hirdetés

TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Megbabonázzák a rákokat a megújulókhoz használt víz alatti elektromos kábelek

A kutatás felhívja a figyelmet arra, hogy az energiaellátás zöldítése során is oda kell figyelni, hogy ne okozzunk más negatív környezeti hatásokat.

Link másolása

hirdetés

Megbabonázzák a nagy tarisznyarákokat a víz alatti elektromos kábelek, és olyan biológiai változásokat okoznak, amelyek hatással lehetnek vándorlási szokásaikra, írja a Guardian.

A megújuló energiaforrásokhoz használt kábelek olyan elektromágneses mezőt bocsátanak ki, amely vonzza a rákokat, és arra készteti őket, hogy a környékén maradjanak - derül ki a Journal of Marine Science and Engineering című folyóiratban megjelent tanulmányból.

Ez önmagában nem lenne probléma. De ha nem mozognak, akkor nem keresnek élelmet és párt sem. Az aktivitásuk lecsökkenése a cukoranyagcserében is változásokhoz vezet - több cukrot tárolnak és kevesebb laktátot (ami a tejsav ionos formája) termelnek, akárcsak az emberek

- mondta el Alastair Lyndon, a Heriot-Watt Egyetem docense.

Hozzátette, "a hím nagy tarisznyarákok Skócia keleti partvidékén vándorolnak felfelé. Ha nem tudnak ellenállni a több kilométernyi víz alatti kábeleknek, akkor viszont a helyükön maradnak", ami hatással lesz a halászati piacra és a helyi gazdaságokra is.

És nem utolsósorban magára a nagy tarisznyarák populációra, hiszen a kutatók arra jutottak, hogy a nagyobb elektromágneses sugárzásnak való kitettség megváltoztatta a rákok testében lévő vérsejtek számát is. Ennek számos következménye lehet, például, hogy fogékonyabbá válnak a bakteriális fertőzésekre.

Skócia partjainál számos tengeri szélerőműparkot telepítettek vagy terveznek, amelyek kiterjedt víz alatti kábelezést igényelnek. A kutatók szerint további erőfeszítésekre van szükség, hogy ezek ne veszélyeztessék a rák populációt.

hirdetés

Az egyik megoldás az lenne a kutatók szerint, ha a kábeleket a tengerfenékbe temetnék. Ez ugyanakkor költséges lehet, és egyes helyeken a helyszíni adottságok miatt nem is lehetséges.

"További technikai megoldásokat kell vizsgálnunk, hogy ne okozzunk negatív környezeti hatásokat, miközben megpróbáljuk dekarbonizálni az energiaellátásunkat"

- hangsúlyozta Lyndon.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY

„A legnagyobb forrásom a NASA” – titokzatos ismeretlen tájékoztat hetente a világűrről

Két éve rendszeresen jelentkezik a YouTube-on magyar nyelvű űrkutatási témájú videóival. Színvonalas közszolgálat egy személyben.
Fischer Gábor - szmo.hu
2021. október 06.


Link másolása

hirdetés

Másfél évvel ezelőtt, valamikor a végtelennek tűnő lezárások alatt találtam rá az Űrkutatás Magyarul elnevezésű Youtube-csatornára. Mindig is érdekelt a téma, rá is kattintottam. Ottragadtam, azóta rendszeres nézője vagyok. Közérthetően, igényesen közvetít ismereteket. Nálunk, ahol nem létezik közszolgálati televíziózás, komolyan hiányt pótol az, amit csinál. Vannak ismeretterjesztő csatornák, de az ott látható filmek bármilyen lélegzetelállítóak, képtelenek olyan gyorsan reagálni ennek az állandóan fejlődő tudományterületnek a történéseire, mint ezek az epizódok. Mazsola a hab tetején, hogy egy ideje egy kifejezetten aktuális, Nemzetközi Űrhírek sorozatot is elindított, heti rendszerességgel.

Persze, hogy kíváncsi lettem, ki az az ember, aki ezt csinálja, meg is kerestem, vállal-e egy interjút. Válaszolt: interjút igen, de csak akkor, ha nem derül ki, hogy ki ő, mert szerinte lényegtelen, ki csinálja, sokkal fontosabb az, hogy mit. Ez annyira szokatlan volt, hogy még inkább kíváncsi lettem rá.

A teázóban, ahol találkoztunk, délelőtt lévén alig lézengtek, nem volt nehéz kiszúrnom a NASA kabátot és NASA pólót viselő fiatalembert. Kérését elfogadva, csak annyit árulok el, megnyerő, mosolygós férfi, különös ismertetőjele: a lelkesedés, ahogy magyaráz arról, amit csinál.

- Manapság, amikor szinte mindenki magát akarja megmutatni, honnan jön ez, hogy te még azt sem szeretnéd, hogy a neved kiderüljön?

- Amíg egy Youtube-csatorna az űrkutatásról szól, addig teljesen mindegy, hogy ki csinálja. Ha az hiteles, ha az érdekes, ha az szórakoztató, akkor egyáltalán nem lényeges, hogy ki az, aki ezt gyártja.

hirdetés

- Miért?

- Ez nem egy egyszemélyes műfaj. Mint ahogy a holdraszállás sem volt az. Nem hiszem, hogy Neil Armstrongról szólt volna. Itt nem a személy a lényeg, hanem a tett. Ha megnézel egy dokumentumfilmet, meg szokták nézni az emberek, hogy azt most ki rendezte? Ki narrálta?

- Zavarna kifejezetten, ha megtudnák, hogy te vagy az?

- Igen, szerintem. Ha például leülök veled meginni egy kávét, akkor nem szeretném, hogy valaki odajöjjön, hogy “Hú, tényleg te vagy az, tényleg? Csinálhatnánk egy képet?” - erre abszolút nem vágyom.

- Mesélsz magadról?

- Teljesen átlagos fiatal vagyok, semmi különleges nem történt az életemben, ami az űrkutatás irányába terelt volna. Egyszerűen érdekelt a téma. Az egyetemen filmgyártást tanultam, utána teljesen más közegben helyezkedtem el, hétköznapi, civil állásaim voltak, az életemnek és a munkámnak semmi köze nincsen az űrkutatáshoz.

- Akkor hogyan jött ez az egész?

- Maga az űrkutatás, az már kölyökkorom óta foglalkoztatott, apámnak előbb volt meg a szakszolgálati engedélye repülőre, mint jogsija autóra. Ő már gimnazista kora óta vezet repülőt, pilótának készült.

- Hivatásosnak?

- A seregben Mig-21-re képezték, de pont akkor, amikor Moszkvába kellett volna két évre mennie Mig-21 képzésre, akkor születtem én. S akkor már nem akart kimenni ennyi időre, abbahagyta. Repült Mig-21-en, de nem ő vezette. Azóta teljesen más, civil foglalkozása van, de a repülés, az űrhajózás iránti szerelem az tőle van. Ő mesélt az űrhajókról, a holdraszállásról, és ez mindig is nagyon érdekelt. Igazából, mint fogyasztó voltam jelen ebben a közegben, kerestem mindig az újabbnál újabb könyveket, filmeket erről a témáról.

Így indult a csatorna is, hogy kerestem egy olyan magyar nyelvű youtube-csatornát, aki ezzel foglalkozik. Volt az Ozone-nak a Nemzetközi Űrhírek. Az egy idő után megszűnt, és azt vártam, hogy mikor indul már újra. Nem indult, nem találtam semmit, akkor mondtam, hogy csinálok én egyet. Így kezdtem.

Elkezdtem írni a szövegeket, felmondtam, az elején nagyon pocsék minőségben, aztán vettem jobb mikrofont, majd lassabban kezdtem el beszélni, végül a vágásnál is egyre többet értettem a dolgokhoz.

- Van média alapképzettséged, nem volt idegen a terület. Az animációkat is te csinálod?

- Nem teljesen. Én csinálom, de nagyon sokat veszek át más tartalomgyártóktól. A legnagyobb forrásom a NASA. Szabadon lehet használni, amit feltettek, csak egy feltétel van, hogy nem szabad rossz színben feltüntetni az amerikai űrhivatalt. Most nagyon sok jön a SpaceX-től, ők is publikálhatóvá teszik az anyagaikat, ugyanazokkal a feltételekkel. A zenéket is szabad felhasználású könyvtárakból válogattam. A jogvédett tartalmakkal vigyázni  kell.

- Ez egy komoly meló. Máshol lektor is van, szerkesztő is, itt mind te vagy egyedül?

- Nem feltétlenül. Vannak olyan témák, melyekben korábban téves információ hangzott el a videóban, ezeket általában a kommentekben szokták kiigazítani, s akkor én be is rakom a leírásokba, hogy ez például hibásan hangzott el. Vannak olyan egy-egy tematikába szakértő srácok, akik írtak, hogy ebben és ebben a témában nyugodtan küldjem el nekik előre a szöveget, egyeztessek velük, szívesen javítják. Van közöttük, aki például a rakétatechnikához ért, de itt van például egy egyetemi oktató, aki fizikával kapcsolatos kérdésekben segít.

- Hogy jöttek?

- Így. Hogy megjegyzésként írtak.

- Tehát már van egy háttér, akik segítenek neked.

- Igen. De még van nyelvtantanár ismerősöm is, aki retorikai-stilisztikai szempontból átnézi a szövegeimet...

- Ő mondta, hogy lassabban beszélj?

- Ezt mindenki mondta. Az első öt-hat résznél még úgy gondoltam, hogy aki gyorsan beszél, az határozottságot sugall, nem az az elmélázós fajta. Hát az egészet jól ledaráltam, sok szöveggel, rövid videó, aki akarja visszatekeri, biztos így jó. De minden második komment az volt, hogy tök jó a duma, de már a második mondat után elvesztették a fonalat. Az első hat részt újra is vettem, ráadásul jobb mikrofonnal. Ezeknek már csak ez a javított, lassabb, nyugodtabb változata van fent, az eredetiek már csak a csatornatagok számára elérhetők.

- S hogy találsz témákra?

- Hát az nem nehéz. Pont az Űrhírek, ami rávilágít, hogy hétről-hétre nekünk válogatni kell, olyan sok minden történik, nem is fér bele minden, ami az adott héten történt. Téma tehát van. Az Űrhíreket a Spacejunkie.hu oldallal párhuzamosan csinálom.

- Ők találtak rád, hogy ezt a csatornát csinálod?

- Igen. Érdekes volt az egymásra találásunk, mert ez még akkor volt, amikor pár száz feliratkozóm volt csak. A Vénuszon talált foszfinos videómmal kapcsolatban történt.

Éppen néztem az élő közvetítésüket ugyanebben a témában, és ott elmondták, hogy van ez a csatorna, az én csatornám, és hogy ott is milyen jól elmondom, hogy több helyről kell bizonyítani egy állítást, több vizsgálattal, nem lehet egyetlen mérésre hivatkozva elhamarkodott állításokat tenni. S akkor fel is vettük egymással a kapcsolatot és beszélgettünk egyre többet. Most meg már ott tart a dolog, hogy nekik van egy űrhír portáljuk, hetente összegyűjtik a legfontosabb cikkeket, abból válogatok. Az a cél ezzel, hogy felkeltsem az érdeklődést az emberekben. A leírásban ott van a link, amire kattintva megtalálják a kapcsolódó cikkeket. Ők meg kirakják az én videóimat.

Az a nagy előnye ennek a csatornának, hogy egy rést, egy hiányt tölt be. A Spacejunkie élő adásokat ad, az azoknak jó, akik meg akarják nézni a rakéta indítást, érdekli őket, mi történik, tök jól elmondják. Nagyon jól működik ez a két csatorna egymás mellett, mert nem vagyunk konkurenciái egymásnak.

Tehát téma mindig van. Próbálok aktuális dolgokat találni, hogy ha indul egy szonda valahova, akkor a megelőző hetekre időzítem azt a részt, ami arról szól, de most például elkezdtem a Naprendszer bemutatását, most tartunk a Marsnál.

- Egy anyag elkészítése gondolom a források fordításánál kezdődik, aztán meg kell írni a szövegedet. És van egy időkereted.

- Igen. Igyekszem tizenöt és húsz perc közé szorítani a mondandómat.

Minden téma olyan, hogy bármikor másfél órát tudok beszélni róla. De nem szeretném annyira elnyújtani. Én azt szeretném, hogy ez egy könnyed dolog legyen, hogy vasárnap leülök és este a szendvics elmajszolgatása mellett éppen meg tudom nézni.

Nem egy egész estés műsort akarok csinálni. Van egy rész, aminek az a címe, hogy hogyan készült. Sokan érdeklődtek, hogyan csinálom, milyen programmal, mit használok, stb. Szépen elmagyarázom benne, hogyan gyűjtöm össze a szöveget, hány nap, amíg megnézik, megvizsgálják, átírom, javítom, felolvasom a szöveget, aztán megvágom, végül rárakom a képet. Egy epizóddal három-négy napi munkám van, nyilván nem reggeltől estig ülök a gép előtt, most egy ideje már hetente jön ki új rész, nagyjából minden második nap a gép előtt ülök. És még van a rendes munkahelyem is.

- Megéri?

- Igen.

- Miért?

- Egyrészt a tudás átadása csodálatos dolog, nekem ez hivatás. Annyira csodás dolog, ahol élünk, ahogy élünk, és itt nyilván nem a Földről csak, hanem az azon kívüli dolgokról is beszélek. Mindenkinek lehetősége van erről tudni. Nincs titok ebben a dologban. Megfogsz egy távcsövet és megnézed a Hold krátereit. Vagy a Marsot. Az, hogy küldünk egy összerakott fém szerkezetet, ami leszáll egy másik bolygón és ott fotókat készít, és láthatjuk itt, ez csodálatos. Ezekről mindenkinek tudnia érdemes. Nyilván nem a jármű csavarjairól beszélek. Ennek az érdekes tudásnak az átadása nagyon fontos. Én is mindig ámulattal hallgattam azokat a tanáraimat, akik ennek a csodálatos részét próbálták átadni.

Nem mellesleg anyagilag is megéri. Nem titkolom, ebből bevételem is van.

- Ez egy második fizetés?

- Igen.

- Mióta?

- A Youtube két feltételt támaszt: minimum ezer feliratkozó kell és az elmúlt harminc napban minimum négyezer óra megtekintésnek kell lenni az összvideóimnak. Amikor ezt elkezdtem csinálni, 2019 decemberében, majdnem egy évig, 2020 őszig kb. hétszáz feliratkozót értem el. Azalatt nagyjából tizenöt rész jött ki. Akkor történt velem egy csoda. Nem tudom máshogy fogalmazni. Éppen édesapámnál ebédeltem, és beszélgettünk, hogy alakul a csatorna. Mondtam, megvan a hétszáz feliratkozó, pont ma lett meg. Előkapja a telefonját, azt mondja: nyolcszáz, nem? Nem, tegnap este ellenőriztem. De nyolcszáz, mondja. Veszem elő a telefonomat, látom: nyolcszázötven. Frissítek megint: kilencszáz. Nem értettem, mi történik. Azt gondoltam, elromlott a Youtube algoritmusa. Várok fél órát, nézem: ezer. Ezerkettőszáz. Felhívtam nővéremet Németországban, neki is van egy Youtube vlogja, nézzen már rá. Kérdezem mennyit látsz nálam? Mondja: ezerháromszáz. S a tiedé? Az övé nem változott. Arra gondoltam, valaminek kellett történnie. Talán valamelyik magyar vlogger bemondta a videójában, hogy van ez.

Egyből keresni kezdtem, nem vagyok nagy ismerője ennek a világnak de párat megnéztem, nyomoztam pár haverommal, és megtaláltuk a Fókuszcsoport nevű csatornát. Nekik volt egy epizódjuk, amiben öt méltánytalanul elhanyagolt Youtube-csatornával foglalkoztak. Akkor elindult, pikk-pakk átléptem az ezret, onnantól lettem Youtube-partner, onnantól van bevételem.

Amikor ezt elkezdtem csinálni, akkor nagyon bíztam abban, hogy pár év alatt elérhetek öt-tízezer feliratkozót. S akkor csurran valamennyi a munkahelyi fizetésem mellé is, és még el is érek valakiket. Tudok szórakoztatni is ezekkel a videókkal. S a hosszú távú terveim között volt, hogy talán egyszer majd húsz-harmincezres feliratkozó tábort el lehet érni. Most eltelt két év és most lassan meglesz az ötvenezredik feliratkozó. Ezek után nem tudom hol a határ.

- Ez éppen egy éve van így. Azelőtt gondoltál arra, hogy de jó lenne, ha lehetne ezzel pénzt keresni?

- Mindenképpen, ez nekem célom volt. Sőt az is, hogy ez egyedüli megélhetésem legyen majd.

- Ez a későbbi célod?

- Igen.

- Van ennek realitása?

- Igen.

- Mi kell ehhez?

- A pénzösszeg. Amint eléri a havi fizetésemnek a nyolcvan százalékát, akkor azt mondom, hogy megéri inkább kicsit kevesebb pénzért, de teljesen a magam uraként élni tovább.

- Akkor több tartalmat is tudsz csinálni.

- Akár több tartalmat is. Igen. Ez a következő cél, szerencsére növekvőek a számok, minden nap új feliratkozók vannak,

- És a továbbiakban is egymagad akarod a csatornádat működtetni?

- Abszolút.

- Jöttél már szemben magaddal? Azaz másokat hallottál már beszélni a te csatornádról?

Olyan már volt, hogy haverjaimnak mások ajánlották, az Űrkutatás Magyarul egyes epizódját, és akkor mondták, hogy hé, hát a haverunk csinálja.

Meg olyan is volt, hogy volt ötven támogatói pólóm, és egyszer az volt rajtam egy Tankcsapda-koncerten és utána valaki írt, hogy “láttam egy ilyen pólós srácot a Tankcsapdán”. Hát nem akartam megírni, hogy az konkréten én voltam. Csak annyit írtam neki, hogy tök jó, hogy hordják a pólót.

- Neked mi volt az első tudatos élményed az űrkutatásból? Hol tartottak akkor?

- Az űrsikló-korszak. Hogy konkrétan melyik indítás, azt már nem tudom. Az űrállomás, meg az űrsikló. Amikor már abszolút követtem a dolgokat, az mondjuk a Curiosity marsjáró landolása 2012-ben. 2005-10 között már próbáltam a nagyobb eseményeket élőben megnézni. Akármikor, ha hajnali négykor volt, akkor is, ha másnap iskolába mentem, akkor is. Ha élőben nem is láthatom, nem tudok kimenni Floridába, de a közvetítést mindenképpen.

- Egyszer ki kéne menni...

- Tervben van egyébként, a cimboráimmal, lehet, hogy kimegyünk egy Falcon Heavy indításra.

- Artemis-1?

- Még szebb lenne, de akkor már inkább a kettes, vagy a hármas, ahol ember is van.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Megküldte az első képet a Merkúrról a BepiColombo európai űrszonda

Mindössze 200 km magasságban repült át a Merkúr felszíne felett.

Link másolása

hirdetés

Először küldött fényképet a Merkúrról a BepiColombo európai-japán űrszonda, számolt be róla a BBC.

Az Európai Űrügynökség és a Japán Űrügynökség által közösen indított űrszonda először közelítette meg a Naphoz legközelebb található bolygót, a Merkúrt.

A szonda nem sokkal azután készítette a képet, hogy mindössze 200 km magasságban átrepült a Merkúr felszíne felett. A bolygóról az első képet a szonda oldalán lévő alacsony felbontású megfigyelő kamera készítette. A nagy felbontású, tudományos kutatómunkához használt kameráit csak később tudja majd bevetni.
hirdetés

A misszió célja az, hogy a BepiColombo a Merkúr gravitációs erejének hatására eléggé lelassuljon ahhoz, hogy végül stabil pályára álljon a bolygó körül.

A 2023 júniusában, 2024 szeptemberében, 2024 decemberében és 2025 januárjában végrehajtott további elhaladások eredményeképpen a BepiColombo stabil pályára állhat. Ha minden a terv szerint megy, 2026-ban kezdheti meg teljes körű tudományos tevékenységét.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY

Jönnek a Drakonidák! – két meteorhullás is lesz októberben

Érdemes az eget kémlelni, mert ma éri el a csúcsát a Drakonidák meteoresője, október 21-én pedig az Orionidák figyelhetők meg.
Fotó: pixabay.com - szmo.hu
2021. október 09.


Link másolása

hirdetés

Érdemes beszerezni egy távcsövet az egek szerelmeseinek, ugyanis ma éri el a Csúcsát a Drakonidák meteorraj. Az USA Today azt írta, hogy a holdfény aligha fogja zavarni a meteorok észlelését, a felhők viszont sajnos eltakarhatják a csodálatos látványt.

A Drakonidák minden évben ebben a hónapban tűnnek fel. Amikor elérik a maximumukat és megfelelőek a látási viszonyok, egy óra alatt akár több száz fényjelenség is feltűnhet az égen.

A hullócsillagok látszólag a Sárkány csillagkép felől érkeznek, de bárhol megjelenhetnek az égen. Októberben az Orkinodák érkezésére is számíthatunk, ez a meteorraj még novemberben is látható lesz az égbolt szerelmeseinek, a jelenség 21-én hajnalban kezdődik.

A meteorok megfigyeléséhez érdemes olyan helyet választani, ahol nincsen köztéri világítás. A szemünknek nagyjából 20 perc kell ahhoz, hogy alkalmazkodjon a sötéthez. Fontos, hogy a telefonunkra se nézzünk rá, a fény ugyanis elvakíthat minket.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

A kukában landoló anyagok felét újra lehetne hasznosítani – ezt be is bizonyították a Kutatók Éjszakáján

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen egy sor olyan kivonatot mutattak be, amelyek összetevőit a szemétből nyerték ki.

Link másolása

hirdetés

A szemét újrahasznosítása azért fontos, mert a népesség növekedésével egyre több szemetet termelünk.

A jelenlegi adatok szerint évente közel 225 millió tonna hulladékot termel az Európai Unió, amely lakosonként 502 kg-nak felel meg.

"Meg kell tanulnulnunk olyan, még biológiailag aktív komponenseket kinyernünk a szemétből, amit újra lehet hasznosítani. Akár természetes antioxidánsként, akár tartósítószerként vagy színezékként rengeteg olyan anyag létezik, amelyet az élelmiszeripartól a kozmetikai iparig széles körben lehetne alkalmazni" - magyarázta Vági Erika, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adjunktusa a Kutatók Éjszakáján.

Bemutatóján az érdeklődők elsősorban a különböző technológiákkal készült kivonatokkal ismerkedhettek meg. Hazai gyógy- és fűszernövényekből, valamint olyan hulladékokból, mint a szőlőhéj és mag, kenderszár, homoktövis-szár és eperfa-gyümölcsmag oldószeres extrakcióval, vízgőzdesztillációval és szuperkritikus szén-dioxiddal kapott kivonatokat lehetett tesztelni, szagolgatni és érzékszerveinkkel megvizsgálni.

”Szimat-teszttel és egyéb játékos feladványokkal a gyerekek saját érzékszerveikkel tapasztalhatták meg a gyógy- és fűszernövények csodálatos világát" - mondta Vági Erika.

Teszteket is kitöltöttek, ahol az illatok alapján próbálták meg felismerni az egyes fűszernövényeket. "Fontosnak tartjuk, hogy találkozzanak ilyen növényekkel azok természetes vagy szárított formájában, és megértsék azt is, hogy a hulladékból is lehet értékes, illatos vagy színes anyagok kinyerni.”

hirdetés

A BME Extrakciós és Nagynyomású Műveletek Kutatócsoportja több évtizede kutatja a szuperkritikus szén-dioxiddal előállítható teljesen tiszta, oldószernyomoktól mentes, természetes kivonatok extrakcióját illetve a kivonatok összetételét és biológiai aktivitását.

Vági Erika szerint ideális esetben a kukában landoló anyagok felét újra lehetne hasznosítani más területen.

"Mi főleg élelmiszeripari és mezőgazdasági hulladékokat próbálunk meg újrahasznosítani, illetve kivonni belőle az aktív anyagokat. Az Unióban nagyon erős törekvések vannak arra, hogy amit tudunk, azt visszaforgassuk a mindennapi életbe. Itt főleg az állati takarmányozásra elvihető és visszakomposztálható alapanyagokról van szó, amelyek az aratás, begyűjtés vagy szüret után visszamaradnak, pedig még rengeteg, biológiai aktivítással is rendelkező hatóanyag, komponens található bennük" - magyarázta a kutató.

Nagy felvevőjük lehet az élelmiszer- és kozmetikai ipar, amely egyre inkább a természetes anyagok felé fordul. A szintetikus anyagokat növényi alapanyagokkal szeretnék kiváltani.

Jó példa erre a szőlőből előállított bor és a mellete megjelenő melléktermék, hulladék a szőlő törköly, amely a préselés után fennmaradt héj és magrészeket takarja. Ezt nálunk jelenleg csupán borkősav előállítására hasznosítják, amely a befőzés alapanyaga, holott a szőlő héja és magja nagy mennyiségben tartalmaz még zsíros olajat, fenolos vegyületeket valamint a reszveratrolt, amelyet öregedésgátló hatásának köszönhetően akár kozmetikai termékként, például krémekben is lehetne hasznosítani.

"Ez a hulladék Magyarországon egyáltalán nincsen jelenleg hasznosítva, pedig Franciaországban erre külön üzletág épül."

A szőlőtörkölyből a borkősav előállítása előtt kivonják a színanyagokat, a fenolos vegyületeket, és a reszveratrolt, majd külön kiporciózva értékesítik az egyes piacoknak. Magyarországon ez még egy kiaknázatlan terület, mondta Vági Erika.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: