Egy nap 5+1 élmény – különleges út, fantasztikus kalandok Esztergomban
Hogyan lehet száguldva megérkezni, majd vonaton átkelni a hídon? Hol született Szent István, és hol őrzik a legtöbb magyar koronázási ereklyét?
Szöveg és kép: Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2018. augusztus 24.


Hová vidd a családod, ha szeretnétek különleges módon utazni, bepillantani a múltba, csodás műkincseket nézni, és egy remek ebédet vagy finom sütit elfogyasztani? Nos, akkor induljatok el Esztergomba, és élvezzétek ki a kiruccanás minden pillanatát – ahogy mi is azt tettük.

1. Élmény-utazás szárnyashajóval a Dunakanyarban

Száguldás a vízen… Valóban különös élmény, főleg ha mindezt az ember a Dunán teheti meg, annak is az egyik legszebb szakaszán, a Budapestről induló (Vác, Visegrád érintésével) Esztergomba érkező MAHART PassNave dunakanyari járatán. A másfél órás út alatt kényelmesen hátradőlve nézegettük a felbukkanó településeket, a part mentén kajakozókat, a homokos partokon hűsölőket, és persze a tájat, amely a vízről nézve még szebb, még izgalmasabb volt. 60 km/h sebességgel száguldani a Dunán nem mindennapi élményt nyújt a rajta utazónak. Gyorsan elrepül az idő, és Esztergomba érve már segítenek is ki minket a hajóból a partra, ahol újabb látnivalók várnak ránk.

A szárnyashajók 1963 óta szállítanak utasokat Magyarországon. A Vöcsök és a Bibic is 1000 lóerős, és a Dunán hazánkban jelenleg ezzel lehet a leggyorsabban és legkényelmesebben utazni. Mint megtudtuk, nincs fék a hajón, ha nem adnak gázt, akkor lassul le, vagy ha ellenkező irányba forgatják a hajócsavart. A szárnyashajó a nevét onnan kapta, hogy a repülőkhöz hasonló szárnyai vannak. A levegő felhajtóereje emeli meg a gépet a vízről, ezért a szárny alul van, nem oldalt, így a szárnyon siklik.

A szárnyas hajóról bővebben ITT

2. Kisvonatos városnézés, látogatás a szomszédba az Esztergomi Városnéző Kisvasúttal

A hajókikötő mellett lehet felszállni a kisvonatra, amely újdonságnak számít a városban. A színe (piros) a klasszikus gőzmozdonyokat és kocsikat idézi meg, és stílusa illeszkedik a történelmi városképhez.

A vonat áthalad a Mária-Valéria hídon, elvisz Szlovákiába, Párkányra, ahonnan áttekintve a Dunán, megkapó látványt nyújt a Bazilika és a Vár látképe.

A kis kitérő után irány vissza Esztergomba, ahol a belvároson áthaladva jutunk el a Bazilikához. Út közben folyamatosan kapjuk az információkat, hogy épp merre járunk és mit látunk, vagy mit érdemes - később egy sétával - kicsit alaposabban is szemügyre venni.

Az útvonal ITT látható

A kisvasútról bővebb információk ITT.

3. Csodálatos műkincsek és lenyűgöző panoráma a Bazilikában

A Bazilika lenyűgöző oszlopcsarnoka előtt szállunk ki a kisvonatról. Innen is már jól érzékelhető, hogy nem véletlenül lett kiemelt jelentősége ennek a helynek, hiszen csodás vidék tárul elénk, ami jól védhető, de a természeti adottságai kiválóak. Így minden megvolt ahhoz, hogy a magyar uralkodók székhelye és a magyar katolikus egyház legfőbb központja lett.

A Bazilikába ingyenes a belépés, de például a kincstárba, altemplomba vagy a toronyba már jegyet kell váltani – és érdemes is.

Az esztergomi Bazilika történetéről és érdekességeiről korábbi cikkünkben olvashatsz. Kiderül például, hogy milyen sok rekordot tart, és hogy itt őrzik a legtöbb magyar koronázási tárgyat.

Miután megcsodáltuk az épületet, a belső teret, az oltárokat és freskókat, szobrokat, megnéztük a márciusban újra megnyitott kincstár fantasztikus gyűjteményét, melyet az uralkodók is sok értékes adománnyal gyarapítottak.

Érdekessége, hogy az első rendszeres leltárt a török elől menekítéskor készítették. A tárgyak folyamatosan költöztek, míg végül megkapták végleges otthonukat. 1886-ban Simor János alakított ki a mai Kegytárgybolt helyén egy termet, egy páncélszobát a kiállításnak, ahol a liturgikus használatból kivont tárgyakat, régi műkincseket, és az időnként használt tárgyakat üvegezett tárlókban mutatták be. A mostani helyére 1987-ben került a Kincstár.

Külön érdekesség, hogy az esztergomi kincstárban találhatók a magyar királykoronázás liturgikus kellékei,

hiszen hivatalosan ahhoz, hogy valaki Magyarország királya legyen, egyik feltétel az volt, hogy az esztergomi érsek koronázza meg.

Két különleges kelyhet is őriznek itt. Az egyiket 1856. augusztus 31-én használta Scitovszky János a bazilika felszentelésénél, a másikat pedig II. János Pál pápa adományozta a Kincstárnak 1991-es látogatása alkalmával.

A kárpitok közül a legrégebbi az ún. Anjou-kárpit, melyet Lepold Antal 1941-ben adományozott a kincstárnak.

Az idei év egyik meglepetése, hogy a Mátyás-kálvária új, kiemelt helyre került, így most már teljesen körbejárható és megcsodálható ez a rendkívüli tárgy.

Ez a Kincstár legértékesebb darabja, és Magyarország legnagyobb ékszerkincse, amely tiszta aranyból készült, és szobrászzománccal díszítették.

Bővebb információk a Bazilikáról ITT.

A Kincstárat elhagyva tovább folytatjuk lépcsőmászásunkat a toronyba. A csigalépcsőt leküzdve körbesétálhatjuk a kupolát, ahonnan pazar kilátás nyílik a városra, a Dunára, a hegyekre, és a folyó túloldalán lévő Párkányra.

4. Időutazás a múltba, bepillantás egy királyi lakhelyre a Várban

A Bazilikától pár lépésre található az Esztergomi Vármúzeum. A káprázatos helyen lévő várban visszarepülhetünk az időben, hiszen a berendezett termek, a konyha, a bemutatott harci eszközök több száz éves történeteket mesélnek el. A toronyba felkapaszkodva pedig újra elmerenghetünk a vidék szépségén.

Esztergom kiemelt kereskedelmi útvonal volt már a római korban is, jelentősége pedig egyre csak nőtt az idők folyamán. Géza király is ezt a helyet választotta szálláshelyül.

Itt született István király, és ez volt egyik legfontosabb székhelye.

De a magyar egyházszervezet kialakításakor az érsek is a várat választotta székhelyéül.

A várat többször átépítették, leglátványosabban tán a XV. században, amikor a középkori várból reneszánsz palotává varázsolták. Ekkor került bele az ebédlőterem, a meleg és hideg vizes fürdő, kertek, tornácok, és a kerek torony, sőt egy kápolna is. A törökök idején erődítménnyé vált, majd meglehetősen mostoha sors jutott neki.

Végül 1934-1938 között tárták fel a királyi palota romjait.

Az esztergomi vár történetéről korábbi cikkünkben meséltünk.

Bővebb információk ITT.

5. Finom ételek, különleges borok a Prímás Pincében

Visszatérve a Bazilika előtti térre, egy lift (vagy lépcső) visz le a Prímás Pincébe, ahol a hely is egyedi hangulatú és az ételek is különlegesek. Az étterem célja, hogy a magyar borokat bemutassa, népszerűsítse a borkultúrát. Az egyházi tulajdonban lévő intézmény Barkóczy-alagútjában látható a Kárpát-medencei borvidékeket bemutató Borvidékek Alagútja című kiállítás, amelynek állományát rendszeresen frissítik, az évszakhoz igazítják. A mintegy százféle bort kóstolni is lehet, de borvacsorákon is kínálják a különlegességeket.

Az étlap is igazodik a helyhez, sikeresen ötvözi a nemzeti hagyományokat a modern gasztronómiai elemekkel, de a Kárpát-medencei magyarság ételeinek változatosságát és nemzeti jellegét is megőrzik. Az éttermen kívül kávézó, ajándékbolt és két terasz is várja a betérőket.

A pince programokat, tematikus hétvégéket, bálokat is rendeznek. A Prímás Pince szlogenje: „újrakóstolt Kárpát-medence”.

A Prímás Pince kövei is különlegesek, több a Szent István által alapított ezeréves Szent Adalbert székesegyházból származó faragott oszlopfő is látható itt.

Bővebb információk ITT.

+1 Levezető séta és panoráma

A Prímás Pincéből visszaliftezve jól esik egy kis levezető séta hazaindulás előtt. Irány tehát a Bazilika mögötti kis sétány, ahonnan újra megcsodálható a Duna. A hangulatos kávézó mellett pedig Melocco Miklós 12 méter magas, Szent István megkoronázást ábrázoló szobra áll, ami szintén sok turista kedvelt fotózkodó helye.

A pihenő után pedig vár már a kisvonat, hogy visszavigyen a kikötőbe, ahonnan a szárnyashajó repít vissza Budapestre.


KÖVESS MINKET:




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x