Vörös veréb és a Kincsem egyes jelenetei.

Még több fotóért lapozz!



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


NULL
hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Pár napig élvezhető csoda: különös jégformákat alkotott az Ilona-völgyi vízesés

A zord tél jeges alkotása folyamatosan változik.
Fotók: MTI/Komka Péter - szmo.hu
2021. január 18.

hirdetés

Beköszöntött a kőkemény tél, a zord mínuszok pedig jéggé dermesztették a Parádfürdő közelében lévő Ilona-völgyi vízesést. Az Ilona-patak vízesése hazánk legnagyobb szintkülönbségű természetes zuhataga, és a fagy meglepő alakzatokat hozott létre rajta.

Az Ilona-patak vize az Ilona-völgy függőleges sziklafalának V alakú felső hasadékából vékony sugárban zúdul alá 10 méteres magasságból.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: