TUDOMÁNY
A Rovatból

Ultrahangos sisak jelenthet megoldást a Marsra tartó űrhajósok átmeneti hibernálására

A vadonatúj módszer a súlyos betegek kezelésében is hasznos lehet. Az emberek régóta irigylik az állatok téli hibernációs képességét, most egy lépéssel közelebb jutottak a titkához.

Link másolása

Kutatók ultrahanggal kezelték egerek és patkányok agyát, hogy hibernációhoz hasonló állapotba hozzák őket. A technikát reményeik szerint később kritikus állapotban lévő sérülteken vagy hosszú űrutazásra induló asztronautákon is alkalmazhatják.

A módszer lényege, hogy az ultrahangot az agy anyagcseréért és a testhőmérsékletért felelős részére irányították. A rágcsálók testhőmérsékletét ily módon akár 3,5 Celsius fokkal is csökkentették, miközben lassították a szívverésüket, és mérsékelték az oxigénfelhasználásukat is.

Az állatkísérlet eredménye hozzásegítheti a kutatókat emberek hibernációszerű állapotba hozásához, biztonságosan és kíméletesen.

A módszernek jelentős szerepe lehetne a gyógyításban, különösen olyan életveszélyes állapotokban, mint a stroke vagy a szívinfarktus – mondta a kutatás vezetője, a Washingtoni Egyetem professzora, Hong Csen. Hozzátette, hogy egy úgynevezett torporhoz hasonló állapot előidézése ezeknél a betegeknél meghosszabbíthatja a kezelésre rendelkezésre álló időt, és növelheti a túlélés esélyét.

A torpor a téli álom előszobája

Amikor kevés az élelem és nagy a hideg, néhány emlős, madár, rovar, kétéltű és hal úgy óvja az energiáit, hogy önkéntelenül torporba, egy titokzatos és átmeneti állapotba merül, amelynek legfőbb jellemzője az anyagcsere drasztikus visszaesése. Ebben a kábult állapotban az állatok testhőmérséklete és szívverése drámaian lecsökken, vérük áramlása lassul.

A hibernáció vagy téli álom idején – ami már nem önkéntelen – a torpor elmélyül és tartóssá válik: az állatok percenként százas nagyságrendről öt-tízre lassítják a szívverésüket, tízpercenként csak egyszer vesznek levegőt, és az agyi aktivitásukat fokozatosan az észrevehetetlen szintig csökkentik.

A torporban jelentkező mély fiziológiai változások drasztikusan mérséklik az életben maradáshoz szükséges energia mennyiségét.

Nem véletlen tehát, hogy a tudósok hosszú ideje próbálnak rájönni arra, hogy ez a rendkívül előnyös állapot hogyan lehetne az ember számára is elérhető.

Fotó: Hong Csen

A hipotermia jó is lehet

A hipotermiának, vagyis a testhőmérséklet normál esetben kóros csökkenésének a gyógyászatban való felhasználása már az ókori egyiptomiak fantáziáját is izgatta. A napóleoni háborúk idején, a 19. század elején pedig Baron de Larrey sebész a roncsolt lábú katonák végtagját amputálás előtt jéggel hűtötte, és megfigyelte, hogy a sebesültek a tűz melege mellett hamarabb meghaltak, mint azok, akik hűvösben voltak. A sebészek napjainkban a hipotermiás állapotot a páciens túlélési esélyének növelésére használják szív- és agyműtétek alatt.

De az, hogy az embereknél természetes úton nem jelentkező torpor állapotokat biztonsággal elő lehet-e idézni, továbbra is nyitott kérdés maradt.

Egerek ultrahangos sisakban

A mostani kutatásban apró ultrahangos fejfedőket készítettek, amelyeket az egerek fejéhez erősítettek. A szerkezet ultrahangos hullámokat küldött a hipotalamusz megfelelő részébe, ha beindították. Az egerek azonnal a torporhoz hasonló állapotba kerültek: testhőmérsékletük, szívverésük, oxigénfelvételük csökkent, mozgásuk lelassult, és jelentősen kevesebb táplálékot vettek magukhoz.

Minden alkalommal, amikor az állatok testhőmérséklete a kívánatos fölé emelkedett, megismételték az ultrahangos kezelést.

Ezzel a módszerrel 24 órán át is torporszerű állapotban tudták tartani az állatokat, anélkül, hogy bármilyen sérülésre vagy kellemetlenségre utaló jelet fedeztek volna fel náluk.

Amikor az ultrahangos fejfedőt lekapcsolták, az egerek 90 percen belül ismét a régi, aktív önmaguk voltak.

Patkány és ember

Miután patkányokkal is megismételték a kísérletet, kiderült, hogy az eszköz náluk is csökkentette a testhőmérsékletet, de kisebb mértékben, csupán 2 Celsius fokkal. A kutatók szerint ez azt jelentheti, hogy a fejfedő azoknál az emlősöknél is működne, akiknél természetes úton nem jelentkezik a torpor állapot.

További vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy megállapítsák, a módszer biztonságosan alkalmazható-e embereken, de a kutatók már látják maguk előtt az űrhajósokat ezzel a sisakszerű eszközzel a fejükön, amint torporszerű kábulatba esnek.

(Forrás: Live Science, Nature Metabolism)

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
Brutális erekcióval járhat, ha megcsíp ez a pók
A tudósok rájöttek, hogy a merevedést a BZ371A nevű peptid okozza, amit laboratóriumban is sikerült előállítani. Ha a tesztek sikeresek lesznek, akkor egy új impotencia elleni gyógyszer készülhet belőle.

Link másolása

Jó ideje nagy divatja van a természetes gyógymódoknak, vannak egyesek, akik szerint az ördögtől való gyógszerekre rá se nézzünk, mert a természet mindenre bekészítette az orvosságot is. Viszont nem biztos, hogy minden természetes gyógymódot ki kellene próbálni. Ha például valaki erekciós zavarokkal küszködik, bármennyire is csábító, de ezt azért ne próbálja ki.

Hogy mit?

A brazil vándorpókot (Phoneutria nigriventer). Az állat arról híresült el, hogy csípése erekciót okoz. Pontosabban:

hosszú és fájdalmas erekciót, ami már nem játék.

Amellett, hogy egy ilyen, többórás mutatvány meglehet az utolsó erekciója is lehet a szerencsétlen áldozatnak, mivel ez az állapot visszafordíthatatlanul károsíthatja a péniszt. A többi tünet, ha tetszik mellékhatás erős fájdalom, remegés, görcsök, izzadás, gyengeség és pulzusszám-változás lehet, de akár halálos kimenetelű is lehet a találkozás.

A tudósoknak azonban szöget ütött a fejébe ez a brutális erekció, és elkezdték kutatni, milyen hatóanyag okozza a merevedést. Ez a BZ371A nevű peptid, amelyet laboratóriumban is sikerült előállítani. Az egereken végzett tesztek után remélhetőleg a vegyületet II. fázisú klinikai vizsgálatokban is kipróbálhatják, bevonva merevedési zavaroktól szenvedő klienseket. Nem tablettát terveznek, hanem helyi kezeléssel,

a péniszbe dörzsölve használnák, ami a pókméreg mellékhatását kiküszöbölve is képes merevedést előidézni.

A vegyület, az eddigi kísérletek tanúsága szerint minimális mennyiségű alkalmazással biztonságosan működik, és alig mutatható ki a véráramban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
Ide csapódott be az orosz Luna 25 – a NASA holdszondája megtalálta
Nagy valószínűséggel azonosították a Luna-25 becsapódása által keltett kis holdkrátert.
Kép: NASA - szmo.hu
2023. szeptember 13.


Link másolása

A holdért folytatott versengés szomorú epizódja volt, amikor az orosz Luna 25 szonda 2023. augusztus 19-én, egy pályamódosítási manőver után, egy nappal később a Holdba csapódott, s ezzel nem sikerült a puha landolás, az orosz visszatérés a Holdra.

A Csillagászat.hu írta, hogy az amerikai LRO, (Lunar Recconnaissance Orbiter) holdszondája LROC NAC kamerájával 1 méteres felbontású, igen részletes képfelvételeket készített a becsapódás helyéről. Az eszköz folyamatosan pásztázza a holdfelszínt, s a különböző időkben felvett fotók elárulják az ott bekövetkezett változásokat is, mint például új meteorbecsapódások nyomait, a felszínre simán leszállt vagy éppen becsapódott holdszondák nyomait.

2023. augusztus 22-24-én az LRO nagyfelbontású felvételeket készített a Luna-25 lehetséges becsapódási helyének területéről. A képek elemzésekor kiderült, hogy egy korábban, 2020-ban készült fotóhoz képest a mostani változaton

megjelent egy kb. 10 méter átmérőjű kisebb kráter, illetve a becsapódás következtében kidobódott világos, nagy fényvisszaverő képességű friss regolit.

Az új becsapódási kráter helye megegyezik a Luna-25 utolsó leszállási manővere utáni pályájával, továbbá a mérete is a leszállóegység méretéből, tömegéből és pályabeli sebességéből elvárható. Azaz komolyan feltételezhető, hogy a Luna-25 becsapódási helyét találta meg a NASA LRO szondája.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Egy Földnél is nagyobb titokzatos égitest létezhet a Naprendszerben
Tudósok szerint ez magyarázhatja a Kuiper-öv objektumainak különös mozgását. Az azonban biztos, hogy ez nem a sokat emlegetett „9. bolygó”, az ugyanis jóval messzebb lehet.

Link másolása

Furcsa mozgást tapasztaltak a tudósok a Kuiper-övben, úgy vélik, hogy ennek oka a Földnél mintegy másfélszer-háromszor nagyobb bolygó lehet.

A szakértők magyarázata szerint arra már képesek vagyunk, hogy egy csillag fényváltozásaiból megállapítsuk, van-e körülötte olyan égitest, ami a mi Naprendszerünk gázóriásához hasonlíthat. De ezzel csak az exobolygókat (idegen csillag körül keringő bolygókat) lehet felfedezni. A Naprendszerünkön kívüli bolygók kutatásához a már ismert égitestek mozgása segíthet. Így fedezték fel például a Neptunuszt.

Ezt a módszert használták kanadai és japán kutatók is, akik a The Astronomical Journalban írt tanulmányukban arról értekeztek, hogy

a Kuiper-öv objektumainak mozgása alapján valahol lennie kell egy viszonylag nagy égitestnek a Naprendszerben.

Patryk Sofia Lykawka, a Kanadai Egyetem tudósa, valamint Takashi Ito, a Japán Nemzeti Csillagászati Obszervatórium kutatója szerint egy legalább Föld méretű bolygó magyarázhatja a Neptunusz pályájánál jóval messzebb lévő objektumok viselkedését.

Ez a bolygó mintegy másfélszer-háromszor akkora lehet, mint a Föld és közel 30 fokos pályán kering. Ez a bolygó azonban nem a "titkozatos 9. bolygó". Az ugyanis messzebb van és a tömege is jóval nagyobb lehet a Földnél.

Forrás: hvg.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Fotók: Fényes tűzgömb szelte át az eget napkelte előtt
Budajenőn és Tokodon is elcsípte egy-egy webkamera az égi jelenséget.

Link másolása

Kedden hajnali 5 óra 27 perckor egy meteor húzott el fölöttünk. Az eseményről az Időkép számolt be. Két webkamerájuk is megörökítette a látványt.

Egyik olvasójuk, aki pont látta az égi jelenséget, azt mesélte: "Ma reggel 05:27-kor egy erős fényű meteoritot láttam az autóból nyugati irányban. Zsámbokról haladtam Vácszentlászló irányába".

A meteort két webkamerának is sikerült elcsípnie, mégpedig Budajenőn és Tokodon:


Link másolása
KÖVESS MINKET: