Olyan agysejtek is szerepet játszhatnak az alvásban, amelyekre eddig nem is gondoltak a tudósok

Állatkísérletekben hetek alatt visszafordították a porckopást egyetlen, lassú hatóanyag-leadású injekcióval, amely a szervezet saját sejtjeit ösztönzi a károsodott ízület helyreállítására.

A terápia lényege egyetlen, az ízületbe adott injekció, amely lassan és célzottan adja le a hatóanyagot.

A kutatók két irányon dolgoznak: egy gyógyszer-szállító rendszeren, amely ráveszi a porc- és csontsejteket a javításra, valamint egy szintén injekciózható, de a helyszínen megkötő „implantátumon”, amely sejteket toboroz a porchiányok betömésére.

Az első állatkísérletes szakasz már lezárult, a csapat most a második, a biztonságosságot és toxikológiát vizsgáló fázisra készül, amely már az emberi tesztek előszobája.

„Két év alatt sikerült eljutnunk egy holdraszállás-szerű ötlettől a terápiák kifejlesztésén át odáig, hogy bebizonyítsuk: állatoknál visszafordítják az oszteoartritiszt” – mondta Stephanie Bryant, a Coloradoi Egyetem vegyész- és biomérnök professzora. Hozzátette, a céljuk nem csupán a fájdalom csökkentése és a romlás megállítása.

„Jelenleg sok beteg számára vagy egy hatalmas, drága műtét az opció, vagy a semmi. A kettő között nincs sok lehetőség”.

Fontos azonban, hogy a most bemutatott eredmények egyelőre állatkísérletekből származnak, és független szakmai lektoráláson még nem estek át. A humán klinikai vizsgálatok megkezdésének tervezett 18 hónapos időtávja is attól függ, hogy a következő biztonsági tesztek milyen eredménnyel zárulnak.

A Stanford Egyetem kutatói nemrég egy, az öregedéssel összefüggő fehérje gátlásával értek el porc-regenerációt állatokban, míg a testsúlycsökkentő hatásáról ismert semaglutid hatóanyag (az Ozempic és a Wegovy összetevője) szintén ígéretesnek bizonyult a porc egészségének megőrzésében.

Via ScienceAlert

Rekordközeli, 20,97 Celsius-fokos átlaghőmérsékletet mértek a világ tengerein márciusban, miközben az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) már 25 százalék esélyt ad arra, hogy az év végére egy különösen erős jelenség alakuljon ki.

Ezt a köznyelvben szuper El Niñónak nevezik, bár a meteorológusok hivatalosan a „nagyon erős” kategóriát használják, ha a Csendes-óceán középső és keleti részén a víz felszíni hőmérséklete legalább 2 Celsius-fokkal meghaladja az átlagot – írta az Időkép.

Emily Becker, a Miami Egyetem professzora a tavaszi előrejelzések bizonytalanságára hívta fel a figyelmet, mivel a modellek ilyenkor még hajlamosak túlzó jóslatokra: „kora ősszel fogjuk biztosan tudni, hogy lesz-e szuper El Niño”. A professzor szerint „a tavaszi előrejelzéseknél a számítógépes modellek hajlamosak jóval erősebb felszíni hőmérsékletet jósolni a trópusi Csendes-óceánon, mint ami végül bekövetkezik”.

Az esetlegesen közelgő jelenség komoly gazdasági károkkal is járhat, és a globális felmelegedés folyamatát is gyorsíthatja.

Legutóbb a 2015/2016-os szezonban volt példa nagyon erős El Niñóra, ami összefüggésbe hozható volt a Csendes-óceán északi részének rekorderős hurrikánszezonjával, Puerto Rico vízhiányával és Etiópia aszályával is.

A mostani helyzetet a Copernicus Klímaváltozási Szolgálatának adatai is alátámasztják. Carlo Buontempo, a szolgálat igazgatója szerint a márciusi adatok kijózanító képet festenek.

További előjel, hogy a Csendes-óceán felszín alatti vizeinek hőmérséklete már most elérte az átlagosnál 6 Celsius-fokkal magasabb szintet.

A jelenség egyik konkrét hatása, hogy befolyásolja az atlanti hurrikánszezont. A Colorado Állami Egyetem tudósai az átlagosnál gyengébb szezont jósoltak, mivel az El Niño fokozza a szélnyírást az Atlanti-óceán felett, ami visszafogja a viharok intenzitását.

Magyarországra és Közép-Európára az El Niño közvetlen hatása gyengébb, de statisztikailag enyhébb, csapadékosabb telet hozhat, és növelheti a szélsőséges időjárási események, például a súlyos aszályok és a nagyobb áradások kockázatát.

Egyetlen, életkorral felhalmozódó fehérje gátlása idős egerekben visszafordította a kopást, és a saját porctermelő sejtek „fiatalosabb” üzemmódra váltottak – a kutatók szerint ezzel közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy egyszer valóban elkerülhető legyen a csípő- és térdprotézis.

Az osteoarthritis, vagyis az ízületi porckopás milliók életét keseríti meg fájdalommal és a mozgás korlátozásával, miközben a jelenlegi terápiák leginkább csak a tüneteket enyhítik.

A kutatók figyelme egy 15-PGDH nevű fehérjére irányult, amelynek szintje az életkorral emelkedik a szervezetben, és gátolja a szövetek javító mechanizmusait, valamint a gyulladáscsökkentő folyamatokat. A Stanford Egyetem tudósai arra voltak kíváncsiak, hogy ennek a fehérjének a blokkolása hatással lehet-e a porckopásra.

Az állatkísérletek eredményei minden várakozást felülmúltak. Idős egerek elvékonyodott térdporca a 15-PGDH-gátló kezelés hatására újra megvastagodott. Amikor pedig fiatal, sérült egereken végezték el a tesztet, a szer megvédte őket a sérülés okozta porckopás tipikus jeleinek kialakulásától. Egy másik kísérletben, ahol az elülső keresztszalag-sérülést modellezték, a kezelt állatoknál nem fejlődött ki a normálisan várható osteoarthritis, sőt, a járásuk is egyenletesebbé vált, és jobban terhelték a sérült lábukat, ami a fájdalom csökkenésére utal. A felfedezésről a kutatók a Science folyóiratban számoltak be.

A legizgalmasabb, hogy

A módszer hatékonyságát emberi szöveteken is igazolták: térdprotézis-műtétből származó porcminták a kezelés hatására merevebbé váltak és a gyulladás jelei is csökkentek bennük. Helen Blau, a Stanford Egyetem mikrobiológusa szerint a felfedezés teljesen új utat nyithat a szövetregenerációban. „Ez a felnőtt szövetek regenerálásának egy új módja, és jelentős klinikai ígérettel bír az öregedés vagy sérülés okozta ízületi gyulladás kezelésében” – mondta a kutató. Hozzátette, eredetileg őssejteket kerestek a folyamat mögött.

Nidhi Bhutani ortopédkutató szerint a mechanizmus valóban átformálta a gondolkodásukat a szövetek helyreállításáról. „Világos, hogy a porcban már meglévő sejtek nagy csoportjának génkifejeződési mintázata változik meg. Ezen sejtek regenerációjának célzásával lehetőségünk nyílhat arra, hogy klinikailag nagyobb hatást érjünk el” – magyarázta.

A klinikai alkalmazás felé vezető utat meggyorsíthatja, hogy egy másik, izomgyengeséget célzó vizsgálatban egy 15-PGDH-gátlót már teszteltek embereken, és nem merültek fel komoly biztonsági aggályok. Helen Blau rendkívül bizakodó.

Eközben egy teljesen más irányból is biztató hírek érkeztek. Egy kínai–amerikai kutatócsoport kimutatta, hogy a fogyasztószerként ismert semaglutid a súlyvesztéstől függetlenül is védi az ízületeket. A szer átprogramozza a porcsejtek anyagcseréjét, így azok több energiát tudnak termelni.

A hatás akkor is megmaradt, amikor egy kontrollcsoport pontosan ugyanannyit evett, mint a kezelt állatok, ami bizonyítja, hogy a javulás nem csupán a kisebb testsúly miatti tehermentesítésnek köszönhető.

Egy harmadik, szintén ígéretes megközelítés a Coloradói Egyetem mérnökeitől származik, akik egy lassan felszabaduló, ízületbe fecskendezhető gyógyszer-beviteli rendszert fejlesztenek. Állatkísérletekben ez az „egyszeri injekció” heteken belül képes volt helyreállítani a sérült porcot és csontot. Stephanie Bryant vegyész- és biológiai mérnök szerint a céljuk nem kevesebb, mint a betegség felszámolása.

– mondta Bryant. „A célunk nem csupán a fájdalom kezelése és a progresszió megállítása, hanem a betegség megszüntetése.” A csapat reményei szerint 18 hónapon belül elindulhatnak a klinikai vizsgálatok.

Bár ezek a fejlesztések még kísérleti fázisban vannak, és időbe telik, mire elérhetővé válnak a betegek számára, a tudomány több, egymástól független úton halad afelé, hogy az ízületi kopás ne egy visszafordíthatatlan állapot, hanem egy gyógyítható betegség legyen.

Via Stanford Medicine News Center

Kórházi csúcstechnológiával, roncsolás nélkül vizsgálják Budapesten az ókori egyiptomi múmiákat: a felvételek egy korábban madárnak hitt leletről kimutatták, hogy valójában egy felnőtt ember lába, egy másik leleten pedig csontritkulás jelei látszanak.

A Semmelweis Egyetem legújabb, fotonszámlálós CT-jével készítettek részletes felvételeket több, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban őrzött egyiptomi maradvány belső szerkezetéről. A vizsgálatról a ScienceAlert számolt be a Semmelweis Egyetem közleménye alapján.

A korszerű berendezés a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központjához tartozó múzeum leleteit világította át, lehetővé téve, hogy a kutatók a pólyák megbontása nélkül jussanak új adatokhoz.

Bár a múzeum leleteit korábban is vizsgálták, a mostani technológia teljesen új lehetőségeket nyit meg. Scheffer Krisztina, a gyűjtemény kurátora szerint „a mostani felvételek minden eddiginél részletesebb képet nyújtanak, és várhatóan új, tudományosan megalapozott eredményeket hoznak az évtizedek óta őrzött maradványokról.”

Az első eredmények máris igazolták a várakozásokat. Egyik legérdekesebb lelet egy bepólyált köteg volt, melynek tartalmát eddig csak találgatták.

Egy másik, mumifikált lábról készült felvétel arra utal, hogy az egykori tulajdonosa csontritkulásban szenvedett.

A múzeum a vizsgált maradványokhoz az 1965-ös alapítása idején jutott hozzá. Hat leletet vetettek alá radiokarbonos kormeghatározásnak, de csak három esetben kaptak megbízható eredményt. Ezek közül a legrégebbi maradvány Krisztus előtt 401 és 259 között élt emberé volt.

A kutatók a további elemzésektől azt várják, hogy még többet elárulnak majd az egyének életéről és a testüket megőrző eljárásokról. A kurátor szerint a módszer „képes olyan információkat feltárni több ezer éves leletekben, amelyek anélkül válnak láthatóvá, hogy kárt tennénk bennük.”