prcikk: 3+1 csodás látnivaló a Mecsekben | szmo.hu
UTAZZ
A Rovatból

3+1 csodás látnivaló a Mecsekben

Változatos kirándulóhely megannyi épített és természeti látnivalóval. Adunk ezekből egy kis ízelítőt!


A szép és nyugis vidékeket, a történelmi helyeket, a finom borokat és a jó konyhát kedvelőknek már nem kell bemutatni a Mecsek és környéki helyeket. Ha te még nem jártál ezen a gyönyörű és izgalmas tájon, akkor szeretnénk felhívni a figyelmed erre a térségre. Meglátod, megéri útnak indulni a családdal!

1. Orfűi malmok

A malom maga volt a csoda a régmúlt évszázadok embere számára, ahogy az ördöngös szerkezetekkel a gabonaszemekből elővarázsolta az életet jelentő lisztet. Ezt élheted át te is Orfűn a Malommúzeumban, ahol többféle malomtípus működését is megismerheted.

Füzes Kata, az orfűi malmok szíve-lelke több generációs molnár család sarjaként, három lánytestvérével együtt már tizenévesen tudott tésztát dagasztani. A kenyérkészítés fortélyait édesapjától, Füzes Pétertől leste el, majd kisebb-nagyobb kitérő után visszatért gyökereihez, az Orfűi Malmokhoz. Kata csapatával az organikus fejlődésben hisz, vagyis próbálnak semmit sem erőltetni, és mindig hallgatnak a belső hangokra. Így lett az Orfűi Malmokból máig egy kisközösségekre építő, eldugott csodahely Orfűn.

De mit is találhatsz itt, ha ellátogatsz hozzájuk?

Az Orfűi Malmoknál három különböző malom típussal ismerkedhetsz meg. A kétszáz éves szárazmalomban a lóval hajtott hatalmas járgánykerék és kőjárat mellett egy roppant méretű olajütő is fennmaradt. A Vízfő-forrás patakjára települt, 19. századi gabonaőrlő vízimalom patinás gépei ma újra őrlésre készek. A múzeum látványossága a hagyományos papírkészítés folyamatát bemutató papírmalom, ahol az érdeklődők papírmerítő foglalkozáson is részt vehetnek.

A molnár kemencéjében ropogós cipók és egyéb finomságok is gyakran sülnek, amelyek a múzeum kávézójában, a GARATban is megtalálhatók sok más helyi termékek mellett.

2. Pécsváradi vár

Kép forrása: Pécsváradi vár Facebook oldala

Bár ezt a helyet Pécsváradi vár néven ismerjük, az elnevezés félrevezető, mert ez az épületegyüttes soha nem volt hadi értelemben vett vár. Voltak falai, bástyái, de azok feladata a benn élők védelme volt az esetleges rablótámadások ellen. Komoly ostrom kiállására nem voltak alkalmasak, arra a fennállása alatt nem is került sor.

Egy erődített hajdani szerzetesi monostor ez, melyet Szent István király alapított 998-ban, Koppány legyőzése után. Az itt álló kőépületet, amely Géza fejedelmi udvarháza volt, István Asztriknak adta, hogy benne Benedek-rendi – ahogy nálunk nevezik: bencés – szerzetesek számára létesítsen otthont.

Ma a vár felújított formában várja a látogatókat egy múzeummal és monostortemplommal karöltve. Utóbbinak külön érdekességei a román templomablakok, amelyek a 10. század végéről származnak, illetve a szentélyben látható freskó angyal, amely a legelső középkori magyar falfestmény volt. A kolostorudvar dísze a fűszer-és a romkert, ahol a gótikus csarnoktemplom és monostor romjai között tehetsz romantikus sétákat. Az egykori vár épületében ma egy szálló és étterem is helyet kapott, amely egész évben várja a Mecsek lábánál pihenésre vágyó turistákat.

3. Pécs

Pécs, a kulturális értékein kívül meglepően menő helyszín is, ahol nappal csodálatos kilátókra és ókori helyszínekre látogathatsz, az esti kiruccanások pedig mindig összefolynak egy random koncerttel, vagy egy több állomásos éjszakai kalanddal. A város mediterrán éghajlata és a Mecsek középhegység jelenléte változatos kínálatot nyújt számodra.

Pécs központi része természetesen a Széchenyi tér és a dzsámi (Gázi Kászim pasa dzsámija, hivatalosan Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom). A Király utcai sétálóutcán bújik meg a Pécsi Nemzeti Színház, amely már kívülről is impozáns épület.

Az utcán egymást érik a bárok, éttermek, nagyon hangulatos. A várfal északnyugati részénél találod a magyar szemmel monumentális Bazilikát (Szent Péter- és Szent Pál-székesegyház). Már képeken is nagynak tűnik, de élőben még nagyobb épülettel szembesülhetsz. Ám ne csak kívülről, hanem belülről is csodáld meg, ráadásul az egyik toronyból remek kilátás nyílik a városra. A Bazilika körül még felkereshető a Csontváry Múzeum, Vasarely Múzeum és a híres ókeresztény sírkamrák. A nyugati oldalról a Barbakánt érdemes megnézni, ide be is lehet menni és végig sétálni a kőfalon lévő fahídon.

A Bazilika körül még felkereshető a Csontváry Múzeum, Vasarely Múzeum és a híres ókeresztény sírkamrák. A Széchenyi térre menet egy nagy lakatfalba ütközünk, ahol rengeteg lakat lóg.

Pécs neve összeforrt a Zsolnay névvel, így nem maradhat ki a Zsolnay Negyed sem. Csodás épületeket találhatsz itt. Érdemes ezután ellátogatni a közeli Zsolnay Mauzóleumhoz. Már a bejárathoz való feljutás is élmény, hiszen vörös oroszlánok között kell felgyalogolni.

A városban is van két Zsolnay-látnivaló. A Széchenyi tér közelében áll a Zsolnay-kút, innen nem messze egy körforgalomban pedig a Zsolnay-szobor. Utóbbi mellett ráadásul egy szép cserepes tetejű épületet is láthatsz. Ha pedig magasabb helyre vágysz, ahonnan gyönyörű városképet szeretnél látni, akkor irány a Tettye és a Pécsi TV-torony!

Tipp: Ha Pécsen szeretnél eltölteni pár napot, érdemes a pécsi Corso Hotelt választanod szálláshelyként. A szálloda ugyanis a történelmi épületeivel, színes kirakataival, számos kávézójával önmagában is korzózásra csábító Király utca végén található, ezen végigsétálva éppen Pécs főterén köthetsz ki.

3+1. Magyarország első illatszállodája, Sikonda völgyében

Egy hosszúra nyúlt túrázós nap után az ember leginkább kellemes, pihentető álomra vágyik. Ajánljuk, hogy mindezt a sikondai Ambient Hotel&AromaSpa szállodájában tedd meg, itt egyszerre válik valóra mi szem-szájnak és bizony orrnak is ingere. A Covid ideje alatt megújult szálloda ugyanis Magyarország első illat- és wellness hotele Zólyomi Zsolt illatválogatásával. Hogy ez mit jelent? Egész pontosan azt, hogy a superior szobákban négyféle illatkompozícióból választhatunk: elmerülhetünk az erdőmélyi csend, a frissítő fehér virágok, az izgató csokoládé és a nyugtató levendula világában. Figyelj arra, hogy melyiket választod, hiszen bármikor is lépsz majd be a szobádba, mindig ugyanaz a kellemes és otthonos illat fogad majd.

De nemcsak a lelked merülhet el a jóban, hanem bőven adózhatsz a testi élvezeteknek is: a szálloda wellness részlege igazi szaunaparkot mondhat magáénak, az élménymedencékben kellemesen meleg termálvíz folyik, a vízi masszírozást pedig egyenesen kötelezővé kellene tenni. Ha ez még mindig nem lenne elég, az edzőteremben futópad, lentebb pingpong asztal, bowling pálya várja az aktivitást kedvelőket, sőt kerékpárt is kölcsönözhetsz, ami igen jó szolgálatot tesz, ha csak néhány tíz kilométert szeretnél megtenni a Mecsek hívogató lejtőin.

A szálloda nem mellékesen állatbarát, így ha végül a vacsora vagy ebéd utáni pihegésben mégsem az illatokban vagy a termálvízben merülnél el, akár többször is megsétáltathatod kedvencedet az egészen egyedülálló mikroklímájú sikondai tavak partján vagy az őket övező erdőkben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
„Turisták, menjetek haza!” – már az autókat sem kímélik a dühös helyiek Mallorcán
A spanyol szigeten fekvő Artàban ismeretlenek több kölcsönzőautó kerekét is kiszúrták. A vandalizmus mellett a falakra is festettek, az önkormányzat pedig elfogadhatatlannak nevezte az esetet.
DP, kép: freepik - szmo.hu
2026. április 02.



„Turisták, menjetek haza!” – Mallorcán már nemcsak a falakon üzennek a helyiek az elviselhetetlennek tartott tömegturizmus miatt.

A múlt héten a sziget északkeleti részén fekvő Artàban tiltakozók több kölcsönzőcég autójának kerekét is kiszúrták, a településen és a Palmába vezető út mentén pedig több turistaellenes feliratot festettek a falakra.

Az önkormányzat és a rendőrség eljárást indított, a nyárra pedig újabb feszültségek körvonalazódnak.

Manolo Galán polgármester sajnálatát és felháborodását fejezte ki a vandalizmus miatt, hangsúlyozva, hogy az véleménytől függetlenül elfogadhatatlan.

Artà önkormányzata közleményben ítélte el az incidenst. „Az ilyen jellegű cselekedetek elfogadhatatlanok, ártanak az együttélésnek, Artà imázsának és a közös terek iránti tiszteletnek” – fogalmaztak, hozzátéve, hogy „bármilyen társadalmi nézeteltérést vagy aggodalmat mindig a tolerancia jegyében kell kifejezni”.

A városvezetés jelenleg vizsgálja, milyen önkormányzati lépéseket tehetnek a helyzet kezelésére.

A feszültség a pandémia után éleződött ki igazán, miután a mintegy 978 ezer lakosú szigetre tavaly nyáron két hónap alatt közel 22,3 millió nemzetközi turista érkezett.

A helyiek szerint ez már elviselhetetlen terhet jelent.

Az egyik legnagyobb problémát a turisztikai apartmanok, például az Airbnb elterjedése okozza, ami nemcsak felhajtja az albérletek és ingatlanok árait, de a helyieket is kiszorítja a városokból.

Sok ilyen szálláshely ráadásul feketén működik, ezért a hatóságok korábban már betiltották az új, turisztikai célú apartmanok és hostelek létesítését. Ehelyett a tulajdonosokat arra ösztönzik, hogy hivatalos szállodává vagy lakóingatlanná alakítsák át az ingatlanjaikat.

Bár a mostanihoz hasonló vandalizmusra ritkán kerül sor, a helyiek elégedetlensége nem új keletű.

Az elmúlt években többször is tízezres tüntetéseket tartottak a tömegturizmus ellen, és előfordultak performatív akciók is, például amikor aktivisták vízipisztolyokkal zavarták a turistákat. A mostani események alapján a nyári csúcsszezonban is számítani lehet hasonló megmozdulásokra, bár előre bejelentett akcióról egyelőre nincs információ.

Via Drive.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
A marokkói kék város, amiért megőrül az Instagram népe
Chefchaouen Marokkó egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja. A látogatóknak azonban szigorú helyi szabályokkal, például a drónok teljes tilalmával kell számolniuk.


A Rif-hegység oldalába kapaszkodó Chefchaouen úgy ragyog a kék több tucat árnyalatában, mintha valaki az égre festette volna a medinát – és mégis nagyon is valóságos: sétálóutcák, hegyi forrás, spanyol mecset-rom, andalúz kézművesek várják az utazót.

Marokkó északi részének ikonikus „Kék Gyöngye” egy bejárható csoda, amely egy-három nap alatt is mély élményt nyújt.

A tökéletes utazás időzítése kulcsfontosságú, Chefchaouen ugyanis a fények városa. Az ideális időablak a tavaszi és őszi hónapokra, azaz március és június, valamint szeptember és november közé esik.

A nyár meleg, a tél pedig hűvösebb és csapadékosabb. Érdemes figyelembe venni a helyi ünnepeket is: a Ramadán és az azt lezáró Eid al-Fitr idején a nappali nyitvatartások rövidülhetnek, az esti órák viszont az iftár után pezsgő élettel telnek meg.

A város szíve a Plaza Uta el-Hammam, a nyüzsgő főtér, amely mellett a 15. századi Kasbah áll.

Az erőd falain belül etnográfiai múzeum, gondozott kert és egy torony található, ahonnan remek kilátás nyílik a városra; a belépő jellemzően 65 dirham (kb. 2.340 forint) körül van. A téren áll a város Nagymecsete is, amelynek belső tere a marokkói gyakorlat szerint nem muszlimok számára nem látogatható, de kívülről is lenyűgöző látványt nyújt.

A medina keleti kapujától rövid sétára található a Ras El Maa vízesés, egy hűs patakpart teázókkal, ahonnan a spanyol mecsethez (Jemaa Bouzafar) vezető ösvény indul. A 20-30 perces kaptatóért cserébe a jutalom egy páratlan panoráma, különösen naplementekor.

Felmerül a kérdés: miért kék minden? A város legfőbb rejtélyére több, egymást kiegészítő magyarázat létezik.

Az egyik elmélet szerint a hagyomány a 15. században al-Andalúszból menekült zsidó közösséghez kötődik, akik számára a kék szín az eget és Isten közelségét szimbolizálta.

Mások a mediterrán hőség enyhítését és a rovarok távoltartását említik praktikus okként. Ma már a városi identitás és a tudatosan épített turisztikai arculat is hozzájárul a hagyomány fenntartásához; a falak rendszeres újrafestése ma is közösségi gyakorlat.

A kék falak mögött több évszázadnyi történelem sűrűsödik össze.

A várost 1471-ben alapította Moulay Ali ibn Rashid erődvárosként, hogy feltartóztassa a portugál előrenyomulást. Az 1492-es spanyol reconquista után muszlim és zsidó menekültek hullámai érkeztek, magukkal hozva andalúz kézműves és építészeti hagyományaikat. A 20. század elején a város a spanyol protektorátus része lett, ennek emléke a hegyoldalban álló spanyol mecset romja is.

Via Moroccan National Tourist Office


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Velencébe utazol? Ezt a súlyos hibát ne kövesd el, ha nem akarsz pluszban fizetni
Velence városa idén is belépődíjat szed a csúcsidőszakban érkező egynapos látogatóktól a túlturizmus visszaszorítása érdekében. Azoknak, akik nem foglalnak legalább négy nappal előre, a szokásos 5 euró helyett 10 eurós díjat kell fizetniük.
Sz.E. Pexels - szmo.hu
2026. április 01.



Velence idén is belépődíjjal szűri a tömeget, mert az ott lakók számára olyan zavaró a tömeg.

A tavaszi–nyári hétvégéken a történelmi belvárosba érkező egynapos látogatóknak fizetniük kell.

A városvezetés szerint a belépődíjjal a turistaforgalmat szabályozzák, hogy jobb egyensúlyt teremtsenek a látogatók és a helyiek között. Michele Zuin tanácsos szerint az intézkedés úttörőnek számít.

„Ez hasznos eszköz a turistaforgalom szabályozására, és már nemzetközi érdeklődést váltott ki. Velence az első város a világon, amely ezt a módszert alkalmazza” – mondta.

Velence régóta küzd a tömegturizmussal a helyzetet pedig tavaly a Bezos-esküvő is súlyosbította, mert a többnapos esemény még több látogatót vonzott a városba.

A díj ellenére a napközbeni látogatók száma 2025-ben csak kismértékben csökkent: napi átlagban 13 046-an fizettek, míg 2024-ben 16 676-an. A tavalyi legforgalmasabb napon, május 2-án, pénteken 24 951 látogató fizetett a napijegyért, ami a város lakosságának több mint a fele.

Az egynapos látogatóknak 5 eurós díjat kell fizetniük, de aki nem foglal legalább négy nappal előre, annak 10 eurójába kerül a belépés.

A helyi lakosok, a Velencében születettek, a diákok, a munkavállalók, valamint a szállással rendelkező turisták mentesülnek a díjfizetés alól. A szállodai foglalással rendelkezőknek a szállás adatait kell megadniuk, ami alapján egy QR-kódot kapnak. Ezt kell felmutatniuk az ellenőrzőpontokon, például a Santa Lucia pályaudvarnál, de fizetniük nem kell, mivel a szállásdíj már tartalmazza a belépést.

Az egy napra érkezőknek áprilisban, májusban, júniusban és júliusban, jellemzően péntektől vasárnapig kell fizetniük a csúcsidőszakban, reggel 8:30 és délután 16:00 között. Ezen az időszakon kívül a belépés ingyenes.

A fizetős napok a következők:

Április: 3, 4, 5, 6, 10, 11, 12, 17, 18, 19, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30

Május: 1, 2, 3, 8, 9, 10, 15, 16, 17, 22, 23, 24, 29, 30, 31

Június: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 12, 13, 14, 19, 20, 21, 26, 27, 28

Július: 3, 4, 5, 10, 11, 12, 17, 18, 19, 24, 25, 26.

A tömegturizmus Európa számos más városában is komoly gondot okoz, főleg a történelmi belvárosokban.

A rengeteg látogató túlterheli az infrastruktúrát, elviselhetetlenül zsúfolttá teszi a köztereket, és növeli a zaj- és légszennyezést. Az érdeklődés emellett felveri az ingatlan- és szolgáltatási árakat, ami a helyieknek a legrosszabb.

Mint az megírtuk, Capri is drasztikus lépésre szánta el magát az overtourism miatt.

Via Euronews


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Ezt az egy hibát sokan elkövetik a hotelben, pedig rémálom lehet a vége
Az utazók gyakran a földre vagy az ágyra teszik a csomagjukat érkezéskor, pedig ezzel komoly kockázatot vállalnak. Az ágyi poloska a puha, textillel borított felületekről könnyen átmászik a bőröndre.


Elég egy rossz mozdulat, és máris potyautasokkal térhetsz haza egy utazásból.

Sokan érkezés után automatikusan ledobják a bőröndjüket a hotelszoba padlójára, pedig a gyakorlott utazók szerint ezzel nemcsak a port és a koszt viszik közelebb a holmijukhoz, hanem olyan kártevőket is, amelyeket senki sem akar hazacipelni.

Az ágyi poloska a vendégek és a csomagjaik segítségével utazik egyik helyről a másikra. A puha, textillel borított felületeket kedveli, így a hotelszoba szőnyege, kárpitozott fotelja vagy akár az ágy is ideális búvóhely a számára, ahonnan könnyen átmászhat a földre letett bőröndre. Ezért nem jó ötlet a csomagot sem a padlóra, sem az ágyra, sem a kárpitozott bútorokra tenni, ahogy arra az amerikai Környezetvédelmi Hivatal is figyelmeztet. Sőt, még a csomagtartó állványt is érdemes használat előtt átnézni, nem csak rutinból kihajtani.

A legbiztonságosabb hely a bőrönd számára érkezéskor meglepő módon a fürdőszoba. A csempés, kemény felületeken jóval kevesebb a búvóhely, így kisebb az esélye, hogy kártevő kerüljön a csomagra. Ha a fürdőszoba padlója nem ideális, a kád vagy a zuhanytálca is jobb megoldás, mint a szoba szőnyeges része.

Jó választás lehet egy magasabb polc a szekrényben is, a lényeg, hogy a bőrönd ne kerüljön puha, textilközeli felületre, amíg át nem vizsgáltuk a szobát.

Érdemes öt percet szánni a szoba ellenőrzésére: egy telefon zseblámpájával vizsgáljuk át a matrac varrásait, a fejtámlát, az ágykeretet és a közeli bútorok réseit. Fekete pöttyök, apró, levedlett bőrdarabkák vagy élő rovarok gyanúra adhatnak okot. Ha ilyet találunk, azonnal kérjünk egy másik szobát, de ne a szomszédosat vagy az alatta-fölötte lévőt.

A hazaérkezés után is érdemes óvatosnak lenni. A bőröndöt ne a hálószobában pakoljuk ki. Először töröljük le a kerekeit és a külső felületét, majd egy zseblámpával ellenőrizzük a varrásokat, a sarkokat és a zsebeket. A ruhákat tegyük egyből a mosógépbe, és mossuk ki a lehető legmagasabb hőfokon. Ezzel a néhány egyszerű lépéssel jelentősen csökkenthetjük az esélyét, hogy kéretlen potyautasokat vigyünk haza.

Via nlc.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET: