TUDOMÁNY
A Rovatból

Minden, amit a kínai koronavírus-vakcinákról eddig tudunk

A hatékonyságukról még megoszlanak a vélemények, ám egyelőre úgy tűnik, az alkalmazásuk nem jár komolyabb mellékhatásokkal.


Kína hatalmas lépést tett előre a globális oltóanyag-versenyben, hiszen két saját termékük, a Sinovac és Sinopharm is megjelent a nemzetközi piacon.

Azt is tudhatjuk, Orbán Viktor is a kínai készítmények magyarországi jóváhagyását sürgeti. A kínai oltóanyagnak hála szerinte akár nyárra visszatérhetne az élet a régi kerékvágásba. A magyar lakosságnak azonban jelenleg mindössze 1 százaléka lenne hajlandó beadatni magának.

De mit tudunk jelenleg a kínai vakcinákról, és hogyan mérhetőek össze a többivel?

A pekingi Sinovac vállalat által fejlesztett CoronaVac egy úgynevezett inaktivált vakcina. Működési elve, hogy a vírus elölt részecskéivel szembesíti az immunrendszert, ami így a súlyos megbetegedés kockázata nélkül tud megfelelő immunválaszt kifejteni a kórokozóval találkozva.

A Moderna és a Pfizer készítményei ezzel szemben úgynevezett mRNS vakcinák. Ezek a koronavírus genetikai kódjának egyes részeit "ismertetik meg" a szervezettel, ami így felismeri a vírusból származó tüskefehérjét, és kialakul a megfelelő immunválasz.

“A CoronaVac egy tradicionálisabb oltási eljárás szerint működik, amit számos vakcinánál, többek közt a veszettség elleninél is alkalmaztak. Az mRNS ezzel szemben új típusú vakcina, aminek a használatára nézve még nincsenek előttünk sikeres példák” - árulta el Luo Dahai professzor a Nanyang Technológiai Egyetemről a BBC-nek.

A Sinovac nagy előnye, hogy akár egy háztartási hűtőben is tárolható 2 és 8 fok között hőmérsékleten, akárcsak az Oxford vakcina. A Moderna ugyanakkor -20 fokos, míg a Pfizer készítménye -70 fokos tárolási körülményeket igényel.

Hogy az oltóanyag mennyire hatékony, arra jelenleg nehéz választ adni. A The Lancet nevű tudományos folyóiratban megjelent kínai kutatás szerint a vakcina “vészhelyzetben való felhasználásra alkalmas”.

A Törökországban végzett vizsgálatok időközi adatai szerint az oltóanyag hatékonysága 91,25 százalékos, míg egy hasonló indonéziai vizsgálat szerint 65,3 százalékos. A brazil kutatók kezdetben 78 százalékosnak találták a klinikai vizsgálatok során, ám 2021 januárjában ezt az értéket 50,4 százalékra módosították, miután több adatot vontak be a számításaikba.

A Sinovac-ot Kínában még júliusban elfogadták vészhelyzeti felhasználásra a különösen veszélyeztetett társadalmi csoportok esetében. Szeptemberben több mint 1000 önkéntes bevonásával végeztek teszteket, amelyek során “kevesebb, mint a résztvevők 5 százaléka számolt be enyhe fáradtságról vagy kellemetlenségről”.

Luo professzor szerint "A CoronaVac valószínűleg hatékony, de meg kell várnunk a harmadik fázisú vizsgálatok eredményeit. Csak ezek a randomizált, placebokontrollált, többezer fős vizsgálatok bizonyíthatják, hogy a vakcina alkalmas a tömeges használatra.”

Mi a helyzet a Sinopharm vakcinával?

A kínai állami tulajdonú Sinopharm vállalat két vakcinát is fejleszt, amelyek a Sinovac-hoz hasonlóan inaktivált oltóanyagot tartalmaznak. A Sinopharm december 30-án jelentette be, hogy a készítmény a harmadik tesztelési fázisban 79 százalékos hatékonyságúnak tűnik, tehát kevésbé hatékony, mint a Pfizer vagy a Moderna vakcinája.

Az Egyesült Arab Emirátusok szerint azonban, ahol ebben a hónapban már jóváhagytak egy Sinopharm vakcinát, a készítmény hatékonysága 86 százalék. A két adat eltérésének okát a cég egyelőre nem kommentálta, a harmadik fázis eredményeit később szándékozik közzétenni.

A vakcinát ugyanakkor már közel egymillió fő kapta meg Kínában egy sürgősségi program keretében. A Szingapúri Nemzeti Egyetemen dolgozó Dale Fisher szerint meglehetősen “szokatlan”, hogy egy vakcinát már annak utolsó vizsgálati fázisában engedélyeztessenek és használni kezdjenek.

Decemberben, Peruban átmenetileg felfüggesztették az oltóanyag tesztelését egy “súlyos nemkívánatos esemény” miatt, ami az egyik önkéntest érintette, ám később tovább folytak a vizsgálatok. A hasonló esetek egyébként gyakoriak, más koronavírus-vakcina tesztelése során is megtörténtek már.

Eközben Kínában a vírus terjedését nagyrészt sikerült már megfékezni, és visszatérőben van a járvány előtti közösségi élet. Az országban még két további oltóanyagot is fejlesztenek: a jelenleg Szaud-Arábiában tesztelt CanSino Biologics nevű készítményt, valamint az Anhui Zhifei Longcom gyártmányát, ami a vírus egy darabját használja az immunválasz kiváltására.

Kik és hogyan kaphatják meg a kínai vakcinákat?

Számos ázsiai ország, köztük Szingapúr, Malajzia és a Fülöp-szigetek szerződött le már a Sinovac-kal, Indonézia pedig januárban már meg is kezdte vele a tömeges oltást. Brazília és Chile is megállapodást kötött a céggel, míg Törökország egyelőre sürgősségi felhasználásra alkalmazza a Sinovac-ot. Az Egyesült Arab Emirátusokban és Bahrainben a Sinopharm vakcináját fogadták el.

A Sinovac évi 300 millió dózist lesz képes előállítani a készítményből, amiből - a többi vakcinához hasonlóan - két dózist szükséges beadni, így tehát évente 150 millió fő beoltására lesz alkalmas.

Hogy a beadási költség mennyi, még nem egyértelmű: a BBC munkatársai szerint

idén a kínai Yiwu városában 400 jenes, azaz kicsivel több, mint 24 ezer forintos díjért adták be a vakcinát, míg Indonéziában 200 ezer rúpiába, azaz mindössze 4 ezer forintba került egy adag. Ez drágább, mint az Oxford körülbelül 1200 forintba kerülő vakcinája, de jóval olcsóbb, mint a Moderna 9800 forintos készítménye.

Az elemzők szerint Kína egyértelmű szándéka, hogy megnyerje a vakcina-versenyt: Hszi Csin-ping miniszterelnök egymilliárd dolláros kölcsönt ajánlott a latin-amerikai és karibi országok részére az oltóanyag beszerzéséhez, míg az afrikai kontinens részére kétmilliárd dolláros megállapodást készíttetett elő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Meghalt M. Kiss Sándor
Az ’56-os forradalom egyik legnagyobb kutatója 82 éves volt.


82 éves korában elhunyt M. Kiss Sándor, az ’56-os forradalom és a rendszerváltás kutatója, olvasható a KKETTK Alapítvány honlapján.

M. Kiss Sándor 1967-ben szerzett magyar–történelem szakos tanári diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Már a pályája kezdetétől elkötelezetten foglalkozott a huszadik századi magyar történelem sorsfordító eseményeivel.

1990 és 1991 között a Művelődésügyi Minisztérium kabinetirodájának osztályvezetőjeként dolgozott, ezt követően pedig 1991 és 1994 között a Miniszterelnöki Tanácsadó Testület kormányfőtanácsosa volt.

Fontos szerepet vállalt az 1956-os forradalom és szabadságharc alatti sortüzek történetét vizsgáló Történeti Tényfeltáró Bizottság munkájában is. 1996-ban lett a történettudomány kandidátusa.

1997-től 2013-ig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának Történeti Intézetét vezette, majd 2013. július 1-jétől a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgató-helyetteseként, később pedig a tudományos tanács elnökeként dolgozott.

2013-tól egy alapítvány felügyelőbizottságának is tagja volt. Emellett részt vett a 2013-ban létrehozott Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság Tudományos Tanácsadó Testületének, valamint a rendszerváltoztatás emlékére létrehozott 30 éve szabadon Emlékbizottságnak a munkájában is.

Fő kutatási területe az 1956-os forradalom és az azt követő megtorlás története volt. Számos könyv és tanulmány szerzője, legutóbbi önálló kötete 2023-ban jelent meg Szembesülés: Válogatott írások, 1974–2023 címmel.

Rendszeres előadója volt a Terror Háza Múzeum tudományos rendezvényeinek, konferenciáinak és szakmai beszélgetéseinek is. Előadásaival és felszólalásaival segített érthetőbbé tenni a huszadik századi történelem sorskérdéseit és összefüggéseit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
Itt a lista: Kapu Tibor ezeket a kísérleteket végzi el a Nemzetközi Űrállomáson
A magyar űrhajós 14 napot tölt a Nemzetközi Űrállomáson, és minden percét tudományos munkára fordítja. Olyan dolgokat vizsgál, amik a jövő űrutazásait és az életünket is befolyásolhatják.


Paracetamol, VR-szemüveg, növények és gyümölcslegyek – Kapu Tibor magyar űrhajós nemcsak utazik, hanem aktívan kutat is a Nemzetközi Űrállomáson. A kéthetes misszió alatt lenyűgözően sokrétű kísérletekben vesz részt, amelyek közül több nemcsak az űrkutatásban, de a földi életben is hasznos lehet, írja a hvg.hu.

A kutatások egy része az emberi test működésére fókuszál. Vizsgálják például, hogyan változik meg a hang az űrben, illetve milyen hatással van a mikrogravitáció az agyi vérkeringésre. Egy másik kísérlet azt figyeli, miként reagál a szervezet a stresszre a világűrben, ehhez pedig VR-eszközt, nyál- és könnymintákat is használnak.

Kapu Tibor egy különleges szemészeti eszközt is kipróbál, amely a hosszú űrutazások során jelentkező neurookuláris tünetek kezelését segítheti. A hatóanyag nélküli eszközt öt napig alkalmazza majd, tapasztalatairól pedig részletes beszámolót készít.

A növények sem maradnak ki a vizsgálatokból. A VITAPRIC projekt során mikrozöldségek csírázását és fejlődését figyelik, valamint azt is kutatják, hogy az alacsony szeléntartalom milyen hatással van a növényi tápanyagtartalomra.

Az emberi mikrobiom sem marad ki: a MAGOR kutatás nyál-, széklet- és vizeletmintákon keresztül követi nyomon az űrhajósok bélrendszerében, szájüregében és húgyutakban zajló változásokat az űrutazás előtt, alatt és után.

A navigáció és térérzékelés is kiemelt szerepet kap. Az egyik projekt a mobiltelefonok érzékelőit – például giroszkópot és gyorsulásmérőt – vizsgálja mikrogravitációban.

Egy másik kutatás a Földről készült űrfotók alapján teszteli, milyen pontossággal működhet a geolokáció az űrben.

A térérzékelést külön is vizsgálják: az ENPERCHAR és a szerzett ekvivalencia teszt a kognitív feldolgozást és az érzékelés torzulásait méri. A kutatók figyelik a szóbeli beszámolókat is, hogy megértsék a pszichológiai hatásokat extrém környezetben.

Kapu Tibor egy apró, de sokoldalú műszerrel is dolgozik, amely többek közt a sugárzási szintet, páratartalmat és fényintenzitást is monitorozza. Ez a HUNOR RANDAM projekt, amely fontos adatokat szolgáltat az űrhajósok biztonságához.

A folyadékok viselkedése is fókuszban lesz. A DiRoS-B nevű kísérlet egy forgó vízcsepp belsejében vizsgálja a mikrorészecskék mozgását. Egy másik vizsgálat, az M4D, a mikrofluidikai rendszerek működését és a gyógyszerek – például a paracetamol – stabilitását elemzi mikrogravitációban.

Az élőlények DNS-ének sérüléseit is tanulmányozzák. Gyümölcslegyek és lárvák segítségével próbálják feltérképezni, hogy az űrbéli sugárzás milyen genetikai károsodásokat okoz, és hogy bizonyos enzimek képesek-e ezt ellensúlyozni.

A 3D nyomtatott anyagokat érő változásokat is vizsgálják. A kutatás célja, hogy a Földön és az űrben tárolt polimerek közti különbségeket feltárva fejlettebb űrtechnológiát lehessen kifejleszteni.

A ruházat viselkedését is elemzik. A kutatók arra kíváncsiak, hogyan befolyásolja a hőleadást az, amit az űrhajós visel – akár a jövő űrruháinak tervezéséhez, akár sport- vagy egészségügyi célokra a Földön.

A magyar űrhajós végül az UHU nevű kísérletben az úgynevezett tranziens fényjelenségeket figyeli.

Ezek a zivatarokhoz kapcsolódó villanások akár 100 km magasba is elérhetnek. A méréseket az űrből és a Földről is végzik.

Kapu Tibor június 25-én reggel indult el a SpaceX Dragon kapszulájában az Ax-4 küldetés keretében. A fellövést követően magyar nyelvű üzenetet mondott az űrkapszula fedélzetéről. A rakétafokozat sikeresen visszatért a kijelölt landolási zónába.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Emberi hamvak és marihuána is odaveszett a Csendes-óceánba zuhant űrkapszulában
Az ejtőernyők meghibásodtak, így a különleges küldetést teljesítő „Mission Possible” névre keresztelt űreszköz a vízbe zuhant. A cég azt ígérte, hogy felveszik a kapcsolatot a családokkal.


Június 23-án indította útjára a SpaceX a Falcon 9 rakétát a kaliforniai Vandenberg Űrbázisról. A Transporter-14 nevű küldetés során összesen 70 hasznos terhet szállítottak alacsony Föld körüli pályára. A rakomány legnagyobb darabja a Nyx nevű visszatérő kapszula volt, amelyet a német The Exploration Company fejlesztett, és amely 1,45 tonnát nyomott.

A „Mission Possible” névre keresztelt kapszula a vállalat első próbálkozása volt arra, hogy körülbelül 300 kilogramm rakományt juttasson el az űrbe, majd onnan vissza is hozza.

A fedélzeten 166 ember hamvai és DNS-mintái is helyet kaptak, amelyeket az amerikai Celestis biztosított. A cég célja az volt, hogy az elhunytak földi maradványait eljuttassa a világűrbe, majd egy rövid küldetés után visszajuttassa azokat a családtagokhoz.

A kapszula sikeresen pályára állt, azonban a visszatérés során meghibásodtak az ejtőernyők, és az űreszköz a Csendes-óceánba csapódott. A Celestis közleményben számolt be a történtekről: „A váratlan esemény következtében úgy véljük, hogy nem fogjuk tudni visszaszerezni a fedélzeten lévő kapszulákat. Osztozunk a családok csalódottságában, és őszinte hálánkat fejezzük ki a bizalmukért. Az elkövetkező napokban csapatunk minden családdal külön-külön felveszi a kapcsolatot, hogy támogatást nyújtson és megbeszélje a lehetséges következő lépéseket.”

A küldetés során nemcsak emberi maradványokat, hanem kísérleti célú marihuánamagokat is szállítottak az űrbe. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a mikrogravitáció miként hat a növények csírázására és ellenálló képességére. A Martian Grow szerint a kannabisz azért alkalmas erre, mert ellenálló, többcélú és biológiailag összetett, így ideális alany az űrbéli növénykutatáshoz.

A Celestis számára nem ez volt az első sikertelen küldetés. 2023 májusában egy UP Aerospace rakéta néhány másodperccel az indítás után felrobbant. A fedélzeten akkor egy NASA-űrhajós hamvait, valamint több mint egy tucat NASA-kísérleti terhet szállítottak - írja a 24.hu.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
„Talpra áll, mint egy keljfeljancsi!” – magyar kutatók világszenzációt alkottak a BME-n
A különleges testet egy építészhallgató és egy világhírű professzor közösen hozta létre. A találmány akár a Holdon fekvő űreszközök problémáját is megoldhatja.


Új geometriai testet találtak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatói, a világ első monostabil tetraédere a gyakorlatban többek között űrmissziók leszállógységeinek tervezésekor hozhat áttörést - közölte a BME az MTI-vel szerdán.

A BME és a HUN-REN kutatói megtervezték és fizikailag meg is építették az első olyan 4 lapú testet, amely vízszintes felületre téve „keljfeljancsiként” mindig ugyanarra a lapjára billen vissza - írták a közleményben, amely szerint a matematikai és mérnöki bravúr egy korszakos matematikus, John Horton Conway 1984-es sejtésének igazolása. A testnek a kutatók a Bille nevet adták.

A feladaton Almádi Gergő építészmérnök hallgató és Domokos Gábor, a BME professzora, a Gömböc egyik felfedezője, a BME-HUN-REN Morfodinamika Kutatócsoport vezetője Conway tanítványával, Robert Dawsonnal, a halifaxi St. Mary’s Egyetem professzorával dolgozott együtt. Almádi Gergő június 24-én védte meg a témában írt diplomamunkáját a BME Építészmérnöki Karán.

A felfedezés jelentősége, hogy

a most megalkotott eljárás és az azon alapuló módszerek segítségével nagyon sok térbeli formánál meg lehet akadályozni a felborulást pusztán geometriai eszközökkel.

Minél kevesebb lapú egy test, annál nehezebb olyan modellt építeni belőle, amely minden helyzetből ugyanarra a lapjára tér vissza.

Az említett brit matematikuson kívül eddig nem sokan gondolták, hogy ez egy, a lehető legkevesebb, 4 lap által határolt testtel is lehetséges. Az egyetlen ilyen a Bille, egy könnyű karboncső vázból és nagy sűrűségű wolfram-karbid magból épített precíziós szerkezet - magyarázták.

„Ezen a területen ennél nincs nehezebb feladvány: ha ezt meg lehet csinálni, akkor az általunk kidolgozott elvek alapján bármilyen lapszámú poliéderből lehet hasonló tárgyat készíteni” - idézi a közlemény Domokos Gábort. Úgy fogalmazott, a Bille megalkotásával megnyílt egy új konstrukciós irány, a felfedezést pedig a mérnököknek kell továbbgondolni, hogy a módszer a gyakorlatban is hasznosíthatóvá váljon.

„A Bille geometriai feladat megoldása, amely talpra álló szerkezetek, így akár űrkompok tervezéséhez is hasznosítható lehet a jövőben”

- mondott egy példát a BME professzora, utalva arra, hogy a Holdon jelenleg is van három használhatatlan, az oldalára dőlve fekvő eszköz. Megjegyezte, míg egy matematikai bizonyításról kiderülhet, hogy valami nem stimmel vele, „erről nem fog, hiszen a modellje a valóságban is működik”.

A mértani testről készült tanulmány a Quanta magazinban jelent meg június 25-én. A BME-n szerdán mutatták be a monostabil tetraédert.


Link másolása
KÖVESS MINKET: