JÖVŐ
A Rovatból

Retteghetünk a nyaraktól: akár a napok fele is hőhullámos lehet a pesszimista forgatókönyv szerint

A legrosszabbul ezúttal is az Alföld délkeleti része jár, ott akár évente 32 hőhullámos nap is lehet 2100-ra.


Szép időben szívesen költjük el reggelinket óbudai panellakásunk nyugati fekvésű erkélyén. Hallgatjuk a szemben lévő park lombjainak suhogását, hallgatjuk a madarakat, várjuk az etetőnkre érkező cinkéket és közben felmérjük az aznapra várható időjárást. A minap Párom előbb ébredt, és a következő hírrel keltett: „30 fok van az erkélyen”. Reggel 6.20 perc volt. Másnap már 5.35-kor ugyanennyit mutatott a hőmérő. Hasonlóra talán több mint 40 évvel ezelőtti kubai utamról emlékszem, miként arra is, hogy egy néhány percig tartó heves zápor után az ember szinte levegőt sem kapott a párától. Csakhogy Kuba az északi 23., míg Magyarország a 47. szélességi fokon terül el. Azt már megszoktuk (megszoktuk?), hogy a négy évszakos „kontinentális” éghajlatunk a múlté, de már ott tartunk, hogy a Kárpát-medencébe beköltöztek a trópusok?

A régiónkat is egyre gyakrabban sújtó hőhullámok klimatológiai vizsgálata volt a témája a Másfélfok legutóbbi online sajtóklubjának. Vigh Péter, a Másfélfok vezetője emlékeztetett arra, hogy a tavalyi amerikai hőhullámokat és a pusztító nyugat-európai árvizeket a szakértők mind a klímaváltozással hozták összefüggésbe, továbbá arra, hogy az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) tavasszal nyilvánosságra hozott hatodik jelentése is hangsúlyozta: a szélsőséges időjárási jelenségek, különösen a hőhullámok sűrűsödése is a globális felmelegedés következménye, amelyért szintén az emberiség felelős.

Hogyan alakultak és alakulnak Magyarországon a tartós hőhullámos időszakok, és mi a szerepe ebben az emberi tevékenységnek? Erről beszéltek a sajtóklub vendégei: Pongrácz Rita meteorológus, hidrológus, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének adjunktusa és Szabó Péter éghajlatkutató, a Tanszék doktorandusza.

A klímaváltozást jól érzékeltették a Szabó Péter által ismertetett adatok az éghajlati skáláról: 1971 és 1990 között az ország délkeleti részét kivéve nem volt nálunk egyetlen tartós hőhullámos nap sem. Ehhez képest 2001 és 2020 között országos átlagban évi 2 ilyen nap volt az Alföldön és Budapesten, illetve a nagyobb városokban, ahol a sűrű építkezés miatt a „hősziget” hatás érvényesül, 3-4 is.

Tavaly az évi átlag már 4 nap volt, az Alföld középső részén pedig 13! A jelenség okozójának megállapítására a kutatók kétféle szimulációt végeztek el: az egyikben csak természetes kényszerekkel – vulkánok, napfoltciklusok - a másikban emberi tevékenységgel is meghajtották a modelleket. Ebből kiderült, hogy a hazai hőhullámokért kb. 89%-ban mi magunk vagyunk a felelősek. A jövőt illetően két forgatókönyv létezik: az egyik egy zöldebb jövőben, a másik a jelenlegi kibocsátási trendek folytatódásából indul ki. Valószínűleg mindkét esetben növekedni fog a hőhullámos napok száma, de az optimistább verzió 2081 és 2100 között háromszoros, míg a pesszimistább 12-szeres emelkedéssel számol.

Ez azt jelenti, hogy a következő századfordulóra az országos éves átlag legalább 6 lesz, de elérheti a 21-et is. A legrosszabbul ezúttal is az Alföld délkeleti része jár, ott akár évente 32 hőhullámos nap is lehet 2100-ra.

A klímakutató figyelmeztetett: a többlethalálozás nem lineárisan, hanem annál nagyobb mértékben növekszik a hőhullámos napokkal. Ugyanakkor a hűtésre a jelenleginél is jóval több energiát kell felhasználnunk, és ha ezt fosszilis forrásból tesszük, akkor hosszabb távon éppen az ellenkező hatást váltjuk ki a kibocsátások növelésével.

És arról még nem is esett szó, hogy a hőhullámok idején teljes kapacitással működtetett klímaberendezések túlterhelhetik az elektromos hálózatokat, akár több órás széles körű áramkimaradásokat okozhatnak, aminek a mai túlelektronizált világban beláthatatlan következményei lehetnek.

Ezt a borúlátó képet osztotta Vigh Péter is, aki szerint

jó esetben is fel kell készülnünk olyan extrém hőségre, mint ami az eddigi csúcsévnek számító 2012-t jellemezte. Ha viszont a rosszabb változat valósul meg, akár a nyár fele is tartós hőhullámmá válhat és egy folyamatos, 27 C fok feletti átlaghőmérséklet életveszélyes lehet a kisgyermekeknek, az időseknek, például a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedőknek.

Pongrácz Rita az éghajlati attribúciós kutatásokról beszélt, arról, hogy a klímaváltozás milyen mértékben kapcsolható az emberi tevékenységekhez, illetve mennyiben része az éghajlati rendszerben rejlő természetes folyamatoknak. A meteorológus által bemutatott szimulációs mérés-grafikonból, amely az ipari forradalom kezdeteitől napjainkig terjed egyértelműen kiderült, hogy a kétféle hatás aránya az 1970-es évektől kezdett egymástól markánsan eltérni az emberi hatás döntővé válásával. Vizsgálják, hogy mindez hogyan jelenik meg az éghajlati alapváltozók mellett a szélsőségekben a magyarországi időjárásban. Ehhez fizikai összefüggéseken alapuló klímamodell-szimulációkat alkalmaznak különböző beállításokkal, miközben elemzik a múltbeli változásokat és a jövőben várható változások trendjeit. Vizsgálják emellett az évi minimumhőmérsékletek és a fagyos napok csökkenését. A növényzettel kapcsolatos veszélyeket a vegetációs ciklusok kezdeteiből, illetve azok eltolódásaiból és a késő tavaszi fagyokból következtetik ki mind a hidegtűrő, mind pedig a melegkedvelő növények esetében.

A nyár következő részében egyszerre kell figyelniük a kutatóknak az aszályveszélyre és a nagyon intenzív csapadékhullásra. Pongrácz Rita felidézte azokat a június eleji esőzéseket, amikor Budapesten és számos más hazai településen a csatornahálózat képtelen volt elnyelni a lehullott esőmennyiséget.

Mindeközben minden évszakban hosszabbra nyúlnak a száraz időszakok. Várhatóan melegebb lesz nálunk is a szokottnál az „indián nyár” időszaka, enyhébb a tél, és több viharosan szeles napra is számíthatunk – mondta a meteorológus.

Kérdésre válaszolva Pongrácz Rita hangsúlyozta:

ha a CO2-kibocsátások jelenlegi, SSP5-8.5 jelzésű ütemét már ebben az évtizedben elkezdjük nagy arányban csökkenteni, van esélyünk arra, hogy az évszázad végére már csak 2.6 legyen és ez mintegy 80%-os kibocsátás-csökkentést jelentene. (Ezek a számok azt mutatják, hogy a felmelegedés során mennyi extra watt/m2 energia éri a Földet és a 2.6 a 2 C fokos hőmérséklet-növekedésnek felel meg).

Ha csak az évszázad közepén indul meg ez a csökkentés, akkor a 4.5-os forgatókönyv a reálisabb, ha pedig csak a 2070-es, 80-as években kapunk észbe, akkor a 6.0 verzió vár ránk. Ezért is fontos, hogy mikor kezdődik meg ez a folyamat, mert ettől függ, hogy milyen antropogén hatással kell számolnunk a következő 100 évben. Szabó Péter hozzátette, hogy létezik egy ultraoptimista 1.9-es forgatókönyv, amely még a Párizsi Egyezményben kitűzött 1,5 C-kal számol, de szerinte ezt már aligha tudjuk teljesíteni. Pongrácz Rita szerint viszont még mindig lenne erre is esély, ha mindenki mindent megtesz globális szinten és egyénileg is a kibocsátások csökkentésére, beleértve az ehhez kapcsolódó alkalmazkodási folyamatok elindítását is. Vígh Péter arra emlékeztetett, hogy az EU-bizottság Climate Action igazgatósága szerint a jelenlegi kibocsátási tendenciával 2100-ra 2,8 C fokkal lesz melegebb bolygókon.

