Spirituális gondolkodású emberek vallják, hogy az ember nemcsak része az univerzumnak, hanem bizonyos értelemben annak pontos lenyomata. Különösen sok mendemonda jár akörül, hogy agyunk szerkezete hasonlít a világegyeteméhez. Két olasz kutató ezen az úton indult el együtt és megdöbbentő dolgokat tapasztaltak.

Franco Vazza, a bolognai egyetem asztrofizikusa és Alberto Feletti, a veronai egyetem neurobiológusa gyerekkoruk óta jó barátok, és miután elváltak útjaik különböző pályaválasztásuk miatt, akkor is gyakran találkoztak és beszámoltak egymásnak kutatásaikról. Így találták meg a közös pontot, azt az összetett hálózatot, amely az univerzumot és az emberi agyat egyaránt alkotja: ezek egyfelől a galaxisok, másfelől pedig a neuronok.

Az agyban a becslések szerint 69 milliárd neuron van, míg a megfigyelhető univerzum legalább 100 milliárd galaxisból áll, amelyek egyaránt hálószerűen kapcsolódnak egymáshoz. Ugyancsak hasonlóság, hogy ezek terük tömegének legfeljebb 30%-át töltik ki: a többi az agyban víz, az univerzumban pedig sötét anyag – emlékeztet a Futurism.

Így aztán elkezdték összevetni Vazza asztrofizikai szimulációit az agyról készült felvételekkel, és hatóerő-spektrum módszerrel elemezték azokat. Ezt az eljárást használták a mikrohullámok kozmikus hátterének, a Big Bang visszhangjának vizsgálatára is. Meg lehet általa határozni az anyag- vagy energiaáramlások mennyiségét, és azt, hogy miként oszlanak el az űrben.

Amikor Vazza és Feletti összehasonlították a kozmosz és az agy digitális felvételeit, a hatóerő-spektummal megállapították: ezeknek az áramlásoknak a nyomai fedik egymást, még ha különböző skálán is. Az agyban 1 mikrométertől 0,1 milliméterig, az univerzumban 5 milliótól 500 millió fényévig. És mintha a neuronok elosztása hasonlítana a kozmikus háló galaxisaira.

Ilyesmi pedig Vazza szerint nem tapasztalható más hálózatokban vagy rendszerekben, mint például a faágaknál vagy a felhőknél, amelyeket kontrollként használtak. Ugyancsak erős hasonlóságot mutatott a hálózat-elemzés, amely azt tanulmányozza, hogy egy hálózat csomópontjai miként és milyen gyakran kommunikálnak egymással és hogy vannak e közöttük információ-elosztó állomások.

Mindez azt sugallja, hogy sem az agyban, sem az űrben nem véletlenszerűen oszlik el anyag és energia, hanem az idők során hasonló logikák szerint alakultak ki.

Feletti azonban óva int attól, hogy felfedezésüknek valamiféle transzcendentális magyarázatot adjanak, nincs szó „gondolkodó univerzumról”.

„Csupán azt figyeltük meg, hogy az ismert fizikai törvények, ha összetett rendszerekben alkalmazzák őket, valószínűleg hasonló struktúrák kialakulásához vezetnek, még akkor is, ha, mint ebben az esetben, különböző erők irányítják őket” – mondta a neurobiológus.

Az olasz kutatók eredményeiket a Frontiers of Physics című szakfolyóiratban tették közzé.

Az olcsó, elavult módszerrel készülő kínai vakcinák Kína külföldi térnyerését szolgálják, nekünk azonban nem szabad elkezdenünk oltani velük – mondta a Válasz Online-nak Duda Ernő, a Szegedi Tudományegyetem orvosi karának professzor emeritusa.

A Sinopharm és a Sinovac inaktivált vírust tartalmazó vakcinái szerinte elavult módszerrel készülnek, a harmadik világ tömegei számára.

"Olyan technológiát használnak, amit Pasteur idejében is alkalmaztak már. Olyan, mintha a Nagykörúton most vezetnénk be a lóvasutat. Azon is lehet közlekedni, persze, de nehogy már a 21. században az 1800-es évek technológiáját alkalmazzuk!"

- fogalmazott a professzor. Majd elmagyarázta, hogy a koronavírus sokkal inkább hasonlít a Zika-vírusra abban a tekintetben, hogy „lopakodó” vírus. „Olyan molekuláris mintázatokat hordoz, amilyenek az emberben is előfordulnak, ezért potenciálisan autoimmun folyamatokat indíthat el.”

Vagyis előfordulhat, hogy hatására a szervezet önmagát kezdi el támadni. „Nem véletlen, hogy a nyugati cégek nem a hagyományos technológiát alkalmazzák, és csak azt az antigént akarják bevinni az oltással, ami feltétlenül szükséges a vírus elleni harchoz.”

Duda azt nem állítja, hogy a kínai vakcinától betegek lesznek az emberek, de azt igen, hogy a technológiából fakadóan ennek nagyobb a kockázata.

„Ön szerint miért vacakolnak mások mRNS-sel, tüskefehérjék más vírusokra való átültetésével, ha az egész olyan egyszerű lenne, hogy a régi technológiával milliószámra lehet gyártani az oltásokat? Minél kisebb részét tartalmazzák a vírusnak, annál kisebb a veszélye annak, hogy beindítják ezeket a folyamatokat. Az első két engedélyezett vakcinával a vírus egyetlen részét sem juttatják be a szervezetbe, a mesterségesen előállított mRNS-s négy-hat órával az oltás beadása után lebomlik, ezek a legbiztonságosabbak” - mondta a Válasz Online-nak a szegedi professzor.

Duda Ernő szerint a másik baj a Sinopharm oltóanyagával, hogy nagyon keveset tudunk róla. A kínaiak ugyanis a mai napig nem publikálták az úgynevezett harmadik fázis vizsgálatait, amelyek a vakcina tömeges kipróbálásának eredményeit rögzítik. Ezzel szemben a Pfizer és a Moderna eredményeit rangos szaklapokban tették közzé.

Annál is inkább, mert az oltási hajlandóságnál sokat számít a vakcinafejlesztő ország hitelessége is.

- tette fel a kérdést Duda Ernő.

A lap megkérdezte, nem kellene-e óvatosabban fogalmaznia, hisz így is magas az oltásellenesség Magyarországon.

A professzor szerint ha az embereknek kételyeik vannak, de közben a kínai és az orosz vakcina folyik a csapból is, akkor az valóban az oltási hajlandóság ellen hat.

Duda Ernő szerint hiába szeretne mindenki minél gyorsabb megoldást, nem jó, ha politikusok nyomást gyakorolnak az engedélyező hatóságokra. A vészhelyzeti engedélyezésnél ugyanis nem a gyártó, hanem az állam vállalja a felelősséget az esetleges problémákért. „Nem szeretnék az engedélyező hatóság embereinek helyében lenni" - jegyezte meg.

Duda Ernő abban bízik, hogy január végén felgyorsul majd a tempó, hiszen akkortól jön az Astrazeneca/Oxford vakcina, amelyet normál hűtőszekrényben lehet tárolni, és több mint ötezer háziorvos tud majd oltani vele. Azután jön a Janssen egydózisú vakcinája, és még vagy három cégtől várnak rövidesen készítményeket.

Az Időkép számolt be róla, hogy kedden 1 óra 59 perckor egy fényes tűzgömb szelte át hazánk egét.

A jelenségről a portál egyik felhasználója videót is tudott készíteni, amit feltöltött a Youtube-ra. A felvétel a Győr-Moson-Sopron megyei Sokorópátkán készült, északkeleti irányban.

Videó: Így szelte át az eget a meteor

Az interjúban Dr. Horváth Péter bioinformatikus, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének igazgatója kérdezi Dr. Novák Hunort arról, milyen veszélyt jelent a gyerekekre – ha egyáltalán jelent veszélyt – a koronavírus angliai mutációja. A gyermekgyógyász szerint az emberek biztos, 100%-os választ akarnak kapni olyan kérdésekre, amikre a választ csak a jövő hozza meg. Ez szerinte azért irreális, mert egyrészt a tudósok nem jövendőmondók, másrészt,aki valaha is elmélyedt már egy tudományban, tudja, hogy nincsenek 100%-os válaszok.

A felbukkant mutációról annyit lehet biztosan tudni, hogy a fertőzőképessége nagyobb, vagyis gyorsabban terjed, de a tünetek súlyosságában nincs változás. A meglévő oltások nagy valószínűséggel ezek ellen is hatásosak, de azt, hogy a jövőben milyen mutánsok fognak megjelenni és azok milyen veszélyt jelentenek a gyerekeknek, nem lehet most még tudni.

Arra a kérdésre, hogy miért nem ajánlott oltani a gyerekeket a vakcinával, Dr. Novák Hunor azt válaszolja: "Ennek egy egyszerű oka van. Minden vizsgálatból három csoportot vesznek ki: a gyerekeket, a várandósokat és a szoptató édesanyákat, mivel rájuk kell a legjobban vigyázni. Ezért ezekben a csoportokban egyelőre nem készült vizsgálat."

Külföldi kollégák tapasztalatai alapján azt mondja, nem lett több megbetegedés a gyerekek körében a mutáció megjelenése óta. Az viszont látható, hogy – Magyarországon is – több gyerek került kórházba olyan, sokszervi gyulladásos betegséggel, ami a koronavírus-fertőzés után alakult ki.

Nem a gyerekekre a legveszélyesebb a vírus, de a legnagyobb problémának azt látja, hogy a gyerekeknél sokféle, enyhe tünet jelentkezhet a koronavírus-fertőzéssel kapcsolatban – hasmenés, takonykór, torokgyulladás, láz –, amiről nem is gondolják a szülők, hogy az. Viszont, ha ezt átadják az idősebbeknek, ők sokkal súlyosabb állapotba kerülhetnek.

VIDEÓ: Dr. Horváth Péter bioinformatikus, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének igazgatója kérdezi Dr. Novák Hunort

 

Úgy tűnik, a Föld is azok közé tartozik, akik hamar a hátuk mögött akarták tudni a 2020-as évet. Ugyanis amióta azt mérni tudják, 2020-ban forgott leggyorsabban a Föld, de idén újabb rekord dőlhet, írja az Időkép.

2020 előtt 2005 tartotta a rekordot a megszokottól 1,0516 milliszekundummal rövidebb forgással, azonban 2020-ban ezt a rekordot 28-szor is megdöntötte a Föld.

A legrövidebb nap július 19-e volt, 24 óránál 1,4602 ezredmásodperccel rövidebb.

A napi átlagokat figyelembe véve a szakemberek azt jelzik elő, hogy idén még gyorsabb lehet az évünk. A számítások szerint idén átlagosan 0,5 milliszekundummal lehetnek rövidebbek a napok a hivatalos hosszuknál.

A Timeanddate.com oldalon bármelyik 2021-es dátumra rákereshettek, ha tudni szeretnétek, várhatóan mennyi ideig fog tartani az adott nap.