Mégsem a villámoknak, hanem a fiatal Nap kitöréseinek lehetett szerepe az élő anyag kialakulásában

képünk illusztráció, fotó: Pixabay/AstroGraphix - szmo.hu
2023. december 01.

A világ egyes részein fennakadásokat okozhat az internet-, és GPS-szolgáltatásban, a rádióhullámok terjedésében az a jókora napvihar, ami pénteken éri el a Földet, írja az Independent amerikai meteorológusok előrejelzései alapján. A koronakidobódás zavart okozhat bolygónk mágneses mezejében, és a kommunikáció fennakadása mellett látványos sarki fényt okozhat Tamitha Skov űridőjárás-fizikus szerint.

A szakértő szerint a napkitörés a déli órákban éri el a Földet, és akár a sarkkörtől jóval délebbre, a középső szélességi körökben is látható sarki fényt eredményezhet.

A Direct Hit! The impressive #solarstorm launched in the Earth-strike zone has been modeled by NASA. The storm is predicted to hit Earth by midday December 1. Along with two earlier storms already en route means we have a 1,2,3-punch. If the magnetic field is oriented correctly,… pic.twitter.com/XLCAbmjXZ7

— Dr. Tamitha Skov (@TamithaSkov) November 29, 2023

Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) már korábban figyelmeztetett, hogy három napvihar tart a bolygónk felé, melyek akár egyesülhetnek is, mire ideérnek. Ennek köszönhetően a szokásosnál jóval erősebb mágneses zavarokat okozhatnak majd. Skov szerint jó esély kínálkozik arra, hogy egy G3-as erősségű napvihar érje el a Föld felszínét pénteken.

A napkitörések erejét 1-5-ig terjedő skálán sorolják be. Az 1-es a legenyhébb, az 5-ös pedig extrém erős napvihart jelent. A G3-as viharok olyan erős események, melyek valószínűleg időszakos műholdas navigációs és alacsony frekvenciájú rádiónavigációs problémákat okoznak.

A Földet pénteken elérő napkitörésről videó is készült, amit az űridőjárás szakértő az X-en osztott meg. A felvételen a 3500-as régiót kell figyelni, ott történt a koronakidobódás néhány nappal ezelőtt:

What a Whopper! Region 3500 on our Sun just fired a near X-class flare and launched a strong Earth-directed #solarstorm. Waiting for coronagraph imagery, but it looks like this storm could arrive by December 1. Excellent #aurora chances, possibly G3-G4 level with this one,… pic.twitter.com/VebftJFOSc

— Dr. Tamitha Skov (@TamithaSkov) November 28, 2023

Fischer Gábor, kép: Yuri, Pixabay - szmo.hu
2023. december 04.

Jelentős különbség van aközött, hogy az emlősök (beleértve magunkat is) milyen gyorsan öregszenek, és sok hüllő- és kétéltűfaj élettartama között. Ez az ellentmondás egy tudós szerint a dinoszauruszok több millió évvel ezelőtti dominanciájának tudható be, az emlősök történetének kritikus időszakában.

João Pedro de Magalhães, az angliai Birminghami Egyetem mikrobiológusa egy újonnan megjelent tanulmányban írja le a „hosszú élettartam szűk keresztmetszete” hipotézisét. Amikor a dinoszauruszok uralták a Földet, a túléléshez szükség volt arra, hogy a sokkal kisebb emlősök

„A legkorábbi emlősök némelyike arra kényszerült, hogy a tápláléklánc alján éljen, és valószínűleg 100 millió évet töltöttek a dinoszauruszok korában, hogy gyors szaporodással túléljék” – mondta de Magalhães.

A publikált kutatás megjegyzi, hogy az eutheriai emlősök vonalának korai ősei valószínűleg, hogy elvesztettek bizonyos enzimeket a dinoszauruszok korában. Olyan enzimeket, amelyek kijavítják az ultraibolya fény által okozott károkat. Érdekes módon az erszényesekből is hiányzik a három UV-javító enzim közül legalább egy, az úgynevezett fotoliázok. Ennyiből persze még nem egyértelmű kijelenteni, hogy ez bármilyen módon összefügg-e a saját viszonylag rövidebb élettartamukkal.

De hogy miért tűnhettek el ezek a fontos enzimek? Az egyik lehetőség az, hogy az emlősök éjszakai életmódot folytattak a túlélésük érdekében. Mi ezt a hiányzó enzimet manapság kénytelenek vagyunk naptejjel pótolni. Ez például egy olyan javítási és helyreállítási mechanizmus, amellyel az ősidőkben rendelkezhettünk.

Vannak más jelek is. Vegyük például a fogakat: bizonyos hüllők, beleértve az aligátorokat is, egész életükben növeszthetik a fogakat. Az emberi lények nyilvánvalóan erre nem képesek, talán ez is a több száz évezredre visszanyúló genetikai szelekció eredménye.

„Az állatvilágban valóban figyelemre méltó javításra és regenerációra látunk példákat” – mondja de Magalhães. „Ez a genetikai információ szükségtelen lett volna a korai emlősök számára, akik szerencsések voltak, ha nem egy T-rex táplálékaként végezték.”

„Bár mindez jelenleg csak hipotézis, azonban, ha a későbbiekben helytállónak bizonyul kutatásunk, az sok további kutatómunkának lehet az alapja, beleértve az öregedés folyamatainak jobb megértését" - mondja de Magalhães.

(A Sciencealert nyomán)

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2023. november 24.

Az egyik legerősebb kozmikus sugárzást észlelték a kutatók, amelyet valaha láttak a Földbe csapódni, de fogalmuk sincs, mi okozta, vagy honnan származik. A rendkívül energikus részecske, amelyet egy japán istennőről neveztek el, az univerzum olyan része felől érkezett, ahol szinte semmi sincs.

A kozmikus sugarak olyan nagy energiájú részecskék, amelyek főleg protonokból vagy hélium atommagokból állnak, és folyamatosan bombázzák az univerzum minden négyzetcentiméterét (beleértve a testünket is, amelyen gond nélkül áthatolnak). Akadnak azonban nagyritkán közöttük olyan nagy energiájúak, melyek meglepik a tudósokat. Ezek az extraenergikus részecskék, amelyeket ultranagy energiájú kozmikus sugárzásnak (UHE) neveznek, legalább egy exa-elektronvolt (EeV) azaz 1 kvintillió (1 majd 18 nulla) elektronvolttal rendelkeznek, azaz körülbelül egymilliószor nagyobb energiával, mint az ember által készített részecskegyorsítók leggyorsabb részecskéi.

2021. május 21-én a kutatók a Telescope Array projekttel észleltek egy ilyen ultranagy energiájú sugarat, egy különálló alállomásokból álló észlelőrendszerrel, amely több mint 700 négyzetkilométert fed le Utah-ban.

amely a valaha észlelt legerősebb kozmikus sugárzás volt, energiája 320 EeV volt, és a fénysebesség több mint 99,9% -ával haladt.

Az Oszakai Metropolitan Egyetem (OMU) kutatói leírták a legújabb kozmikus sugárzást egy új tanulmányban, amelyet november 24-én tesznek közzé a Science folyóiratban. A titokzatos részecskét „Amaterasu”-nak nevezték el a sintó vallás napistennője után, akiről úgy gondolják, hogy segített Japán megteremtésében.

„Amikor először felfedeztem ezt az ultranagy energiájú (UHE) kozmikus sugárzást, azt hittem, hogy hiba történt, mivel az elmúlt 3 évtizedben példátlan energiaszintet mutatott” – mondta Toshihiro Fujii, a tanulmány vezető szerzője, az OMU asztrofizikusa.

A tudósok nem biztosak abban, hogy pontosan honnan származik az UHE sugár.

- írták a kutatók a Science-ben. Ebben a régióban nincsenek ismert galaxisok, ködök vagy más kozmikus struktúrák.

Lehetséges, hogy a kozmikus sugárzás valójában valahonnan máshonnan származik, és valamilyen nagy tömegű objektum mellett elhaladva térült el felénk. Itt csupán az a probléma, hogy egy ilyen nagy energiájú részecske, amelynek viszont nulla a tömege, egyáltalán nem biztos, hogy eltérülne úgy, mint a kevésbé energikus társaik.

Az sem világos, hogy mi hozhatott létre ilyen erős kozmikus sugarat. A kutatók több lehetséges forrást is felvetettek, beleértve a szupernóva-robbanásokat, a fekete lyukak összeolvadását és a pulzárokat. De a részecske származhat ismeretlen csillagászati jelenségekből, vagy olyan módon is létrejöhetett, amely túlmutat a fizika standard modelljén, Fujii szerint.

Bár a kutatók még mindig nem biztosak abban, hogy mi okozta az OMG részecskét 1991-ben, de remélik, hogy a következő generációs obszervatóriumok képesek lesznek nyomon követni ezeknek az UHE részecskéknek az eredetét, és segítenek feltárni, mi okozza őket.

Fotó: Kreuz_und_Quer / Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2023. november 26.

A kórházakban leggyakrabban használt egyik klóros fertőtlenítőszer gyakorlatilag semmivel nem hatásosabb az úgynevezett szuperbaktériumok ellen, mint a tiszta víz – állítja a phys.org tudományos szakportálon közétett egyik tudományos cikk. Az intézményekben általában ezt a szert használják a kórházi köpenyek és a felületek tisztítására.

A Microbiology című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerzői szerint így a kórházakban dolgozók tudtukon kívül súlyos fertőzéseknek lehetnek kitéve.

–nyilatkozta a kutatást vezető Tina Joshi, a Plymouthi Egyetem molekuláris mikrobiológia docense.

A kutatók szerint sürgősen meg kell találni a jelenlegi, hatástalan fertőtlenítőszerek alternatíváit.

Nemrégiben mi is írtunk a Direkt36 cikkéről, ami feltárta: 2021-ben minden korábbinál több, mintegy 16–21 ezer kórházi fertőzést azonosítottak az egészségügyi intézmények, az esetek csaknem fele halállal végződött. A portál megnevezte azokat az intézményeket is, ahol a legsúlyosabb volt a helyzet:

(via hvg.hu)