Pongrácz Rita arról is beszélt, hogy a valóságos hőmérsékletnél is nagyobb lehet a hőérzésünk, ha tűző napon, árnyék nélküli helyen vagyunk, vagy nincsen semmi hűsítő levegőmozgás. Számít az is, hogy tudunk-e párologtatni, mert ha nem, akkor sokkal fülledtebbnek, melegebbnek érezzük a nagy páratartalmú levegőt. A meteorológus szerint ezért jobban elviselhető egy sivatagi klíma, mint egy trópusi, de szerencsére Magyarországon egyik sincsen egyelőre.

Egyelőre…


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
„A visszaszámlálás megkezdődött” - Hamarosan minket is elér az El Niño-jelenség hatása
A Csendes-óceán melegedése az eddigi rekordok dupláját is elérheti, ami a globális időjárást is felborítja. Magyarországon csapadékosabb időszakot hozhat, majd egy tartósabb száraz periódust - mondja Molnár László meteorológus.


Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) június 11-én hivatalosan is bejelentette az El Niño éghajlati jelenség kezdetét. Molnár László meteorológus szerint azonban ezúttal nem a megszokott esemény vár ránk: a melegedés mértéke az eddigi rekordnak is közel a duplája lehet, amire évszázadok, sőt talán évezredek óta nem volt példa - mondta el a 24.hu-nak.

„A visszaszámlálás megkezdődött: nagyjából 2–3 hónap, és ránk zúdulnak a következmények szélsőséges időjárási események formájában” – jelentette ki Molnár László.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy míg a legerősebb, 2015–2016-os El Niño 2,6 °C-os melegedést hozott a Csendes-óceán kulcsfontosságú területén, az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ modellje most decemberre legalább 3 °C-os eltérést valószínűsít, sőt, akár a 4,1 °C-ot is elérheti. Az átlagos előrejelzés 3,6–3,7 °C-os melegedést mutat, ami egy fokkal haladja meg az eddigi csúcsot.

A szakértő szerint: „Ez már jóval meghaladja a szuper-El Niñót, egy új szintről beszélhetünk. Ez nem szuper-El Niño, hanem inkább hiper-El Niño”.

A követkemények között lehet például, hogy Afrikában komoly hidegbetörések jöhetnek. Európában viszont az átlagosnál melegebb télre lehet számítani, meglepetésszerű hidegbetörésekkel. De előfordulhatnak árvizek, gyors felmelegedések és hirtelen lehűlések is.

Magyarországon az eddigi tapasztalatok szerint az El Niño miatt átlagosan 20–30 százalékkal több csapadék hullott. A szakember a lapnak elmondta, hogy legkésőbb októbertől február–márciusig az átlagosnál jóval több csapadék várható a Kárpát-medencében.

A meteorológus szerint az lesz az alapállapot, hogy két-három éves La Niña-időszakokat nagyon erős, akár szuper-El Niñók fognak megszakítani.

A mostani csapadékosabb időszakot várhatóan egy újabb száraz periódus követi majd.

A következő La Niña-esemény pedig akár két-három évig is eltarthat, így 2027 júliusától rendkívül száraz időszak lehet majd Közép- és Nyugat-Európában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Több strand inkább ki sem nyitott: Megdöbbentő képeken a kiszáradó Velencei-tó
A Velencei-tó vízszintje olyan alacsony, hogy több strand inkább ki sem nyitott. Szakértők figyelmeztetnek: vízállás még ennél is alacsonyabb lehet őszre.


Annyira alacsony a Velencei-tó vízszintje, hogy bizonyos részein át lehet sétálni a túlpartra - amit semmiképpen sem javaslunk, ez még a profik számára is egy rendkívül veszélyes manőver.

Múlt szombaton 52 centiméterre apadt a Velencei-tó vízszintje Agárdnál, ami új történelmi mélypontot jelent, és a nyári intenzív párolgási időszak még csak most kezdődik.

Egy kedvezőtlen, de reális forgatókönyv szerint – havi 6-8 centiméteres vízveszteséggel számolva – ősz elejére akár 30 centiméter körüli vízállás is kialakulhat. Ez a tó több kisebb medencére szakadását, újabb halpusztulást és

a katasztrófaturizmus megjelenését vetíti előre.

Habár a tó nagyjából száz évente kiszárad, a klímaváltozás begyorsítja a tó változékonyságát a szakértők szerint.

A visszahúzódó vízpart miatt néhány strand idén ki sem nyitott. Lesújtó felvételeket közölt a több városból is az MTI.

Képeken a rekordalacsony vízszint:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Azonnal riasztást adott ki az ENSZ: Küszöbön áll az El Niño-jelenség, extrém időjárást hoz magával
Novemberig 90 százalékot is meghaladja az El Niño-jelenség kialakulásának valószínűsége a Meteorológiai Világszervezet szerint. A legtöbb előrejelzési modell legalább mérsékelt, de akár erős eseményt is valószínűsít, ami olajat önt az emberi tevékenység miatt amúgy is felmelegedő világ tüzére.


„Küszöbön áll az El Niño” – figyelmeztetett kedden az ENSZ, miután a Meteorológiai Világszervezet (WMO) közölte:

80 százalék az esélye annak, hogy a globális időjárást felforgató jelenség már idén nyáron visszatér, de annak már 90 százalékos a valószínűsége, hogy novemberig kialakul.

– írta a ScienceAlert.

António Guterres, az ENSZ főtitkára egy videóüzenetben a helyzetet sürgős klímavészjelzésnek nevezte, mondván: „Az El Niño jelenség olajat önt az amúgy is felmelegedő világ tüzére.”

Guterres szerint az egyetlen hatékony válasz a válsággal arányos klímavédelem, ami magában foglalja „a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség megszüntetését, a megújulókra való átállás felgyorsítását, a legsebezhetőbbek védelmét és a mindenki számára elérhető korai előrejelző rendszerek kiépítését”.

Az ENSZ aggodalmait alátámasztják a Csendes-óceán középső és keleti, egyenlítői részén már zajló folyamatok: a tengerfelszín hőmérséklete megközelítette a küszöbértékeket, a felszín alatti vizek pedig több mint 6 Celsius-fokkal voltak melegebbek az átlagnál - mindez az El Niño-jelenség kialakulására utal.

Mi az az El Niño?

Az El Niño egy természetes éghajlati jelenség, amely 2–7 évente jelentkezik, és a Csendes-óceán egyenlítői vidékének felszíni felmelegedésével jár. Ez világszerte megváltoztatja a szél-, nyomás- és csapadékviszonyokat, és ellentétével, a hűtő hatású La Niñával váltakozik.

A legutóbbi, 2023–2024-es El Niño a feljegyzések öt legerősebbike közé tartozott, és hozzájárult ahhoz, hogy 2024 a valaha mért legmelegebb év legyen

A Meteorológiai Világszervezet szerint arra nincs bizonyíték, hogy a klímaváltozás növelné az El Niño-események gyakoriságát vagy intenzitását. Az ügynökség ugyanakkor úgy véli, a globális felmelegedés felerősíti a jelenséggel járó hatásokat, mivel a melegebb óceán és légkör több hőt és csapadékot biztosít a szélsőséges időjárási eseményekhez.

Mi várható, ha visszatér az El Niño?

Az Euronews arra figyelmeztet, hogy a valószínűleg bekövetkező jelenség hatására Európában is extrém hőhullámokra kell számítani idén nyáron. Egyes területeken fokozott aszály- és az árvízveszély lehet.

A WMO szerint június és augusztus között a Föld szinte minden részén a normálnál melegebb hőmérsékletek várhatók. Ez egyes régiókban felgyorsíthatja az aszályok kialakulását.

A regionális előrejelzések szerint a Afrika Szarvának északi részén az átlagosnál kevesebb esőre, Dél-Ázsiában gyengébb monszunra, Közép-Amerikában pedig szárazabb és melegebb nyárra kell készülni. A jelenség a trópusi viharok eloszlását is átrendezi: a Csendes-óceánon táplálhatja a hurrikánokat, miközben az Atlanti-óceánon gátolhatja azok kialakulását.

Celeste Saulo, a Meteorológiai Világszervezet vezetője szerint a világnak fel kell készülnie egy olyan El Niñóra, amely „súlyosbíthatja az aszályt és a heves esőzéseket, és növeli a hőhullámok kockázatát a szárazföldön és az óceánon egyaránt”.

Meddig fog tartani?

Nagyjából egy évig. Erőssége általában november és február között éri el csúcspontját, és a globális hőmérsékletre gyakorolt hatása gyakran a kialakulását követő második évben a legerősebb.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
„Nem vízhiány van, hanem alkalmazkodási válság” – riasztó helyzetjelentés a haldokló Velencei-tóról
Dr. Boromisza Zsombor szerint a Velencei-tó rekordalacsony vízszintje egy mélyebb problémát jelez. A válságot az okozza, hogy egy természeténél fogva változékony tavat próbálunk mesterségesen állandó állapotban tartani.


Múlt szombaton 52 centiméterre apadt a Velencei-tó vízszintje Agárdnál, ami új történelmi mélypontot jelent, és a nyári intenzív párolgási időszak még csak most kezdődik. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy kedvezőtlen, de reális forgatókönyv szerint – havi 6-8 centiméteres vízveszteséggel számolva –

ősz elejére akár 30 centiméter körüli vízállás is kialakulhat. Ez a tó több kisebb medencére szakadását, újabb halpusztulást és a katasztrófaturizmus megjelenését vetíti előre.

A probléma azonban túlmutat a puszta vízhiányon; a jelenlegi helyzet egy teljes használati és fejlesztési modell válságát jelzi – mutat rá a Másfélfok cikkében Dr. Boromisza Zsombor okleveles tájépítészmérnök, élővilágvédelmi és tájvédelmi szakértő.

A MATE Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszékének docense emlékeztet, hogy a Velencei-tó egy természeténél fogva változékony, sekély, szikes tó, amelynek működéséhez a vízszintingadozás, sőt, szélsőséges években az időszakos kiszáradás lehetősége is hozzátartozik. A klímaváltozás ezeket a kisvizes állapotokat teszi gyakoribbá. Bár az alacsony vízállásnak vannak negatív következményei, a tó ökológiai szempontból vegyesen reagál.

Míg a nyugati medence kiszáradó nádasai egyes gémfélék költőhelyeit veszélyeztetik, a sekély, iszaposabb parti zónák kedveznek bizonyos partimadaraknak. A fokozottan védett gólyatöcs idén ismét nagy számban megjelent, és a gulipán számára is kedvezőbbek a feltételek. A szakértő szerint a mocsári növényzet terjedése és a madárvilág átalakulása a tó természetes regenerációs folyamatait mutatja.

A jelenlegi válság abból fakad, hogy a 19–20. századi beavatkozásokkal – csatornázással, víztározók építésével, kotrásokkal és partvédőművekkel – egy mesterségesen állandósított, üdülési célokra optimalizált tavat hoztunk létre. A társadalom ehhez a képhez szokott hozzá, és a tó köré épült gazdasági rendszer is ezt a stabil, magasabb vízszintet feltételezi. Amikor a természet visszaveszi az irányítást, ez a rugalmatlan használati rendszer omlik össze.

A megoldás hosszú távon nem a mindenáron való vízpótlás, hanem az alkalmazkodó tájhasználat. Ez magában foglalja a vízgyűjtőn történő vízmegtartás erősítését, a part menti zónák ökológiai állapotának javítását, a strand- és horgászati használat kockázattudatosabb tervezését, valamint egy olyan turisztikai kínálat kialakítását, amely nem kizárólag a magas vízállású tó képére épül.

A szakértő szerint a kommunikáción is változtatni kell: amíg a közbeszédben az „eltűnt a víz”, „vissza kell állítani a régi állapotot”, „katasztrófa van” típusú fordulatok uralják a témát, addig gyenge marad az alkalmazkodás társadalmi támogatottsága.

A mostani rekordmélypontot egy évek óta tartó folyamat előzte meg. 2021 nyarán már tömeges halpusztulás jelezte a bajt, és a vízpótlást a közeli Pátkai-víztározóból sem lehetett megoldani annak rossz vízminősége miatt. 2022 nyarára a helyzet tovább romlott, augusztus közepére a vízszint rekordközelbe, 58 centiméter alá süllyedt, majd szeptember 23-án 53 centiméterrel beállt a korábbi negatív rekord. A csapadékosabb időszak után 2024 elejére a vízszint látványosan megemelkedett, de ez a javulás csak a tó szélsőséges ingadozásokra való hajlamát bizonyította.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk