Tovább nőhet a súlyosan aszályos évek száma a század végéig Magyarországon
Minden bizonnyal nagy területen az idei lesz a legsúlyosabb aszály az elmúlt 50 évben. Kecskemét és Nyíregyháza környékén már most sokkal rosszabb a helyzet, mint az eddigi legextrémebb, 2003-as aszályos évben. A súlyosan aszályos időszakok száma 1990 óta mutat növekvő tendenciát. Országosan elmondható, hogy alapvetően kevesebbszer, de többet esik, ezzel párhuzamosan pedig a száraz napok száma is nő. Ha a kibocsátásokat továbbra is a mostani szinten folytatjuk, akkor 2060-tól a jelenlegi átlagosan 3 helyett inkább 4 évben számíthatunk húszéves skálán súlyosan aszályos félévre a vegetációs időszakban. Az optimista, jelentős kibocsátáscsökkentéssel számoló forgatókönyv szerint a 21. század végére elkerülhetjük az extrém aszályok növekedését, és éghajlati skálán a jelenleginél is alacsonyabb gyakorisággal várhatjuk majd azokat, ami inkább 2 évet jelent a jelenlegi 3 helyett. Ami biztos, hogy a természetes növényzet és a mezőgazdaság megóvásáért, az élelmiszer-biztonság érdekében sokkal jobban meg kellene becsülnünk a lehulló csapadékot és a vízmegtartásra kell törekednünk. Szabó Péter és Pongrácz Rita elemzése a Másfélfokon.
Jelenlegi elemzésünkben a növényi termések érési fázisát és a terméshozamokat károsan befolyásoló nyári aszályt vizsgáljuk. A nyári aszály kialakulása egy folyamat eredménye, ami nem csupán a nyári csapadékösszegtől függ, ezért az ezt reprezentáló indikátornak elsősorban a féléves, azaz a tavaszi és nyári száraz napok (amikor a napi csapadékösszeg nem jelentős, azaz 1 mm alatti) összegét tekintettük. A megfigyelések bemutatása mellett megadjuk, hogy a változásokért mi vagyunk-e a felelősek, és hogy mi várható egy mérsékelt vagy egy fokozódó globális felmelegedéssel számoló jövőkép esetén.
1990 óta nő a súlyosan aszályos időszakok száma
Nézzük először az elmúlt 50 év megfigyeléseit az Országos Meteorológiai Szolgálat adatbázisából! Míg délnyugaton és a Kárpátaljával határos régióban gyengén csökkent a féléves (a tavaszi és nyári együttes) csapadékösszeg, addig az ország északi-középső felén egyértelműen nőtt 1971 és 2020 között (1. ábra, balra), mely növekedés igen jelentős, és nagy területen eléri a 30-60 mm-t, azaz a 10-25%-ot is. Ezzel párhuzamosan a száraz napok összege a két évszakban kisebb körzeteket leszámítva nőtt (1. ábra, jobbra).
1. ábra: A tavaszi és nyári együttes csapadékösszeg [balra, mm/50 év], valamint a száraz napok tavaszi és nyári együttes összegének [jobbra, nap/50 év] trendje az 1971-2020 időszakban az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései szerint. Szürke pöttyözés jelöli a statisztikailag szignifikánsan változó területeket. A szerzők ábrája.Aszály leginkább akkor alakul ki, amikor sok a száraz nap és közben kevés csapadék hullik. Mivel a száraz napok összegében megjelenik a növekedés, definiáljuk adott félévre az aszályt a száraz napok szerint az elmúlt 50 év megfigyelései alapján úgy, hogy amikor mind a tavaszi, mind a nyári időszakban az 50%-os előfordulási gyakorisághoz tartozó értéknél több a száraz napok száma. Azaz mindkét évszak legalább kissé szárazabb.
Ezen belül súlyos aszálynak nevezzük azokat az eseteket, amikor az így kapott aszályos félévek átlagánál magasabb a száraz napok összege, s közepes aszálynak az alacsonyabbakat. A 2. ábrán jól látszik, hogy országos átlagban véve a vegetáció számára kritikus félév aszályos volt nagyjából minden harmadik évben,
2. ábra: A száraz napok tavaszi és nyári együttes összegei [napok] Magyarországon az 1971-2020 időszak közepesen és súlyosan aszályos éveiben, melyeket a 142 napos átlagérték választ el egymástól (szürke vonal). A szerzők ábrája.1971 óta a legnagyobb aszály országos átlagban 2003-ban volt. Idén július 24-éig az ország közepén, Kecskeméten március 1-től számítva az eltelt 146-ból 122 nap száraz volt, amely a teljes tavaszi-nyári félévre átszámítva a legsúlyosabb 2003-as évet kissé felülmúlja. Keleten, pl. Nyíregyháza mellett azonban a helyzet ennél is rosszabb, hiszen idén az eddig ott jelentkezett 129 száraz napot átszámítva a legextrémebb 2003-as évet is jócskán felülmúljuk.
Országos átlagban az elmúlt 50 évben tehát nem nőtt annak a valószínűsége, hogy egyre több az aszályos év, ugyanakkor szignifikánsan növekedett annak valószínűsége, hogy amikor aszály van, akkor az egyre súlyosabban jelentkezik, hiszen nőttek a száraz napok tavaszi és nyári összegei. Ez a változás az ország déli felében egyértelműen a nyári növekedésnek tulajdonítható.
Gyakorlatilag ugyanerre a következtetésre jutunk, ha a száraz napok és a csapadékösszeg hányadosaként határoznánk meg az aszályt. A múltra vonatkozó klímaszimulációk értékelése alapján mindezeket a trendeket egyelőre nem lehet egyértelműen az emberi tevékenységhez kötni.
Hatékony kibocsátáscsökkentéssel csökkenne a súlyos aszályveszély
A múltban detektált változásokról áttérve a jövőre a finomfelbontású klímamodellek eredményeit egy pesszimista és egy optimista forgatókönyvvel meghajtva elemeztük (3. ábra).
3. ábra: A súlyos aszály 20 éven belül várható előfordulási gyakorisága a 2021-2040, 2041-2060, 2061-2080 és 2081-2100 időszakra az optimistább RCP4.5 és a pesszimista RCP8.5 forgatókönyvet figyelembe vevő klímaszimulációk alapján. Az értékek az országos átlagot mutatják, a múltbeli megfigyelést szürke vonal jelzi, a kék a szimulációk átlagát jelöli, míg az intervallumok a szimulációk bizonytalanságát jelzik a szélsőséges modelleredményeket már nem tartalmazva. A szerzők ábrája.Az természetes, hogy a múltbelinél kevésbé aszályos időszakok is lesznek a jövőben (ahogy ez inkább a század közepéig még várható), de az szinte bizonyos, hogy az optimista, zöldebb forgatókönyv szerint a 21. század végére elkerülhetjük az extrém aszályok növekedését, és éghajlati skálán a jelenleginél is alacsonyabb gyakorisággal várhatjuk majd azokat, ami inkább 2 évet jelent a jelenlegi 3 helyett.
A súlyos aszályok térbeli előfordulását a 4. ábra mutatja, mely jól szemlélteti, hogy a múltbelinél kevesebb száraz időszakra csak a határozott kibocsátáscsökkentéssel számoló optimista forgatókönyv szerint lehet esélyünk, míg a pesszimista jövőkép szerint további növekedés is valószínű, mely elsősorban kelet felé várhatóan még erőteljesebb lesz.
4. ábra: A súlyos aszály 1971-2020 időszakban megfigyelt előfordulási gyakorisága (balra), valamint a 2051-2100 időszakra az optimistább RCP4.5 (jobbra fent) és a pesszimista RCP8.5 (jobbra lent) forgatókönyvet figyelembe vevő klímaszimulációk átlaga alapján [évek száma]. A szerzők ábrája.Összefoglalva: (1) Az aszályos évek gyakorisága nem növekedett, a súlyosan aszályos évek elsősorban 1990-től jelentkeztek. (2) Az aszályos időszakok összes száma várhatóan nem változik a jövőben, azonban a pesszimista forgatókönyv szerint a súlyos aszályok gyakorisága tovább nő, míg az optimista jövőkép szerint a jelenleginél alacsonyabb is lehet.
Az elemzés csak a szimulált csapadékadatokon alapszik, ha viszont figyelembe vesszük azt is, hogy a pesszimista forgatókönyvhöz tendenciózusan magasabb hőmérsékletek tartoznak, melyek az aszályok súlyosságát – a száraz napok növekedése mellett – még tovább fokozzák, akkor egyértelmű lehet számunkra, hogy ezt a jövőt mindenképpen el kell kerülni.
A természetes növényzet és a mezőgazdasági termelés, valamint ennek következtében az élelmiszer-biztonság szempontjából is lényeges, hogy hazánkban a súlyosan aszályos tavaszi-nyári félévek előfordulása ne legyen gyakoribb a jövőben. Ehhez a nemzetközi közösségnek, és közte Magyarországnak is, drasztikusan csökkentenie kell üvegházhatású-gázkibocsátásait, valamint alapvetően kell újragondolnunk vízgazdálkodásunkat, előtérbe helyezve a vízmegtartást.
Szerzők: Szabó Péter, Pongrácz Rita
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
