UTAZZ
A Rovatból

4 hely, ahol rendkívüli magyar várakat ismerhetsz meg

Az egyiket a Tenkes kapitánya tette híressé, a másik ostroma közben halt meg Szulejmán, és van ahol ma a gyerekek a hősök, ráadásnak pedig egy kétszeres Guinness-rekorder helyet is megismerhetsz.

Link másolása

Magyarország történelme során számtalan várat építettek, melyek jó része ma már nem áll, vagy csak romjai maradtak fenn. Ám van jó pár olyan is, amelyet felújítottak, és falaik között megelevenednek a régmúlt idők hőseinek történetei.

De akad olyan várunk is, amelynek kicsinyített másában ma gyerekek lehetnek a hősök, makettjével pedig a felnőttek játszhatnak.

Sőt, van egy Várparkunk is, amely kétszer is elnyerte a Guinness Rekordereknek járó oklevelet, és ahol 38 valaha volt vár ismerhető meg.

1. Szigetvár, a Leghősiesebb Város: Zrínyi és hős katonái mellett tisztelettel őrzik az itt elhunyt Szulejmán emlékét is

Hazánk egyik leghíresebb vára Szigetvár, amely 1566-ban – bár elesett – mégis példát mutatott hazaszeretetből és hősiességből. Itt élt 1542-ig Tinódi Lantos Sebestyén, a históriás ének műfajának hazai megteremtője. És itt volt háza Istvánffy Pál költőnek, az első magyar verses novella szerzőjének. A vár az oszmán támadásokban súlyosan megrongálódott, ezért a legkorszerűbb haditechnikai módszereket felhasználva építették újjá, és így lett az 1550-es évek végén a legmodernebb és legerősebb magyar végvár. Zrínyi 2500 fős katonasága 34 napon állt ellen a százezres oszmán seregnek. 1566. szeptember 7-én már a belső vár is lángokban állt, ekkor döntött úgy a várkapitány, hogy a még harcképes párszáz emberével kitör a várból. A hős magyar és horvát katonák a vár előtt haltak meg. A diadalt Szulejmán szultán már nem élhette meg, mert az ostrom utolsó napjaiban meghalt. Hogy mi lett a vár sorsa, mit láthatsz ma a régi falak között, az is kiderül cikkünkből:

2. A Siklósi várban forgatták a Tenkes kapitányát, és Magyarországon először itt alakítottak ki „korhű” játszóhelyet a kicsiknek

Siklóst egy tévés kalandfilm tette országosan ismertté, és itt található az első várban kialakított történelmi játszóház, ahol a kicsik lovagok és hercegnők lehetnek. A vár különlegessége, hogy ez az egyik legépebb, legegységesebb történelmi emlékünk. Az alapjai a középkorig nyúlnak vissza, de a magyar építéstörténet szinte minden korszaka hozzátett valamit. Híres lakója volt Zsigmond, majd Mátyás király fia, Corvin János, és gróf Benyovszky Móric is. Itt forgatták a Tenkes kapitánya című sorozatot, emlékét ma a Panoptikum őrzi, ahol a filmben szereplők eredeti ruháiba öltöztetett figurák elevenítenek fel néhány jelenetet. A vár egyik különlegessége, és a családosok egyik kedvence a Játékország, Magyarországon először itt alakítottak ki „korhű” játszóhelyet a kicsiknek. Írásunkból azt is megtudatod, mi mindent rejtenek a régi falak:

3. Gárdonyban két egri vár is látható, ráadásul mindkettő kipróbálható, és itt még a gyerekek is hősök lehetnek

Magyarország egyik leghíresebb vára az egri vár. A híres történelmi helyszín Gárdonyban is látható, igaz kicsinyített formában. Gárdonyi Géza szülőházában egy hatalmas terepasztalt építettek, amelyen az egri vár ostromát lehet ólomfigurákkal lejátszani. Az udvaron pedig ott áll az egri vár kicsinyített mása, a rönkvárban van bástya, a föld alatt kazamata, vannak búvóhelyek, színpad és persze a vár védelméhez szükséges eszközök. A gyerekek a foglalkozások előtt leteszik a vár védelmét megfogadó esküt is. A hős védők pedig a várkapitány segítségével készülhetnek fel a feladatokra. Ha szeretsz játszani, akkor érdemes ellátogatni ide, bővebben pedig cikkünkben olvashatsz róla:

4. A Dinnyésen található – 38 várat bemutató - Várpark már kétszer megkapta a Guinness Rekordereknek járó oklevelet

A Velencei-tó mellett található Várparkban a történelmi Magyarországon állt középkori várakat nézheted meg – piciben. Bár makettek, de mégsem a hagyományos módon. Érdekességük, hogy anyaghűek, és elhelyezkedésük is olyan, mint annak idején a valóságban lehetett. A "vármentő" parkban olyan építmények láthatók, amelyek ma már nem léteznek, vagy csak nagyon romos állapotban. A makettek kőből, fából, téglából épültek fel, és minden apró részlet kidolgozott az ablakpárkánytól a kapuzsanérig. A park jelenleg 38 vár-makettet mutat be, és ezzel 2018-ban újra megkapta a Guinness Rekordoknak járó elismerést, mint a világ legnagyobb, vármaketteket bemutató kiállítása. Arról, hogy miként lett egy gyerekkori álomból valódi "vár-paradicsom", cikkünkből még többet megtudhatsz:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


UTAZZ
Virágzik a lótusz, csodás látvány vár a vácrátóti Botanikus Kertben
Az ősz eleje is tartogat meglepően szép virágokat és érdekes növényeket, amikért érdemes elindulni egy felfedezőútra.
Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2023. szeptember 02.


Link másolása

Ha valami egészen káprázatos dolgot szeretnétek látni, akkor még pár napig ti is élvezhetitek a természet csodáját, ha ellátogattok a vácrátóti botanikus kertbe, ahol virágzik a lótuszvirág.

A keleti kultúrák spirituális, szent virága pompázatos, tényleg nincs rá jobb szó.

A halvány rózsaszíntől a vadítóan pinkig ezernyi árnyalatban láthatók.

Meg bimbósan, kinyílva, vagy már teljesen feltárulkozva, amikor megmutatja a belsejében megbújó zuhanyrózsa-szerű képződményt, amiben a bibék bújnak meg. És a hatalmas zöld levelek, amelyek bevonata lepergeti a vizet. As mindez akkora mennyiségben pompázik most, hogy a tó teljes vízfelületét lefedik, így szó szerint egy virágtenger fogad a fák gyűrűjében. Megkapó látvány, amitől nehéz elszakadni. Mi is körbejártuk és fotóztuk mindenhonnan, mert nem lehetett nem ezt tenni.

Az indiai lótusz a hindu és a buddhista mitológia legszentebb növénye. A születés és a teremtés jelképe, Buddha egyik kedvenc virága, a spirituális ébredés jelképe.

A növény a sekély tavakban, csendes holtágakban érzi jól magát. A vízi életmódhoz jól alkalmazkodott. Az iszapban gyökeredzik, hosszú vastag levélnyelében, virágkocsányában is légzőjáratok húzódnak, melyek a szárak levegőellátását biztosítják. Levelei viaszosak, nem marad meg rajtuk a vízcsepp sem. Nyáron virágzik és magjai igen sokáig megmaradnak.

A növényt étkezésre és a gyógyászatban is használják. Sütik, főzik, de nyersen is fogyasztják. A leveléből nyert kivonatot gyomorpanaszra, a virágból készült szirupot köhögésre használják. A magokkal leprát, sömört és más bőrbetegséget gyógyítanak.

A kertben még sok érdekesség is vár:

Micsoda tobzódása a színeknek, formáknak, illatoknak, ennyi sokféle virág, bokor, fa, ennyi minden természeti csoda egy helyen. Ugye hogy nem meglepő, ha annyira kedvelt hely a vácrátóti botanikus kertet? Mindig más, mindig tartogat meglepetést.

Érdemes letölteni a hónap növényei között kalauzoló kis brosúrát vagy követni a bibliai növények útját.

Bővebb információk ITT.

Ha pedig egy érdekes programot keresel, akkor irány a kert Bambusz és lótusz élménysétája.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

UTAZZ
A Rovatból
Elképesztő rovarfelhőt fotóztak a Bakony keleti részén
Több helyen szinte füstölt az erdő a rengeteg szárnyas hangya miatt. A természetvédő szerint a környéken várható a hangyák tömeges megjelenése ezután.

Link másolása

Megdöbbentő fotókat posztolt egy rovarfelhőről Dr. Tarsoly Péter egyetemi adjunktus, írja a Sokszínű vidék. A természetbarát korábban is látott már ilyen csoportos rajzást, de ekkora tömeget még nem tapasztalt. Elmondása szerint több helyen

szinte füstölt az erdő a rengeteg szárnyas hangyától.

„Csór és Iszkaszentgyörgy település között, a piros túristajelzésen fekszik ez a terület. A Leányvágónak nevezett részen kerültem a rovarfelhőbe. Hamarosan errefelé lesz egyetemi terepgyakorlatunk, ehhez helyszíneltem. Megkérdeztem a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársait, mi lehet a jelenség hátterében, és azt az információt kaptam, hogy a szárnyas hangyák rajzása egyszerre több helyen történik” – mesélte a lapnak a környéken gyakran túrázó geoinformatikai szakmérnök.

A természetvédő szerint ahol ennyi hangya rajzik, ott várható a rovarok nagyszámú megjelenése is. Az ehhez hasonló tömeges rajzás egyáltalán nem ritka a természetben, elég csak a tiszavirágzásra, vagy újabban a dunavirágzásra gondolni.

„A hímek és a nőstények kirepülnek, új bolyt akarnak alapítani. A rövid nászt követően a hím elpusztul, a nőstény pedig a szárnyait levedli és a föld alá bújik. Ott petézik, majd később kikel az új nemzedék. Egyfajta honfoglalás ez a részükről”

– mondta Dr. Tarsoly Péter, akinek a fotóit itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


UTAZZ
A Rovatból
Kiakadtak a turisták miatt a meseszép osztrák városka lakói, korlátoznák a látogatók számát
A mindössze 700 fős Hallstattba a főszezonban naponta tízezren látogatnak el. A helyiek korábban egy falat húztak az egyik szelfizőhelyre tiltakozásképpen.
Címlapkép: Pixabay - szmo.hu
2023. augusztus 28.


Link másolása

Megint áll a bál a turisták miatt az ausztriai Hallstattban. A festői szépségű alpesi település lakói azért tüntettek, mert szeretnék korlátozni a turisták számát.

A felső-ausztriai településen

mindössze 780-an élnek, azonban a főszezonban naponta akár 10 ezer turistát is fogadnak.

A tóparti, csipkés hegycsúcsok által ölelt városka 2006-ben feltűnt egy dél-koreai romantikus drámában, ami jelentősen megdobta Hallstatt népszerűségét. Olyannyira, hogy hat évvel később Kínában felépült a városka másolata is.

A turizmus nyilván jót tett a térség gazdaságának, de úgy tűnik, a helyiek kezdenek ettől besokalni. A legfőbb probléma az egynapos kirándulókkal van, őket ugyanis buszokkal szállítják a településre. Idén májusban a helyiek már léptek egy merészet tiltakozásképpen, és

egy fából készült fallal takarták ki a hátteret az egyik népszerű szelfiző helyen.

Ezt akkor a tiltakozások hatására végül elbontották, a város polgármestere azonban azt mondta: harmadával akarja csökkenteni a Hallstatton áthaladó buszok számát.

Most a lakók tiltakozást szerveztek.

Azt követelik, hogy napi szinten korlátozzák a városba látogató turisták számát, illetve, hogy turistabuszok helyi idő szerint 17 óra után már ne hajthassanak be Hallstattba.

(Forrás: Telex, BBC)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


UTAZZ
Száraz lábbal a kőbányai víztározóban: ilyen az 1870 óta működő föld alatti katedrális
Elképesztő méretű a közel 150 éve hibátlanul működő, olasz mesterek által, tatai téglából épült tározó.
Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2023. szeptember 17.


Link másolása

Egy évben egyszer száraz lábbal lehet végigsétálni Budapest egyik ikonikus föld alatti létesítményében. A Fővárosi Vízművek legrégebbi és leglátványosabb létesítménye, a Kőbányai medence ugyanis - a víz leeresztése után - megnyitja kapuit a látogatók előtt. A tározó 1869 és 1871 között az első pesti vízmű részeként épült, és a mai napig működik.

A hatalmas oszlopok között sétálva az az érzése az embernek, mintha egy különleges katedrálisban járna.

Az ásványi anyagoktól megfeketedett íves téglafalak, és a terem két végében található tölcsérszerű vízbeeresztő csövek mind úgy lettek kialakítva, hogy a 11 ezer köbméternyi vizet folyamatosan mozgásban tartsák, ezzel megelőzve a víz beposhadását. A falakon látható elszíneződés is mutatja, hogy a hatalmas méretű tározóban kb. nyolc méter magasságban áll a víz az év többi napján. Korábban - amíg napi szinten innen adták az ivóvizet - naponta ürült és töltődött a hatalmas tározó. Éjjel - olcsóbb árammal töltődött - nappal pedig csöveken szállította el a Dunából nyert, természetes kavicságyon át megszűrt, tiszta vizet a város alatt húzódó 5000 kilométernyi vízhálózatba.

A tározó építőanyaga a kétszer égetett tégla a tatai uradalmi téglagyárból került ide és olasz mesterek rakták belőle a falakat, oszlopokat. A vízmű tervezője, William Lindley volt. Ő javasolta az elhelyzését a magasan fekvő Kőbánya Ó-hegyre. Így épült meg itt a két, egyenként 10.800 m³-es medence 1869–71 között. A falak fél méter vastagok és kívülről több méter vastag agyaggal burkolták. Ez a mai napig remek vízzáró. A boltíves mennyezetes, 38 oszlopos medencéhez 80 lépcsőfokon lehet lejutni.

Link másolása
KÖVESS MINKET: