Új fényben az emberiség korai története: egymillió évvel öregebbek a Sterkfontein-barlangokban talált Australopithecus-maradványok
Mindeddig úgy gondolták, hogy a dél-afrikai ausztralopiták kelet-afrikai fajoktól származnak, mint Lucy és az Australopithecus afarensis más tagjai. Ez most megdőlt.
Az eddig véltnél egymillió évvel öregebbek, tehát 3,4-3,6 millió évesek azok a korai emberi ősöktől származó fosszíliák, amelyeket egy dél-afrikai barlangban találtak. A CNN online kiadásában ismertetett tanulmány új fénybe állítja az emberiség korai történetét.
Az új időpont megdönti azt a sokáig uralkodó elképzelést, hogy a dél-afrikai Australopithecus a kelet-afrikai Australopithecus afarensis leszármazottja.
A maradványokat Johannesburgtól körülbelül 50 kilométerre, az emberiség bölcsőjeként számon tartott térségben, a Sterkfontein-barlangokban találták. Az új kormeghatározás alapján a barlang fosszíliái idősebbek, mint a híres etiópiai lelet, a Lucy-fosszília. Az 1979-ben megtalált Lucy az Australopithecus afarensis fajhoz tartozott, és 3,2 millió évvel ezelőtt élt.
A kutatók új technikát alkalmaztak a Sterkfontein-barlangok üledékeinek kormeghatározásához. A kutatás eredményeit bemutató tanulmányt hétfőn publikálták a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban.
A Sterkfontein-barlangokban 1936-ban fedezték fel az első felnőtt Australopithecus-fosszíliát. Azóta több száz Australopithecus-fosszíliát találtak ott, köztük a híres Kislábat, aki 3,67 millió évvel ezelőtt élt, és neki tulajdonítják a mindeddig legteljesebb Australopithecus-csontvázat.
Darryl Granger, a Prude Egyetem professzora, a tanulmány vezető szerzője hangsúlyozta, hogy Sterkfonteinben több Australopithecus-fosszília található, mint bárhol máshol a világon. A pontos korukat azonban nehéz volt megállapítani, mert a korábbi kutatások ellentmondásos dátumokat határoztak meg. Az új kutatásban megállapították, hogy az Australopithecus-fosszíliákat tartalmazó barlangi üledékek mindegyike 3,4 millió és 3,6 millió éves, ami az Australopithecus-korszak elejére, és nem a végére helyezi őket.
Mindeddig úgy gondolták, hogy a dél-afrikai ausztralopiták kelet-afrikai fajoktól származnak, mint Lucy és az Australopithecus afarensis más tagjai.
"A mi kormeghatározásunk azt mutatja, hogy ez nem lehet igaz, mert gyakorlatilag egyidősek" - mondta Granger. Mint hozzátette: élnie kellet egy régebbi, közös ősnek.
A barlangi üledékek korának meghatározásához Granger a 90-es évek közepén kifejlesztett módszerét használta. Kozmogén nuklidokkal dolgozott, "nagyon ritka radioaktív részecskékkel, amelyeket az űrből érkező kozmikus sugárzás hoz létre az ásványi szemcsék belsejében" - mondta. Az alumínium-26 és a berillium-10 ilyen kozmogén nuklidok, mindkettő megtalálható a kvarc ásványban. Az alumínium-26 akkor keletkezik, amikor a kőzetet a Föld felszínén kozmikus sugárzás éri. De ez nem történhet meg, ha már egy barlang belsejében van - tette hozzá.
Granger és kutatócsoportja azt is megállapította, hogy a barlangban az 1930-as és 40-es években végzett feltárásokkor a különböző rétegekből származó fosszíliák összekeveredtek, és korábban ez okozhatta a korukkal kapcsolatos tévedéseket.
Az eddig véltnél egymillió évvel öregebbek, tehát 3,4-3,6 millió évesek azok a korai emberi ősöktől származó fosszíliák, amelyeket egy dél-afrikai barlangban találtak. A CNN online kiadásában ismertetett tanulmány új fénybe állítja az emberiség korai történetét.
Az új időpont megdönti azt a sokáig uralkodó elképzelést, hogy a dél-afrikai Australopithecus a kelet-afrikai Australopithecus afarensis leszármazottja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Izlandon november 12-én a kormány hivatalosan is nemzetbiztonsági kockázatnak és egzisztenciális fenyegetésnek minősítette az atlanti-óceáni áramlási rendszer lehetséges összeomlását, írja a Reuters A döntés célja, hogy az ország a legrosszabb forgatókönyvekre is felkészüljön, és összehangolt tervezést indítson az élelmiszer- és energiabiztonság, az infrastruktúra és a nemzetközi közlekedés védelmében.
„Most először került egy konkrét, klímával összefüggő jelenség a Nemzetbiztonsági Tanács elé mint lehetséges egzisztenciális fenyegetés”
– mondta a Reutersnek Jóhann Páll Jóhannsson környezet-, energia- és klímaügyi miniszter.
Az Atlanti-óceáni meridionális áramlási rendszer, röviden AMOC, egy hatalmas óceáni szállítószalag, amely a trópusokról meleg vizet szállít észak felé, enyhítve ezzel Európa teleit. A klímaváltozás és a grönlandi jégtakaró olvadása miatt beáramló édesvíz azonban megzavarhatja ezt a kényes egyensúlyt. Az áramlat összeomlása Európa északi és nyugati részén extrém hideg teleket hozhatna, miközben világszerte átrendezné a csapadékmintázatokat, veszélyeztetve Afrika, India és Dél-Amerika mezőgazdaságát.
A lépés hátterében friss tudományos eredmények állnak.
Egy augusztusi modellezés szerint az összeomlás már nem számít alacsony valószínűségű eseménynek. A szimulációk szerint magas kibocsátás esetén 70 százalék, de még alacsony mellett is 25 százalék az esélye, hogy a rendszer a századfordulót követő 50-100 éven belül leáll.
„A tudomány nagyon gyorsan fejlődik, és fogy az időnk bármit tenni, mert a billenőpont lehet, hogy már egészen közel van” – mondta Stefan Rahmstorf, a Potsdami Klímahatás-kutató Intézet oceanográfusa.
Izland számára a tét óriási. Az ország gazdaságának alapját jelentő halászatot és a tengeri közlekedést megbéníthatná a tengeri jég megjelenése, ami az importfüggő szigetország ellátási láncait is elvágná. A probléma azonban nemcsak Izlandot aggasztja. Az Egyesült Királyság több mint 81 millió fontot, átszámítva nagyjából 35 milliárd forintot különített el egy olyan korai előrejelző rendszer kiépítésére, amely évtizedes távlatban jelezhetné a klímabillenőpontok közeledtét.
Izlandon november 12-én a kormány hivatalosan is nemzetbiztonsági kockázatnak és egzisztenciális fenyegetésnek minősítette az atlanti-óceáni áramlási rendszer lehetséges összeomlását, írja a Reuters A döntés célja, hogy az ország a legrosszabb forgatókönyvekre is felkészüljön, és összehangolt tervezést indítson az élelmiszer- és energiabiztonság, az infrastruktúra és a nemzetközi közlekedés védelmében.
„Most először került egy konkrét, klímával összefüggő jelenség a Nemzetbiztonsági Tanács elé mint lehetséges egzisztenciális fenyegetés”
– mondta a Reutersnek Jóhann Páll Jóhannsson környezet-, energia- és klímaügyi miniszter.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nincs olyan messze a világvége, mint hitted – japán és NASA-kutatók megmondták, mikor ér véget az élet a Földön
A szerzők úgy fogalmaznak: minden oxigénigényes életformának nagyjából egymilliárd éve maradt. De a cikk végén azt írják: ha addig kijön a GTA 6, pánikra még nincs ok.
A Toho Egyetem tudósai a NASA kutatóival közösen, szuperszámítógépes szimulációk alapján azt állítják: a bolygónk az 1 000 002 021. évre válik lakhatatlanná, és addigra sem az ember, sem a mikrobák nem bírják majd a forróságot – írta a LADbible.
Elsőre ijesztőnek tűnik, de a cikk szerint legalább többé nem kellene adóval, e-mailekkel és csoportmunkákkal bajlódnunk. Sőt, még a napbarnított bőr is jól mutatna – egy ideig.
A tanulmány szerint a földi élet sorsa közvetlenül a Nap élettartamához és fejlődéséhez kötődik. A Nap évmilliárdok alatt egyre forróbb és nagyobb lesz, és fokozatosan ellenséges környezetté alakítja a bolygónkat.
A kutatók 400 000 szimulációt végeztek, és ezek alapján a bolygónk végül annyira felforrósodik, hogy szinte semmilyen élőlény nem marad. Ekkorra az óceánok elpárolognak, a légkör elvékonyodik, a felszíni hőmérséklet pedig lehetetlenné teszi az életet.
Viszont az emberiség jó eséllyel sokkal előbb eltűnik. A modellek szerint a Nap erősödő sugárzása olyan légköri és környezeti változásokat indít el, amelyek megemelik a hőmérsékletet, csökkentik az oxigénszintet, és rontják a levegő minőségét.
A cikk szerint ennek korai jelei már láthatók: a kutatók erősödő naptevékenységet figyeltek meg, például koronakidobódásokat és napviharokat, amelyek megzavarják a Föld mágneses terét, és egy picit csökkentik a légköri oxigént. Ha ehhez hozzávesszük az ember okozta klímaváltozást, a kép elég baljósnak tűnik.
„A Föld bioszférájának élettartamát évek óta a Nap folyamatos fényesedése alapján vitatják meg” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Kazumi Ozaki. „Ha ez igaz, akkor várható, hogy a légköri O₂-szint is végül csökkenni fog a távoli jövőben.”
A szerzők úgy fogalmaznak: minden oxigénigényes életformának nagyjából egymilliárd éve maradt. De a cikk végén azt írják: ha addig kijön a GTA 6, pánikra még nincs ok.
A Toho Egyetem tudósai a NASA kutatóival közösen, szuperszámítógépes szimulációk alapján azt állítják: a bolygónk az 1 000 002 021. évre válik lakhatatlanná, és addigra sem az ember, sem a mikrobák nem bírják majd a forróságot – írta a LADbible.
Elsőre ijesztőnek tűnik, de a cikk szerint legalább többé nem kellene adóval, e-mailekkel és csoportmunkákkal bajlódnunk. Sőt, még a napbarnított bőr is jól mutatna – egy ideig.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megvan a technológia a mamutok feltámasztásához, de egy borzalmas etikai kérdés áll a tudósok útjában
A terület legismertebb szereplője a Colossal nevű biotechnológiai cég, amely kifejezetten a kihalt fajok, köztük a mamut, a tasmaniai tigris és a dodó „feltámasztására” szakosodott. A cég célja nemcsak a tudományos szenzáció, hanem ökológiai helyreállítás is.
Egy tudományos áttörés egy lépéssel közelebb hozhatja a gyapjas mamutok visszatérését, miután kutatóknak sikerült ribonukleinsavat (RNS) kinyerniük egy 39 ezer éves, szibériai örök fagyban talált, rendkívül épen megmaradt mamutborjúból, Yukából – írta az UniLAD. A felfedezés azért számít mérföldkőnek, mert ez a valaha kihalt állat teteméből sikeresen kinyert legrégebbi RNS.
A koppenhágai Globe Institute munkatársa, Dr. Emilio Mármol szerint „módszereink és eredményeink valóban irányt mutathatnak, és segíthetik azokat a törekvéseket, amelyek egyes közismert állatok kihalásból való visszahozására irányulnak.”
A tanulmány társszerzője, Love Dalén, a Stockholmi Egyetem evolúciós genomika professzora ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a klónozás még nem lehetséges azonnal. „Közvetetten a tanulmánynak van relevanciája abban az értelemben, hogy az RNS visszanyerése a jövőbeni vizsgálatokban hasznos betekintést adhat abba, mely gének fontosak bizonyos tulajdonságok kialakulásához” – nyilatkozta. Az RNS elemzése ugyanis nemcsak a genetikai kódot tárja fel, hanem azt is megmutatja, mely gének voltak aktívak az állat halálakor, így segít megérteni a mamutokra jellemző tulajdonságok, például a vastag szőrzet és a zsírréteg kialakulását.
A technológiai fejlődés ellenére a projekt komoly etikai és gyakorlati akadályokba ütközik. Az egyik legégetőbb kérdés a magzat kihordása. Erre a legvalószínűbb jelölt egy ázsiai elefánt lenne, ami béranyaként adna életet a mamutborjúnak. Ez a helyzet rendkívül traumatikus lehet mind az anyaállat, mind a borjú számára, hiszen egy teljesen más fajt kellene felnevelnie – a cikk érzékletes példája szerint ez olyan, mintha egy ember lombikprogram után egy csimpánzt szülne.
A másik probléma egy életképes populáció létrehozása. Az első klónozott egyedek genetikailag azonosak lennének, így nem jönne létre valódi génállomány, csupán egy szűk „génpocsolya”. Ez a genetikai változatosság hiánya hosszú távon fenntarthatatlanná tenné a fajt.
A cikk szerzője felveti azt a szempontot is, hogy miközben a tudósok egy kihalt faj feltámasztásán dolgoznak, rengeteg ma is élő állatfaj van a kihalás szélén az emberi tevékenység, például a fosszilis tüzelőanyagok égetése miatt, amelyek megmentésére szintén lehetne fordítani az erőforrásokat.
A gyapjas mamut visszahozása nem új ötlet; a terület legismertebb szereplője a Colossal Biosciences nevű biotechnológiai cég, amely kifejezetten a kihalt fajok, köztük a mamut, a tasmaniai tigris és a dodó „feltámasztására” szakosodott. A cég célja nemcsak a tudományos szenzáció, hanem ökológiai helyreállítás is: érvelésük szerint a mamutok mint nagytestű növényevők visszatelepítése a szibériai tundrára segíthetne helyreállítani az ottani füves pusztát, ami lassíthatná az örök fagy olvadását és az üvegházhatású gázok felszabadulását.
A Colossal által kidolgozott módszer valójában nem a klasszikus értelemben vett klónozás, hanem génszerkesztés. A terv az, hogy legközelebbi élő rokonuk, az ázsiai elefánt DNS-ét módosítják a CRISPR technológiával.
Beillesztenék azokat a mamutgéneket, amelyek a hidegtűrésért, a sűrű szőrzetért és a vastag zsírrétegért felelősek, így létrehozva egy hideghez alkalmazkodott, mamutszerű elefánthibridet, amely betölthetné a kihalt faj ökológiai szerepét.
Egy tudományos áttörés egy lépéssel közelebb hozhatja a gyapjas mamutok visszatérését, miután kutatóknak sikerült ribonukleinsavat (RNS) kinyerniük egy 39 ezer éves, szibériai örök fagyban talált, rendkívül épen megmaradt mamutborjúból, Yukából – írta az UniLAD. A felfedezés azért számít mérföldkőnek, mert ez a valaha kihalt állat teteméből sikeresen kinyert legrégebbi RNS.
A koppenhágai Globe Institute munkatársa, Dr. Emilio Mármol szerint „módszereink és eredményeink valóban irányt mutathatnak, és segíthetik azokat a törekvéseket, amelyek egyes közismert állatok kihalásból való visszahozására irányulnak.”
A tanulmány társszerzője, Love Dalén, a Stockholmi Egyetem evolúciós genomika professzora ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a klónozás még nem lehetséges azonnal. „Közvetetten a tanulmánynak van relevanciája abban az értelemben, hogy az RNS visszanyerése a jövőbeni vizsgálatokban hasznos betekintést adhat abba, mely gének fontosak bizonyos tulajdonságok kialakulásához” – nyilatkozta. Az RNS elemzése ugyanis nemcsak a genetikai kódot tárja fel, hanem azt is megmutatja, mely gének voltak aktívak az állat halálakor, így segít megérteni a mamutokra jellemző tulajdonságok, például a vastag szőrzet és a zsírréteg kialakulását.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ritka vendég, az év egyik legnagyobb csillagászati látványossága tűnik fel az esti égbolton
Október közepétől lesz leginkább látványos a C/2025 A6 (Lemmon) üstökös, amikor a horizont közelében bukkan majd fel. Több mint ezer év múlva jár majd megint errefelé.
Nem kell korán kelnünk ahhoz, hogy megpillanthassuk az év egyik legnagyobb csillagászati látványosságát - írja az Időkép.
Esténként a nyugati horizontot kell kémlelni,hogy megpillanthassuk az év egyik legjobban várt égi látványosságát, a C/2025 A6 (Lemmon) üstököst.
Eddig hajnalonként a keleten tűnt fel, de most október közepétől már az esti égbolton lesz látható. Nyugati–északnyugati irányban, a horizont közelében bukkan majd fel. Fényessége olyan, hogy sötét ég alatt már szabad szemmel is megpillantható lehet. Igazán szép látványt binokuláron vagy kis távcsövön keresztül mutat meg.
Az üstökös október 26-ig mutatja meg magát teljes pompájában. Utána már egyre közelebb kerül a horizonthoz, és a növekvő hold fénye is rontani fogja láthatóságát.
A C/2025 A6 (Lemmon) üstököst 2025. január 3-án fedezték fel a Mount Lemmon Survey égboltfelmérő program keretében. Kezdetben kisbolygónak vélték, ám később kiderült, hogy egy hosszú periódusú üstökösről van szó. Az égitest rendkívül elnyúlt ellipszis pályán mozog, és mintegy 1350 évente tér vissza a Nap közelébe. A számítások szerint a 2025. november 8-i napközelség során keringési ideje 1155 évre rövidülhet, így továbbra is ritka vendég marad a Naprendszer belső vidékein.
Nem kell korán kelnünk ahhoz, hogy megpillanthassuk az év egyik legnagyobb csillagászati látványosságát - írja az Időkép.
Esténként a nyugati horizontot kell kémlelni,hogy megpillanthassuk az év egyik legjobban várt égi látványosságát, a C/2025 A6 (Lemmon) üstököst.
Eddig hajnalonként a keleten tűnt fel, de most október közepétől már az esti égbolton lesz látható. Nyugati–északnyugati irányban, a horizont közelében bukkan majd fel. Fényessége olyan, hogy sötét ég alatt már szabad szemmel is megpillantható lehet. Igazán szép látványt binokuláron vagy kis távcsövön keresztül mutat meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
