News here
hirdetés

TUDOMÁNY

Transzplantációs szervek készülhetnek az űrben 3D-s nyomtatásban

Globális hiány van az átültetésre alkalmas szervekből, ezért veszik fontolóra ezt az újszerű megoldást

Link másolása

hirdetés

Csak 70 évvel kellene visszaforgatni az idő kerekét ahhoz, hogy az űrutazásról és a szervátültetésről jövő időben beszéljünk, az élő szövet 3D-ben való nyomtatása pedig egyenesen a legvadabb sci-fi kategóriájába kerülne. Most e három tevékenység akár össze is fonódhat, hála a tudomány és technika rohamos fejlődésének, és a szükség szülte találékonyságnak.

Az egész világon hiány van a válságos állapotban lévő betegek megmentésére alkalmas szervekből, és ezt a helyzetet a koronavírus pandémia csak tovább súlyosbította. Nem véletlenül nőtte ki magát igen jövedelmező üzletággá az utóbbi évtizedekben az illegális szervkereskedelem. A tudósok éppen ezért egy radikális újítást vettek fontolóra.

Az ötlet egyik atyja Andrew Morgan amerikai katonaorvos, aki számos súlyos harctéri sérültet kezelt, köztük olyanokat, akik robbanások következtében elvesztették a végtagjaikat, vagy pedig belső szerveik roncsolódtak életveszélyesen. Miután látta, hogy milyen lassan gyógyulnak, arra gondolt, mi lenne, ha új szöveteket vagy akár egész szerveket nyomtatnának a sérült testrész pótlására? Elképzelései szerint ezek különösen akkor lennének hasznosak, ha e szöveteket a sérült személy saját sejtjeiből állítanák elő – idézte a

BBC

Morgannek alkalma nyílt hónapokon keresztül e téren kísérleteznie – méghozzá egyenesen a világűrben. Az orvos ugyan egyben űrhajós is, aki 2019-20-ban több mint egy évet töltött a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). Itt épített fel asztronauta kolleginájával, Christina Koch-hal sejtről sejtre élő szövetet egy 3D-s nyomtató és úgynevezett „biotinta” segítségével. Ennek a patronjába ültette be a sejteket, hagyta a kultúrát kifejlődni, majd kivette a szövetmintát elemzésre.

Miért voltak a kísérlethez jobbak az űrbeli körülmények, mint a földiek? Mert ez utóbbi esetben, mondja Morgan, ha 3D-ben nyomtatunk szövetkultúrát, a gravitáció miatt összeomolhat. „A szöveteknek szükségük van egy ideiglenes, szerves állványzatra, hogy minden a helyén maradjon, különösen az üreges szerveknél, mint például szívkamrák esetében. Ezek a hatások nem érvényesülnek viszont egy mikrogravitációs környezetben.

hirdetés

Az ISS tehát ideális volt a 2019-ben űrbe küldött Bio Fabrication Facility program tesztelésére. A Techshot és a NScrypt amerikai cégek által kifejlesztett technológia célja, hogy emberi sejteket nyomtasson szerv-formájú szövetekbe. Morgan nagy sűrűségű, szív-szerű szövetekkel végzett kísérleteket. Az NScrypt közreműködésében személyes indokok is szerepet játszottak: a cégvezető Ken Church 27 éves lánya fél tüdővel született és így él ma is és apja bízik abban, hogy sikerül egy nyomtatott tüdőt adni neki. A csapat reméli, hogy a technológia mielőbb eljut odáig, hogy olyan teljes emberi szerveket tudnak nyomtatni az űrben, amelyeket fel lehet használni szervátültetésre.

Az emberi szervek nyomtatásával ma már több biotechnológiai cég is foglalkozik. A legtöbben a sejteket programozzák át olyan őssejtekké, amelyek megfelelő tápanyagokkal képesek fejlődni az emberi szervezet bármely részében. Ezért az eljárásért kapott 2012-ben orvosi Nobel-díjat John B. Gurdon és Jamanka Sinja. Az őssejteket hidrogélre akasztják, amely állványként szolgál, hogy a fejlődő struktúra ne omoljon össze, aztán a kívánt sejttípust rétegről rétegre bele lehet nyomtatni az élő, működő szövetbe.

A biotintát forgalomba hozó Cellink cég már gyártott olyan szövetet, amelyet sikeresen beültettek állatokba, például bőrtranszplantáció céljából. Már próbálkoztak lézer segítségével nyomtatott erekkel is. Itedale Redwan, a Cellink vezető kutatója szerint 10-15 év kell ahhoz, hogy teljesen működőképes nyomtatott szöveteket és szerveket lehessen beültetni emberekbe.

A tudósok már bebizonyították, hogy lehetséges alapszöveteket, sőt, miniatűr szerveket is nyomtatni. 2018-ban a newcastle-i egyetem csapata elsőként nyomtatott emberi szaruhártyát, míg a Tel-Avivi egyetemen miniatűr szívet állítottak elő egy szívbeteg ember szövetéből. A michigani állami egyetem kutatói még tovább mentek: az általuk nyomtatott miniszívhez egy olyan őssejt-keretet használtak, amely egy magzat fejlődési környezetét utánozza, lehetővé téve ezzel mindenféle sejttípusok és azoknak a bonyolult struktúráknak a létrehozását, amelyek egy szív működéséhez szükségesek. De figyelemre méltó a winston-salem-i (Észak-Karolina) Wake Forest intézet kísérlete is, amelynek során idegsejteket integráltak nyomtatott izmokba. Ez fontos lépés az izomműködések helyreállításához a jövőbeli transzplantációkban.

Nagy kérdés, hogy ezek a módszerek működnek-e olyan összetett szervek esetében, mint a máj és a vese, mivel ezekben sokféle sejtek keverednek, amelyeket ér- és ideghálózatok szőnek át. Jennifer Lewis, a Harvard biomérnök-professzora, aki maga is kísérletezett szövetnyomtatással, óvatosságra int e kérdésben.

Úgy véli, ahhoz, hogy egy szerv funkcióját teljes egészében újrateremtsék – például a szívműködés szinkronicitását, vagy a vese szűrő szerepét – az organogenézis folyamatát kellene megismételni, amelynek során az emberi szövetek és szervek soksejtes szerkezetei létrejönnek az embrióban és általuk kialakulnak a különböző szervi funkciók.

A BioLife4D olyan biológiai alkotóelemek nyomtatását célozta meg, amelyekkel javítani lehet az ember szívet. Ezek lennének az előhirnökei egy teljes egészében nyomtatott, átültethető szívnek, de úgy gondolják, hogy óriási piaca lenne a különböző „alkatrészeknek” is, például a szívbillentyűknek. Steve Morris, a cég ügyvezető igazgatója szerint még olyan szívet is érdemes lenne megalkotni, amelynek valamilyen különleges baja van, és rajta lehetne tesztelni a gyógymódot. Redwan is egyetért azzal, hogy a nyomtatott szervekkel már rövid távon is hatékonyabban lehetne modellezni a betegségeket a laboratóriumban és ezzel segítenék a gyógyszerek kifejlesztését, miközben kevesebbet kellene kísérletezni állatokon. Középtávon pedig már a hatalmas donorigények kielégítésére kell gondolni.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint évente mintegy 130 ezer szervátültetést hajtanak végre, de ez a várólistáknak csupán 10%-át jelenti. Azok a szerencsések pedig, akiknek jut egy donor, életük hátralévő részét olyan immunelnyomó gyógyszereket kell szedniük, amelyek megakadályozzák szervezetüket, hogy kivessék magukból az „idegen” testet. Ha viszont olyan új szervet kapnak, amelyet saját sejtjeikből nyomtattak, nagyban csökkenne a kilökés kockázata.

Mindazonáltal az űrben való szervnyomtatás meglehetősen költséges dolog. A Bio Fabrication Facility működtetése a Nemzetközi Űrállomáson alapjáraton 7 millió dollárba kerül és nehéz lesz a nagybani gyártás sem. De már vannak olyan kísérletek, amelyek azt célozzák, hogy a Földön hozzanak létre alacsony gravitációjú teret összetett, érzékeny szervek kitenyésztésére. Az orosz 3D PBioprinting Solutions például egy olyan rendszert gyártott, amely mágneses mezőben lebegteti a szövetet, míg felveszi a kívánt szerkezetet. Gene Boland, a Techshot főnöke szerint már a 2030-as, vagy 40-es években telepíteni lehet bionyomtató üzemeket az alacsony földi légkörben, ahol a mikrogravitációs környezet előnyeit kihasználva összetettebb emberi szöveteket is lehet nyomtatni. A NScrypt most egy biorektort fejleszt ki, amely úgy előzné meg a nyomtatott szövet belsejében fenyegető elhalást, hogy megpörgeti, megrázza, vagy pedig oxigént táplál bele.

Nem biztos, hogy ezt a rendkívüli orvostechnológiai újítást, ha széles körben elterjed, mindenki lelkesen fogadja. Gondoljunk várható társadalmi hatására. Ma a nyugati világban minden harmadik ember szív- és érrendszeri betegségekben hal meg. Ha viszont az öreg, beteg szíveket helyettesíteni lehet egy fiatalabb, egészséges szívvel, az emberek akár évtizedekkel tovább élhetnének.

Steven Morris, a BioLife4D vezérigazgatója elárulta, hogy kaptak már olyan levelet, amelyben a céget a „megtestesült gonosznak” nevezték, és úgy vélték: az élet meghosszabbítása nyomtatott szervekkel helytelen, tekintettel arra, hogy a Föld forrásainak szűkössége már így épp elég szenvedést okoz az emberiségnek, és az emberi élet meghosszabbítása további szenvedésekhez vezetne. De felmerülnek más, borotvaélen táncoló etikai kérdések: mi van akkor, hogy egy szülő azt kéri, hogy 12 éves gyermekének szívét egy nagyobbra, erősebbre cseréljék, hogy ő lehessen az iskola bajnoka? „Ha képesek vagyok szívet nyomtatni két billentyűvel, miért ne tudnánk olyant, amelynek van két plusz billentyűje? Én úgy gondolom, hogy ha az evolúció nem adott nekünk extra szívbillentyűket, akkor nekünk sem kell ezt tennünk. De ha már mindenképpen ki kell cserélni egy szervet, akkor nem idegenkednék attól, hogy egy valamiképpen javítottat tegyünk a helyére” – mondta Morris.

Az eljárás vélhetően drága lesz, különösen, ha űrbéli készítményekkel hajtják végre, ezért jó ideig azokat vonzza majd, akik tudnak és akarnak erre áldozni. De eljöhet az az idő, miként erre Ravi Birla, a BioLife 4D szövetmérnöke figyelmeztetett, hogy valaki valamennyi szervét ki akarja cserélni, és a végén már semmi nem marad abból az emberből, aki megszületett, hanem egy másik lény lesz.

Jelenleg ugyan a kutatók előtt még az életmentő transzplantációk lebegnek, de számolni kell azzal, hogy odajutnak, mint a plasztikai sebészet, vagy pedig doppingszer-használat. Ugyanakkor, ha már az űrkutatásnál maradunk, nagy jövő várhat a bioprintingre a bolygóközi utazások korában, amikor fogytán lesz az élelmiszer, és állati sejtekből állíthatják elő az ennivalót.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés
Valamit találhatott a NASA a Jupiter holdjának jégpáncélja alatt
Az is lehet, hogy bizonyítékot talált a Juno űrszonda az első Földön kívüli óceán létezésére.

Link másolása

hirdetés

60-160 kilométer mély óceán is lapulhat a tudósok szerint a Jupiter holdjának jégpáncélja alatt, írja a Mashable. A NASA űrszondája egészen közelről, 350 kilométeres magasságból készített felvételeket az Europáról. Legutóbb több mint két évtizede jártak ilyen közel a hold felszínéhez.

A Juno műhold műszerei ilyen távolságból képesek voltak adatokat gyűjteni az Europa 15-25 kilométer vastagságú jégpáncéljáról.

Az elemzés után hamarosan kiderülhet, hogy valóban víz borítja-e az égitest felszínét.

A tudósok régóta gyanítják, hogy a hold alkalmas lehet az élet kialakulására. Az is elképzelhető, hogy éppen itt bukkannak először a földin túl újabb óceánra a naprendszerben.

A csütörtökön közölt fotón jól látszik, hogy az Europa felszínén egyenetlen, repedezett a jég. Azt sem lehet kizárni, hogy a felszín latyakos, és a jégpáncél alatt melegebb áramlatok működnek.

A szakértők szerint óriási siker a Juno mostani felfedezése,

de hogy pontosan mit találtak, arra még néhány hónapot várni kell.

hirdetés

Az űrszonda csütörtöki fotóját itt lehet megnézni:


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
2.6 milliárd forintos villanyszámlát kell kifizetnie jövőre a szegedi lézerkutató központnak
Az intézet mellett állami támogatással új napelempark épül, amely az áramfogyasztásnak nagy részét biztosítja majd a későbbiekben.

Link másolása

hirdetés

A szegedi lézeres kutatóintézet az ország egyik legnagyobb energiafelhasználó tudományos intézménye.

Az ELI-ALPS már tavaly is több száz millió forintot fizetett az áramért, de most sokkal nagyobb kiadás várható. Ettől függetlenül pénzügyi gondokra nem számítanak, a kutatások zavartalanul folyhatnak. A jövő évben új napelem-parkot telepítenek, ami a működéshez szükséges áram nagy részét helyben előállítja majd az intézetnek - számolt be róla a Telex.

A lézeres kutatóintézetben az elmúlt évek során azért nőtt az energiafelhasználás, mert az újabb berendezéseket egymás után helyezték üzembe. A takarékosság szem előtt tartása miatt a vártnál kisebb mértékben emelkedett az áram költsége

– válaszolta Dr. Szabó Gábor fizikus professzor, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője a Telex kérdésére.

A legtöbb áramot nem is maguk a lézerek fogyasztják, hanem az épületgépészeti berendezések. Az áramhoz képest a gáz ára csak a tizede.

Szabó professzor azzal számol, hogy a tavalyi, mintegy 280 millió forintos éves villanyszámla helyett jövőre már 2.6 milliárd forintot kell kifizetni.

Ez azonban egyelőre nem okoz pénzügyi gondokat, mert az ELI-nek vannak tartalékai.

hirdetés

Ráadásul a tervek szerint 2023-ban elkészülhet az intézet mellett az állami támogatással épülő, új napelempark, amely az áramfogyasztásnak nagy részét biztosítja majd. Ennek a közbeszerzését már elbírálták, így a 2023 év végén lejáró áramszerződés után sem kell aggódni.

Pedig az energiahiány, illetve az áremelkedés a legnagyobb európai tudományos kutatóhelyeken is gondokat okozhat. Az LHC, a francia–svájci határ mellett működő, Nagy Hadronütköztető nevű kutatóközpont nehéz helyzetbe került, mert egymaga annyi elektromos energiát fogyaszt el, mint egy kisváros - írta a Rakéta.

Mivel az LHC a francia elektromos hálózatról kapja az áramot, a Nagy Hadronütköztetőt részben vagy időszakosan le kell állítani a télen, mert a franciák közül sokan villannyal fűtenek, így télen a fogyasztás a nyári kétszeresére nő.

A szegedi központ kutatási berendezései a világon egyedülállóak. Az intézetbe nemzetközi szakértői bizottság által elbírált tudományos pályázatok alapján jöhetnek dolgozni a hazai és külföldi kutatócsoportok, illetve kutatók. Ipari felhasználók térítés ellenében végezhetnek kísérleteket. Az ELI-ALPS állandó munkatársainak száma mintegy 250 fő, az épületkomplexum alapterülete pedig majdnem 25 ezer négyzetméter.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
Először sikerült farkast klónozni, egy kutya hordta ki a kölyköt
85 embrió közül egyedül egy kölyök látott napvilágot, amely egy elpusztult farkas génjeit hordozza.
Fotó: Pexels/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2022. szeptember 28.


Link másolása

hirdetés

Megszületett a világ első klónozott sarkvidéki farkasa, amelyet egy beagle fajtájú kutya hordott ki - írja a LiveScience, ahol a kisfarkasról készült fotók is megtekinthetők.

A kínai Sinogene Biotechnology Company egy videóban mutatta be a világnak a Maya nevű klónozott nőstény farkaskölyköt. A videó 100 nappal Maya születése után jelent meg, a kölyök június 10-én jött világra egy pekingi laboratóriumban.

A Sinogene általában elpusztult háziállatok, például macskák, kutyák és lovak klónozására specializálódott magánügyfelek számára. A vállalatnál azonban most a veszélyeztetett fajok megőrzésével terveznek foglalkozni.

Mayát egy sarkvidéki farkastól gyűjtött DNS segítségével klónozták, amely fogságban halt meg Harbin Polarlandban, egy északkelet-kínai vadasparkban. Az eredeti Maya Kanadában született, majd 2006-ban Kínába szállították, és idős kora miatt pusztult el még 2021 elején.

Maya klónozása két év fáradozás és erőfeszítés után sikeresen befejeződött - mondta Mi Jidong, a Sinogene vezérigazgatója a cég sajtótájékoztatóján.

hirdetés

A kutatók eredetileg 137 sarkvidéki farkasembriót hoztak létre úgy, hogy az eredeti Maya bőrsejtjeit kutyából származó éretlen petesejtekkel fuzionálták a szomatikus sejtmag transzfer (SCNT) néven ismert eljárás segítségével. Az embriók közül 85-öt sikeresen átültettek hét beagle-be. Az átültetett embriók közül csak egy fejlődött ki teljesen a vemhesség alatt.

A kutatók azért beagle-t alkalmaztak, mert nem volt elegendő nőstény farkas. Szerencsére a kutyák elegendő DNS-en osztoznak a farkasokkal ahhoz, hogy a hibrid vemhesség létrjöhessen.

Maya jelenleg béranyjával él egy laboratóriumban a kelet-kínai Hszücsouban, ám a farkaskölyköt végül a Harbin Sarkvidékre szállítják, hogy más sarkvidéki farkasokkal éljen együtt. A park őrei azonban úgy vélik, hogy elszigetelt nevelése miatt lassan kell bemutatni a falka többi tagjának.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés
Orvosi szupercsapat műtött meg egy kétnapos kisbabát Pécsen
Új műtéti eljárásokat tanítottak meg amerikaiak a Pécsi Tudományegyetemen.

Link másolása

hirdetés

Orvosokból, nővérekből, gyermek-aneszteziológusokból, altató asszisztensekből álló szupercsapat érkezett a közelmúltban Pécsre az Egyesült Államokból, akik új műtéti eljárásokat oktattak az egyetemen - írja a pecsma.hu.

A CTO (kolorektális amerikai munkacsoport) szakemberei bonyolult bélrendszeri fejlődési rendellenességgel született gyermekeket műtöttek, egyúttal az itteni orvosokat is kiképezték a speciális eljárásra, amit ittlétük alatt élő közvetítés segítségével tettek elérhetővé.

Összesen kilenc bemutató műtétet tartottak, melyekre a környező országokból is érkeztek gyermeksebészek és gyermekgyógyászati asszisztensek.

A legkisebb páciens egy kétnapos kisbaba volt.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: