prcikk: 15 magyar nevezetesség, amit látnod kell | szmo.hu
UTAZZ
A Rovatból

15 magyar nevezetesség, amit látnod kell

Kőszeg, Hollókő, Tihany, Veszprém, Badacsony - csak egy pár település azok közül, amit feltétlenül látnod kell!


Lenyűgöző tájak, természeti kincsek és települések kis hazánkban is bőségesen akadnak, nagyon nehéz közülük választani, vagy őket rangsorolni.

Az utazom.com listáját az egy helyen található legtöbb látnivalóval, legérdekesebb, leginkább jelentős kulturális vagy természeti nevezetességgel büszkélkedő helyek alapján állította össze.

1. Hollókő:

Magyarország egyetlen UNESCO Világörökségi listán (1987) szereplő falva a XVII-XVIII. században nyerte el ma is látható jellegét. A Nógrád megyei palóc falu a tradicionális építészetet, és a XX. századot megelőző paraszti életet mutatja be anélkül, hogy a falu szabadtéri múzeummá vált volna.

800px-Hko_Kossuth_117

img_0584

2. Őrség:

A hazánk nyugati határvidékén fekvő Őrség elsősorban természeti és néprajzi tájegység, mely látnivalókban, természeti kincsekben, a történelmi múltat idéző, kulturális és szakrális értékekben gazdag.

Jellemzője a szeres településszerkezet - átmenet a csoportos és szórványtelepülés között -, és a házak építőanyaga, a fa. A legszebb őrségi falvak közé tartozik Hegyhátszentjakab és Szalafő. Koraközépkori templomok, haranglábak, néprajzi múzeum és izgalmas programok várják az ide érkezőket.

nagy

3. A villányi borvidék:

Villány az egyik legfejlettebb bortermelő vidékünk, 2100 hektáron terül el. Magyarország legmelegebb, legnaposabb borvidéke, hosszú, száraz nyarakkal és tenyészidővel. A borvidék két település körül alakult ki: Villány a tüzes vörösborairól, míg Siklós a fehérborairól nevezetes.

Villány 1987-ben a megtisztelő Szőlő és Bor Városa címet kapta a nemzetközi zsűritől. Hasonlóan gyönyörű tájban gyönyörködhetünk a tokaji borvidék esetében is, amely 2002 óta az UNESCO Világörökségi védelme alatt áll.

villany_kerekpartura_img_6484

4. Esztergom:

A Duna kanyarulatában fekvő város Esztergom igazán festői képet nyújt a panorámáját megkoronázó bazilikával. Az esztergomi érsek székvárosaként a Római Katolikus Egyház magyarországi központja.

Világviszonylatban is kiemelkedő egyházi gyűjteménnyel rendelkezik, 1242-ig a tatárjárásig az ország egyik fővárosa volt Székesfehérvár mellett. Az Esztergomi Bazilika mellett a középkori vár, a prímási palota, a műemléki védelem alatt álló belváros, az Ószeminárium, a Sötétkapu, a Víziváros török kori emlékei érdemelnek még említést.

asp_620_MG_3298k

Fotó: Mervai Márk

5. Sopron:

Civitas Fidelissima, azaz a leghűségesebb város: a nyugati, osztrák határ mellett fekvő Sopron 1921-ben, a Trianoni Békediktátum utáni szavazáson Magyarországot választotta.

A középkori, barokk hangulatú város számtalan történelmi és építészettörténeti nevezetességgel büszkélkedik: ilyenek a Belváros, a Tűztorony, a Kecske-templom, a kolostor épületében található Káptalan-Terem, a Storno-ház (itt lakott Liszt Ferenc is), a Fabricius-ház, a “Két Mór” ház, a Gambrinus-ház vagy a Patikamúzeum, hogy csak a legnevesebbeket említsük. Persze Sopron hangulata önmagában is említést érdemel.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Fotó: Pölcz Klaudia

6. Tihany és a Tihanyi-félsziget:

Magyarország egyik legfestőibb elhelyezkedésű települése: a Balatonba nyúló Tihanyi-félszigeten található község látványos kulturális, táji és természeti adottságokban bővelkedik.

Itt található a XI. században alapított Tihanyi Apátság, a Külső- és a Belső-tó, hazánk leghíresebb levendulaültetvénye, az Óvár a halomsírokkal és a remeteteleppel (XI-XIV. század között itt élt görög ortodox remeték vájták ki celláikat a sziklafalban), a skanzen, a Kálvária, csendes, tiszta téli időben még mindig megfigyelhető a visszhang is, de több geológiai érdekessége is van (kalderák, gejzirkúpok).

tihany_kirandulas_IMG_1184(1)

7. Pécs:

Magyarország 5. legnagyobb városa Pécs a déli határvidéken található. Hosszú és színes történelme határozza meg a város nevezetességeit és hangulatát.

Az UNESCO Világörökségi listán szereplő ókeresztény katakombái a késő római korból, a Gázi Kászim pasa, a Jakováli Hasszán, és a Ferhád pasa dzsámik, az Idrisz Baba türbéje a török korból, a Barbakán a XV. századból maradtak fenn, de feltétlenül érdemes megnézni a Pécsi Székesegyházat, a püspöki palotát, a Széchenyi teret, a Múzeumutca gyűjteményeit, valamint a Zsolnay Kulturális Negyedet.

Pécs a kirándulások úticéljaként is kiváló, a gyönyörű természeti adottságokkal rendelkező Mecsek mellett fekszik.

293712_324701260947760_611191799_n

Fotó: Kardos Ildikó

8. Hortobágy:

A három megyéhez tartozó (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok), Magyarország keleti felén található, a gyéren lakott vidék nagy része nemzeti park.

A hortobágyi puszta és a hozzá társított alföldi pásztor- és betyár romantika hazánk egyik idegenforgalmi vonzereje: A Hajdúság és a Tisza között elterülő, löszös, szikes rónaság, a délibáb, a gémeskutak, a szürkemarha gulyák, a rackajuh nyájak, a hatalmas ménesek, a kerecsensólyom vagy a túzok, a tavaszi és őszi daruvonulás, a kunhalmok és a Kilenclyukú híd, valamint a Puszta-ötös szilaj mutatványa mindenkit elbűvöl.

197815_446198655464686_845274272_n

Fotó: Kardos Ildikó

9. Fertő-tó:

A Magyarország és Ausztria között elterülő Fertő-tó Európa legnyugatibb szikes sztyepptava (síkvidéki sóstó). A tó, és az azt övező Fertő-táj 2001 óta az UNESCO Világörökségi listáján szerepel. Gyógyhatását magas sótartalmának tulajdonítják.

A tó vízfelületét nagy mennyiségben borító nádas utal a tó nevének eredetére. Kiterjedése állandóan változik: 100-120 évente kiszárad, de előfordult, hogy Balaton méretűre duzzadt, és falvakat nyelt el. Gémek, kócsagok, récék, ludak és más gázlómadarak fészkelnek itt. A Fertő-tó körül rengeteg kulturális látnivaló is akad.

407558_388015491289796_720381460_n

Fotó: Pölcz Klaudia

10. Gemenc

Az ország legnagyobb, zömében erdővel borított ártere Gemenc, a Duna-Dráva Nemzeti Park egy része, mely védettségét 1977-ben nyerte el. Növényzete az árterek jellegzetes növénytársulásai, elsősorban fűzek.

Nehezen megközelíthető bozótosaiban rengeteg madár, például kerecsensólymok találnak menedéket. Gemenc ad otthont az ország legszebb, legértékesebb gímszarvas állományának, mellettük őzek és vaddisznók is élnek itt szép számmal. Az állatállományt a 2013-as dunai árvíz komolyan veszélyeztette.

gemenc

11. Hévíz:

A világon egyedülálló természetes tőzegmedrű gyógytó nem messze Keszthelytől, Zala megyében található. Történelme a rómaiak koráig nyúlik vissza, gyógyhatása már általuk is ismert volt.

A fürdő létrehozásában, kialakításában nagy szerepe volt a Festeticseknek, akik a XVIII. században szerezték meg a tó környékét. Hévíz számos természeti és kulturális nevezetességgel büszkélkedik, és a Balaton nyugati csücskében fekvő, közeli Keszthellyel együtt igen kedvelt turisztikai úticél.

IMG_2928(1)

12. Kőszeg:

Az ország nyugati szélén, közel az osztrák határhoz található a gyönyörű panorámájú Kőszeg, Magyarország egyik legkellemesebb, leghangulatosabb települése. A város jelentős szerepet játszott a török elleni harcokban (1532. Jurisics sikere), vára az ostrom után nyerte el mai formáját.

Legfőbb látnivalói az óvárosban helyezkednek el: a Jurisics tér, a Városháza és a Hősök tornya, a Kőszegi vár, a Főtér polgári házaival, számos templom, múzeum és kulturális program várja a turistákat.

374065_259421950809025_378321290_n

13. Veszprém:

A “Királynék városaként” is jegyzett Veszprém a Balaton-felvidéktől északra helyezkedik el. Esztergom és Székesfehérvár mellett egyike volt hazánk legrégebbi várainak. Szent István feleségének, Gizellának a kedvenc tartózkodási helye volt, és a hagyomány szerint később a veszprémi püspökök koronázták meg a magyar királynékat.

Legfontosabb látnivalói: a Várnegyed, a Szerelemsziget, a Margit-romok, az Óváros tér szecessziós épületei, a veszprémvölgyi apácakolostor és a Viadukt. A városkép a Séd-pataknak köszönhetően igen változatos, dimbes-dombos.

305182_364563963614601_736476506_n

Fotó: Huszár Boglárka

14. Badacsony:

A Balaton talán legszebb panorámáját kínáló tanúhegye, a lábánál elterülő kellemes hangulatú településsel, a badacsonyi borvidék ízletes boraival Badacsonyt a Balaton egyik legkedveltebb úticéljává tette.

Kulturális nevezetességei (Kisfaludy-ház, a Szent Anna és a Szent Donát Kápolna) mellett számos természeti szépséggel is büszkélkedik, mint például a bazaltorgonák.

badacsony_balaton_felvidek_IMG_2138(1)

15. Aggtelek:

Az ország északi részén, közel a szlovák határhoz helyezkedik el Aggtelek, mely hazánk egyik leghíresebb cseppkőbarlangját rejti, ami 1995 óta az UNESCO Világörökségi listáján szerepel.

Aggtelek bár több kulturális nevezetességgel (harangtorony, református templom) is rendelkezik, legfontosabb látnivalója a barlang, mely az Aggteleki Nemzeti Park része.

baradla_barlang_aggtelek_IMG_0033(1)

Hasonló írásokat itt találtok.

Ha szívesen elutaznál ezekre a helyekre, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
A háború átírja a nyaralást is: tömegek hagyják ott a görög és török partokat, az új célpontokon az egekben az árak
Az utazási irodák részvényei zuhannak, miközben a kevés megmaradt helyért óriási a verseny. Egy karibi út ára egy hét alatt 30 százalékkal nőtt, a Wizz Air is átcsoportosít.


Átírják a nyári térképet Európában: a közel-keleti konfliktus miatt a nyaralók a megszokott kelet-mediterrán úti célok helyett inkább nyugatra vagy a Karib-térségbe utaznak, miközben a turisztikai szektor a veszteségeket számolja.

Az Egyesült Királyságból és a kontinensről érkező utazók egyre gyakrabban cserélik le Ciprust, Törökországot és Görögországot Olaszországra, Spanyolországra, Máltára és Horvátországra, mivel a Közel-Kelet környéki régió járattörlésekkel és légtérzárakkal küzd – írja a The Guardian.

A Tui, Európa legnagyobb utazásszervezője szerint az utóbbi napokban meredeken nőtt a kereslet a spanyolországi, portugáliai, görögországi és Zöld-foki-szigeteki nyaralások iránt.

„Bár az érintett térségekben látunk némi lemondást, ezeket jelenleg ellensúlyozza, hogy az ügyfelek inkább módosítják a terveiket” – mondta Neil Swanson, a Tui egyik igazgatója. A Hays Travel utazási iroda is megerősítette, hogy különösen Olaszország, Málta és Horvátország iránt erősödött a kereslet.

Sokan az Atlanti-óceánon túlra tekintenek, hogy elkerüljék a fennakadásokat. „Különösen erős a kereslet a közvetlen, hosszú távú karibi járatainkra, főleg a Dominikai Köztársaságba és Jamaicába” – tette hozzá Swanson. Mark Duguid, a Kuoni utazásszervező munkatársa szerint a Karib-térség iránti érdeklődés „az egekben van” az elkövetkező hetekre. „Azt látjuk, hogy a repülőjegyárak hatalmasat emelkedtek, mert kevés szabad hely maradt – arról beszélünk, hogy akár 1000 fonttal is drágul egy turistaosztályú hely fejenként, ami sok ügyfél számára már megfizethetetlenné teszi a nyaralást” – közölte Duguid.

Egy hét alatt 27 százalékkal, 720 fontról 917-re drágult például a London és Antigua és Barbuda közötti legolcsóbb retúrjegy a március utolsó hetére.

A légitársaságok is léptek: a British Airways törölte a Heathrow-ról induló szezonális Abu-Dzabi járatát, amelyet „később az év folyamán” indít újra. A Wizz Air a Bloombergnek azt nyilatkozta, hogy közel-keleti kapacitásának mintegy felét, napi 25-30 járatot csoportosít át európai üdülő- és városi célpontokra, például Horvátországba, Spanyolországba, Portugáliába és Olaszországba szeptemberig.

A piaci hatások már most látszanak. Az On the Beach online utazási ügynökség részvényei 13 százalékot estek, miután a cég felfüggesztette éves nyereség-előrejelzését. A vállalat „jelentős lassulást” tapasztalt a Törökországba, Ciprusra és Egyiptomba irányuló foglalásoknál. A görögországi utak iránti kereslet is csökkent, bár a Tui épp ennek ellenkezőjéről számolt be. Más utazási cégek részvényei is estek: az easyJet 16, a Jet2 pedig 10 százalékos mínuszban van az amerikai-izraeli támadás óta.

A Turisztikai Világtanács becslései szerint a közel-keleti turisztikai szektor naponta 600 millió dollárnyi bevételtől esik el. A konfliktus előtt a szervezet úgy számolt, hogy a nemzetközi látogatók idén mintegy 207 milliárd dollárt költenek majd a régióban.

A háború a térség turisztikai infrastruktúráját is érintette. Irán csapást mért a dubaji Fairmont szállodára, egy elfogott drón törmeléke pedig tüzet okozott a város híres luxusszállodájában, a Burj Al Arabban, valamint Dubaj nemzetközi repülőterén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
A marokkói kék város, amiért megőrül az Instagram népe
Chefchaouen Marokkó egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja. A látogatóknak azonban szigorú helyi szabályokkal, például a drónok teljes tilalmával kell számolniuk.


A Rif-hegység oldalába kapaszkodó Chefchaouen úgy ragyog a kék több tucat árnyalatában, mintha valaki az égre festette volna a medinát – és mégis nagyon is valóságos: sétálóutcák, hegyi forrás, spanyol mecset-rom, andalúz kézművesek várják az utazót.

Marokkó északi részének ikonikus „Kék Gyöngye” egy bejárható csoda, amely egy-három nap alatt is mély élményt nyújt.

A tökéletes utazás időzítése kulcsfontosságú, Chefchaouen ugyanis a fények városa. Az ideális időablak a tavaszi és őszi hónapokra, azaz március és június, valamint szeptember és november közé esik.

A nyár meleg, a tél pedig hűvösebb és csapadékosabb. Érdemes figyelembe venni a helyi ünnepeket is: a Ramadán és az azt lezáró Eid al-Fitr idején a nappali nyitvatartások rövidülhetnek, az esti órák viszont az iftár után pezsgő élettel telnek meg.

A város szíve a Plaza Uta el-Hammam, a nyüzsgő főtér, amely mellett a 15. századi Kasbah áll.

Az erőd falain belül etnográfiai múzeum, gondozott kert és egy torony található, ahonnan remek kilátás nyílik a városra; a belépő jellemzően 65 dirham (kb. 2.340 forint) körül van. A téren áll a város Nagymecsete is, amelynek belső tere a marokkói gyakorlat szerint nem muszlimok számára nem látogatható, de kívülről is lenyűgöző látványt nyújt.

A medina keleti kapujától rövid sétára található a Ras El Maa vízesés, egy hűs patakpart teázókkal, ahonnan a spanyol mecsethez (Jemaa Bouzafar) vezető ösvény indul. A 20-30 perces kaptatóért cserébe a jutalom egy páratlan panoráma, különösen naplementekor.

Felmerül a kérdés: miért kék minden? A város legfőbb rejtélyére több, egymást kiegészítő magyarázat létezik.

Az egyik elmélet szerint a hagyomány a 15. században al-Andalúszból menekült zsidó közösséghez kötődik, akik számára a kék szín az eget és Isten közelségét szimbolizálta.

Mások a mediterrán hőség enyhítését és a rovarok távoltartását említik praktikus okként. Ma már a városi identitás és a tudatosan épített turisztikai arculat is hozzájárul a hagyomány fenntartásához; a falak rendszeres újrafestése ma is közösségi gyakorlat.

A kék falak mögött több évszázadnyi történelem sűrűsödik össze.

A várost 1471-ben alapította Moulay Ali ibn Rashid erődvárosként, hogy feltartóztassa a portugál előrenyomulást. Az 1492-es spanyol reconquista után muszlim és zsidó menekültek hullámai érkeztek, magukkal hozva andalúz kézműves és építészeti hagyományaikat. A 20. század elején a város a spanyol protektorátus része lett, ennek emléke a hegyoldalban álló spanyol mecset romja is.

Via Moroccan National Tourist Office


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Ezt az egy hibát sokan elkövetik a hotelben, pedig rémálom lehet a vége
Az utazók gyakran a földre vagy az ágyra teszik a csomagjukat érkezéskor, pedig ezzel komoly kockázatot vállalnak. Az ágyi poloska a puha, textillel borított felületekről könnyen átmászik a bőröndre.


Elég egy rossz mozdulat, és máris potyautasokkal térhetsz haza egy utazásból.

Sokan érkezés után automatikusan ledobják a bőröndjüket a hotelszoba padlójára, pedig a gyakorlott utazók szerint ezzel nemcsak a port és a koszt viszik közelebb a holmijukhoz, hanem olyan kártevőket is, amelyeket senki sem akar hazacipelni.

Az ágyi poloska a vendégek és a csomagjaik segítségével utazik egyik helyről a másikra. A puha, textillel borított felületeket kedveli, így a hotelszoba szőnyege, kárpitozott fotelja vagy akár az ágy is ideális búvóhely a számára, ahonnan könnyen átmászhat a földre letett bőröndre. Ezért nem jó ötlet a csomagot sem a padlóra, sem az ágyra, sem a kárpitozott bútorokra tenni, ahogy arra az amerikai Környezetvédelmi Hivatal is figyelmeztet. Sőt, még a csomagtartó állványt is érdemes használat előtt átnézni, nem csak rutinból kihajtani.

A legbiztonságosabb hely a bőrönd számára érkezéskor meglepő módon a fürdőszoba. A csempés, kemény felületeken jóval kevesebb a búvóhely, így kisebb az esélye, hogy kártevő kerüljön a csomagra. Ha a fürdőszoba padlója nem ideális, a kád vagy a zuhanytálca is jobb megoldás, mint a szoba szőnyeges része.

Jó választás lehet egy magasabb polc a szekrényben is, a lényeg, hogy a bőrönd ne kerüljön puha, textilközeli felületre, amíg át nem vizsgáltuk a szobát.

Érdemes öt percet szánni a szoba ellenőrzésére: egy telefon zseblámpájával vizsgáljuk át a matrac varrásait, a fejtámlát, az ágykeretet és a közeli bútorok réseit. Fekete pöttyök, apró, levedlett bőrdarabkák vagy élő rovarok gyanúra adhatnak okot. Ha ilyet találunk, azonnal kérjünk egy másik szobát, de ne a szomszédosat vagy az alatta-fölötte lévőt.

A hazaérkezés után is érdemes óvatosnak lenni. A bőröndöt ne a hálószobában pakoljuk ki. Először töröljük le a kerekeit és a külső felületét, majd egy zseblámpával ellenőrizzük a varrásokat, a sarkokat és a zsebeket. A ruhákat tegyük egyből a mosógépbe, és mossuk ki a lehető legmagasabb hőfokon. Ezzel a néhány egyszerű lépéssel jelentősen csökkenthetjük az esélyét, hogy kéretlen potyautasokat vigyünk haza.

Via nlc.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Velencébe utazol? Ezt a súlyos hibát ne kövesd el, ha nem akarsz pluszban fizetni
Velence városa idén is belépődíjat szed a csúcsidőszakban érkező egynapos látogatóktól a túlturizmus visszaszorítása érdekében. Azoknak, akik nem foglalnak legalább négy nappal előre, a szokásos 5 euró helyett 10 eurós díjat kell fizetniük.
Sz.E. Pexels - szmo.hu
2026. április 01.



Velence idén is belépődíjjal szűri a tömeget, mert az ott lakók számára olyan zavaró a tömeg.

A tavaszi–nyári hétvégéken a történelmi belvárosba érkező egynapos látogatóknak fizetniük kell.

A városvezetés szerint a belépődíjjal a turistaforgalmat szabályozzák, hogy jobb egyensúlyt teremtsenek a látogatók és a helyiek között. Michele Zuin tanácsos szerint az intézkedés úttörőnek számít.

„Ez hasznos eszköz a turistaforgalom szabályozására, és már nemzetközi érdeklődést váltott ki. Velence az első város a világon, amely ezt a módszert alkalmazza” – mondta.

Velence régóta küzd a tömegturizmussal a helyzetet pedig tavaly a Bezos-esküvő is súlyosbította, mert a többnapos esemény még több látogatót vonzott a városba.

A díj ellenére a napközbeni látogatók száma 2025-ben csak kismértékben csökkent: napi átlagban 13 046-an fizettek, míg 2024-ben 16 676-an. A tavalyi legforgalmasabb napon, május 2-án, pénteken 24 951 látogató fizetett a napijegyért, ami a város lakosságának több mint a fele.

Az egynapos látogatóknak 5 eurós díjat kell fizetniük, de aki nem foglal legalább négy nappal előre, annak 10 eurójába kerül a belépés.

A helyi lakosok, a Velencében születettek, a diákok, a munkavállalók, valamint a szállással rendelkező turisták mentesülnek a díjfizetés alól. A szállodai foglalással rendelkezőknek a szállás adatait kell megadniuk, ami alapján egy QR-kódot kapnak. Ezt kell felmutatniuk az ellenőrzőpontokon, például a Santa Lucia pályaudvarnál, de fizetniük nem kell, mivel a szállásdíj már tartalmazza a belépést.

Az egy napra érkezőknek áprilisban, májusban, júniusban és júliusban, jellemzően péntektől vasárnapig kell fizetniük a csúcsidőszakban, reggel 8:30 és délután 16:00 között. Ezen az időszakon kívül a belépés ingyenes.

A fizetős napok a következők:

Április: 3, 4, 5, 6, 10, 11, 12, 17, 18, 19, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30

Május: 1, 2, 3, 8, 9, 10, 15, 16, 17, 22, 23, 24, 29, 30, 31

Június: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 12, 13, 14, 19, 20, 21, 26, 27, 28

Július: 3, 4, 5, 10, 11, 12, 17, 18, 19, 24, 25, 26.

A tömegturizmus Európa számos más városában is komoly gondot okoz, főleg a történelmi belvárosokban.

A rengeteg látogató túlterheli az infrastruktúrát, elviselhetetlenül zsúfolttá teszi a köztereket, és növeli a zaj- és légszennyezést. Az érdeklődés emellett felveri az ingatlan- és szolgáltatási árakat, ami a helyieknek a legrosszabb.

Mint az megírtuk, Capri is drasztikus lépésre szánta el magát az overtourism miatt.

Via Euronews


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk