hirdetés

TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Rusvai: Nem igaz, hogy a Sinopharm nem hatékony, csak nem mindig vált ki megfelelő immunválaszt

A víruskutató szerint akinél nincs megfelelő antitestszint a második adag után három héttel, az kapjon egy harmadikat is, méghozzá másfajta vakcinát, mint amiből az első kettőt kapta.

Link másolása

hirdetés

Mint arról beszámoltunk, megjelent a WHO jelentése a kínai Sinopharm vakcináról, amelyben a szervezet erős kétségeket fogalmazott meg: szerintük nincs elég bizonyíték az oltóanyag hatásosságára.

Igaz, hozzátették azt is: nem állítják, hogy a vakcina hatástalan lenne, csupán azt, hogy ennek ellenkezője sincs egyelőre alátámasztva tudományos bizonyítékokkal, tehát további kutatásokra van szükség.

De vajon van-e oka aggodalomra annak a több százezer magyarnak, aki az elmúlt hónapokban ezt az oltóanyagot kapta?

„Mindenképp indokoltnak tartom, hogy akinél nem alakult ki mérhető immunválasz a második vakcina beadását követő harmadik hétig, azok egy harmadik adag vakcinát is kapjanak, mégpedig lehetőleg más típusúból, mint az első kettő” – mondta a Szeretlek Magyarországnak Rusvai Miklós víruskutató, hozzátéve: nemcsak a Sinopharmra gondol, hanem bármelyik másik oltóanyagra, amelyikre igaz a fenti állítás.

hirdetés

A dolgot nehezíti, hogy az antitest-vizsgálatok jelenleg önköltségesek, nem zajlik olyan állami felmérés, ami ismert lenne a közvélemény előtt, és ez a szakember szerint politikai döntés.

De mint mondja, legalább az elvárható lenne, hogy aki saját zsebből kifizet egy ilyen vizsgálatot, ami aztán negatív lesz, neki kínálják fel a harmadik oltást. Ha van szabadon elérhető vakcina, akkor akár azonnal a teszt eredménye után.

Ami a kínai vakcina hatásosságát illeti: a Rusvai által látott szerológiai tesztek között is van több olyan, ami magas ellenanyag-szintet mutat Sinopharmmal oltottak esetén is. Emiatt szerinte nem lehet azt mondani róla, hogy nem hatékony, legfeljebb annyit, hogy bizonyos személyek esetében nem váltja ki a megfelelő immunválaszt.

„De mindaddig, amíg nem készül átfogó, reprezentatív vizsgálat minimum 1000 ember bevonásával, olyat ne állítsunk, hogy hatástalan” – fogalmaz.

A WHO aggályait persze meg kell vizsgálni Rusvai szerint is, ettől függetlenül a vakcina alkalmazását továbbra sem függesztené fel, mivel a hatékonyságával szemben ugyan merültek fel kételyek, az ártalmatlanságához azonban nem fér kétség.

„A járványhullám megfékezésében biztosan szerepet játszottak az eddig beadott Sinopharm-vakcinák is, de a továbbiakban, ha már megfelelő bőséggel áll rendelkezésre más típusú oltóanyag is, el kell fogadni a szabad választás lehetőségét” – mondta, többek között arra utalva, mekkora tülekedés volt Pfizerért múlt pénteken.

Rusvai úgy véli, az elsődleges cél az, hogy minél több ember védettséget szerezzen – ha valaki csak egy bizonyos fajta vakcinát fogad el, akkor neki azt kell adni, még azon az áron is, hogy a többiből (például a kínaiból) esetleg lesz olyan, ami nem kerül felhasználásra.

„Ne ragaszkodjunk a Sinopharmhoz csak azért, mert rengeteg van belőle raktáron: ha közben már érkezett másfajta is, adjuk a döntést az emberek kezébe! Az influenza elleni évente változó oltóanyagnak is jelentős részét ki kell dobni minden évben, ez sajnos benne van a pakliban” – foglalja össze.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY

Bemutatták a kínai marsjáró által készített első felvételeket

A terepnavigációs kamera a vörös bolygó felszínéről is készített képet. A felvételen a Mars felszíne viszonylag egyenletesnek tűnik, a talajon különböző méretű kövek láthatóak.

Link másolása

hirdetés

Bemutatta a kínai Csu-zsung marsjáró által készített első felvételeket a kínai nemzeti űrhivatal egy Pekingben tartott pénteki eseményen.

A Global Times című kínai lap beszámolója szerint

egy 360 fokos panorámaképen, amelyet a marsjáró terepnavigációs kamerája rögzített, mielőtt a rover elhagyta volna a leszálló platformot, az látható, hogy a leszállás helyén egyenletes a talaj. A távolban a Mars horizontja tűnik fel.

A terepnavigációs kamera a vörös bolygó felszínéről is készített képet. A felvételen a Mars felszíne viszonylag egyenletesnek tűnik, a talajon különböző méretű kövek láthatóak.

A marsjáró a leszálló platformot is lefényképezte csaknem 6 méteres távolságból.

A kínai mitológiai egyik ősi tűzistenéről elnevezett Csu-zsung rover 1,85 méter magas, súlya pedig 240 kilogramm. A marsjáró május 22-én érte el a vörös bolygó felszínét, majd megkezdte a Mars felderítését.

hirdetés
A Tienven-1 űrszonda tíz hónapon át tartó utazást követően érte el a vörös bolygót, ahol az űreszköz leszállóegysége május 15-én hajtott végre sikeres landolást. Az űrszondával teljesíti Kína első saját Mars-misszióját.

A Csu-zsung a bolygó Utopia Planitia nevű síkságán dolgozik három földi hónapon - 90 solon, vagyis marsi napon - keresztül. A járművet a Földdel kapcsolatot tartó Tienven-1-ről fogják irányítani. A robotjármű a Mars légkörét és talaját vizsgálja, képeket készít és feltérképezi a környéket.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

A hangyák világa annyira más, mintha az űrből csöppentek volna ide - mondja a magyar kutató

Csősz Sándor könyvet is írt róluk Földi idegenek címmel. Azt is elárulja, hogy a rovarírtó helyett hogyan lehet igazán hatásosan védekezni ellenük.

Link másolása

hirdetés

Sokan szembesülhettek vele a napokban, hogy hangyák lepték el a konyhát. Ennek az az oka, hogy tavasz végén, nyár elején a hangyák aktívabbak, hiszen ilyenkor nevelik az ivaros alakokat, vagyis a szárnyashangyákat, így rengeteg táplálékot kell a fészekbe szállítaniuk.

A hangyakolóniákban egy vagy néhány királynő van, amelyik a petéket rak. Eleinte csak dolgozók, vagyis szárnyatlan, terméketlen nőstény hangyák kelnek ki belőlük.

"Ők a királynő lánygyermekei. Az ő feladatuk az, hogy a fészket karbantartsák, illetve, hogy minél több táplálékot gyűjtsenek a környékről, valamint, hogy a territóriumot megvédjék más hangyakolóniáktól." - magyarázza Csősz Sándor, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, aki több mint húsz éves kutatómunka után jelentette meg ’A Földi Idegenek' című könyvét a hangyákról.

"A kolóniák nemritkán tízezer főt is számlálhatnak. Mikor már elég sok dolgozó hangya van a csapatban, a királynő elkezd olyan petéket tenni, amelyekből hímek és következő királynők kelnek ki. Ők a fészekből majd egy nyári napon kirepülnek és új kolóniát hoznak létre."

A legrégebbi, 100 millió éves hangyafoszíliákról borostyánban megőrizve tudunk. Egyes feltételezések szerint a hangyák ugyanakkor már 150 millió éve létezhetnek, és egy darázs-szerű őstől származhatnak, amelynek fullánkja is volt.

Az evolúció során elveszítették szárnyukat, de ragadozó mivoltuk, gyors mozgásuk megmaradt. A mai, modern hangyák sokat változtak a több mint 100 millió év során: étrendjüket tekintve mindenevők lettek, amit hatalmas kolóniáik indokolnak.

hirdetés

A hímek és a nőstények között méretbeli különbség van, a királynők mérete a sokszorosa a többiekének. Jellemzően fajfüggő, de általában földben fészkelnek.

Dolgozóik akár 5 évig, királynőik a rovarvilágban egyedülálló módon pedig 28-33 évig is elélnek.

"Ez egy elég komoly élettartam, főleg, ha belegondolunk, hogy a honfoglaló őseinknél a születéskor várható élettartam mindössze 25 év volt, de a penicilin feltalálása előtt még a fejlett országokban is csupán 33 év volt várható. Amerikában készítettek erre vonatkozóan kutatást, innen jön a becslés, egyes királynők élettartama akár 33 év is lehet."

Na de térjünk vissza arra, hogy mit keresnek a hangyák a konyhában?

Mindenképpen élelmet, így az átlagember azt gondolná, hogy a hangyák kitűnő szaglással rendelkeznek, és messziről megérzik, hogy hol tartjuk a táplálékot, pedig a valóság az, hogy elkerülte figyelmünket egy a házban kóborló felderítő.

"Nem olyan jó a szaglásuk, hogy egy kenyérmorzsát tíz méterekről kiszagoljanak. Egy-egy felderítő hangya bejárja a lakás legtöbb zugát, és ott, ahol talál valamit, feromon-nyomokat helyez el. Na, ezt már érzik a többiek is és akkor odasereglenek."

- mondja Csősz Sándor.

Ha csak a csokit féltjük a szekrényben, akkor érthető bosszankodásunk, viszont jó hír, hogy higiéniai problémák miatt a látszattal ellentétben nem kell aggódnunk.

"Nagyon tiszta élőlények a hangyák. Nem tudunk róla, hogy bármilyen betegséget is terjesztenének. Amik bejönnek a házba, azok többnyire kis méretű hangyák. Ezek nem is tudják az embert bántani. Nem csípnek, nem harapnak, nem szemetelnek."

A legjobb ellenszer ellenük, ha egyszerűen takarítunk, viszont azt gyakran, mert a hangyák a legapróbb morzsákat is megtalálják. Aki pedig azonnal hívná a rovatirtókat, annak azt tanácsoljuk, hogy alaposan vegye szemügyre ellenségét.

A hangyáknak egy fajával gyűlhet csak meg a bajunk, az úgynevezett fáraóhangyákkal, amelyek nem őshonosak, nem is bírják ki a telet, hideg időben elpusztulnak. Ők kizárólag lakásokban fészkelnek. A jól ismert, fekete hangyáktól könnyű megkülönböztetni őket hiszen világos, sárgás színük miatt azonnal felismerhetők.

Az őshonos, feketeszínű hangyáknak azonban nem érdemes rovarírtóval nekiesni.

"Ezek a szerek, amiket bármelyik bevásárlólánc polcain megtalálunk permetező spray-k formájában, valójában mérgek. Egy felnőtt emberre nincsenek nagy hatással, de kisállatokra és talán kisgyerekekre viszont igen. Nem árt tudomásul venni, hogy ezek a szerek mérgező dolgok, nemcsak a hangyák pusztulnak el tőle, hanem mindenki más is megsínyli. Méreggel terhelni a saját lakásunkat semmi értelme, ráadásul a hangyák ellen nem is hatásos. Egy kolónia ugyanis több tízezer hangyából is állhat. Ha mi ebből megölünk 200-at, azt a királynő egy hét alatt pótolja, így ez nem észrevehető veszteség egy hangyakolónia életében." - mondja a kutató.

Bizonyos metoprén tartalmú szereket azonban érdemes használni, amelyek nem mérgek, inkább egy fajta rovarhormonhoz hasonlítanak.

"A hangyákat nem ölik meg, viszont a királynőt terméketlenné teszik, így vetve véget a kolóniának. Amikor a dolgozók megérzik vezetőjük végét, szétszélednek."

És amíg ők a kifelé utat keresik otthonunkból, elolvashatjuk Csősz Sándor A Földi Idegenek című könyvét, amit egyik olvasója úgy jellemzett, hogy jobb, mint a Trónok harca.

"Tulajdonképpen megpróbálom ebben a könyvben bemutatni a hangyák életét. Azért kapta a Földi idegenek címet, mert nagyon különböznek tőlünk. Bár antropomorfizáljuk őket, valójában annyira más a világuk, mintha idegenek érkeznének hozzánk egy űrhajóval, és ugyanúgy nem értenénk őket, mert annyira más algoritmus szerint gondolkodnak, mint mi tesszük. Maga a kolónia az élőlény, amelynek a sejtjei a hangyadolgozók. Ezt hívjuk szuperorganizmusnak."

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Nemzetközi összefogás nélkül elsivatagosodik Magyarország is

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) geográfus kutatói korszerű térinformatikai módszerekkel vizsgálják a Kárpát-medence egyre szárazabb éghajlatának okait, társadalmi és gazdasági következményeit.

Link másolása

hirdetés

Álláspontjuk szerint az éghajlatváltozás hatásainak előrejelzése, következményeinek kivédése csak komplex földrajzi elemzésekkel lehet eredményes - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

A közleményben emlékeztetnek, hogy

1994. június 17-én fogadták el az ENSZ elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló egyezményét, azóta minden évben ezen a napon világméretű kampány hívja fel a figyelmet a nemzetközi összefogás szükségességére, a szárazság hatásaira.

Rakonczai János, az SZTE Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszékének professzora kifejtette, a sivatagosodás a kontinensek zömén megfigyelhető, a kivétel Európa és az Antarktisz.

A folyamat részben összefügg a globális klímaváltozással, de sok helyen a társadalmi hatások erősítik fel igazán.

A sivatagok fő kritériuma a sokévi átlagban tapasztalt, 200 milliméternél kevesebb csapadék. Magyarországon az éves területi átlag a több mint százéves mérési adatok alapján egyszer sem volt 400 milliméternél kevesebb, és hitelesített mérési helyen egy évben soha nem mértek 200 milliméternél kevesebb csapadékot.

hirdetés

120 év adatai alapján csökkenő a csapadékmennyiség, az utóbbi ötven évben azonban ezzel ellentétes tendencia látható. Ennek oka az a húszéves szárazabb időszak, amely az 1970-es évek közepén kezdődött, és amely alatt szinte csak átlag alatti csapadék hullott. Ez az időszak okozta a Duna-Tisza közi hátságon, és a Nyírségben a talajvízszint jelentős süllyedését.

A Duna-Tisza közén tapasztalható egyre szárazabb éghajlatért egyszerre felelős az emberi tevékenység és az éghajlatváltozás.

Ennek kézzelfogható jele az aszályok gyakoriságának növekedése. Az aszálykárok különösképpen a homoktalajokkal jellemezhető tájakon szembetűnőek. A folyamatnak kiemelkedő szerepe van abban, hogy az 1990-es évek óta szántóterületeken gazdálkodók felhagytak a műveléssel.

A parlagterületek növekedése, valamint a legeltető állattartás visszaszorulásának egyik szemmel látható következménye az Európába a 18. században behurcolt selyemkóró elterjedése.

Szilassi Péter, a biológiai invázió földrajzi hátterét vizsgáló, ökológusokból és geográfusokból álló kutatócsoport vezetője közölte, ez az inváziós növény mára a Duna-Tisza közi tájkép meghatározó elemévé vált. Rámutatott, a Kiskunság különleges növényvilágának megőrzése érdekében fel kell lépni e folyamattal szemben.

Barta Károly, SZTE Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék docense szerint az aszály előrejelzésének megbízható lehetőségeit is a talajnedvességben kell keresni.

Míg az időjárás-előrejelzés maximum 10-12 napra tud érdemi információkat szolgáltatni, addig a talajtakaró őrzi az elmúlt időszak, akár több hónap "csapadéklenyomatát" is.

Ez a legfontosabb indikátora a jövőbeli aszálynak: egy csonttá száradt áprilisi talajon - még átlagos csapadékviszonyokat feltételezve is - nagy eséllyel komoly aszály fog jelentkezni, míg egy közel telített talajon - még átlagosnál szárazabb időjárás esetén is - jóval nagyobb a növényzet túlélési esélye.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY

Magyar kutatók dolgoznak azon, hogy egyszer magnéziumból készülhessenek a repülőgépek

Az ELTE kutatóinak munkája a klímaváltozás elleni harcban is fontos lehet, mert ha könnyebbek lennének a repülőgépek, kevesebb üzemanyagot használnának fel.

Link másolása

hirdetés

A prágai Károly Egyetem és az ELTE kutatói közösen együttműködve tiszta magnéziumon figyelték meg, hogyan változik az anyagok alakja és szerkezete.

Ennek elsősorban a közlekedésben, például a repülőgépgyártásban lehet később szerepe. Jelenleg a repülőket alumínium alapú ötvözetekből készítik, de a kutatók szerint a közeljövőben talán magnéziumból is készülhetnek majd.

"Kutatócsoportunkban adott a lehetőség, hogy kis méretű mintadarabokat alakítsunk ki és deformáljuk. A magnéziummal cseh kollégák foglalkoznak régóta, nekik ez egy specialitásuk. Ez a legkisebb sűrűségű fém, amit szerkezeti anyagként lehet használni, de ezt a fajta anyagot így még nem vizsgálta senki" - magyarázza Dr. Ispánovity Péter Dusán, a Mikromechanika és Multiskálás Modellezés Kutatócsoport vezetője, az ELTE TTK Anyagfizikai Tanszékének adjunktusa. Az eredményeikről a kutatók a Materials&Design folyóirat májusi számában számoltak be.

"A magnézium kristályszerkezete speciálisabb az alumíniuménál. Ezáltal a deformációs mechanizmusai is bonyolultabbak, így nehezebb belőle jobb szerkezetű anyagot csinálni. Ezeknek a deformációs mechanizmusoknak a pontos megértése azonban segíthet abban, hogy kifejlesszünk a gyakorlatban is használható, kisebb sűrűségű szerkezeti anyagokat" - mondja a kutatás vezetője.

Egy ilyen áttörés a klímaváltozás elleni harcban is kiemelkedő szerepet játszhatna, hiszen ha a repülőgépek magnéziumból készülnének, akkor könnyebbek lennének, így kevesebb üzemanyagot használnának fel, és kevésbé lennének szennyezőek.

"A fémeknek az a nagyon fontos tulajdonsága sok más kemény anyaggal ellentétben, hogy maradandóan képesek vagyunk formálni. Kemény szerkezet például az üveg is, de a kialakított forma után nem vagyunk képesek mondjuk hajlítani, mert eltörik. A különbség az, hogy a fémet tudjuk, hiszen el tudunk görbíteni egy kanalat, ami úgy marad, és nem törik el. Az, hogy maradandó alakváltozásra is képes legyen egy anyag, a különböző felhasználási eljárásokban nagyon fontos tulajdonság" - magyarázza Dr. Ispánovity Péter Dusán.

Maradandó alakváltozásra azért képes a fém, mert kristályos a szerkezete, ugyanis szabályos elrendezésben helyezkednek el az atomok benne. A különböző deformációs mechanizmusok következtében a kristályszerkezet meg tudja az alakját változatani. "A legjellemzőbb egy úgynevezett diszlokációs mechanizmus, amivel a fémek többsége deformálódik. A másik ilyen speciális folyamat az ikresedés."

hirdetés

Ezzel kísérleteztek a magyar kutatók.

A kísérlet során a magnéziumban a maradandó alakváltozást ikresedési folyamattal érték el, amely során két, egymáshoz képest tükrözött kristályrácsot választottak el. Egy lapos gyémántfej segítségével nyomták össze a mintadarabot. A deformáció során világosabb tartományok - ikresedett régiók - jelentek meg az anyagban, amelyek lavinaszerűen alakulnak ki, majd egy bizonyos méretet elérve megáll a növekedésük.

"Az anyag rétegenként átugrik egy sort, mindig a következő atomsor rendeződik egy új helyre, ezáltal megváltozik a fém alakja. Ami fontos, hogy ez a deformáció csak bizonyos irányokban tud megtörténni, mivel a kristályszerkezete nem olyan szimmetrikus, mint például az alumíniumnak, ezért csak bizonyos irányokba szeret deformálódni, az ikresedés nem tud minden irányba végbemenni" - mondja a kutatás vezetője.

A tanszéken több éves fejlesztőmunka előzte meg a kísérletet. Ki kellett ugyanis fejleszteni azt az eszközt, amivel a deformációt el tudták végezni.

"A minta kialakításához olyan mikroszkópra van szükség, amiből csak néhány van Magyarországon. Ebben nem csupán felnagyítva tudunk megvizsgálni egy adott anyagot, hanem ionokkal bombázva el is tudjuk porlasztani azt. Magát az eszközt, amivel a deformációt végeztük, mi fejlesztettük ki, majd behelyeztük ebbe a mikroszkópba."

A deformációs eszköz, mely jelenleg egyedülálló Magyarországon, alkalmas mikronos méretű anyagok nanométer (azaz néhány atomtávolság) pontosságú deformációjára, miközben az ehhez szükséges parányi erőhatásokat is képes megmérni.

Az ELTE Anyagtudományi Kiválósági Program keretében dolgozó kutatók következő lépésben az általuk készített eszköz piaci alkalmazását tervezik, ezenkívül a mintákat felmelegített állapotban, különböző hőmérsékleten vizsgálják majd.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: