hirdetés

TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

„Magyarország különösen veszélyeztetett régió” – kritikussá vált a klímahelyzet, a járvány alatt sem lassult a felmelegedés

A búza és a kukorica után jön a magyar füge? A kérdéseinkre Dr. Bartholy Judit meteorológus, klímakutató, az MTA doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének egyetemi tanára válaszolt.
Sándor Zsuzsa interjúja, fotó: Pixabay - szmo.hu
2021. március 12.

hirdetés

2020 volt a valaha mért legmelegebb év Európában: ez derült ki az Európai Unió Föld-megfigyelő programjának, a Copernicus adataiból. Megdöbbentő eredmény, hiszen sokan azt reméltük: a pandémia egyetlen pozitív következménye, hogy sikerült csökkenteni a káros anyagok kibocsátását, és a légkör CO2-szintjét. Mi okozza akkor mégis a gyorsuló felmelegedést? Igaz, hogy Magyarország különösen veszélyeztetett a klímaváltozás szempontjából? Hogyan előzhetjük meg a klímakatasztrófát? Ezekre a kérdésekre is válaszolt Dr. Bartholy Judit meteorológus, klímakutató, az MTA doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének egyetemi tanára.

– Azt hittük, a járvány egyetlen „nyeresége”, hogy csökkent a károsanyag-kibocsátás. Ehhez képest drámai hír jelent meg arról, hogy 2020 volt a valaha mért legmelegebb év Európában, és tovább nőtt a légkör szén-dioxid-szintje. Hogy lehetséges ez?

– Fontos leszögeznünk: a felmelegedést okozó üvegházhatású gázok nem azonosak a légszennyező anyagokkal. Amikor tavaly Kínában, illetve Észak-Olaszországban kritikussá vált a járványhelyzet, és szinte teljes zárlatot rendeltek el, műholdas felevételeken is láthatóvá vált, hogy valóban tisztult a levegő, a nitrogén-dioxid például szinte teljesen eltűnt belőle. A nitrogén-dioxid veszélyes légszennyezőanyag, azonban nem üvegházhatású gáz, nincs köze a globális melegedéshez. is. Az pedig, hogy két-három hónapig bizonyos helyeken tisztult a levegő, nem jelenti azt, hogy globális szinten is csökken a légszennyeződés.

Bartholy Judit

– Gyárak álltak le, megszűnt a légi közlekedés, sokkal kevesebbet utazunk. Ez nem hatott a CO2 kibocsátásra?

hirdetés

– A globális melegedés hátterében valóban az antropogén eredetű – azaz az emberi tevékenységgel összefüggő - üvegházhatású gázok többlet kibocsátása áll. Ezek közé tartozik a CO2 vagy akár a metán is.

– Azt azért mégsem kívánhatjuk magunknak, hogy évekig covidban, bezárkózva éljünk, csak azért, hogy a CO2 kibocsátás csökkenjen.

– Persze hogy nem! A járvány rengeteg ember halálát okozta, és borzalmas veszteségekkel jár. Ugyanakkor van tanulsága is: kezdjük másként látni a világot és azt is, hogy miként változtathatnánk az életformánkon.

A pandémia fontos tanulási folyamattal jár, és biztos vagyok abban, hogy a járvány után már nem lesz ugyanolyan a világ, mint előtte. Óriási változások várhatók a távmunka elterjedésével.

Megtapasztaltuk, hogy nem kell mindenhez személyes találkozás. Lehet, hogy nincs szükség annyi irodára, viszont olyan lakásokat kell építeni, amelyek alkalmasak arra, hogy több generáció is otthonról dolgozzon. Ez alapvető átalakulásokat hozhat az építőiparban is. Az informatikai rendszerek fejlődése lehetővé teszi például azt is, hogy nem kell repülőgépre ülni ahhoz, hogy nemzetközi konferenciákat szervezzünk.

– Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) kiadott 2012-ben egy jelentést, mely szerint nem szabad, hogy a globális felmelegedés - az ipari forradalom előtti átlaghőmérséklethez képest - 1,5 fok fölé menjen. Csakhogy már tavaly elértük 1,25 fokos emelkedést. Ijesztően közel kerültünk egy esetleges klímakatasztrófához?

– Inkább azt mondanám: nagyon sürgősen, nagyon drasztikus lépéseket kell tenni, főleg mivel ezeknek nem azonnal, hanem csak évek, évtizedek múlva leszenek meg az eredményei. A felmelegedés üteme tényleg gyors: 2013-ban a globális felmelegedés 0,89 C fok volt, 2017-re már elértük az egy fokot. A 2020-as 1,25 fok viszont csak a kontinentális területek gyors hőmérséklet emelkedését jelzi, az óceáni hatások ebből, globális szinten visszavesznek valamennyit. Ám az éghajlatváltozás aggasztó tendenciája egyértelmű. Ha ez így megy tovább, egy-két évtizeden belül elérhetjük a kritikus 1,5 fokos határt.

– A 2015-ös Párizsi Klímamegállapodás is kimondta: a globális felmelegedést mindenképpen két celsius fok alatt kell tartanai. Szakértők szerint ugyanis egy ennél nagyobb melegedés olyan láncreakciókat indíthat el, amelyek visszafordíthatatlanok. Mit jelent ez pontosan?

– Az északi félteke sarki jégsapkája már évtizedek óta egyre gyorsuló mértékben olvad. Ha ez ebben az ütemben folytatódik, netán fokozódik, az az egész bolygó hőmérsékleti és éghajlati viszonyait átalakítaná. A Földi légkör minden mozgását, fizikai folyamatát a nap sugárzásából eredő energia vezérli. Ha a sugárzás az óceán felszínre érkezik, akkor az energia 90-95 százaléka elnyelődik, viszont a jégtakaró a sugárzás 90 százalékát visszaveri a világűr felé. Vagyis, ha a jég az Északi-sark körzetében elolvad, az óceánfelszín sokkal több napsugárzást nyel el, és ettől a cirkulációs rendszerek megváltoznak, a bolygó felmelegedése gyorsul. Ennek a hatása nemcsak a sarkvidékeken fog érződni, hanem nálunk, a Kárpát-medencében is. A mi időjárásunk, éghajlatunk ugyanis azoktól a mérsékeltövi ciklonoktól és frontrendszerektől függ, amelyek az Észak-Atlanti térségében keletkeznek, végigsöprik Európát, és elhozzák a csapadékot a Kárpát-medencébe.

– Mi következik mindezekből?

– Jelenlegi tudásunk szerint a legnagyobb problémát a hőmérsékleti és csapadékviszonyok változásai jelentenék.

Modellbecslések alapján egyre nagyobbak lennének az időjárási, éghajlati szélsőségek, azok intenzitása, és az ingadozások amplitúdója, például a hőhullámok, az árvizek és az aszályok gyakorisága

Az emberiség fele városi környezetben él, ez néhány évtizeden belül elérheti a 60-70 százalékot. Nagyon fontos tehát az is, hogy mi történik a városi környezettel. Már ma is tapasztaljuk, hogy a hőhullámok drámai módon növekednek.

A 60-as 70-es éveben akár egy évtizedig sem volt hőségriasztás, most nyaranta akár öt-hat riasztás is előfordul. Ha ez tovább romlik, annak rengeteg következménye lenne a lakosság egészségi állapotára, a mezőgazdaságra és a népélelmezésre vagy akár az ivóvizek mennyiségére. Egész földrészek kerülnének kritikus helyzetbe: például Afrikának és Ázsiának vannak olyan területei, amelyek – ilyen felmelegedés mellett – 5-10 éven belül emberi életre alkalmatlanná válhatnak.

Vagyis az ott lakóknak tömegével kellene eljönniük onnan. Megindulna a klímamigráció, és nem egymillió menekült jönne Európába, hanem esetleg több százmillió Afrikából és Ázsiából. Most kellene tehát előre gondolkodni és cselekedni: megnézni, hol vannak például olyan afrikai területek, ahol jobb a klíma, és a fejlett államok segítségével ott kellene elkezdeni építkezni, fenntartható környeztet, ipart és mezőgazdaságot kialakítani. Így az ottani lakosoknak nem kellene Európába vándorolni.

– Sokak szerint a felmelegedés az oka az egyre gyakoribb járványoknak is. A sarkköri jég olvadásával ugyanis baktériumok és vírusok is aktiválódhatnak.

– Nem vagyok a téma szakértője, de én is olvastam cikkeket arról, hogy a sarkvidékeken, a 2.5-3 ezer méter vastagságú jég alatt tavak vannak. Ezekben a többszázezer vagy akár másfél millió év óta elzárt világokban lehetnek ismeretlen élőlények, vírusok, baktériumok. Tehát ezen a területek a feltárása óriási elővigyázatosságot igényel. De úgy gondolom, a jelenleg dúló pandémiának ehhez semmi köze sincs.

– Sokan mégis úgy érzik: a járvány azt is jelzi, hogy a természet fellázadt ellenünk. Mit gondol erről?

– Én inkább azt hangsúlyoznám, hogy a Föld népességnövekedésének, a világgazdaság határtalan terjeszkedésének, valamint a környezet szennyezésének az elmúlt évtizedekben tapasztalt inváziója már az egész Földet veszélyezteti. Egyre aktuálisabb kérdéssé válik, hogy vajon hány embert tud eltartani a bolygó?

Tarthatatlan az a világgazdasági modell, amely mindenáron évi 3 százalékos GDP növekedést ír elő. Véges Földön nem lehet folyamatosan évi 3 százalékos gazdasági növekedés. Azt kellene tudomásul venni, hogy a nyugati világ fogyasztói kultúrája nem működhet így tovább. Egészen más jellegű társadalmakat kell majd kialakítani, olyanokat, amelyek nem a fogyasztás folyamatos növelésén alapulnak.

A fogyasztás csökkentése a jóléti államokban élők számára talán nem olyan nagy probléma: ki lehet bírni, ha valaki nem vesz hetente új ruhát, és nem cseréli le a kocsiját évente nagyobbra. Noha nyilván ezt is össze kell hangolni az ipari struktúra változásával, ami sok konfliktussal és érdekellentéttel jár.

– Például az olaj-és-a földgáz-lobbi támadásaival, a műanyagpalackozókkal...

– Így van, de súlyos ellentétek alakultak ki Észak és Dél között is. A globális felmelegedésnek ugyanis nyertesei is vannak, például az északi államok, ahol a melegedés következménye a kellemesebb időjárás és a fejlődő mezőgazdaság lehet, míg délen hatalmas területek száradnak ki teljesen. Konfliktusok támadnak a gazdag és a szegény országok között is. Az utóbbiak teljes joggal mondhatják: milyen alapon várják el tőlük, hogy meghúzzák a nadrágszíjat, amikor most kezdenek kimászni a gödörből, és kicsit gazdaságilag megerősödni. Ráadásul a túlfogyasztásban és az energiapazarlásban az Amerikai Egyesült Államok és Nyugat-Európa jártak az élen. Az érdekellentétek miatt nem is sikerült évtizedeken át megfelelő súlyú nemzetközi megállapodásra jutni. Épp ezért van óriási jelentősége annak, hogy 2015-ben mégis létrejött az a Párizsi Klímamegállapodás, amit majdnem 200 ország aláírt.

– Rengetegen kritizálják ezt az egyezményt, mondván, az országok többsége azóta se csinált semmit, amit a tovább növekvő CO2 és a gyorsuló felmelegedés is bizonyít.

– A 2015-ös egyezményt a következő év végén ratifikálták. Jelenleg minden ország a saját programjának kidolgozását végzi: milyen ütemezés szerint, hogyan tudják a kibocsátásokat a vállalt szintre csökkenteni. Ez óriási munka, amelyet régiókra, városokra és iparágakra lebontva kell megtervezni. Például azt is, hogy milyen legyen az adott ország „energiamixe”, azaz a hagyományos és megújuló energiák aránya, és ez természetesen kihat az ipar, a mezőgazdaság és a foglalkoztatás minden szegmensére.

– Donald Trump, amerikai exelnök kiléptette az Egyesült Államokat a Párizsi Klímamegállapodásból, utódja John Biden a beiktatása napján elsőként döntött arról, hogy Amerika visszatér az egyezménybe, és klímaprogramot hirdetett. Jelentős fejleménynek tartja?

– Ez rendkívül fontos lépés, már csak azért is mert Amerika nem egy az aláíró országok sorában, hanem vezető nagyhatalom, nem mellékesen az egyik elsőszámú CO2-kibocsátó. Tehát példaértéke van annak, hogy mit tesz, és ez a többi ország klímastratégiájának megalkotását is gyorsíthatja. Egyébként sok amerikai állam határozott úgy korábban, hogy – Trump kilépési nyilatkozta ellenére is – folytatják a kibocsátások csökkentését az eredeti tervek szerint. Azt ugyanis, hogy mivel fenyeget a klímaváltozás Amerikában, és máshol is, az emberek egyre inkább a saját bőrükön érzik: gondoljunk az elmúlt években pusztító hatalmas hurrikánokra, árvizekre, az erdőtüzekre.

– Beszéljünk Magyarországról is! Kritikus vélemények szerint a Párizsi Klímamegállapodás cselekvési tervének megvalósításában még sehol sem tartunk. Igaz ez?

– Valóban, sokáig nem volt látványos haladás, de most elindult egy folyamat. Két éve Szegeden tartottunk egy tudományos konferenciát, létrehoztuk a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testületet, amely önálló, politikától független egyesületként került bejegyzésre. Azt a feladatot vállalta magára, hogy az IPCC világjelentés mintájára, objektív helyzetképet és jelentést készít az ország jelenlegi, és a jövőben várható klímaállapotáról. Valamint a kibocsátás csökkentésének lehetőségeiről is. Ez a munka már javában tart, és a közeljövőben egy tudományos konferencián, majd egy részletes jelentésben fogjuk összefoglalni az eddigi eredményeket.

– Úgy tudom, Magyarországon a klímaváltozás hatásai a földi átlagnál is erőteljesebben érvényesülhetnek. Mi ennek az oka?

– Mivel az ország a Kárpát-medencében fekszik, a medencei hatások miatt a felmelegedés itt erősebb a globális szintnél.

Nemzetközi kutatások és modellszimulációk támasztják alá: ha a globális felmelegedés az egy Celsius fokot eléri, az nálunk 1.4 fokos melegedést jelent. Vagyis Magyarország különösen veszélyeztetett régió.

Jelentős nyári szárazság fenyegeti az Alföldet, az ENSZ élelmezésügyi világszervezete, a FAO hosszú távú előrejelzésében félsivatagi övezetként tünteti fel a Duna-Tisza közét. Nem az éves csapadékmennyiség változása az elsődleges gond, hanem a csapadék éven belüli eloszlásának változása: nyaranta 20-30 százalékkal csökken, míg télen várhatóan ennyivel lesz több csapadék a jövőben. Ez a mezőgazdaság számára rendkívüli nehézségeket jelenthet, és számolni kell a potenciálisan termeszthető növénykultúrák átalakulásával is.

– Búza és kukorica helyett jön a magyar füge?

– Húsz-harminc év múlva már egyre gyakoribb, jelentős nyári szárazságra kell számítani. Olyan növények termesztésére kell áttérni, amelyek ezt jól tűrik. Víztárolókat kell építeni, újra vissza kell térni az öntözéses gazdálkodásra, és minden településen meg kell oldani az értékes esővíz tárolását, újrahasznosítását.

– Nemrég még a szénbányák újranyitását tervezték nálunk, és az Eurostat felmérése szerint 2015. óta még csökkent is a megújuló energiaforrások aránya idehaza. Ez nem ígér jó prognózist.

– Azt gondolom, annyira kritikus a helyzet, ami a politikai döntéshozókat is rákényszeríti a szemléletváltásra, és a mielőbbi cselekvésre.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Rusvai: Nem igaz, hogy a Sinopharm nem hatékony, csak nem mindig vált ki megfelelő immunválaszt

A víruskutató szerint akinél nincs megfelelő antitestszint a második adag után három héttel, az kapjon egy harmadikat is, méghozzá másfajta vakcinát, mint amiből az első kettőt kapta.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. május 04.

hirdetés

Mint arról beszámoltunk, megjelent a WHO jelentése a kínai Sinopharm vakcináról, amelyben a szervezet erős kétségeket fogalmazott meg: szerintük nincs elég bizonyíték az oltóanyag hatásosságára.

Igaz, hozzátették azt is: nem állítják, hogy a vakcina hatástalan lenne, csupán azt, hogy ennek ellenkezője sincs egyelőre alátámasztva tudományos bizonyítékokkal, tehát további kutatásokra van szükség.

De vajon van-e oka aggodalomra annak a több százezer magyarnak, aki az elmúlt hónapokban ezt az oltóanyagot kapta?

„Mindenképp indokoltnak tartom, hogy akinél nem alakult ki mérhető immunválasz a második vakcina beadását követő harmadik hétig, azok egy harmadik adag vakcinát is kapjanak, mégpedig lehetőleg más típusúból, mint az első kettő” – mondta a Szeretlek Magyarországnak Rusvai Miklós víruskutató, hozzátéve: nemcsak a Sinopharmra gondol, hanem bármelyik másik oltóanyagra, amelyikre igaz a fenti állítás.

hirdetés

A dolgot nehezíti, hogy az antitest-vizsgálatok jelenleg önköltségesek, nem zajlik olyan állami felmérés, ami ismert lenne a közvélemény előtt, és ez a szakember szerint politikai döntés.

De mint mondja, legalább az elvárható lenne, hogy aki saját zsebből kifizet egy ilyen vizsgálatot, ami aztán negatív lesz, neki kínálják fel a harmadik oltást. Ha van szabadon elérhető vakcina, akkor akár azonnal a teszt eredménye után.

Ami a kínai vakcina hatásosságát illeti: a Rusvai által látott szerológiai tesztek között is van több olyan, ami magas ellenanyag-szintet mutat Sinopharmmal oltottak esetén is. Emiatt szerinte nem lehet azt mondani róla, hogy nem hatékony, legfeljebb annyit, hogy bizonyos személyek esetében nem váltja ki a megfelelő immunválaszt.

„De mindaddig, amíg nem készül átfogó, reprezentatív vizsgálat minimum 1000 ember bevonásával, olyat ne állítsunk, hogy hatástalan” – fogalmaz.

A WHO aggályait persze meg kell vizsgálni Rusvai szerint is, ettől függetlenül a vakcina alkalmazását továbbra sem függesztené fel, mivel a hatékonyságával szemben ugyan merültek fel kételyek, az ártalmatlanságához azonban nem fér kétség.

„A járványhullám megfékezésében biztosan szerepet játszottak az eddig beadott Sinopharm-vakcinák is, de a továbbiakban, ha már megfelelő bőséggel áll rendelkezésre más típusú oltóanyag is, el kell fogadni a szabad választás lehetőségét” – mondta, többek között arra utalva, mekkora tülekedés volt Pfizerért múlt pénteken.

Rusvai úgy véli, az elsődleges cél az, hogy minél több ember védettséget szerezzen – ha valaki csak egy bizonyos fajta vakcinát fogad el, akkor neki azt kell adni, még azon az áron is, hogy a többiből (például a kínaiból) esetleg lesz olyan, ami nem kerül felhasználásra.

„Ne ragaszkodjunk a Sinopharmhoz csak azért, mert rengeteg van belőle raktáron: ha közben már érkezett másfajta is, adjuk a döntést az emberek kezébe! Az influenza elleni évente változó oltóanyagnak is jelentős részét ki kell dobni minden évben, ez sajnos benne van a pakliban” – foglalja össze.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY

Már az első Pfizer és AstraZeneca-vakcina is csaknem felére csökkentheti a vírus továbbadásának kockázatát

A brit kutatásban 552 984 háztartást vizsgáltak.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. május 06.

hirdetés

A Pfizer/BioNTech és az AstraZeneca-vakcina első adagja a beadás után 3 héttel 38-49%-kal csökkentette a SARS-CoV-2 vírus továbbadásának kockázatát az egy háztartásban élő, nem oltott kontaktszemélyek felé, azok életkorától függetlenül Angliában – áll a Public Health of England ellenőrzés előtt álló tanulmányában, amit a "Koronavírus vakcináció - szakirodalmi tallózó" Facebook-csoportban összegeztek magyarul.

Emellett nagyjából 14 nappal az első oltás után a tünetes fertőzések kialakulásának kockázata az oltottaknál 60-65%-kal csökkent.

A kutatásban 552 984 háztartást vizsgáltak. A kutatók azok arányát vizsgálták, akik közös háztartásban éltek, és pozitív lett a PCR-tesztjük 2-14 nappal a beoltott személy megbetegedése után. Ezt vetették össze annak a gyakoriságával, amikor a megbetegedett személy nem volt beoltva, és úgy adta tovább a fertőzést a háztartáson belüli kontaktszemélyeknek.

Azokban a háztartásokban, ahol a koronavírusos fertőzött egy dózis AstraZeneca-vakcinát kapott 21 vagy több nappal a megfertőződés előtt, 3424 kontaktszemélyből 196 másodlagos esetet észleltek (5,72%). A Pfizer vakcinánál 21 vagy több nappal az oltás után 371 másodlagos eset fordult elő 5939 kontaktszemélyből (6,25%).


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Akár napra pontosan meg lehet mondani egy vérvizsgálattal, mikor indul be a szülés

Már hetekkel a szülés várható időpontja előtt megjósolható lesz, mikor kezdődhet a vajúdás.
Fotó (illusztráció): Fotorech/Pixabay - szmo.hu
2021. május 06.

hirdetés

Egy újfajta vérvizsgálat segítségével a várandós nők akár már egy hónappal a kiírt dátum előtt megtudhatják, mikor fog beindulni náluk a szülés - írja a Sun.

A terhesség átlagosan 40 hétig tart, az orvosok pedig az utolsó menstruációtól számított 40. hétre írják ki a kismamákat. Ez a dátum azonban ritkán pontos. Egy felmérés alapján a csecsemők körülbelül öt százaléka születik a várt időpontban.

A Stanford Orvosi Egyetem kutatói szerint azonban az anya vérét megvizsgálva ki lehet következtetni, hogy mikor fog eljönni a szülés ideje.

Kutatásuk során 63 nőt figyeltek meg, akik két vagy három vérmintát adtak a terhességük utolsó 100 napjában. Ezeket számos elemzésnek vetették alá, például vizsgálták az immunsejteket, a hormonokat és a fehérjéket is.

Megfigyelték, hogy a szülés előtti hetekben a nők vérében megemelkedtek a szteroid hormonok, például a progeszteron és a kortizol szintje. Alacsonyabb lett a véredényeket erősítő kémiai anyagok szintje, ami miatt a méhlepény leválhat a méhfalról. Mégis a az IL-1R4 nevű fehérje, – amely a gyulladások megelőzéséért felelős – az, ami a leginkább előre jelzi a kezdődő vajúdást.

Minden vizsgált nő spontán kezdett el vajúdni, öten viszont a vártnál korábban szültek, ám még az ő vérükben is észlelhetőek voltak a változások hetekkel korábban.

hirdetés

Dr. Ina Stelzer, a tanulmány vezető szerzője szerint végre megtalálták azt az átmeneti szakaszt, amely az előrehaladott terhesség és a szülés előtti fázisban történik a várandós nőknél, ez két-négy héttel a vajúdás előtt megy végbe.

Ha az orvosok már hetekkel a szülés előtt szinte pontosan tudnák, hogy mikor érkezik majd a baba, kellőképpen fel tudnák készíteni az anyát és a magzatot is. Ez különösen hasznos lehet a koraszülötteknél, akik még a pocakban kaphatnak olyan gyógyszereket a világrajövetelük előtt, amelyek segítenek felgyorsítani a szervek fejlődését.

Ugyanakkor a kutatók hangsúlyozzák, hogy még több vizsgálatra van szükség megállapításaik alátámasztására.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

78 ezer éves sírban egy 3 éves gyerek – megtalálták a Homo sapiens eddigi legkorábbi temetkezési helyét Kenyában

A gyermeket a barlang védett nyúlványa alatt temették el egy nem mély sírba, a fejét párnán nyugtatva, felsőtestét gondosan lepelbe burkolva.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. május 08.

hirdetés

Megtalálták a legkorábbi emberi temetkezési helyet Afrikában: a 78 ezer éves sírba egy két és fél-hároméves gyermeket temettek - írja a hvg.hu a Nature cikke alapján.

A sírt a kenyai partvidéken, Panga ya Saidi régészeti helyszínen egy karsztbarlangban találták meg.

A gyermeket a barlang védett nyúlványa alatt temették el egy nem mély sírba, a fejét párnán nyugtatva, felsőtestét gondosan lepelbe burkolva.

A kutatók a gyermeknek a Mtoto nevet adták, ami szuahéli nyelven gyermeket jelent.

„A gyermeket egy lakóhelyen temették el, közel ahhoz a helyhez, ahol ez a közösség élt, ami arra utal, hogy élet és halál milyen szorosan összefügg. Csak az emberek bánnak a halottakkal ugyanolyan tisztelettel, figyelemmel, sőt gyengédséggel, mint az élőkkel. Még akkor is, ha meghalunk, továbbra is fontosak vagyunk a csoportunk számára” - mondta el a tanulmány vezető szerzője, María Martinón-Torres.

A kutatók megállapították, hogy a gyereket - akinek nemét nem sikerült megállapítani - a kör alakú sírba úgy temették el, hogy testét behajlították, jobb oldalára fektették, térdeit a mellkasához húzták. A koponya és három nyakcsont a párna lebomlása után a helyén támadt űrbe esett. Egy vállcsont és két borda helyzete pedig arra utalt, hogy a felsőtestet szintén lebomló anyagba burkolták.

hirdetés

Nicole Boivin archeológus, a német Max Planck emberiség történetével foglalkozó tudományos intézet igazgatója szerint a temetés csoportos aktus lehetett, valószínűleg a gyermek családjának tagjai vettek benne részt.

A Homo sapiens először több mint 300 ezer évvel ezelőtt jelent meg Afrikában, és később onnan népesítette be a világot.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: