Több mint 50 áldozata van a bányaszerencsétlenségnek Oroszországban
A tragédiát szikra által okozott metánrobbanás, valamint az attól keletkezett dinamikus lökés, továbbá az okozta, hogy a szellőzőakna füsttel telítődött. A baleset ügyében büntetőeljárás indult.
Negyvenhat bányász és hat bányamentő életét vesztette, miután robbanás történt és tűz ütött ki a nyugat-szibériai Kemerovo megye Belov városának közelében lévő Lisztvjazsnaja szénbányájában - közölték csütörtökön este orosz hírügynökségek.
A rendkívüli helyzetek minisztériuma szerint a bányában a baleset idején tartózkodó 285 ember közül 239-et kimentettek. 49 bányász megsérült, közülük 38-an kórházba kerültek, négyük állapota súlyos.
Dmitrij Gyemesin főügyészhelyettes szerint
a tragédiát szikra által okozott metánrobbanás, valamint az attól keletkezett dinamikus lökés, továbbá az okozta, hogy a szellőzőakna füsttel telítődött. A baleset ügyében büntetőeljárás indult a munkavédelmi követelmények gondatlanságból halált okozó megsértése címén, amiért hét évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte, hogy őrizetbe vették a bánya igazgatóját és helyettesét, valamint a fejtési szakasz művezetőjét.
A Kuznyecki-medencében péntektől háromnapos gyászt rendeltek el. Vlagyimir Putyin elnök részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak. A bánya fejenként kétmillió rubel (jelenlegi árfolyamon mintegy 13 millió forint) fájdalomdíjat fizet ki az életüket vesztett bányászok családjának.
Jegor Krasznov főügyész elrendelte a bányabiztonság felülvizsgálatát a régióban. A TASZSZ orosz hírügynökség szerint a regionális műszaki felügyelet a Lisztvjazsnaja idei ellenőrzése során 139 szabálysértést állapított meg a bánya működésének ellenőrzésekor.
Az 1954-ben üzembe helyezett bányában 2004. október 28-án bekövetkezett metánrobbanás következtében 13 ember halt meg.
A csütörtöki volt az elmúlt öt év legsúlyosabb orosz bányakatasztrófája. 2016 februárjában a Komi Köztársaság Szevernaja szénbányájában bekövetkezett robbanások 36 ember életét követelték.
Negyvenhat bányász és hat bányamentő életét vesztette, miután robbanás történt és tűz ütött ki a nyugat-szibériai Kemerovo megye Belov városának közelében lévő Lisztvjazsnaja szénbányájában - közölték csütörtökön este orosz hírügynökségek.
A rendkívüli helyzetek minisztériuma szerint a bányában a baleset idején tartózkodó 285 ember közül 239-et kimentettek. 49 bányász megsérült, közülük 38-an kórházba kerültek, négyük állapota súlyos.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szakad az eső Budapesten, így egymás esernyői alá zsúfolódtak az emberek a Hősök terén. A Nemzeti Menet eleje már megérkezett a térre, de sokan még csak Andrássy úton tartanak a beszédek helyszíne felé.
Péter Petra műsorvezető azt közölte a tömeggel, hogy nagyjából tíz perc múlva eláll az eső, és tartsanak ki.
A téren mond majd rövidesen beszédet Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője is.
Szakad az eső Budapesten, így egymás esernyői alá zsúfolódtak az emberek a Hősök terén. A Nemzeti Menet eleje már megérkezett a térre, de sokan még csak Andrássy úton tartanak a beszédek helyszíne felé.
Péter Petra műsorvezető azt közölte a tömeggel, hogy nagyjából tíz perc múlva eláll az eső, és tartsanak ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nemzeti Menet: A Hősök tere már majdnem megtelt, a menet vége még a Deák térnél van
A menet nagy rész még csak most ér a Hősök teréhez, ahol már szinte egy gombostűt sem lehet leejteni. Sokan eleve ide jöttek, és nem gyalogoltak végig az Andrássy úton.
Rövidesen elkezdődnek a beszédek a Hősök terén, ami a Tisza Párt Nemzeti Mentének a végállomása. A gyülekező 14 órakor volt a Deák téren, innen indult a döbbenetes méretű tömeg a tér irányába.
A Hősök tere egyébként szinte már zsúfolásig megtelt, sokan eleve ide jöttek, miközben a menet vége még a Deák térnél jár.
Így néz ki most a tér, miközben a tömeg nagy része még oda sem ért:
Rövidesen elkezdődnek a beszédek a Hősök terén, ami a Tisza Párt Nemzeti Mentének a végállomása. A gyülekező 14 órakor volt a Deák téren, innen indult a döbbenetes méretű tömeg a tér irányába.
A Hősök tere egyébként szinte már zsúfolásig megtelt, sokan eleve ide jöttek, miközben a menet vége még a Deák térnél jár.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Élő közvetítés a Hősök teréről: Magyar Péter beszéde
A Hősök tere teljesen megtelt, és a tömeg egy része be sem jutott, ők az Andrássy úton állva hallgatják a Tisza Párt elnökét. Magyar Péter egy kis színpadról beszél, a tömeggel körbevéve.
Magyar Péter egy lyukas zászlót lengetve lépett fel a színpadra.
"Levegőt sem kapott ez a sokat szenvedett nép" - idézte fel 1956. október 23-át beszéde elején. "Az 56-os forradalom maga volt a csoda, mert egy nép szembe mert szállni egy gyilkos világuralommal. Ki merte modani, elég volt."
"Elég volt!" - skandálta a tömeg.
"Azon a napon Budapest levegője feszültséggel, reménnyel és kimondhatatlan várakozással telt meg." Délutánra már hömpölygött a tömeg Budapest utcáin.
Magyar Pétert szerint ez volt a magyar történelem legtisztább forradalma. A pesti utcákat "Ruszkik, haza!" feliratú plakátokkal járták a tüntetők.
„Ruszkik, haza!” – ismételte meg a tömeg.
"Október 23 nemcsak a múlt, hanem a magyar jövő üzenete is, hogy mindig lesznek, akik ki mernek állni, akik hisznek a szabadságban" - folytatta Magyar Péter.
1956 szelleme Magyar Péter szerint 1989-ben újraéledt a Hősök terén, amikor egy fiatal férfi kiállt a Műcsarnok lépcsőjére. "Ha hiszünk a magunk erejében, képesek vagyunk véget vetni a kommunista diktatúrának. Az a fiatal férfi Orbán Viktor volt. 36 év telt el azóta, és nehéz nem észrevenni a tragikus iróniát. Az a politikus, aki egykor a szovjet csapatok kivonását követelte, ma a Kreml leglojálisabb szövetségese. Mára maga épített ki egy rendszert, ami a hatalmat összepontosítja, a sajtót ellenőrzi, és félelemmel irányítha a hazáját."
"Akkor a hatalom hazugságát leplezte le, ma viszont ő az, aki hazudik a saját országának. Közben a fiatalok külföldre menekülnek" - fogalmazott a Tisza Párt elnöke.
"A pártállam Orbán Viktor vezetésével épült újjá" - mondta Magyar Péter. "A hatalom fél, és aljas eszközökhöz nyúl, hogy pénzért megvásárolja a csendet."
1956 tanulsága szerinte, hogy "a szabadság iránti vágyat, a becsületet és a hitet egy szebb jövőben nem lehet eltiporni. Egyszerre csendült fel a mondat: elég volt, vége van, tovarisi konyec."
Itt ismét azt skandálta a tömeg, "ruszkik haza!"
"A forradalom leverése után éjt nappallá téve dolgozott a hazugsággyár, de hiába. Rettegtek, mert tudták, hogy a parázs nem alszik ki." Kádár öregkorát is felidézte, aki utolsó megszólalásában Nagy Imréről beszélt.
"Kádár is tudta, hogy a történelem nem felejt, csak vár. Minden meghasonlott és a népével szembeforduló vezetőnek eljön a kádári pillanata."
Magyar Péter ezután megköszönte a magyar vidéknek, hogy olyan nagy szeretettel fogadták 80 napos országjárása alatt.
"Személyesen is megérintettek az emberi sorsok és a csodálatos magyar vidék segélykiáltása. Nemcsak értjük, érezzük is, hogy mit vár el az ország a saját vezetőitől" - mondta.
Szolnokon egy 10 éves kisfiú azt kérdezte tőle, mit lehet tenni, hogy egy munkahelyből megélhessenek a szülei, és ne kelljen másod-, harmadállást vállalni. "Ma már a magyar jövő kérdez, a mi dolgunk, hogy válaszoljunk. Kötelességünk olyan országot építeni, ahol egy fizetésből is meg lehet élni."
Odafigyelőbb és emberségesebb Magyarországot ígért.
1956 szerinte szociális lázadás is volt, tisztességes bért, lakhatást, megfizethető élelmiszereket, a kivételezés végét követelték, "ahol a kenyér és a szabadság ugyanannak az igazságnak a két oldala."
Magyar Péter szerint sokfélék voltak a forradalmárok, de egyet akartak: szabad Magyarországot, a bűnös vezetők bíróság elé állítását, sztrájkjogot, a nemzeti vagyon védelmét, és mindenek előtt azt, ruszkik, haza."
Ekkor hangzott fel harmadszor a tömegből: "ruszkik, haza!"
Ezután a Tisza Párt elnöke arról beszélt, a forradalom vidéken is zajlott. A Mecsekben még százak harcoltak, amikor Budapest már elesett.
"Amíg van, aki felemeli a zászlót, a parázs nem alszik el, a forradalom örök."
Majd felsorolta a forradalom legnagyobb hőseinek nevét, és meg emlékezett a sok ezer többi hősről, akik a szabadságukat és az életüket kockáztatták a szabadságért.
Magyar Péter egy lyukas zászlót lengetve lépett fel a színpadra.
"Levegőt sem kapott ez a sokat szenvedett nép" - idézte fel 1956. október 23-át beszéde elején. "Az 56-os forradalom maga volt a csoda, mert egy nép szembe mert szállni egy gyilkos világuralommal. Ki merte modani, elég volt."
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
