hirdetés

TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Olyan agysejtek is szerepet játszhatnak az alvásban, amelyekre eddig nem is gondoltak a tudósok

Az idegsejtek táplálásáért és a „takarításért” felelős úgynevezett asztrocita sejtek szerepe kulcsfontosságú lehet, és ez a felfedezés segíthet például az Alzheimer-kór megértésében is.

Link másolása

hirdetés

A tudósok hosszú évtizedek óta vizsgálják az agy idegsejtjeinek viselkedését, hogy megértsék, mi történik velünk, miközben alszunk. Nemrégiben a Technology.org számolt be a Kalifornia Egyetem egyik kutatásáról, amely azonban nem a neuronok szerepére fókuszált, hanem az úgynevezett asztrocita sejtekre, amelyek csillagszerű alakjukról kapták a nevüket. Azt találták, hogy ezek a táplálásért és "takarításért" felelős sejtek nagyon is befolyásolhatják, meddig és milyen mélyen alszanak az állatok.

"Mindig csak a főszereplőkre, a neuronokra koncentráltunk, és az ilyen szürke, takarító személyzetre úgy néztünk, mint aki nem is létezik, nem is fontos. Pedig csak akkor látjuk, hogy megbénul egy rendszer, ha nem szállítják el a szemetet. Ez pontosan így van az agy kapcsán is"

- magyarázza a kutatási eredményeket Dr. Szakács Zoltán neurológus, alvásszakértő, a SomnoCenter főorvosa.

Az alvás tudományos vizsgálatában a 20. század elején az elektrofiziológia hozta el az első nagy áttörést. A tudósok akkor jöttek rá, hogy éber állapotban más az agyi elektromos tevékenység, mint alvás közben. "A hatvanas években azután felfedezték, hogy az alvásnak különféle ciklusai vannak, amelynek során az agyi elektromos tevékenység is változik” - mondja Dr. Szakács Zoltán.

Bár azóta is sok új ismerettel gazdagodtunk, az alvás körül még mindig rengeteg a rejtély. “A modern vizsgálatokkal, mint az MRI, már azt is látni, hogy agyunk bizonyos területei alvás közben nagyon aktívan dolgoznak. Az agy nem egységes szervként működik, hanem szigetszerűen, különféle hálózatokban, ugyanis a sejtek egymáshoz kapcsolódva aktiválják egymást. Alvás közben egy sor dolog történik: különféle hormonokat termelünk, konszolidáljuk a memóriánkat, megújítjuk a homloklebenyünket."

Az alvás

Minden élő szervezetnek reagálnia kell valahogy a Föld forgására, vagyis arra, hogy világos vagy sötét van. Még a növények és az egysejtűek is reagálnak. Minél bonyolultabb az idegrendszeri struktúra, annál cizelláltabb a válasz.

hirdetés

Az embereknél a látóideg kereszteződése fölött van az az agyi központ - az úgynevezett szuprakiazmatikus mag, - amely tartalmazza a belső óránkat. "Ez a központ a szemből jövő információból tudja, hogy sötét van vagy világos, és sötétben parancsot ad a közelben lévő tobozmirigynek a melatonin-termelésre. Ezután a vérárammal elönti a magas melatoninszint a szervezetet."

Minden egyes sejtünkön van egy receptor, amely érzékeli a melatonin-koncentrációt, így állnak át a szervek és a sejtek alvási üzemmódba. Ez az a vezérlés, amelyen keresztül agyunk el tudja érni a szervezetünket.

Asztrociták

"Az alvásvizsgálatokban eddig csak idegsejtekben gondolkoztunk, elfelejtkeztünk arról, hogy az idegsejtek között vannak úgynevezett támasztó sejtek is. Ezek az asztrociták" - mondja Dr. Szakács Zoltán.

Az asztrociták az idegsejtek 25-30%-át teszik ki, az idegsejtek közti kommunikációért felelősek.

"Egy idegsejt körülbelül ötvenezer membrántól kap és százezernek ad információt. És ebből van körülbelül ötmilliárd. Olyan bonyolult összefüggések tárháza az agykéreg, amit fel sem foghatunk. Ezt a töménytelen agysejtet valahogy életben kell tartani. Tápanyagot, vizet, cukrot, oxigént kell nekik adni. Valamint a különféle salakanyagokat el kell távolítani. De az idegsejtek sosem érintkeznek az erekkel, amelyek szállítják az oxigént és a szén-dioxidot. Van közöttük egy olyan sejt - ez az asztrocita, - amelyen keresztül történik a transzport. Ez tulajdonképpen egy burok az idegsejt és a vér között, amelynek a funkciója a védelem."

A fontos funkciót ellátó asztrocita sejtekre eddig viszonylag kevés figyelem hárult. A mostani klinikai kutatás szerint azonban az asztrocitáknak kulcsszerepük van az alvásban is.

"Ha nem működik jól ez a funkció, akkor az általa gondozott sejt sem fog jól működni, és a működés zavarait, az alvás úgynevezett hármas funkciójának a zavarait vonja maga után, vagy az anyagcseréjét."

A felfedezés hozzásegíthet az alvászavarokhoz kapcsolódó agyi betegségek, például az Alzheimer-kór megértéséhez. "Ott is kóros anyagok szabadulnak fel, olyan, mintha nem szállítaná el azokat a szervezet. Mintha sztrájkolnának a kukások és otthagynák a szemetet az idegsejtben, amitől az megbénul. Ez a zavar érinti a memóriát és felemészti a rendszert" - magyarázza Dr. Szakács Zoltán.

A jelenleg állatkísérleteket végző kutatók előtt persze még hosszú út áll. A magyar neurológus szerint egyelőre még keveset tudunk arról, hogy az asztrociták milyen befolyást tudnak gyakorolni az idegrendszerre, a nem megfelelő működésük miért okoz különböző betegségeket, és miért játszanak nélkülözhetetlen szerepet az alvásban.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY

A Szputnyik V vakcinával oltottak kétharmadának nincs antitestje az oltás után hat hónappal egy friss tanulmány szerint

A kutatók szerint az eredmények azt mutatják, hogy az emlékeztető oltások fontosak a koronavírus elleni hatékony védelem fenntartásához a Szputnyik vakcinával beoltottak számára.

Link másolása

hirdetés

A Szputnyik V orosz koronavírus elleni vakcina által kiváltott immunválasz hat hónappal az oltás után jelentősen gyengülhet, derült ki egy friss kutatásból a Moscow Times szerint.

A Lancet orvosi folyóiratban publikált kutatás az első független, ellenőrzött tanulmány, amelyben a Szputnyik-vakcina által kiváltott immunválaszt vizsgálták hosszú távon.

Az argentin kutatók a vizsgálatban 602 egészségügyi dolgozó ellenanyagszintjét vizsgálták, a mindkét dózisban részesültek mindössze 31%-a rendelkezett hat hónappal az első oltás után is antitestekkel.

A tanulmány szerzői szerint az antitestek szintje először két hónappal az oltás után kezdett csökkenni, de három hónap után is magas maradt a betegek 95 százalékánál. Hat hónap elteltével csökkent le ez az arány 31 százalékra.

Azok, akik felvették az oltást és korábban már megfertőződtek a koronavírussal, erősebb immunválaszt mutattak,

állapították meg a tanulmányban.

A kutatók szerint az eredmények azt mutatják, hogy az emlékeztető oltások fontosak a koronavírus elleni hatékony védelem fenntartásához a Szputnyik-vakcinával beoltottak számára.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY

A vakcinákat is képes lehet megkerülni a koronavírus legújabb, dél-afrikai variánsa

Minden jel arra utal, hogy a B.1.1.529 rekordgyorsan terjed, de nemcsak emiatt aggódnak a tudósok.

Link másolása

hirdetés

Még csak kedden azonosították, csütörtök estére már mégis mindenki a koronavírus legújabb, Afrikában azonosított variánsáról beszél. Az egyelőre még név nélküli, B.1.1.529 jelű vírus könnyen elképzelhető, hogy minden eddigi elődjénél veszélyesebb lehet a jövőben, mivel ellenállhat a vakcináknak, írja a New York Times.

A legújabb koronavírus ha lassan is, de már terjedni kezdett a világban. A B.1.1.529-et eddig a Dél-afrikai Köztársaságon kívül Botswanában, Hongkongban és Izraelben azonosították. Igaz, egyelőre csak összesen néhány tucat esetről van szó.

Az új variáns azért tűnik mégis különösen aggasztónak, mert csak a tüskefehérjében több mint 30 mutációt tartalmaz. Ez az a része a vírusnak, amit a vakcinák is használnak, hogy aktivizálják az immunrendszer védekezőképességét a fertőzéssel szemben.

A koronavírus ezzel a proteinnel kapcsolódik a több létfontosságú szervünkben is megtalálható ACE2 receptorhoz, melynek normális működését megakadályozza, és ezen keresztül jut be a sejtekbe. Az Afrika déli részén héten azonosított változat 10 különböző módon is tud kapcsolódni ezekhez a receptorokhoz, míg a korábban terjedő béta változat esetében 3, a világot és köztük Magyarországot is éppen letaroló delta variáns esetében ez csak 2.

hirdetés
A kutatók szerint a B.1.1.529 eddigi ismereteik alapján leginkább a Peruban azonosított, vakcinákat megkerülő lambda és a korábban szintén Dél-Afrikából indult, gyorsan terjedő béta koronavírushoz hasonlít. Mindezek együtt teszik különösen veszélyessé az új mutációt, ami nemcsak kivételesen gyorsan terjedhet, de képes lehet megkerülni az emberi immunrendszer védelmét is.

A B.1.1.529-et nagyrészt fiataloknál mutatták ki, éppen azok között, ahol a legalacsonyabb az átoltottság: a Dél-afrikai Köztársaságban a 18-34 évesek alig több mint egynegyede kapta már meg valamelyik vakcinát.

A tudósok szerint különösen aggasztó, hogy az új variánst főként az ország gazdasági központjában, vagyis Pretoriában mutatták ki. Innentől kezdve pedig csak idő kérdése, hogy mikor terjed el a legújabb koronavírus a hamarosan évvégi családlátogatásra és ünnepi utazásokra induló emberek között. Az Izraelben azonosított egyetlen fertőzött Malawiból tért vissza az országba, míg az egyik hongkongi fertőzött Dél-Afrikában járt a közelmúltban.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY

600 éve nem volt ilyen hosszú részleges holdfogyatkozás, mint pénteken

A csodálatos látvány 3 és fél órán át tartott.

Link másolása

hirdetés

Az északi féltekén lakók rendkívüli dolgot láthattak péntek este. Tokyo, Brisbane és New York felett különleges holdfogyatkozás volt - írja a Daily Mail.

Utoljára 1440-ben volt ilyen látható és legközelebb 2669-ben történik majd megint. A jelenség különlegessége, hogy a Holdat úgy világítja meg a Nap, hogy 97%-a vörössé változik.

Azonban a hobbi csillagászoknak nem kell elkeseredni, ugyanis jövő évben november 8-án teljes holdfogyatkozás szemtanúi lehetnek.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Jön az Alzheimer-kór elleni orrspray-vakcina – elkezdődött az első fázisú vizsgálata

Ha beválik, nemcsak az Alzheimer-kórban szenvedőknek jelenthet reményt, de a megelőzésben is segíthet a veszélyeztetett embereknél.

Link másolása

hirdetés

A várható élettartam növekedésével egyre nagyobb probléma például a demencia - a kognitív degeneratív szindróma jelenleg körülbelül 9 millió amerikait érint. Az Alzheimer-kór messze a demencia leggyakoribb típusa, tíz esetből hat-nyolc ennek tudható be.

Ezen a héten a Massachusetts-i Brigham and Women's Hospital izgalmas bejelentést tett:

orr-vakcinával veszik fel a küzdelmet ezzel a pusztító szindrómával. A klinikai vizsgálatokat most indították el.

Ha az embereken végzett klinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy a vakcina biztonságos és hatékony, reményt jelenthet az Alzheimer-kórban szenvedők számára, továbbá a megelőzésben is segíthet a veszélyeztetett embereknél.

Meglepőnek tűnhet, hogy oltással gyógyíthatjuk meg az Alzheimer-kórt, bár alapvetően tudjuk, hogyan működik a betegség, még mindig nem értjük igazán, mi okozza. Az elmúlt néhány évtizedben azonban a kutatók rájöttek, hogy az immunrendszer valószínűleg kulcsszerepet játszik, ami egy maroknyi potenciális vakcina kifejlesztéséhez vezetett, amelyek közvetlenül ezt a rendszert célozzák meg.

A vizsgálatban 16, 60 és 85 év közöttiek vesznek részt, akik mindegyike korai stádiumú Alzheimer-kórban szenved, és nincs más jelentős egészségügyi problémája. Két adag vakcinát fognak kapni, egy hét különbséggel.

Maga a vakcina egy Protollin nevű gyógyszert használ. Az I. fázisú vizsgálat során azonban a fő cél a vakcina biztonságosságának és tolerálhatóságának mérése - például az optimális dózis, a lehetséges mellékhatások beállítása.

hirdetés

Az immunrendszer nagyon fontos szerepet játszik minden neurológiai betegségben. Ez a tudás és 20 év preklinikai munka után végre kulcsfontosságú lépést tehetünk a klinikai vizsgálatok felé a mérföldkövet jelentő emberes tesztekkel.

Forrás: IFL Science


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: