hirdetés

TUDOMÁNY

Minden, amit a londoni mutáns koronavírusról tudni lehet

Egyelőre keveset tudunk az új vírustörzsről, de egyik sem túl szívderítő. Az viszont szinte biztos, hogy a vakcina védelmet nyújt ellene.
Fotó: Northfoto/Xinhua News Agency/eyevine - szmo.hu
2021. január 05.

hirdetés

A B.1.1.7 nevet kapta a leginkább csak mutáns londoni koronavírusként emlegetett december közepe óta terjedő vírustörzs, amitől retteg a világ, ráadásul már Európa legtöbb országában megjelent. A Live Science hosszú cikkben válaszolt az új mutációval kapcsolatos legfontosabb kérdésekre, az vírustörzs eredetétől kezdve addig, hogy vajon kicselezi-e a világszerte a napokban forgalomba került koronavírus elleni vakcinákat.

Mi ez pontosan?

A B.1.1.7 vírustörzs az eddig domináns SARS-CoV-2 vírushoz képest 23 ponton tér el, melyek közül 8 a tüskefehérjéket érinti. Ezek azok a fehérjék, melyek segítségével a vírus az emberi sejtekhez kapcsolódik.

Honnan jött a mutáns koronavírus?

Először szeptember 21-én észlelték az angliai Kent megyében, de az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint csak novemberben kezdett el terjedni. Azóta azonban ez a mutáció lett Angliában a legelterjedtebb: októbertől december 13-ig az azonosított fertőzések több mint fele kapcsolódik ehhez a vírustörzshöz. A tudósok szerint a londoni mutáció egy olyan immunkompromittált betegben alakulhatott ki, akinél elhúzódott a betegség, ezért rengeteg gyógyszert és különböző kezeléseket kapott. A vírus közben folyamatosan mutálódott a szervezetében, végül kialakult egy olyan verzió, ami képes volt ellenállni a különböző szereknek.

Gyorsabban terjed az angol vírustörzs?

Igen. A szakértők modelljei alapján 50-74 százalékkal fertőzőbb a Délkelet-Angliából indult mutáció, mint a többi domináns verzió. A számítások alapján január közepéig ez a variáns lehet felelős a Londonban, valamint az ország déli és keleti részében azonosított fertőzések 90 százalékáért.

Halálosabb az új mutáció?

Nem tudjuk biztosan, de a szakértők feltételezése szerint nem. Ha azonban könnyebben terjed, több ember kerülhet a londoni variáns miatt kórházba. Az egészségügy ettől könnyen túlterhelt lehet, ami az ellátás minőségének csökkenéséhez vezethet, végső soron pedig a várakozásokhoz képest magasabb lehet az áldozatok száma.

hirdetés

A gyerekek is könnyebben elkaphatják?

Korábban a tudósok több bizonyítékot is találtak arra vonatkozóan, hogy a gyerekek védettebbek a koronavírus-járvánnyal szemben. Ha viszont az Angliából indult vírustörzs könnyebben tapad az emberi sejtekhez, a gyerekek között is jobban elterjedhet a vírus. Ugyanakkor az elméletet egyelőre még nem igazolták a vizsgálatok.

A vakcinák védelmet nyújthatnak a mutáns vírus ellen?

A legtöbb szakértő szerint igen. Tekintettel arra, hogy az angol mutáció fehérjéinek 99 százaléka megegyezik a Pfizer/BioNTech és a Moderna vakcinája által célzott fehérjékkel, nagyon valószínű, hogy a forgalomba került oltások hatásosak lesznek az új vírustörzs ellen is. Ettől függetlenül a tudósok nem zárják ki, hogy idővel kialakulhat egy olyan verzió, ami immunis lesz az oltásokra, de ez sem okozhat gondot: a modern mRNS-vakcinákat körülbelül hat hét alatt frissíteni lehet bármely mutációra, és ismét védettséget nyújtanak majd. Ebben az esetben az oltást az influenzához hasonlóan évente ismételni kell majd a szakértők szerint.

Mit tehetünk az londoni mutáns vírus terjedése ellen?

Pontosan ugyanazt, amit eddig is, azaz kézmosás, védőtávolság betartása, maszkviselés és alapos szellőztetés. A szabályok szigorú betartása, valamint az otthonok minél ritkább elhagyása jelentősen csökkentheti a megfertőződés esélyét. Az új mutáció ugyanis kíméletlenül kihasználja a legapróbb, szinte észrevétlen hibákat is.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY

Egy dózis elég lehet a Pfizer/BioNTech-vakcinából azoknak, akik már átestek a koronavíruson

Ráadásul jóval hatékonyabb lehet az oltóanyag azoknál, akik korábban megfertőződtek, mint akik soha nem voltak koronavírusosak, és mindkét injekciót megkapták.
Fotó: Pixabay/x3 - szmo.hu
2021. február 27.

hirdetés

Egyetlen dózis elég lehet a Pfizer/BioNTech koronavírus elleni vakcinájából azoknak, akik korábban már átestek a fertőzésen, írja egy tanulmány alapján a The Telegraph.

A Londoni Egyetem és a népegészségügyi szolgálat kutatásában 51 olyan egészségügyi dolgozót vizsgáltak, akik tavaly március óta rendszeresen átesnek koronavírusteszteken és folyamatosan mérik szervezetükben az antitestek szintjét is.

A kutatásban részt vevők feléről kiderült, hogy átesett a fertőzésen. Esetükben

a Pfizer/BioNTech vakcinájának már az első adagja is 140-szeresére növelte az antitestek számát az oltás előtti legmagasabb szinthez képest. Ráadásul még nagyobb védelem alakult ki szervezetükben a Covid-19 ellen mint azoknál, akik soha nem kapták el a vírust és az oltás mindkét komponensét megkapták.

Hasonló eredményre jutott a londoni tudományegyetem saját kutatása során. Ők 72 olyan embert vizsgáltak, akik decemberben kapták meg az oltást. Az alanyok egyharmada ebben az esetben is korábban már átesett a fertőzésen. A kutatók úgy fogalmaztak, hogy az amerikai-német vakcina "nagyon erős" antitest válaszokat váltott ki azoknál, akik korábban koronavírusosak voltak.

hirdetés

A tudósok szerint az eredmények alapján

"potenciálisan felgyorsíthatná" az oltások menetrendjét, ha az injekció előtt mindenki átesne egy antitest-vizsgálaton is.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY

2068-ban eltalálhatja a Földet az aszteroida, amely szombaton húzott el mellettünk

A káosz egyiptomi istenéről elnevezett égitest viszonylag gyakran jár a bolygónk közelében.
Fotó: Illusztráció (Pixabay) - szmo.hu
2021. március 06.

hirdetés

Bár ma hajnalban elkerülte Földünket az Apophis aszteroida, egyes tudósok szerint 2068-ban Földünknek már nem lesz ekkora szerencséje - írja a Daily Mail.

Az egyiptomi káosz istenéről elnevezett égitest ma hajnalban körülbelül 16 millió kilométerre húzott el a bolygónktól, röptét szabad szemmel is látni lehetett. A körülbelül 340-370 méter átmérőjű aszteroida gyakran jár vissza a Föld közelébe, és rendre felmerül a szakmai körökben, hogy becsapódhat.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Nagyon kevésen múlhatott, hogy a koronavírus emberekre is fertőzővé vált

Egy friss kutatás arra jutott, egyetlen aminosav mutációja lehet a hibás.
Fotó: MTI/EPA/Roman Pilipej - szmo.hu
2021. március 01.

hirdetés

Újabb részletek derülhettek ki a koronavírus eredetéről, írja a Wall Street Journal friss kutatásokra hivatkozva.

Több új tanulmányban is a világjárványt okozó törzshöz kötődő koronavírusokat azonosítottak dél-ázsiai és japán denevérekben és tobzoskákban. Ez a kutatók szerint azt jelentheti, hogy jóval elterjedtebbek ezek a kórokozók, mint korábban gondolták, ami hozzájárulhatott a vírus kialakulásához.

Egy másik friss kutatás szerint a vírusban egyetlen aminosav mutációja okozhatta vagy jelentősen elősegíthette, hogy a koronavírus emberekre is fertőző legyen. A kutatást végző intézet munkatársai a koronavírus több mint 180 ezer génszekvenciáját vizsgálták, hogy rájöjjenek, mely mutáció okozhatta, hogy emberekre is veszélyessé vált a vírus.

A szakemberek szerint kulcsfontosságú, hogy megfelelően feltérképezzük a vírus eredetét, hogy elkerülhessük hasonló világjárványok kialakulását.

A friss kutatási eredmények megerősítik az eddigi feltételezéseket, miszerint eredetileg denevérekben jelenhetett meg a vírus, majd természetes mutációk miatt vált az emberekre fertőzővé, feltehetőleg más állatokon keresztül.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY

Tintahalak mentek át egy gyerekeknek szóló képességfelmérő teszten

Mint kiderült, az állatok minden kétséget kizáróan képesek önkontrollt gyakorolni.
Fotó: MartinStr/Pixabay - szmo.hu
2021. március 03.

hirdetés

Egy lábasfejű élőlény bizonyította be, hogy nem szabad lebecsülnünk az állatok intelligenciáját. A tintahalak egy gyerekeknek szóló képességfelmérő teszt során demonstrálták, hogy sokkal okosabbak, mint amit feltételeztünk volna róla - írja a ScienceAlert.

A Stanfordi Pillecukor-kísérlet meglehetősen egyszerű: egy szobában hagyunk egy gyereket egy pillecukorral, majd azt mondjuk neki, hogy ha 15 percig nem eszi meg, akkor kapni fog egy második cukrot is.

Az ilyenkor gyakorolt önkontroll olyan kognitív képességekre mutat rá, mint az előre tervezés. Eredetileg az emberi értelem fejlődését vizsgálták vele, pontosabban azt, mikor lesz képes egy gyerek önkontrollt gyakorolni, ha később ezért cserébe jutalomra számíthat.

Természetesen az állatoknak nem lehet szavakkal elmagyarázni, ám meg lehet velük értetni, hogy ha várnak, később több falatot kaphatnak. Az emlősök közül például a kutyák és a varjak is átmehetnek a teszten, de nem minden esetben.

hirdetés

Az már tavaly bebizonyosodott, hogy a tintahalak tartózkodhatnak a tengeri rákhús elfogyasztásától reggelire, ha tudják, hogy vacsárora egy sokkal nagyobb kedvencüket, garnélarákot kapnak. A kutatók azonban nem voltak benne biztosak, hogy ez az önkontrollal függ-e össze.

Ezt a kérdést próbálta megválaszolni a Cambridge-i Egyetem kísérlete: hat tintahalat engedtek össze egy speciális tartályban, amiben két zárt, átlátszó falú kamra is helyet kapott, így beláthattak. Belül különböző falatokat helyeztek el - egy kevésbé csábító nyers királyrákot, illetve egy sokkal vonzóbb élő garnélarákot.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: