300 ezer egy éjszaka Mészáros Lőrinc borászának szállodájában, amelyet egy francia kastélyból csinált

Néhány perc különbséggel születtek, mégis féltestvérek: a brit Michelle és Lavinia Osbourne története az első dokumentált brit esete annak a szinte hihetetlen jelenségnek, amikor ikreknek különböző apjuk van. A ma 49 éves kétpetéjű ikrek egy otthoni DNS-teszt elvégzése után szembesültek a ténnyel, amely egy rendkívül ritka biológiai folyamat, a heteropaternális szuperfekundáció eredménye – írta a BBC. Világszerte eddig mindössze húsz hasonló esetet azonosítottak.

Michelle és Lavinia 1976-ban születtek Nottinghamben. Édesanyjuk egy bántalmazó kapcsolatból menekült, és mindössze 19 évesen, kiszolgáltatott helyzetben hozta őket a világra. A lányok nehéz gyerekkort éltek meg, otthonok és gondozók között hányódtak, az egyetlen stabil pontot egymásnak jelentették. Apjuk kilétéről az anyjuk mindig azt mondta, egy James nevű férfi az, aki azonban nem volt része az életüknek.

A lavinát Michelle indította el, aki 2021 végére már biztos volt benne, hogy a család által ismert James nem lehet az apja. DNS-tesztet rendelt, az eredmény pedig 2022. február 14-én érkezett meg, ugyanazon a napon, amikor az időközben demenciával küzdő édesanyjuk meghalt. A teszt igazolta a gyanúját. Hetekig tartó kutatás után kiderítette, hogy a biológiai apja egy Alex nevű férfi, akiről a rokonok azt mondták, évek óta alkohol- és drogproblémákkal küzd, és az utcán él.

Amikor Lavinia találkozott Michelle újonnan felfedezett rokonaival, nem érzett velük semmilyen kapcsolatot, ezért ő is elvégzett egy tesztet. 2022 szeptemberében jött a megdöbbentő eredmény: nemcsak az derült ki, hogy az ikertestvére valójában a féltestvére, hanem az is, hogy James neki sem az apja. Lavinia a felfedezést lesújtónak élte meg, és kezdetben dühös volt a testvérére.

Michelle azonban Lavinia DNS-eredményei alapján felkutatta testvére apját, egy Arthur nevű férfit. A találkozásuk érzelmesre sikerült, Lavinia azonnal megkedvelte az apját, akivel azóta is szoros kapcsolatot ápol. „Egyszerűen késztetést éreztem rá, muszáj volt” – mondta arról a pillanatról, amikor először puszit adott Arthur arcára.

Michelle a saját apjával, Alexszel is találkozott, de a találkozó után úgy döntött, nem tartja vele a kapcsolatot.

Michelle és Lavinia Osbourne története is azt mutatja, hogy a genetikai igazság új alapokra helyezheti, de nem feltétlenül töri meg a legszorosabb emberi kötelékeket. Bár a felfedezés eleinte megrázta őket, ma már mindketten csodaként tekintenek a létezésükre. Ahogy Lavinia fogalmazott: „Mi csodák vagyunk. Mindig lesz köztünk egy törhetetlen közelség.”

Ezt Michelle erősítette meg.

Meglepő felvétel került ki a netre, melyen egy állat ugrál a Balatonban. A felvételt Balatonszéplak alsónál készítették, és az látszik rajta, ahogy a parttól elég messze egy őz halad hatalmas ugrásokkal a parttal párhuzamosan.

VIDEÓ: Őz a Balatonban

A kommentelőket is megihlette a nem mindennapi látvány:

"Már a ponty sem a régi"

"Valaki tudja hogy ez milyen fajta hal?"

"Balatonátfutás"

"Meglátta mennyibe kerül a lángos"

"Olyan kicsi a víz vagy így úszik??"

"Ívási időszak van?"

"Patás delfin"

Éjszaka a hőkamera felvétele mindent elárul.

A különbség nemcsak látványos, hanem pontosan megmutatja a két technológia közötti alapvető hatékonyságbeli eltéréseket. Erről árulkodik a Teledyne FLIR egyik szakmai anyaga.

A belső égésű motorok és a kipufogórendszerek jelentős hőenergiát termelnek, ami az első hűtőrácson és az alvázon ragyogó foltokként jelenik meg a termikus képen. Ez az erős infravörös lenyomat a kémiai égés és a mechanikai súrlódás közvetlen mellékterméke, egyfajta látható energiapazarlás, amely teljes sötétségben is messziről észlelhető.

Ezzel szemben az elektromos járművek feltűnően hűvösnek és egyenletesnek látszanak, mivel nincs üzemanyagot égető központi motorjuk. Az elsődleges hőforrások a motorháztetőről a kerekekhez és az akkumulátorhűtő komponensekhez tolódnak, de még ezek hőmérséklete is lényegesen alacsonyabb egy hagyományos kipufogócsőénél. Az amerikai Energiaügyi Minisztérium adatai szerint egy tipikus elektromos autó 87-91 százalékos hatásfokú, míg egy hagyományos benzines csupán 30 százalék körül teljesít.

A technológiát persze nemcsak az utakon, hanem a fejlesztőlaborokban is használják: a fék- és gumikopás vizsgálatától az akkumulátorok hőmenedzsmentjének optimalizálásáig. James Cannon, a FLIR Systems akkori elnök-vezérigazgatója (2017–2021) egy korábbi közleményben azt mondta, a cég érzékelői már több mint egy évtizede játszanak kritikus szerepet a járművezetők biztonságának növelésében.

A technológia különösen az önvezető rendszerek fejlesztésénél kap kulcsszerepet, mivel a hőkamerák kiegészítik a hagyományos kamerákat, a radart és a lidart, főként éjszaka, ködben vagy vakító fényben. A fejlesztések iránya egyértelmű, ahogy azt Florida példája is mutatja, ahol egy 2019-es törvény értelmében már sofőr nélkül is közútra engedik az önvezető autókat.

A termikus képalkotás fejlesztése itthon is zajlik: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem laboratóriumaiban és a zalaegerszegi ZalaZONE tesztpályán is folynak ilyen irányú kutatások, amelyek hozzájárulhatnak a jövő biztonságosabb járműveinek megalkotásához.

Egyetlen, banálisnak tűnő szúnyogcsípés elég volt ahhoz, hogy egy 12 éves, aktívan sportoló kisfiú térdtől lefelé lebénuljon. A háttérben egy ritka, a nyugat-nílusi láz által okozott gerincvelő-gyulladás áll, a fiú és a családja fél éve tartó küzdelméről pedig az RTL Híradó számolt be.

Béla napokig feküdt az intenzív osztályon, miután a vírus megtámadta az idegrendszerét. A Bethesda Gyermekkórházban azonnal megkezdték a rehabilitációját. A fiú édesanyja arról beszélt, hogyan fordult fel fenekestül az életük. „Egyik napról a másikra megváltozott az életünk, hatalmas váltás volt, mert Bélus versenysportoló, kempós kissrác” – mondta az anyuka, hozzátéve, hogy a fiú szerencsére „napról napra fejlődik”. A fél éve tartó kezeléseknek és a rengeteg tornának köszönhetően a kisfiú már újra jár és biciklizik is.

Az intézmény osztályvezető főorvosa hangsúlyozta, rendkívül ritka esetről van szó. Elmondása szerint

– közölte a főorvos, aki szerint ilyenkor is inkább agyhártya- vagy agyvelőgyulladás alakul ki.

Azt is hozzátette, hogy a gerincvelő-gyulladás ezen belül is egy ritka altípus. „Egy-két esetünk volt eddig összesen és abból egy volt, amelyiknél gerincvelőgyulladás fordult elő” – világított rá az eset különlegességére.

A vírust a hazánkban is őshonos dalos szúnyog (Culex pipiens) terjeszti, a fertőzések többsége pedig észrevétlen marad.

– nyilatkozta Kemenesi Gábor virológus.

A szakértő a vírus útjáról is beszélt. „2008-ban jelent meg egy új törzse a nyugat-nílusi láznak, ezt mi kettes genetikai variánsnak hívjuk, ami azóta is domináns itt a régióban. Magyarország az elosztóközpontja ennek a vírusnak, összefüggésben van a vándormadarakkal: általában ők szállítják a friss vírustörzseket Afrikából, megpihennek, a helyi szúnyogok elkapják és a szúnyogok által tudunk fertőződni” – részletezte Kemenesi.

A nyugat-nílusi láz ellen nincs védőoltás, a megelőzés egyetlen módja a szúnyogcsípések elkerülése. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ tájékoztatása szerint idén még nem jelentettek nyugat-nílusi lázas megbetegedést, míg tavaly az előzetes adatok alapján 16 esetet regisztráltak.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója