Van-e több ezer tonna arany a Börzsönyben? - megjött a Magyar Tudományos Akadémia válasza
Az utóbbi években rendszeresen jelennek meg hírek arról, hogy „újra” megindulhat az aranybányászat a Börzsönyben. Egy Varga István nevű mérnök, közgazdász rendszeresen tesz bejelentéseket a sajtóban arról, hogy hol tart éppen a terve. Szerinte ugyanis kutatások igazolják, hogy a hegység a világon egyedülálló mértékű aranyat rejthet, amit, ha kitermelnénk, könnyedén tudnánk törleszteni a teljes magyar államadósságot. Az üzletember története ugyanakkor nemcsak az irreális mennyiségű arany miatt nehezen hihető, hanem azért is, mert tele van ellenőrizhetetlen részletekkel. A történetről most a Telex írt részletesebben.
Varga István – aki egyébként a Hajógyári-szigeten és a Marina-parton is kikötővel rendelkező Wiking Yacht Club alapítója – börzsönyi aranybányákról szóló története egy németországi út során kezdődött. Állítása szerint ugyanis 2018-ban a Rudabánya társtulajdonosaként utazott Frankfurtba, hogy a Deutsche Bankkal tárgyaljon, a tárgyalás után pedig magyar származású bankár letett elé egy „ötkilós paksamétát”. Varga elmondása szerint ez egy 1995-ös dokumentum volt, amiben arról volt szó, hogy a bank a kilencvenes években jóváhagyott egy 25 millió dollárról szóló hitelkérelmet a börzsönyi aranybánya beindítására.
A bányával kapcsolatos kutatás egy Farkas István nevű, Bécsben élő bányamérnökhöz volt köthető, aki a kilencvenes években végzett fúrásokat a Börzsönyben. Varga ezekre a fúrási eredményekre alapozza azt az állítását, hogy a teljes magyar államadósságot meghaladó értékű arany van itt.
A bányamérnököt azonban Varga állításai szerint megmérgezték, majd fél év múlva a fiát is. 2018-ban felkereste Farkas özvegyét, aki állítása szerint 20 millió forintért eladta neki a kutatási jogokat, az üzletember pedig még ebben az évben céget alapított az ötletre. Azóta pedig folyamatosan beszél erről a sajtónak is.
A börzsönyi aranykérdésben nemrég az MTA, pontosabban a Földtudományok Osztályának Geokémiai, Ásvány- és Kőzettani Tudományos Bizottsága is állást foglalt. „A nagybörzsönyi arany kérdése” című összefoglalóban Földessy János és Molnár Ferenc geológusok azt írják
Az állásfoglalásban Varga elméletére is kitérnek. "Az utóbbi néhány évben a hazai sajtó rendszeresen felkapta a börzsönyi aranybányászat kérdését, mivel egy, az erre a célra alapított gazdasági társaság a területen folytatott saját kutatásaira hivatkozva több ezer tonna fémarany és fémezüst kitermelését vizionálja"- fogalmaz az MTA, amely ezután 5 pontba szedve sorol szakmai kritikákat a témában.
Az MTA ezek után pontokba szedve közölte az állításait az üggyel kapcsolatban.
"Magyarországon a nemes- és színesfémek kutatásának és bányászatának joga az államé, melyet csak koncesszió keretén belül adhat át egy vállalkozásnak. Koncesszió csak nyilvános pályázat útján nyerhető el, de ilyen pályázati kiírás a nagybörzsönyi terület kutatására és bányászatára nem történt, tehát jelenleg nem létezik olyan vállalkozás, mely kutatási, vagy bányászati joggal rendelkezne e területen" - írják.
Az MTA szerint Varga cége, "a 2018-ban alapított Börzsöny Aranybánya Koncessziós Bányatársaság Zrt. 8 millió forintos alaptőkéje nyilvánvalóan nem teszi lehetővé a megkívánt volumenű kutatások és a megkövetelt minőségű értékelések megvalósítását. A vállalkozás által nyilvánosságra hozott dokumentumok csak két elemzési bizonylatot tartalmaznak, ráadásul mindkettő ugyanazon fúrás azonos mintáinak eredményeit mutatja, azaz valószínűleg ugyanabból a magmintából származnak".
"A vállalkozás a szerinte kitermelhető arany- és ezüstkészletek becslését az un. Geo-Scan távérzékelési módszerrel végzett, állítólag többezer méter mélységig behatoló mérések alapján végezte. A nemzetközileg elfogadott és alkalmazott jelenlegi kutatási technológiák között nem szerepel e módszer. A módszert egy svájci egyszemélyes cég, a
4passion Global LLC kínálja, mérési háttere nem ismert, érckutatási referenciái nincsenek. Nincs nyoma annak sem, hogy a cég, vagy akármelyik megbízott alvállalkozója a börzsönyi adatokon bármilyen elemzést, újraértékelést készített volna. Távérzékelési, vagy egyéb geofizikai mérésekkel a kézzelfogható mintákon végzett, a kőzetekben előforduló fémkoncentrációk és azok ásványos összetételére vonatkozó közvetlen elemzési adatok nem helyettesíthetők" - jegyzik meg.
Az MTA állásfoglalásában azt is megjegyzik, hogy a cég honlapján közöltek szerint "az általa vizionált ásványvagyon értékének 2 %-át apportálja 662 millió EUR értékben, és 1000 EUR/részvény névértékben részvényeket kíván nyilvánosan kibocsátani a létesítés finanszírozására. Mindeközben a megfelelően meg nem kutatott ásványvagyon jogai nincsenek a tulajdonában és nincsenek a létesítés és üzemeltetés vonatkozásában megalapozott pénzügyi becslései és modelljei".
Végül pedig azt is kiemelték: "A magyarországi ásványi nyersanyagokkal és különösképpen az Európai Unió által a gazdasági jelentőség és az ellátás biztonsága miatt kritikusnak tekintett ásványi nyersanyagokkal kapcsolatos kérdéseket és feladatokat nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező hazai szakemberek munkacsoportjai rendszeresen áttekintik és értékelik" Az MTA így azt javasolta, hogy a jövőben ezen munkacsoportok szakmailag megalapozott véleménye is szélesebb teret kapjon a nagyközönségnek szóló ásványi nyersanyagokkal kapcsolatos tájékoztatásokban.