TUDOMÁNY
A Rovatból

Tanulható-e a boldogság? Mit mond erről a tudomány?

Az ezoterikus guruk válaszát már ismerjük, sokat is és épp eléggé jól. De valóban meg tudjuk-e változtatni örökölt természetünket, hogy a félig üres poharat is félig telinek lássuk?
Kép: Bing Copilot - szmo.hu
2023. december 03.


Link másolása

Válságos helyzetekben csüggedő családtagjaimnak szoktam mondani, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint egy életünk van. Ezt az egy életet el lehet tölteni folyamatos aggodalomban, boldogtalanságban, sóvárgásban, stresszben, de minek. Jobb stratégia megtalálni mindig azt a mozzanatot az életünkben, ami boldoggá tehet. Persze ezzel a bölcselkedéssel sokra nem lehet jutni, mert megvallom, még senki sem csapott a homlokára, hogy „igen, ezentúl akkor boldog leszek”, s emelkedett fel átszellemült arccal saját kétségei közül. Ezért is érdekes, mit mondanak a tudósok, mert lássuk be: nagy segítség lenne, ha az egyetlen életünkben képesek lennénk boldogabbak lenni, mint ahogy általában vagyunk.

Az IflScience erről értekezik friss cikkében. Azt írják hogy a boldogság és a szomorúság nem zárják ki egymást, és hogy

az igazi elégedettséghez szükség van a negatív események és érzelmek befogadásának képességére.

„A boldogság az életben, mint fogalom, magában foglalja a kellemetlen tapasztalatokat is, és azt a képességünket, hogy a nehézségeket és csapásokat a növekedésbe, a tanulásba és a közösségi kapcsolatok kialakításába integráljuk” – mondta Dr. Emiliana Simon-Thomas, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem, a témával foglalkozó kutatóközpontjának tudományos igazgatója az IFLScience-nek.

„Ha azt hiszed, hogy a boldogság örömöt és szórakozást jelent, valamint az anyagi kényelem maximalizálását, akkor soha nem leszel boldog” - magyarázta.

Az ilyen emberek Simon-Thomas szerint egy úgynevezett „hedonikus mókuskerékben taposnak csak, és ez csupán tartós csalódáshoz vezet”.

Az olyan tényezők, mint a pénz, a hírnév, a hatalom vagy akár az Ovális Iroda sokkal kevésbé valószínű, hogy tartós boldogságot hoznak, mint a családdal és a barátokkal való szoros kötelékek.

Azaz általános hozzáállásunkat az alakítja, hogy mentális és érzelmi szinten hogyan tájékozódunk a világgal szemben. 2014-ben Simon-Thomas és munkatársai elindítottak egy tanfolyamot, hogy segítsenek az embereknek megtanulni ezt a készséget, és azt találták, hogy

a résztvevők szubjektív boldogsága, és az élettel való elégedettsége 5 százalékkal nőtt 10 hetes képzés után.

A másokkal való kapcsolatteremtés képességének fejlesztése például a boldogság növelésének egyik leghatékonyabb módja. „Nagyon sok olyan készség van, amelyet a kapcsolatteremtéssel bontakoztathatunk ki” - mondta Simon-Thomas. "Beleértve az olyan dolgokat, mint baráti beszélgetés olyan emberekkel, akiket nem ismersz, hogy érezd a bizalom és a közös emberi mivoltunk érzését”.

Bármennyire is furcsán hangzik, egy nemrégiben készült tanulmány megállapította, hogy azok az emberek, akiket arra kértek, hogy beszélgetéseket kezdeményezzenek idegenekkel chicagói ingázásuk során,

következetesen élvezetesebbnek értékelték a munkába vezető utat, mint azok, akik csendben ültek.

A hallgatás megtörésének megtanulása tehát például kulcs lehet egy örömtelibb élethez.

Mielőtt bele mertek volna vágni az ismeretlenekkel való beszélgetésbe, a fent említett tanulmány résztvevői mind azt jósolták, hogy egy idegennel való beszélgetés kínos lesz, és zavarral fog végződni. Az ilyen pesszimizmus az úgynevezett „negativitási torzítást” képviseli, amely nagyon ősi beidegződésünk.

A vadonban való túléléshez ugyanis jobban oda kellett figyelnünk a veszélyekre, mint mondjuk a táj szépségére, ezért az agyunk úgy fejlődött, hogy a negatívumokra összpontosítson a pozitívumok helyett.

Nyilvánvaló, hogy ennek az archaikus mechanizmusnak a megléte komoly akadályt jelent a boldogság megtalálásában, bár evolúciós szempontból teljesen logikus, mert hosszú évezredeken keresztül ez volt a túlélés záloga.

Szerencsére az agyunk rugalmas, ami azt jelenti, hogy lehetséges új idegpályákat létrehozni és megváltoztatni beidegződéseinket. Régi közhely az idegrendszert kutató tudósok körében, hogy az idegsejtek,

amelyek gyakrabban ingerlik egymást, „összedrótozódnak”, és ez a mechanizmus a kulcsa a boldogság növelésének is.

"Minél többet gyakoroljuk az egyfajta ötletre vagy tudatosságra való összpontosítást, annál szembetűnőbbé válik ez az ötlet vagy tudatosság rutinszerűen" - mondta Simon-Thomas.

„Tehát könnyebben fogunk gondolkodni a pozitív dolgokról, ha gyakoroljuk a pozitív dolgokra való gondolást.”

Például, ha megtanuljuk élvezni az élet varázslatosabb pillanatait, és ápoljuk a hálát – mindkettőt úgy érhetjük el, ha naplót vezetünk mindazokról a dolgokról, amelyekért hálásak vagyunk – segíthet abban, hogy örömtelibb lelkiállapotot alakítsunk ki, és növeljük a pozitív érzelmek lehetőségét.

Kimutatták, hogy

a hála tudatos felszínen tartása azokért a dolgokért, amelyek nekünk fontosak, segít enyhíteni a negatív tapasztalatok hatásait.

„Számos tanulmány mutat rá a hála gyakorlásának előnyeire.” - magyarázta.

A kutató szerint a hála gyakorlása azt az érzetet erősíti az egyénben, hogy vannak jó dolgok az életében. És ez képessé teszi őket arra, hogy túléljék a traumatikus időszakokat”.

Az persze, hogy egy ilyen tréninggel, milyen mértékben és mennyire tartósan változtatható meg ez adott egyén hozzáállása a dolgokhoz, nem mutatható ki egyértelműen. Tehát senki se várja, hogy Fülest Tigrissé lehet változtatni, de egy kis gyakorlással, a társas kapcsolatok ápolásával és a hála érzésének felszínen tartásával mindenki elérhet változást.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Komoly különbség lett az ikerpár intelligenciaszintjében, miután az egyikük Dél-Koreában, a másik az USA-ban nőtt fel
Egy szerencsétlen véletlen folytán kerültek el egymás mellől a lányok. A tudósok érdekes megállapításokat tettek neveltetésről és genetikáról.
Malinovszki András / Fotó: Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2024. február 05.


Link másolása

Érdekes kísérletet tudtak elvégezni egy tudósok egy ikerpáron anélkül, hogy komolyabban be kellett volna avatkozniuk az életébe – írja az UNILad.

Egy dél-koreai ikerpár tagjai kétéves korukban sodródtak el egymástól egy szöuli piacon. Az egyikük a nagymama mellett maradt, a másik viszont eltűnt. Mint kiderült, őt később megtalálták, de mivel nem tudták, kihez tartozik, egy kb. 100 kilométerre lévő kórházba szállították. Később sem tudták beazonosítani, így onnan egy nevelőszülői programba került, végül egy Egyesült Államokban élő pár fogadta örökbe.

Mindez 1976-ban történt, az elveszett iker pedig 2018-ban nyújtott be DNS-mintát egy dél-koreai program keretében, amelynek célja eltűnt családtagok egyesítése eredeti családjukkal. 2020 októberében tudta meg, hogy nemcsak ikertestvére, hanem két másik testvére is él Koreában.

Az eset lehetőséget adott tudósoknak, hogy megvizsgálják, hogyan befolyásolja az eltérő környezet az ikrek fejlődését, és ezáltal közelebb kerüljenek annak megválaszolásához, hogy a neveltetés vagy a genetika határozza-e meg jobban kognitív és érzelmi fejlődést.

A dél-koreai és amerikai kutatók összességében úgy találták, hogy az ikerpár személyisége nagyon hasonló, és ez megfelelt az előzetes szakirodalmi téziseknek. Annak ellenére történt mindez, hogy a Dél-Koreában maradt lány harmonikus családi környezetben nőtt fel, míg az USA-ba került iker szülei elváltak, és számos konfliktusba keveredett nevelőszüleivel.

A Personality and Individual Differences című folyóiratban olvasható tanulmányban a szerzők leírták azt is, hogy mindkét nő a lelkiismeretesség magas szintjével rendelkezik, céltudatosak, jó a szervezőkészségük, kötelességtudóak és eredményorientáltak.

A kutatókat az lepte meg leginkább, hogy az ikerpár tagjaninak intelligenciaszintje rendkívül eltérő volt. Míg az ikrek esetén az átlagos eltérés legfeljebb 7 pont szokott lenni,

az ikerpár USA-ban élő tagja 16 ponttal produkált alacsonyabb eredményt, mint a Dél-Koreában felnőtt testvére.

„Feltűnő, hogy az ikrek jelentős különbségeket mutattak kognitív képességeikben, amelyek pedig erősen a genetikai adottságokhoz kapcsolódnak” – áll a tanulmányban.

Az ikrek elválasztása és a tesztek elvégzése közötti távolság miatt nehéz megmondani, hogy a neveltetésük felelős-e az IQ különbségéért, bár a tanulmány azt is megállapította, hogy az Egyesült Államokban nevelkedett nővér élete során háromszor is agyrázkódást szenvedett, ami befolyásolhatta kognitív képességeit.

A nevelésükhöz egyértelműbben köthető különbségek közé tartozott az ideológiai szemlélet: az Egyesült Államokban nevelkedett nővér individualistább volt, míg a Koreában maradt nővér inkább kollektivista értékrendet vallott.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
Magyarok találták meg a nagy meteordarabot: grammja félmillió forint az égből hullott kőnek
114 grammnyi követ talált meg két magyar meteorvadász Berlin közelében. A kő az elmúl négymilliárd évben a Naprendszerben kóválygott, ám most útja véget ért.

Link másolása

Sárneczky Krisztián nem első alkalommal fedezett fel földbe csapódó objektumot. Legutóbb Franciaország északi részén, a La-Manche csatorna partvidékén, most Berlin közelében csapódott be a meteorit. Ilyenkor profi meteorvadászok, tudósok, amatőr csillagászok és sima szerencsevadászok is útra kelnek, hátha sikerül ez égitest egy-egy darabját megtalálni. Ami nemcsak azért nem könnyű, mert elég nagy területen szóródnak szét a felrobbant darabok, de

gyakorlott szem kell ahhoz is, hogy a földön heverő megannyi kődarab közül ki tudja szúrni, melyik az, amelyik az égből pottyant.

A Blikk tudósít róla, hogy Balla Zoltán és Gucsik Bence is a becsapódás után nem sokkal kerekedett fel, hogy megtalálja az aszteroida pár darabját, és sikerrel is jártak. A Blikk információi szerint sikerült egy 114 grammos darabot megtalálni a becsapódás helyszínén, amit akkorra már elleptek a meteorvadászok.

Zoltán így számolt be a nagy pillanatról:

„Felvettük, megszagoltuk - még most is erősen kénes szaga van - és tudtuk, hogy megvan. Azóta is ez a legnagyobb darabja a meteoritnak, amit magyarok találtak - a főtömeget, egy a miénknél kétszer nagyobb kődarabot végül a lengyel kutatók vették észre”.

A piacon egy ilyen kő geammonként félmillió forintért cserél gazdát. Balla Zoltán, és Gucsik Bence egyelőre megtartják a követ, de hogy mi lesz a későbbi sorsa, azt még nem döntötték el.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Szép új világ: beültették az első emberi agyba Elon Musk Neuralink-chipjét
Az első ilyen eszköz a Telepátia nevet kapta, mivel pusztán gondolattal lehet majd utasításokat adni a telefonunknak és a számítógépünknek, azokon keresztül pedig gyakorlatilag bármilyen eszköznek.

Link másolása

A világ első emberi agyába beültették a Neuralink chipjét – jelentette be az X-oldalán Elon Musk.

Musk szerint az első eredmények ígéretes neurontüskéket vagy idegimpulzusokat mutattak, a beteg pedig szépen gyógyul.

A hvg.hu cikke emlékeztet rá, hogy a Neuralink még 2023 májusában kapott engedélyt arra, hogy klinikai vizsgálatokat folytasson az agyba ültethető chippel.

Ezzel megkezdődik egy hatéves vizsgálati időszak, amely során a páciensek agyába 64 darab, az emberi hajszálnál is vékonyabb vezetéket ültetnek be az agy azon részébe, ami a mozgás szándékáért felelős.

Elon Musk szerint mindez lehetővé teszi, hogy fogják ezeket a jeleket, majd vezeték nélküli kapcsolaton keresztül továbbítsák azt egy külső egységnek, ami dekódolja, hogy az illető hogyan szeretne mozogni.

Az első ilyen eszköz a Telepathy, azaz a Telepátia nevet kapja, mivel pusztán gondolattal lehet majd utasításokat adni a telefonunknak és a számítógépünknek, azokon keresztül pedig gyakorlatilag bármilyen eszköznek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Ciprusi kutatók szimulálták egy rövid videón: ez történne most, ha ledobnák az atombombát
A kutatók azt vizsgálták, hogy mi történne egy nukleáris robbanás esetén 2024-ben. A harminc másodperces felvétel elég kemény lett.
H. M. - Fotó: X - szmo.hu
2024. január 21.


Link másolása

A ciprusi Nicosia Egyetem (UNIC) kutatócsoportja azt vizsgálta, mi történne egy nukleáris robbanás esetén, és milyen hatással lenne a környező épületekre és emberekre.

A kutatók azt szimulálták, hogy mi történne, ha most 2024-ben ledobnák az atombombát.

A csapat számítógépes modellezéssel készített videót, amely bemutatja, hogy egy ilyen robbanás hogyan változtatná meg a környezet hőmérsékletét, valamint azt, hogy a robbanás által keltett levegő puszta ereje hogyan hatna az épületekre és az emberekre.

A videón – amelyet január 15-én, hétfőn tettek közzé az X-en – egy férfi látható egy város egyik épületének aljában.

A kamera ezután végigpásztázza az épületet, amíg el nem éri a tetőt, majd lenéz a városra. A távolban robbanás hallatszik, füstfelhők gomolyognak a levegőben, és a semmiből a törmelék hirtelen szétrobbantja a képernyőt.

(via Unilad)

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk