News here
hirdetés

TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Pszichedelikus főzetet vizsgált egy magyar kutató az amazóniai esőerdő mélyén

Az ayahuasca és más pszichedelikus drogok hasznosak lehetnek a függőségek kezelésében – állítja Dr. Sarnyai Zoltán, az ausztrál James Cook Egyetem professzora.

Link másolása

hirdetés

"A függőség sokmindent foglal magában. Nem kizárólag a drogfüggőket tekintjük orvosi szempontból függőnek. Ide tartoznak az erős dohányosok és az alkoholisták is, de az elhízás is nagyon jelentős szegmensét érinti a fejlett világnak, ami mögött szintén hasonló agyi mechanizmusok állnak, mint a drogfüggőség mögött."

"Bármilyen meglepő, a cigarettát sem könnyebb letenni, mint egy komoly drogot"

- magyarázza Dr.Sarnyai Zoltán professzor, az ausztrál Trópusi Egészségügyi és Orvostudományi Intézet munkatársa, aki jelenleg az ausztrál James Cook Egyetemen tanít, mellette pedig folyamatosan végez kutatásokat a Pszichiátriai Idegtudományi Laboratórium vezetőjeként. Szakterülete a stressz- és kábítószerfüggőség.

Az igény az újabb és újabb gyógymódokra hatalmas, hiszen a függőség halált okozhat, gondoljunk csak a dohányzás és a tüdőrák összefüggésére. Azon kívül a dohányzás még az érelmeszesedés, ennek következtében a stroke, valamint az infarktus kockázatát is növeli.

A professzor vezetésével nemrég egy perui klinikán egy olyan kísérletet végeztek, amelyben egy helyiek által használt amazóniai növényi főzet hatásait vizsgálták a modern orvostudomány eszközeivel. Elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy az ayahuasca segíthet-e a függőknek a leszokásban.

Bárkiből lehet függő?

Nagyon mások vagyunk mi emberek abban, hogy mennyire vagyunk nyitottak az új, erős stimulussal járó élményekre.

hirdetés

“Van, aki hajlandó ejtőernyős ugrásra, más meg az erkélyre sem mer kilépni. Akiben nagyobb a nyitottság az új, izgalmas élmények felé, - és az efféle nyitottságnak úgy tűnik, genetikai háttere is van - azoknak egy kicsit nagyobb az esélyük rá, illetve hajlamosabbak benne is maradni egy függőségi helyzetben” - mondja a professzor.

A meglévő gyógyszerek

A függőség biológiai mechanizmusaira a jelenleg használatos gyógyszerek egyike sem hat, de a leszokás folyamatát mindenképpen gyógyszeresen kell elindítani és megkönnyíteni ahhoz, hogy ez később gyógyszer nélkül is menjen. “Létezik például egy bőr alá ültethető gyógyszer, amely gátolja azt az enzimet, ami az alkoholt lebontaná. Acetaldehid szabadul fel, ha az illető iszik, így komoly rosszullétet eredményez. Ez a negatív kondícionálás, amely úgy történik, hogy ha iszok, rosszul leszek, tehát nem tanácsos innom.”

A leszokás első fázisában, a megvonás alatt el lehet érni eredményeket. Minden drogról való leszokás, azonban egy rendkívül erős érzelmi reakcióval jár, aminek a formája különböző, attól függően, hogy stimuláns drogról (amfetamin, kokain), vagy depresszánsról (heroin, morfin) van-e szó.

A depresszió és a nagyon erős szorongás jellemző elvonási tünet, amely annyira elviselhetetlen, hogy ráveszi az alanyt az újabb adagra.

“Ez még az a fázis, ami viszonylag jól kezelhető orvosilag. 3-4 hét, amíg a drog lebomlik, kiürül a szervezetből, de a környezeti hatások hihetetlenül fontosak maradnak a későbbi szakaszban.

Drogmentessé lehet tenni embereket, de drogmentesként tartani sokkal nehezebb, ugyanis visszaesnek.

Sokan évtizedekkel később esnek vissza, amikor negatív dolog történik az életükben. De újraindíthatja az egészet egy asszociatív tanulási, társítási folyamat is, ha valaki például visszakerül ugyanarra a környékre, ahol korábban a drogokat fogyasztotta, vagy kapcsolatba kerül azokkal az emberekkel, akikkel ezt az élményt megosztotta.”

Bármilyen hatékony gyógyszeres megoldást alkalmaznánk, az önmagában egészen biztos, hogy kevés. Kell valamiféle közeg, ami ezt támogatni tudja, különben nagyon nehéz kilépni a függőségből.

“A jelenleg használatos szorongásgátlók olyan mellékhatásokat okoznak, ami miatt nem is lehet hosszú időn keresztül alkalmazni őket, mert fennáll a hozzászokás veszélye. Az antidepresszánsoknak is számos mellékhatása van.”

A kísérlet

“Megkeresett egy phd hallgató, akit érdekelt az ayahuasca. Ez egy növényfőzet, amely különböző kémiai anyagok együttesét tartalmazza” - meséli a professzor.

"Azt biztosan tudjuk, hogy már az első Dél-Amerikába kerülő európaiak is tanúi voltak a szer hatásának a XVI. században. Az ott élő helyi népek ezt a főzetet használják különféle vallási szertartásokon, mert segít teljesen másképp látni a valóságot.”

Az őserdő közepén nemzetközi klientúrát találtak. David, a phd hallgató egy évet töltött a Takiwasi központban. Együtt élt a kezelés alatt álló 36 beteggel, akik mind önkéntesek voltak. Étrendi korlátozások és természetes gyógymódok keveréke volt a terápia, aminek része volt a már említett ayahuasca is.

Érdekes módon, amikor az ayahuasca hatása alatt álló betegeket megkérték, hogy rajzolják vagy fessék le az élményeiket, mindig nagyon erősen vallásos jellegű művek születtek. “Aki keresztény háttérből jön - például a mostani Latin-Amerikából - annak a képi világ erősen abból fog származni. Aki viszont más hitrendszerből származik, annak az a képi világ elevenedik meg nagyon intenzíven.”

A főzet több fázisban fejti ki hatását. Először hánytató hatású, utána megnyugtatja a használóját.

“A leszokásban használatos szerekről tudni kell, hogy bármely olyan anyagnak, amely a függőséget csökkenti, mindenképpen azzal a biológiai folyamattal kell megküzdenie, ami a függőséget okozta, és ez a folyamat az agyban játszódik le. A jelenleg ópiumos (heroin, morfin) függőség ellen használt gyógyszerek ugyanazokat a receptorokat piszkálják meg, amelyeket maguk a drogok, de csak annyira, hogy ne legyen erős drogvágy.”

A vizsgálat megmutatta, hogy az a stressz, ami a függőség csúcsán, a megvonás elején nagyon erősen jelentkezett, a terápia során jelentősen csökkent, és ezzel párhuzamosan az illető lényegesen jobban érezte magát, nem szorongott annyira, és ezek a jótékony hatások kapcsolatba hozhatóak az ayahuasca használattal.

“A stressz szintjét a kortizol nevű hormon mérése segítségével vizsgáltuk, ami az egyik legfontosabb biológiai közvetítője a szervezet és az agy stresszre adott reakciójának. Ezenkívül egy jól mérhető biomarker, amit a hajból tudtunk meghatározni, ugyanis a vérből a hajba gyűlik össze a kortizol. Azt nagyjából lehet tudni, hogy a hajunk körülbelül 1 centimétert nő egy hónap alatt. A fejbőrhöz legközelebbi egy centi az a múlt hónap, a következő 1 centiméter az körülbelül egy hónappal azelőtti. Így tudtuk lekövetni a szervezetben a stressz hatására bekövetkezett változásokat.”

Mi játszódik le az agyban?

Az agynak megvan az a tulajdonsága, hogy még idős korban is képes változni. Amennyire képes romlani, annyira képes arra is, hogy pozitív irányba változzon.

"Gondoljunk csak arra, amikor valaki stroke-ot kap. Amikor lebénul a fél oldala, idővel más agyterületek veszik át azt a funkciót, ami működésképtelen. Ez az agy plaszticitásának köszönhető. Valami nagyon hasonlóról van szó a függőség során is. Csak ott a szereknek köszönhetően olyan irányba változik az agy, aminek negatív következményei lesznek."

Amennyire ma értjük ennek a biológiáját, a kábítószer-használat során az idegsejtek közötti kapcsolatok megváltoznak.

“Konkrétan úgy kell ezt elképzelni, hogy áthuzalozódik az agy, és onnantól másképpen fog működni. Az amerikai irodalomban a drogra mindig azt mondják, hogy hijack-eli, elrabolja, túszul ejti az agyat. Konkrét strukturális átalakulás történik, tehát a kapcsolódások megváltoznak. Ezeket kell a terápiásan hatékony szereknek visszaállítaniuk."

"Mi ugyan az ahayuascát vizsgáltuk, de az elmúlt néhány évben megnőtt az érdeklődés más pszichoaktív szerekkel kapcsolatban is. Ilyen például a LSD, az extasy vagy a ketamin. Amennyiben ezeket megfelelő orvosi körülmények között használják, akkor megkönnyítik a leszokást."

"Valószínűleg úgy, hogy az agyban ezeket az áthuzalozódott kapcsolódásokat és a neurokémiai egyensúlyt visszaállítják. Több ismert droggal is folynak jelenleg kísérletek. Vannak olyan munkacsoportok - elsősorban Londonban, az Imeprial College-ban - ahol évek óta foglalkoznak olyan pszichoaktív szerekkel, amelyek öt évvel ezelőtt még tiltólistán voltak."

“Ezekben a csoportokban lehetőség van arra, hogy funkcionális agyi képalkotó eljárásokkal, például az MRI-vel megvizsgálják az illetőt, és megnézzék, hogy a különböző agyterületeknek az aktivitása hogyan változik a kezelés során. Ez alapján lehet azt gondolni, hogy az agyi kapcsolódási rendszereket olyan módon kell átalakítani, hogy a függőségben szenvedő beteg könnyebben legyen meg a drog nélkül."

"Amit még nem tudunk, hogy a leszokás utáni agyi állapot ugyanaz az agyi állapot-e, mint a függőség kialakulása előtti, vagy egy új egyensúlyi állapot."

"Úgy tűnik, hogy azok tudnak jól kijönni egy függőségi állapotból, akik az orvosi-gyógyszeres, pszichológiai és szociális támogatás segítségével képesek arra, hogy a meghozott döntésükhöz ragaszkodjanak, ma, holnap, holnap után és 10 év múlva is. Ez figyelhető meg például az Anonim Alkoholisták mozgalmában, ahol mindig csak az a cél, hogy ma ne igyak és a célhoz tartást egy közösség is segíti."

“A perui vizsgálatból az derült ki, hogy az ayahuascat biztonsággal lehet alkalmazni, és hogy valószínűleg támogatja a beteget a leszokás folyamatában.”

Következő lépésként ellenőrzött laboratóriumi körülmények között szeretnénk kipróbálni a szert klinikailag Ausztráliában. "Engem mindenképpen érdekelne a dolog, de a szisztematikus, emberi vizsgálatoknak az anyagi háttere még egy nyitott kérdés" - mondja a professzor.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY
Először alkottak teljesen mesterséges embriót izraeli tudósok
Először alkottak egérőssejtekből "szintetikus embriót" tudósok.

Link másolása

hirdetés

Azért „szintetikus”, mert megtermékenyített petesejt nélkül alkották meg.

Az izraeli Weizmann Kutatóintézet munkatársai azt találták, hogy egérőssejteket "rá lehet venni" arra, hogy embriószerű struktúrává szerveződjenek, melyben bélszakasz, agykezdemények és dobogó szív található – írta a The Guardian online kiadása a Cell tudományos lapban megjelent tanulmány alapján.

Az embriót azért nevezik szintetikusnak, mert megtermékenyített petesejt nélkül alkották meg, és várhatóan a közeli jövőben a struktúra tanulmányozása pontosabb ismereteket ad arról, hogy a természetes embriók szervei és szövetei hogyan fejlődnek ki.

A tudósok úgy vélik továbbá, hogy az eljárás révén csökkenhet az állatkísérletek száma, a jövőben pedig az emberi sejt- és szövetátültetések új forrásához lehet jutni.

Leukémiás páciens bőrsejtjei például csontvelősejtekké alakíthatók át, hogy segítségükkel a betegséget meggyógyítsák.

Tavaly ugyanez a kutatócsoport mechanikus méhet fejlesztett, amely lehetővé tette, hogy természetes embriók napokon át növekedjenek az anyaállat méhén kívül.

hirdetés

A kutatás során egyes sejteket vegyi anyagokkal kezeltek, így olyan genetikai programjuk "kapcsolt be", amellyel méhlepény vagy sárgatest fejlődött belőlük. Más sejtek beavatkozás nélkül alakultak más szervekké és szövetekké.

Az őssejtek többségéből nem alakult ki emberiószerű struktúra, mintegy fél százalékuk azonban olyan gömbökké szerveződött, amelyben különböző szövetek és szervek növekedtek. Amikor természetes egérembriókkal hasonlították össze őket, a szintetikus embriók belső felépítésük és genetikai összetételük szempontjából 95 százalékban megegyeztek velük. Amennyire a tudósok meg tudták ítélni, a kialakult szervek működőképesek voltak.

Jacob Hanna, a kutatás vezetője szerint a szintetikus embriók nem valódi embriók, nincs meg bennük a lehetőség, hogy élő állat fejlődjön ki belőlük, vagy legalább is nem volt meg akkor, amikor egerek méhébe ültették be őket.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
Ajkanesia harmincipsziloni: 85 millió éves darázsfajokat fedeztek fel magyar kutatók, fura neveket adtak nekik
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói Ajka közelében találták őket. Az évmilliókkal ezelőtt kihalt ősdarázsfajokat egy különleges, ajkaitnak nevezett borostyán őrizte.
MTI, fotó: ELTE - szmo.hu
2022. augusztus 06.


Link másolása

hirdetés

Három, a tudomány számára teljesen új, nyolcvanötmillió éves darázsfajt fedeztek fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói Ajka közelében; az egyik fajt a 30Y zenekarról nevezték el - közölte az egyetem.

Az ELTE Természettudományi Karának honlapján olvasható közlemény szerint az évmilliókkal ezelőtt kihalt ősdarázsfajokat egy különleges, ajkaitnak nevezett borostyán őrizte. A kutatók az újonnan felfedezett fajoknak különleges neveket adtak: az egyik a 30Y zenekar, a másik az egyik felfedező nagyapja, a harmadik Soós Miklós geológus után kapta a nevét.

Kiemelték:

ezek az első fosszilis darázsfajok, amelyeket Magyarország területén találtak, így különlegességük nemcsak abban rejlik, hogy eddig a tudomány számára ismeretlenek voltak.

Szabó Márton kutatás-vezető, a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) Őslénytani és Földtani Tárának munkatársa közölte, a késő kréta korból nagyon kevés borostyán és borostyánzárvány ismert, ezért az ajkai lelet "hiátuskitöltő szereppel bír", általa sokat meg lehet tudni bizonyos ízeltlábúcsoportok evolúciójáról, a késő kréta kori Bakony élővilágáról.

A névadást a közleményben azzal indokolták, hogy a 30Y zenekar több tagja is Ajkán töltötte gyermekkora egy részét, és a város neve a zenekar több dalának szövegében is megjelenik, így lett a darázsfaj neve Ajkanesia harmincipsziloni. A másik faj Szabó Márton nagyapjáról kapta a nevét: Béla elveszett lábujja (Amissidigitus belai), mivel a nagyapa, Szabó Béla, aki az ajkai szénbányákban dolgozott, egy szerencsés kimenetelűnek mondható bányászbalesetben elvesztette egyik lábujját. A harmadik darázsfaj neve: Spathiopteryx soosi, azért viseli Soós Miklós nevét, mert a geológus hosszú ideje a magyar dinoszaurusz- és borostyánkő-kutatás lelkes támogatója.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
Megdöbbentő következményei lettek a januári tongai víz alatti vulkánkitörésnek
Ez volt az első olyan ismert vulkánkitörés, mely nem hűtötte, hanem melegítette a bolygót. Az okokat is megtalálták.

Link másolása

hirdetés

Idén január 15-én tört ki a Hunga Tonga Hunga Ha’apai vulkán, mely a Csendes-óceánban található a víz alatt Tonga szigetvilágában. Ez volt a Földön az egyik legerősebb vulkánkitörés, melynek hatására hatalmas mennyiségű vízpára került a sztratoszférába, valamint szökőár keletkezett, illetve a hangrobbanás olyan erős volt, hogy annak lökéshulláma kétszer is körbejárta bolygónkat.

Ugyanakkor ez volt az első olyan ismert vulkánkitörés, mely nem hűtötte, hanem melegítette a bolygót, ugyanis a korábbi nagy vulkánkitörések mindegyikének hűtő hatása volt. Ez azért történhetett most így, mert nagyjából 50 km-es magasságig is feljutott a vízgőz, és az elkezdte lebontani az ott található ózont - írja az Időkép.

A vulkánkitöréssel kapcsolatos vizsgálatok megdöbbentő eredményekre jutottak, melyeket publikáltak is a Geophysical Research Letters-ben. A NASA műholdjainak mérései szerint a kitörés hatására a sztratoszférába annyi vízgőz jutott fel,

ami megtöltene 58 ezer olimpiai méretű úszómedencét.

Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy 146 teragram, azaz 146 millió tonna víz jutott a sztratoszférába.

Ez nagyjából a kitörés előtt ott jelenlévő vízmennyiség 10%-a.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
Áttörés: újraindították a sertések vérkeringését egy órával a haláluk után
A sejtfunciókat helyreállító eljárással több rászorulónak lenne esélye transzplantációra, ezért a kutatók bíznak benne, hogy embereken is tudják majd alkalmazni.

Link másolása

hirdetés

A Yale Egyetem kutatóinak sikerült helyreállítani a vérkeringést és más sejtfunkciókat sertésekben egy órával az állatok elpusztulása után – számolt be róla a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmányról a CNN.

A szakemberek az általuk kifejlesztett OrganEx nevű rendszert alkalmazták, amely egy perfuzátum nevű folyadékot juttat vérrel keverve az elhullott sertés ereibe - ez segít megakadályozni a sejthalált és a vérrögképződést. Az eljárással az oxigén visszaáramlott a testbe, ezzel életben tartva a sejteket és egyes szerveket a szívmegállás után.

Hat órával a kezelés után a csapat megállapította, hogy bizonyos kulcsfontosságú sejtfunkciók egy órával az elhalálozás után újra aktívak lettek, például a szívben, a májban és a vesében, és több szerv funkciói is helyreálltak.

Dr. Nenad Sestan genetikai professzor, a tanulmány vezetője szerint ez arra utal, hogy a sejtek pusztulása megállítható, hiszen több létfontosságú szervben is helyre lehet állítani a működésüket. Vagyis a sejtek nem halnak el olyan gyorsan, mint ahogy eddig a tudósok feltételezték.

Bár a kutatás még nagyon korai szakaszban és kísérleti stádiumban van, a tudósok bíznak benne, hogy a kezelést embereken is alkalmazni tudják a jövőben.

Ez ugyanis segíthetne helyreállítani és életben tartani elhunyt emberek szerveit, így több rászorulónak lenne esélye transzplantációra. Egyelőre azonban még vizsgálni kell, hogy az "újraélesztett" szervek alkalmasak lehetnek-e átültetésre, működni fognak-e egy másik testben.

Arra is látnak esélyt a kutatók, hogy az eljárás szívinfarktuson vagy sztrókon átesett embereken is segíthet. Ehhez azonban szintén további kutatásokra lesz szükség, ugyanis meg kell bizonyosodni arról, hogy a rendszer összetevői bizonyos klinikai helyzetekben biztonságosak-e.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: