4 ritkábban emlegetett, de annál érdekesebb magyar vár
Magyarországon sok ismert, híres vár vonzza a történelem, a múlt, a híres személyiségek iránt érdeklődőket. Az utóbbi időszak várfelújításai nyomán egyre több régi építményt rekonstruálnak, és mutatják be a várak, és lakóik történetét.
Most négy érdekes helyre hívunk el.
1. Diósgyőr
Királynék jegyajándéka is volt a diósgyőri vár, ahol Európa legnagyobb lovagterme áll. Nagy Lajos király idején élte fénykorát, majd évszázadokig csak pusztult. Ám felújították, és most te is megismerheted a sok száz éves falak történetét.
Valaha egy földvár állhatott a helyén, a kővár csak a tatárjárás után épült ide. Fénykorát Nagy Lajos uralkodása alatt élte, lovagterme akkoriban a legnagyobb volt Európában.
Habsburg Mária (II. Lajos felesége) volt az utolsó királyné, aki itt lakott. Miután lemondott a várról, az erdélyi vajda foglalta el. A török időkben az egri pasa lakta. A 17. századtól lakatlanná vált, a falait széthordták.
Az 1960-as években kezdték el a régészeti feltárását, majd 2010-es években rekonstruálták és egy részét újra felépítették. A palotaszárnyban helyreállították a híres lovagtermet is, valamint a várkápolnát és a királynék lakótermét is meg lehet nézni.
A megújult várban várjátékokat is tartanak, ahol Nagy Lajos korát elevenítik fel, előadásokat és lovagi tornát is rendeznek.
A vár kalandos történetéről és a jelenlegi állapotáról bővebben ITT olvashatsz
2. Esztergom
A káprázatos helyen épült magyar vár évszázadok történelmének tanúja. A toronyból fantasztikus a körpanoráma, és van egy szoba, ahová Botticelli festett női alakot.
Kiváló adottságainak köszönhetően már a római kortól kiemelt terület volt a hely, amely később királyainkat is megfogta. Esztergomban szinte összesűrűsödik a magyar történelem. Élt itt Géza király, és itt született István király, akinek a vár volt az egyik legfontosabb székhelye.
De a magyar egyházszervezet kialakításakor az érsek is a várat választotta székhelyéül.
A várat többször átalakították, a középkori épületből így vált reneszánsz palotává. A kornak megfelelően ebédlőterem, hideg-meleg fürdő, kertek, tornácok és torony is épült hozzá. A törökök erődítményként használták, majd ez a vár is mostoha sorsra jutott.
A mára szépen felújított várban időutazáson vehetsz részt. A berendezett termek, a konyha, a harci eszközök élethűen mesélnek a régmúltról. A kiállításon a vár történetén kívül kiderül, hogy honnan kapott vizet az épület, milyen fürdők voltak benne, hogy működött a királyi konyha, milyen volt egy lakószoba.
A vár egyik különösen értékes része a „Szent István-terem”, a királyi palota egyetlen, teljes épségben megmaradt 12. századi lakószobája. Szintén igen különlegesek a feltáráskor előkerült „Dolgozószoba” freskói is, az egyikről azt tartják, hogy Sandro Botticelli festette.
A vár történetéről, a királyok itteni életéről még többet megtudhatsz ITT.
3. Veszprém
Legendás történelmi események színhelye volt a hét dombra épült Királynék városa. Veszprém volt az első püspöki székhely az országban, évszázadokon át az itteni püspök koronázta meg a magyar királynékat, és Szent Imre is itt tett szüzességi fogadalmat.
A veszprémi vár az egyik legősibb várunk. Kutatások szerint már a honfoglaláskor is kiemelt szerepe volt a területnek, majd Géza idején épült ide erődítmény. A meredek hegyoldalhoz épült veszprémi várnak kalandos története volt.
A virágkorát a 15. században élte, majd a 16. században a törökkel vívott harcokban tízszer is gazdát cserélt. A Rákóczi-szabadságharcban a császári csapatok feldúlták.
A 18-19. században konszolidálódott a helyzete, gabonapiaca révén kereskedelmi központtá vált, ekkor épült fel a vár épületeinek jelentős része. A 2. világháborúban többször is bombázták. A várnegyed épületeit később felújították, és hangulatos, szép városrésszé vált, palotákkal, egyházi, tudományos és művészeti intézményekkel, kedves utcákkal és emlékhelyekkel.
A barokk korban újjáépített, macskaköves burkolatú, egy utcás, vár ma Magyarországon egyedülálló.
A várnegyedben sétálva megcsodálhatod az érsekség főszékesegyházát, a Gizella-kápolnát, ami Veszprém legrégibb középkori épülete, a Várkutat, a késő barokk Püspöki (ma Érseki) palotát, vagy a barokk stílusú Szentháromság-oszlopot. Itt áll a Szent György-kápolna, a Várkapu (Hősi kapu), a Tűztorony és több gyönyörű épület, múzeum és galéria.
A várról és a Várnegyedről még több érdekességet megtudhatsz ITT
4. Várpalota
A monda szerint Mátyás király is járt a véres ostromokat megélt Thury-várban, ahol manapság a Diadal Napján megelevenedik a történelem.
A Várpalota központjában álló Palota vár, vagy más néven Thury-vár elődje a Bakony erdejében omladozó - a Csák nemzettség által a 13. században emelt - Pusztapalota, Bátorkő vára lehetett. A 14. században még mocsaras vidék volt a hely, ahová a mai épület elődje épült. A várat a 16. század elejéig a kor egyik legjelentősebb családja, az Újlakiak lakták.
Az utolsó Újlaki özvegye feleségül ment Móré Lászlóhoz, a kor hírhedt rablólovagjához, akit végül elűztek a birtokáról, ám a törökök elfogták és gyerekeivel együtt az isztambuli Héttoronyba zárták, ott is halt meg.
A várba 1558-ban Thury Györgyöt nevezte ki a király várkapitánynak. A messze földön híres vitéz hősien védte a várat, és egy félreértésnek köszönhetően a törökök végül fel is adták a harcot. Utána még több kapitánya is volt a várnak, ami végül szinte rommá vált.
A 17. században került a Zichy-család tulajdonába, akik barokk kastéllyá alakíttatták. A később lepusztult épületet mára felújították, és múzeumként látogatható.
A vár kalandos történetéről és a benne látható mai kiállításokról bővebben ITT olvashatsz
