TUDOMÁNY
A Rovatból

Új exobolygót találtak: Ismerje meg a GJ 367b-t, a Földnél kisebb és sűrűbb vasbolygót!

A csillagászok már képesek Föld-méretű bolygókat megtalálni. A most megtalált bolygó kisebb is, mint a Föld, csak sajnos rettentően forró.


Ahogy a Naprendszerünk 4,6 milliárd évvel ezelőtt kialakult, kis por- és jégszemek kavarogtak benne, amelyek a Nap kialakulásából kimaradtak. Idővel összeütköztek és egymáshoz ragadtak. Ahogy növekedtek, a gravitáció segített nekik összesűrűsödni. Így keletkezett a Föld is, amelyen élünk.

Már tudjuk, hogy a legtöbb csillag körül bolygók keringenek. A csillagászok már több mint ezer gázóriás bolygót találtak – a Jupiterhez hasonló méretű, vagy nagyobb bolygókat.

A hangsúly most a sziklás, Föld méretű bolygók keresésén van. Arra számítunk, hogy ezek ugyanolyan sokan vannak, de mivel sokkal kisebbek, így nehezebb megtalálni őket.

A Science folyóiratban megjelent egy új tanulmány egy kis bolygó felfedezéséről, amely a GJ 367b katalógusszámot kapta. Az égitestet a NASA Transiting Exoplanet Survey Satellite, vagyis a Tess adataiban böngészve sikerült megtalálni. A műhold által megfigyelt több millió csillag közül az egyik apró, de visszatérő fényerőcsökkenést mutatott. Ez azt jelentheti, hogy egy bolygó elhalad a csillaga előtt (tranzit), kitakarva a csillag fényének egy részét. A csökkenés csak 0,03% volt, olyan csekély, hogy közel van ahhoz, amit egyáltalán észlelni lehet. Ez azt jelenti, hogy a bolygónak nagyon kicsinek kell lennie, hasonlónak a Földhöz.

A bolygó tömegének meghatározásához további műszeres vizsgálatra volt szükség. A kutatók folyamatosan figyelték a csillagot, ami körül a bolygó kering, az úgynevezett High Accuracy Radial Velocity Planet Searcher vagy Harps segítségével. Ez egy műszer, amely egy 3,6 méteres távcsőhöz van rögzítve a chilei Európai Déli Obszervatóriumban. Kifejezetten bolygók megtalálására tervezték, érzékelve a gazdacsillag fényének hullámhosszának enyhe elmozdulását, amelyet a bolygó gravitációs vonzása okoz. A bolygó ugyanis „rángatja" csillagát, és ezen elmozdulások során a csillag fényének hullámhossza távolodáskor a vörös, közeledéskor a kék volt. Több mint 100 megfigyelésre volt szó, hogy észleljék ezt a nagyon minimális változást, ami azt jelenti, hogy a GJ 367b-nek, amellett, hogy kicsi, alacsony tömegű is.

Tehát a GJ 367b sugara a Föld sugarának 72%-a (7%-os pontossággal), és a Föld tömegének 55%-a (14%-os pontossággal). A mérések azt mutatják, hogy ez a bolygó sűrűbb, mint a Föld. Míg a Földnek van egy vasmagja, amelyet sziklás köpeny vesz körül, ez a bolygó olyan sűrű, hogy szinte teljes egészben vasnak kell lennie, így hasonló a Merkúrhoz.

A Merkúr 88 naponta kerüli meg a Napot. A heves napfénytől hevített „nappali" oldal csupasz szikla, amelyet 430 °C-ra melegít a Nap. A GJ 367b még szélsőségesebb. A visszatérő tranzit értékek azt mondják, hogy mindössze nyolc óra alatt kerüli meg csillagát. Mivel ilyen közel van, a nappali oldal egy 1400 ° C-ra fűtött kemence lehet, ahol még a kőzet is megolvad.

Szóval, hogy jött létre?

Lehetséges, hogy a GJ 367b egykor egy hatalmas bolygó volt, hatalmas, gáz halmazállapotú burokkal, mint a Neptunusz. Idővel az a gáz halmazállapotú burok leforrt róla, és csak a csupasz magot hagyta, amit ma látunk? Vagy talán, ahogy kialakult, más protobolygókkal (a formálódás folyamatában lévő bolygókkal) való ütközései során elvesztette sziklás köpenyét, és csak a vasmagja maradt meg?

A GJ 367b természetesen túl forró ahhoz, hogy lakható legyen. De ez egyike azon kevés sziklás, Föld méretű bolygóknak, amelyeket a csillagászok eddig találtak. Felfedezése azt mutatja, hogy megtalálhatjuk a Föld méretű bolygókat más csillagok körül, és meg tudjuk határozni a tulajdonságaikat. A feladat most az, hogy olyan bolygókat találjunk, melyek távolabb vannak csillaguktól, a lakható zónában, ahol a felszíni hőmérséklet lehetővé tenné, hogy a víz folyadékként létezzen rajtuk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Drámai a helyzet a NASA-nál: leállt a műhold, miközben a Naprendszerből távozó 3I/ATLAS-t követte
A NASA TESS műholdja épp egy történelmi küldetést teljesített, amikor váratlanul elnémult. A 3I/ATLAS távozik, de vajon a hiba miatt a legfontosabb titkait is magával viszi?


Eredetileg idegen bolygók után kutat, most mégis egy csillagközi vándort kapott lencsevégre a NASA űrtávcsöve. A TESS nevű műhold január 15. és 22. között a Naprendszerünkből kifelé tartó 3I/ATLAS üstököst figyelte meg, ám a munkát egy váratlan technikai hiba árnyékolta be.

A TESS felvételein a 3I/ATLAS fényes, gyorsan mozgó pontként látszott, amint halvány csóvát húzva átszáguld a sűrű csillagmezőn.

Január 15-én azonban a műhold „safe mode” üzemmódba kapcsolt egy napelemtábla-probléma miatt, és csak 18-án tudta folytatni a munkát.

Az adatokból Daniel Muthukrishna, a Massachusettsi Műszaki Egyetem kutatója egy 28 órás videót állított össze. „A felvétel látványosan mutatja be az üstökös útját a csillagok között, még az adatkimaradást is beleértve, ami a technikai hiba miatt következett be” – nyilatkozta a tudós.

A kutatók most azt remélik, hogy a felvételek elemzésével megfejthetik az üstökös forgásának titkát. „Ezekből a fényességváltozásokból tudjuk megbecsülni, milyen hevesen bocsátja ki a port és a gázt, és ami a legfontosabb: milyen gyorsan forog a magja” – magyarázta Muthukrishna. Az üstökös körülbelül 11,5-es magnitúdójú fényességgel ragyog, ami azt jelenti, hogy bár szabad szemmel láthatatlan, egy komolyabb amatőr távcsővel már megfigyelhető.

Bár a TESS fő feladata távoli csillagok körül keringő bolygók felfedezése, széles látómezeje és folyamatos megfigyelései tökéletessé teszik üstökösök és kisbolygók követésére is – írta a Space.com.

A képességeit bizonyítja, hogy a műhold már 2025 májusában rögzítette a 3I/ATLAS-t, két hónappal azelőtt, hogy a csillagászok hivatalosan felfedezték volna.

A 3I/ATLAS üstököst 2025 júliusában azonosította az ATLAS program. Pályája hiperbolikus, ami azt jelenti, hogy csak átutazóban van nálunk, és többé nem tér vissza. Októberben járt a legközelebb a Naphoz, de a Földre nem jelentett veszélyt.

A különleges égi vándor akkora érdeklődést váltott ki, hogy a NASA és az Európai Űrügynökség több szondája, köztük a Hubble, a JUICE és a Mars Express is ráfordult, sőt, még a kínai Tianwen–1 Mars-szonda is készített róla felvételeket. A korábbi földi megfigyelések alapján a tudósok egy körülbelül 15 és fél órás forgási periódusra gyanakodnak, amit a TESS adatai most megerősíthetnek vagy pontosíthatnak.

A januári megfigyelések adatai már nyilvánosak, így bárki hozzáférhet a Mikulski Archive for Space Telescopes adatbázisában. A kutatók most ezekben az adatokban keresik azokat az ismétlődő fényességmintákat, amelyek végleg felfedhetik a csillagközi vándor titkait.

Avi Loeb szerint a 3I/ATLAS valószínűleg csak egy csillagközi üstökös, de azt határozottan rossz ötletnek tartja, hogy ezt előre, vita nélkül eldöntsük. A Harvard csillagásza évek óta ugyanazt mondja:

ha egy objektum pályája, fényessége, mérete vagy viselkedése akár csak kicsit is kilóg a megszokott mintázatokból, akkor nem tudomány, hanem öncenzúra az, ha bizonyos magyarázatokat tabusítunk.

Loeb szerint a 3I/ATLAS esetében több ilyen furcsaság is van – statisztikai ritkaság, nehezen értelmezhető aktivitás, bizonytalan nem-gravitációs hatások –, amelyek önmagukban nem bizonyítanak semmit, együtt viszont indokolják, hogy az idegen technológia lehetőségét se söpörjük le az asztalról. Közben

a hangsúly nála nem a szenzáción, hanem az adatokon van: több megfigyelést, jobb felbontást, több hullámhosszt akar.

Legutóbb pedig már nem is ufózott: azt vetette fel, hogy ha az üstökös pora mikrobákat hordoz, akkor a 3I/ATLAS akár az intersztelláris panspermia első valódi tesztje is lehet. Tudományos jackpot, nem sci-fi – feltéve, hogy megnézzük.

Via Space


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
Világtörténelmi műtét: először végeztek arcátültetést élő donorról
A barcelonai Vall d’Hebron Kórház orvosai hajtottak végre részleges arcátültetést egy középkorú nőn. A beavatkozás után a nő újra tud enni, beszélni és lélegezni.
Marton Máté - szmo.hu
2026. február 03.



Újra tud lélegezni, enni és beszélni az a középkorú nő, aki a világon elsőként esett át részleges arcátültetésen egy olyan donortól, aki eutanázia előtt ajánlotta fel a szerveit. A világtörténelmi műtét sikeréről a barcelonai Vall d’Hebron Kórház számolt be hétfőn, négy hónappal a beavatkozás után - adta hírül az ATV.

A transzplantációs központ közlése szerint az a különleges helyzet, hogy a donor még életében döntött szervei – köztük az arca – felajánlásáról, rendkívül alapos előkészítést tett lehetővé.

Ennek során CT-vizsgálatot végeztek a donoron és a betegen is, nagy felbontású ultrahangos érvizsgálatokat készítettek, és 3D-s szilikonmodellekkel elemezték az új arc várható formáját. A mintegy százfős orvosi csapat emellett előre begyakorolhatta a csaknem 24 órás, rendkívül összetett beavatkozás lépéseit, így a bőr, a zsírszövetek, a perifériás idegek, az arcizmok és a csontok átültetését is.

„Nemcsak egyszerűen behelyezni kell a lágy szöveteket, hanem gondoskodni kell a működésükről és érzékelőképességükről is, különben csak egy maszk lenne az új arc” 

– mondta Joan-Pere Barret, a kórház plasztikai sebészeti és égési osztályának vezetője.

A sajtótájékoztatón maga a páciens, Carme is részt vett.

A nő egy rovarcsípést követő fertőzés miatt kapott vérmérgezést, ami súlyos szövetelhalást okozott az arcán, a szájában és a nyelvében.

A szervfelajánlás a spanyol jogszabályoknak megfelelően, teljesen anonim módon történt: a donor és a recipiens nem ismerték egymást, a donor személyazonosságát pedig nem hozzák nyilvánosságra. A transzplantáció feltétele volt a vércsoport, a nem és az arc fizikai jellemzőinek egyezése. A beavatkozásra azért kerülhetett sor, mert Spanyolországban 2021 óta legális a törvényileg szabályozott, orvosilag segített halál.

Spanyolországban ez volt a hatodik arcátültetés 2010 óta, ezek közül hármat a Vall d’Hebron kórházban végeztek. Világszerte eddig összesen 54 ilyen beavatkozás történt. A dél-európai ország több mint harminc éve világelső a szervátültetések területén: 2025-ben az ottani egészségügyi intézményekben több mint hatezer transzplantációs műtétet hajtottak végre.

A műtétről ebben a videóban számolt be maga az arcátültetésen átesett beteg és az orvosai:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
„Elállt a szavam” – videóra vette egy youtuber, mi kel életre pár hét alatt egy üvegnyi szennyvízben
A kísérlethez egy városi lefolyóból gyűjtött szennyvizet, homokot és növényi törmeléket, majd az egészet bezárta egy üvegbe. Az algák és a növények oxigént termeltek, az apró ragadozók pedig fenntartották a rendszer kényes egyensúlyát.
DKA - szmo.hu
2026. február 05.



Gondoltál már arra, mi rejtőzik a lábad alatt, a csatornák mélyén? Egy külföldi tartalomgyártó, Nestor, nemcsak elgondolkodott ezen, hanem fogott egy üveggel a zavaros léből, és hetekre magára hagyta. Az eredmény még őt magát is sokkolta.

A HabitatForge néven alkotó férfi szenvedélye, hogy saját mini-ökoszisztémákat, vagyis terráriumokat hozzon létre, és a gyakran megdöbbentő eredményeket megosztja a YouTube-on. Korábban már bemutatta, mi történik, ha földet és vizet hat hónapra bezárnak egy üvegbe, de a legújabb kísérlete minden képzeletet felülmúlt.

„Még az én szavam is elállt a látványtól, pedig már sok mindent láttam”

– mesélte videójában Nestor, miután meglátta, mivé alakult a szennyvízminta.

A kísérlethez egy városi lefolyóból gyűjtött szennyvizet, homokot és növényi törmeléket, majd az egészet bezárta egy üvegbe.

Pár hét leforgása alatt a zavaros keverék valóságos „apró, élő akváriummá” változott. Az üvegben hamarosan nyüzsögni kezdett az élet: megjelentek benne tömzsi hólyagcsigák, planáriák, csővájóférgek és más, a szélsőséges körülményeket is jól tűrő mikro-gerinctelenek.

Az algák és a növények oxigént termeltek, az apró ragadozók pedig fenntartották a rendszer kényes egyensúlyát, bizonyítva, milyen elképesztően ellenálló a természet.

Bármennyire is lenyűgöző a látvány, a szakértők óva intenek mindenkit a kísérlet utánzásától, a szennyvíz megivása pedig egyenesen életveszélyes. Súlyos betegségeket, például E. coli-fertőzést, szalmonellát vagy Hepatitis A-t okozhat.

Nestor, aki a YouTube-on több százezres követőtáborral rendelkezik, videóiban gyakran hangsúlyozza a tudományos megközelítést. Kísérleteit részletesen dokumentálja, mikroszkópos felvételekkel mutatja be a parányi élőlényeket, amelyek a laikus szem számára láthatatlanok maradnának. A szennyvizes üveg az egyik legismertebb projektje lett, amely bejárta a világsajtót, rávilágítva, hogy a természet még a legváratlanabb helyeken is utat tör magának.

A kísérletet bemutató videó:

via LADBible


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
„A következmények jelentősek és azonnaliak” – riadót fújtak a tudósok, miután rájöttek, mi köti össze a depressziót és a csontritkulást
Neurológusok áttörést értek el, ami megváltoztathatja két gyakori betegség kezelését. Egy közvetlen biológiai „autópályát” azonosítottak az agy és a csontok között, ami milliók életére lehet hatással.


A depresszió nemcsak a lelket, de a csontokat is megviseli – és a dolog oda-vissza működik: a csontok is üzeneteket küldenek az agynak. Egy új, neurológusok által jegyzett áttekintő tanulmány szerint a korábban csak elméletinek tartott „csont–agy tengely” valójában egy „legitim élettani hálózatot képvisel”.

Ez a kétirányú kommunikációs csatorna kulcsfontosságú lehet a depresszió és a csontritkulás együttes kezelésében, különösen az idősebb korosztálynál.

Mindkét betegség rendkívül gyakori, és a kutatások régóta mutatják, hogy gyakran kéz a kézben járnak. A depressziós betegeknél gyakori a csökkent csontsűrűség, míg a csontritkulásban szenvedők körében magasabb a depresszió aránya. A friss, a Biomolecules szaklapban januárban publikált kutatás szerint

a kapcsolat nem véletlen, hanem valós molekuláris és sejtszintű összeköttetéseken alapul,

a ScienceAlert cikke szerint. „A klinikai következmények jelentősek és azonnaliak” – hangsúlyozzák a szerzők, Pengpeng Li, Yangyang Gao és Xudong Zhao.

A csontjaink nem csupán élettelen tartóoszlopok, hanem hormontermelő szervek, amelyek távoli szervekre, így az agyra is hatással vannak. Az osteocalcin nevű, csontok által termelt hormon például átjut a vér-agy gáton, és befolyásolja a kognitív funkciókat. Akut depressziós betegek vérében magasabb a szintje, ami a kezelés hatására csökken. Egy másik csont-eredetű fehérje, az osteopontin gyulladáscsökkentő hatású az agyban, és bizonyos génvariánsai hajlamosíthatnak a depresszió kialakulására.

Az utca másik iránya is forgalmas: a depresszió is hat a csontok egészségére.

A betegséggel gyakran együtt járó krónikus stressz olyan agyi hormonok, mint a kortizol termelődését fokozza, ami gyulladásos folyamatokkal karöltve csontvesztéshez vezethet.

A két állapot súlyossága tehát a csont-agy tengelyen keresztül egymást erősítheti.

A kapcsolatot más nagyszabású vizsgálatok is alátámasztják. Egy több mint 9700 főt vizsgáló amerikai felmérés már korábban kimutatta, hogy

a depresszió alacsonyabb csontsűrűséggel és gyakoribb törésekkel jár együtt.

Állatkísérletekben pedig bizonyították, hogy a krónikus stressz egerekben csontvesztést okoz, amit az antidepresszáns kezelés képes volt megelőzni.

A kutatók szerint a tengely további feltárása új kezelési lehetőségeket nyithat meg, például személyre szabott edzésprogramokat, neuromodulációt vagy olyan gyógyszereket, amelyek a csontok által küldött jeleket célozzák.

Egy tavalyi áttekintés már rámutatott, hogy a testmozgás képes aktiválni a csont-agy tengelyt, ami enyhítheti a hangulatzavarokat és a csontritkulást is.

„A jövőbeli vizsgálatoknak szigorú klinikai tesztekkel kell igazolniuk a tengelyre irányuló beavatkozásokat, de a jelenlegi tudás már most is támogatja ezen elméleti keret beépítését a betegkezelési stratégiákba” – írják a kínai kutatók.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk