TUDOMÁNY
A Rovatból

Rekordot döntött egy orosz űrhajós a nemzetközi űrállomáson

Oleg Kononyenko az űrrepülések összesített időtartamában lett rekorder. Egy honfitársát előzte meg.

Link másolása

Megdöntötte a világrekordot az űrrepülések összesített időtartamában Oleg Kononyenko, a Roszkozmosz orosz állami űripari vállalat űrhajósa vasárnap a Nemzetközi Űrállomáson.

Kononyenko közép-európai idő szerint 9 óra 30 perc 08 másodperckor múlta felül honfitársa, Gennagyij Padalka teljesítményét, aki öt űrrepülés során összesen 878 nap 11 óra 29 perc és 48 másodpercet gyűjtött össze.

Kononyenko, aki a Roszkozmosz kozmonautaegységének parancsnoka, jelenleg az ötödik űrrepülését hajtja végre. Mostani küldetésének végén - a tervek szerint 2024. szeptember 23-án -, összesített űrrepülési ideje 1110 nap lesz.

Oleg Kononyenko 1964. június 21-én született a Szovjetunió türkmén tagköztársaságában lévő Csardzsou városában. 1988-ban végzett a Zsukovszkijról elnevezett Harkivi Repülési Intézetben repülőgéphajtóművek szakirányon, gépészmérnöki képesítéssel. 1996 és 1998 között általános űrkutatási képzést kapott a Gagarin Űrhajós Kiképző Központban, a Csillagvárosban. 1998 márciusában berepülő kozmonautának minősítették. 2008. április 8-án indult első űrrepülésére a 17. alapexpedíció keretében a Nemzetközi Űrállomásra, ahonnan 2008. október 24-én tért vissza a Földre.

via MTI


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Magyarok találták meg a nagy meteordarabot: grammja félmillió forint az égből hullott kőnek
114 grammnyi követ talált meg két magyar meteorvadász Berlin közelében. A kő az elmúl négymilliárd évben a Naprendszerben kóválygott, ám most útja véget ért.

Link másolása

Sárneczky Krisztián nem első alkalommal fedezett fel földbe csapódó objektumot. Legutóbb Franciaország északi részén, a La-Manche csatorna partvidékén, most Berlin közelében csapódott be a meteorit. Ilyenkor profi meteorvadászok, tudósok, amatőr csillagászok és sima szerencsevadászok is útra kelnek, hátha sikerül ez égitest egy-egy darabját megtalálni. Ami nemcsak azért nem könnyű, mert elég nagy területen szóródnak szét a felrobbant darabok, de

gyakorlott szem kell ahhoz is, hogy a földön heverő megannyi kődarab közül ki tudja szúrni, melyik az, amelyik az égből pottyant.

A Blikk tudósít róla, hogy Balla Zoltán és Gucsik Bence is a becsapódás után nem sokkal kerekedett fel, hogy megtalálja az aszteroida pár darabját, és sikerrel is jártak. A Blikk információi szerint sikerült egy 114 grammos darabot megtalálni a becsapódás helyszínén, amit akkorra már elleptek a meteorvadászok.

Zoltán így számolt be a nagy pillanatról:

„Felvettük, megszagoltuk - még most is erősen kénes szaga van - és tudtuk, hogy megvan. Azóta is ez a legnagyobb darabja a meteoritnak, amit magyarok találtak - a főtömeget, egy a miénknél kétszer nagyobb kődarabot végül a lengyel kutatók vették észre”.

A piacon egy ilyen kő geammonként félmillió forintért cserél gazdát. Balla Zoltán, és Gucsik Bence egyelőre megtartják a követ, de hogy mi lesz a későbbi sorsa, azt még nem döntötték el.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
Egyre vadabb a Nap felszíne, a jelenlegi napciklus eddigi legerősebb napkitörése volt a héten
Ráadásul három X-osztályú napkitörés is volt 24 órán belül. Hatására áramszünetek, rádiózavarok fordulhatnak elő a Föld napsütötte oldalán. Vasárnap pedig még sarki fény is kialakulhat.

Link másolása

Egyre vadabb a Nap felszíne.

24 órán belül három X-osztályú napkitörést észleltek, köztük a jelenlegi ciklus legerősebbjét is

- írja az Időkép

A jelenlegi napciklus eddigi legerősebb napkitörését, egy X6.3-as kitörtést észlelt a NASA Solar Dynamics Observatory (SDO) műholdja csütörtök este, magyar idő szerint 23 óra 34 perckor. Ennél erősebb napkitörést utoljára 2017. szeptember 10-én detektáltak, ami egy X8.2-es erősségű volt.

A csütörtök estit két X-osztályú kitörés előtt szerda éjjel (X.1.8) és csütörtök reggel (X1.7) is volt egy-egy, melyek mindegyike a Nap AR 3590-es napfoltcsoportjához köthető.

A napkitörésnek azonban nem lesz jelentős hatása a mindennapi életre vagy az infrastruktúrára - írják. De áramszünetek, rádiózavarok fordulhatnak elő a Föld napsütötte oldalán.

A jelenlegi napciklus 2025-ben éri el a csúcspontját, ehhez közeledve pedig Napunk felszíne egyre aktívabb, és egyre erősebb napkitöréseket produkál.

A nagyenergiájú részecskefelhő várhatóan vasárnap éri el a Földet, melynek hatására a magasabb szélességeken látványos sarki fény alakulhat ki, mely akár hazánk égboltján is felderenghet. Ebbe azonban még bőven lehet beleszólása a hétvégén várható felhősebb időjárásnak is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
A világvégére is készül a NASA – ezt tennék, ha egy aszteroida tartana a Föld felé
Nem titkolnák el a rossz hírt. Még akkor sem, ha már egészen biztosan nincsen idő a cselekvésre.

Link másolása

Nem érné felkészületlenül a NASA-t, ha kiderülne, hogy a Föld felé tart egy aszteroida – írja a LadBible. A cikk szerint miután meggyőződtek az amerikai űrkutatók arról, hogy a felfedezett aszteroida a pályája alapján egész biztosan találkozik a Földdel, először annak az országnak szólnának, amely területén a becsapódás várható. Ezután az Egyesült Államok kormánya bejelentené a tényt a nyilvánosságnak, valamint formálisan tájékoztatná erről az ENSZ-t.

Ha ekkor még lenne idő a cselekvésre, akkor lényegében két megoldás jöhet szóba. Ha több, mint öt év van a becsapódásig, meg lehet próbálni eltéríteni az aszteroidát. Ha kevesebb, akkor a megsemmisítéssel lehet próbálkozni.

Ha viszont már csak néhány hónap van az ütközésig onnantól, hogy észlelték a Föld felé tartó égitestet, akkor lényegében nincs mit tenni.

Ha fel is robbantják, a darabjai még akkor is elérnék a bolygót. Ugyanakkor a LadBible mindenkit megnyugtat: az űrkutatók jellemzően évtizedekkel előre meg tudják mondani, melyik égitest merre tart. A Nemzetközi Aszteroida Figyelmeztető Hálózat (IAWN) pedig folyamatosan figyeli az eget.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Újra a Holdra szállt Amerika – 50 évet vártak erre a pillanatra
Sikeresen landolt a Hold déli sarkánál az Odysseus nevű amerikai űreszköz. A küldetés azért számít egyedülállónak, mert most sikerült először magáncég által épített eszköznek holdra szállnia.

Link másolása

Több mint 50 év után visszatért a Holdra az Egyesült Államok! Sikeresen landolt a Hold déli sarkánál az Odysseus nevű amerikai űreszköz. A leszállás magyar idő szerint február 23-án éjjel, 0:23-kor történt. A küldetés azért számít egyedülállónak, mert most sikerült először magáncég által épített eszköznek holdra szállnia.

„Micsoda diadal! Az Odysseus elfoglalta a Holdat. Ez a bravúr óriási előrelépés az egész emberiség számára” – mondta Bill Nelson, a NASA adminisztrátora videoüzenetében, amelyet az ügynökség közvetlenül a sikeres földet érés megerősítése után sugárzott.

Az Amerikai Egyesült Államok legutóbb 1972-ben, az Apollo–17 misszió során hajtott végre landolást az égitesten.

A leszállóegységet fejlesztő Intuitive Machines nevű cég azóta az X-en közölte, hogy eszközük függőlegesen áll, és már meg is kezdte az adatok küldését. A vállalat szakértői jelenleg azon dolgoznak, hogy fogadják az Odysseus első fényképeit, amelyeket a holdfelszínről készített.

Az Odysseus még a múlt héten indult útnak a SpaceX egyik Falcon 9-es rakétáján. A holdszonda a NASA és néhány magáncég eszközeit is magával vitte, amelyekkel számos vizsgálatot végez majd az égitest felszínén – írja a Space.com

2017 decemberében Donald Trump akkori elnök utasította a NASA-t, hogy belátható időn belül juttasson újra űrhajósokat a Holdra.

Mielőtt azonban embereket küldenének a hosszú útra, minél adatot szeretnének gyűjteni a kevéssé feltárt területekről. Ha minden a tervek szerint alakul, a leszállóegység és rakományai most körülbelül hét napig működnek majd a Hold felszínén és küldik az értékes információkat a Földre.

via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET: