TUDOMÁNY
A Rovatból

Magyar kutatók dolgoznak azon, hogy egyszer magnéziumból készülhessenek a repülőgépek

Az ELTE kutatóinak munkája a klímaváltozás elleni harcban is fontos lehet, mert ha könnyebbek lennének a repülőgépek, kevesebb üzemanyagot használnának fel.

Link másolása

A prágai Károly Egyetem és az ELTE kutatói közösen együttműködve tiszta magnéziumon figyelték meg, hogyan változik az anyagok alakja és szerkezete.

Ennek elsősorban a közlekedésben, például a repülőgépgyártásban lehet később szerepe. Jelenleg a repülőket alumínium alapú ötvözetekből készítik, de a kutatók szerint a közeljövőben talán magnéziumból is készülhetnek majd.

"Kutatócsoportunkban adott a lehetőség, hogy kis méretű mintadarabokat alakítsunk ki és deformáljuk. A magnéziummal cseh kollégák foglalkoznak régóta, nekik ez egy specialitásuk. Ez a legkisebb sűrűségű fém, amit szerkezeti anyagként lehet használni, de ezt a fajta anyagot így még nem vizsgálta senki" - magyarázza Dr. Ispánovity Péter Dusán, a Mikromechanika és Multiskálás Modellezés Kutatócsoport vezetője, az ELTE TTK Anyagfizikai Tanszékének adjunktusa. Az eredményeikről a kutatók a Materials&Design folyóirat májusi számában számoltak be.

"A magnézium kristályszerkezete speciálisabb az alumíniuménál. Ezáltal a deformációs mechanizmusai is bonyolultabbak, így nehezebb belőle jobb szerkezetű anyagot csinálni. Ezeknek a deformációs mechanizmusoknak a pontos megértése azonban segíthet abban, hogy kifejlesszünk a gyakorlatban is használható, kisebb sűrűségű szerkezeti anyagokat" - mondja a kutatás vezetője.

Egy ilyen áttörés a klímaváltozás elleni harcban is kiemelkedő szerepet játszhatna, hiszen ha a repülőgépek magnéziumból készülnének, akkor könnyebbek lennének, így kevesebb üzemanyagot használnának fel, és kevésbé lennének szennyezőek.

"A fémeknek az a nagyon fontos tulajdonsága sok más kemény anyaggal ellentétben, hogy maradandóan képesek vagyunk formálni. Kemény szerkezet például az üveg is, de a kialakított forma után nem vagyunk képesek mondjuk hajlítani, mert eltörik. A különbség az, hogy a fémet tudjuk, hiszen el tudunk görbíteni egy kanalat, ami úgy marad, és nem törik el. Az, hogy maradandó alakváltozásra is képes legyen egy anyag, a különböző felhasználási eljárásokban nagyon fontos tulajdonság" - magyarázza Dr. Ispánovity Péter Dusán.

Maradandó alakváltozásra azért képes a fém, mert kristályos a szerkezete, ugyanis szabályos elrendezésben helyezkednek el az atomok benne. A különböző deformációs mechanizmusok következtében a kristályszerkezet meg tudja az alakját változatani. "A legjellemzőbb egy úgynevezett diszlokációs mechanizmus, amivel a fémek többsége deformálódik. A másik ilyen speciális folyamat az ikresedés."

Ezzel kísérleteztek a magyar kutatók.

A kísérlet során a magnéziumban a maradandó alakváltozást ikresedési folyamattal érték el, amely során két, egymáshoz képest tükrözött kristályrácsot választottak el. Egy lapos gyémántfej segítségével nyomták össze a mintadarabot. A deformáció során világosabb tartományok - ikresedett régiók - jelentek meg az anyagban, amelyek lavinaszerűen alakulnak ki, majd egy bizonyos méretet elérve megáll a növekedésük.

"Az anyag rétegenként átugrik egy sort, mindig a következő atomsor rendeződik egy új helyre, ezáltal megváltozik a fém alakja. Ami fontos, hogy ez a deformáció csak bizonyos irányokban tud megtörténni, mivel a kristályszerkezete nem olyan szimmetrikus, mint például az alumíniumnak, ezért csak bizonyos irányokba szeret deformálódni, az ikresedés nem tud minden irányba végbemenni" - mondja a kutatás vezetője.

A tanszéken több éves fejlesztőmunka előzte meg a kísérletet. Ki kellett ugyanis fejleszteni azt az eszközt, amivel a deformációt el tudták végezni.

"A minta kialakításához olyan mikroszkópra van szükség, amiből csak néhány van Magyarországon. Ebben nem csupán felnagyítva tudunk megvizsgálni egy adott anyagot, hanem ionokkal bombázva el is tudjuk porlasztani azt. Magát az eszközt, amivel a deformációt végeztük, mi fejlesztettük ki, majd behelyeztük ebbe a mikroszkópba."

A deformációs eszköz, mely jelenleg egyedülálló Magyarországon, alkalmas mikronos méretű anyagok nanométer (azaz néhány atomtávolság) pontosságú deformációjára, miközben az ehhez szükséges parányi erőhatásokat is képes megmérni.

Az ELTE Anyagtudományi Kiválósági Program keretében dolgozó kutatók következő lépésben az általuk készített eszköz piaci alkalmazását tervezik, ezenkívül a mintákat felmelegített állapotban, különböző hőmérsékleten vizsgálják majd.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Érdemes lesz az esti eget lesni április 10-én, mert ritka égi jelenséget láthatsz, a következőre 71 évet kell várni
Több érdekességet is megfigyelhetsz majd. Van amit szabad szemmel is tudsz követni, de egy másik látványossághoz egy jobb távcső is szükséges lesz.

Link másolása

Április 10-én különleges együttállásban lesz megfigyelhető a Jupiter és a kétnapos holdsarló, egy kézitávcső segítségével pedig szintén látható lesz az Uránusz és az év üstököse, a 12P/Pons-Brooks is - közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló.

Április 10-én szabad szemmel is jól megfigyelhető lesz a kora tavaszi estéket még mindig beragyogó

Jupiter és tőle jobbra, mindössze 3,5 fokra az 5 százalékos fázisú, 2 napos, cérnavékony holdsarló. 20 óra 20 perckor a páros még 15 fokos magasságban jár a nyugati ég alján. Szabad szemmel is könnyedén megpillanthatók lesznek az égitestek,

ha a nyugati látóhatár tiszta és tereptárgyaktól mentes.

Szintén felbukkan az égbolton a kékeszöld Uránusz bolygó - mely alig két fokkal jár a Jupiter fölött -, valamint az év egyik legszebb üstököse, a 12P/Pons-Brooks, mely a holdsarló alatt 3 fokkal látható.

A szabad szemmel nem látható, halványabb Uránusz és az üstökös megtekintéséhez érdemes megvárni az égbolt teljes besötétedését. 20 óra 50 perc körül már mindkét égitest az éjszakai égbolton figyelhető meg, de addigra a Jupiter-Hold páros 10 fokos, az üstökös pedig mindössze 7 fokos magasságba süllyed. Megpillantásukhoz így tiszta égbolt és egy nagyobb kézitávcső szükséges.

A láthatósága végén járó Jupiter 2023 májusában tért vissza a hajnali égboltra, a Naphoz közeledve azonban lassan eltűnik az esti szürkület fényében. Szintén ez alkalommal nyílik utolsó lehetőség az Uránusz megtekintésére.

A 12P/Pons-Brooks üstökös április 21-én ér perihéliumba, vagyis pályájának a Naphoz legközelebbi pontjára, de ekkor már nem lesz látható. Legközelebb 71 év múlva ér újra a Föld közelségébe. A Jupiterhez és az Uránuszhoz hasonlóan a 12P/Pons-Brooks láthatóságának is az egyik utolsó alkalma lesz az este.

Az 5 százalékos megvilágítottságú, majdnem pontosan 2 napos holdsarló továbbra is megfigyelhető lesz. A Hold megvilágítatlan oldalának derengése, a hamuszürke fény szabad szemmel is jól látszik majd - olvasható a közleményben.

Április 11. és 13. között az egyre növekvő tavaszi holdsarló krátereit a Svábhegyi Csillagvizsgálóban is megfigyelhetik az érdeklődők.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
Történelmi felvételek: először láttak két hímnemű bálnát szexuális aktus közben – „egyedülálló és figyelemre méltó esemény”
A tengeri emlősszakértők a felvételek megtekintése után azt mondták, hogy mindkét résztvevő hím és megerősítették, hogy az azonos neműek szexuális viselkedése széles körben elterjedt az állatok körében. 

Link másolása

A szakemberek szerint a bálnáknak bőven van helyük elrejtőzni, ha nem akarják, hogy az emberek kémkedjenek a magánéletük után. Vagyis annak ellenére, hogy a púpos bálna az egyik legtöbbet tanulmányozott bálnafaj, egészen mostanáig nem volt feljegyzés a párosodásuk körülményeiről.

A két púpos bálnát két fotós kapta lencsevégre egy Maui melletti szabadidős kiránduláson.

„Annak ellenére, hogy évtizedek óta tanulmányozták, a púpos bálnák szexuális viselkedése eddig többnyire rejtély maradt. Ez a felfedezés megkérdőjelezi a púpos bálnák viselkedésével kapcsolatos előzetes elképzeléseinket. Ezeknek a hihetetlen lényeknek a bonyolult társadalmi struktúrái,

két hím bálna párosításának első alkalommal való megfigyelése egyedülálló és figyelemre méltó esemény”

tájékoztatott Stephanie Stack doktorandusz, a Pacific Whale Foundation munkatársa az IFLScience-nek elküldött közleményében.

A kutatók nem titkolják: szívesen bővítenék a megfigyelések körét, beleértve azt is, hogy milyen gyakori az azonos neműek „találkozása” a párkapcsolatok arányában. Nagy kérdés, hogy a felvételek egy „véletlen” aktust örökítettek meg, vagy az ilyen találkozások gyakoriak a bálnák között. A biológusok mindenesetre nem elégednek meg azzal a válasszal, hogy az állatok „jól érzik magukat”, inkább evolúciós magyarázatokat keresnek.

„A nem reproduktív együttlét célja változatos; ezek közé tartozik a reproduktív viselkedés tanulása vagy gyakorlása, a dominancia-kapcsolatok kialakítása vagy megerősítése, a társadalmi szövetségek kialakítása és a feszültség csökkentése”

– áll a közleményben.

Az azonos nemű állatok szexuális tevékenységéről és más, „deviánsnak" tartott viselkedésekről szóló beszámolókat a tudósok nem tárták a közvélemény elé, mert féltek a következményektől. Most már javult a helyzet ezen a téren. A púpos bálnákról szóló anyag megtalálható a Marine Mammal Science folyóiratban.

Egy kis biológia:

A púpos bálna, más néven hosszúszárnyú bálna a nagyobb testű bálna-félék közé tartozik. Hossza általában 13–14 méter, testtömege 25-30 tonna. Különleges alakú a teste, feltűnően hosszú mellúszókkal, innen ered a magyar neve is. Ez a bálnafaj a többi bálnához képest elég gyakran kiugrik a vízből. A hímek hangja bonyolult „énekekből” áll, melyek 6-35 percig tartanak és 30 kilométer távolságra is elhallatszanak. Az éneklés szerepe még nem ismert pontosan, de a párkeresésben lehet jelentősége. A púpos bálna évente 25 ezer kilométert is képes megtenni. Csak nyáron, a sarki vizekben táplálkozik, télen a szubtrópusi és trópusi tengerekbe vándorol, hogy párosodjon – írja a Wikipédia.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
2028-ra feltámadhatnak a gyapjas mamutok, és később több más kihalt faj is visszatérhet
Az őssejtkutatás új eredményei alapján a szakemberek bíznak abban, hogy akár a dodót vagy a tasmán tigriseket is sikerülhet újra életre kelteni.

Link másolása

Hamarosan feltámaszthatják a gyapjas mamutokat - állítja egy amerikai startup, amely a közelmúltban komoly eredményeket ért el az átprogramozott elefánt-őssejtek létrehozásában. A Business Insider cikke idézi Ben Lamm-et, a Colossal Biosciences társalapítóját és vezérigazgatóját, aki szerint az új eredmény számos kutatási terület előtt nyithat utat. Bíznak benne, hogy ennek segítségével több kihalt fajt is újra visszahozhatnak. Úgy vélik, hogy ezzel segitenek a kipusztulás szélén álló fajoknak és kedveznek a biológiai sokféleségnek is.

Terveik között szerepel a dodók és a tasmán tigriseket feltámasztása is. „Minden egyes lépés közelebb visz minket hosszú távú céljainkhoz, hogy visszahozzuk ezeket az ikonikus fajokat” – mondta Lamm.

A cég szerint 2028-ra mesterséges megtermékenyítés segítségével létrehozhatnak majd egy mamutszerű, génszerkesztett élőlényt.

Az őssejtekkel kísérleteznek, mert azok szinte bármilyen sejttípussá képesek átalakulni. Mára pedig már azt is tudják, hogyan lehet visszaalakítani ezeket. Az újfakta "keverék" komoly biológiai áttörés, és több fajnál, például az emeberknél is hatékony. De eddig az elefántoknál nem működött. Most azonban ez is sikerült, és ennek segítségével próbálják kideríteni, hogyan lehet mamutot is létrehozni.

„Leginkább azt várjuk, hogy az általunk kifejlesztett sejteket arra használjuk, hogy elefánt ivarsejteket növesszünk edényben” – mondta Evan Appleton, a csapat vezetője, aki bízik benne, hogy ezzel megnyílna az út a mesterséges megtermékenyítés előtt.

Forrás: 24.hu.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Élet a Földön túl? A NASA 5 milliárd dolláros űrszondája jó eséllyel lelhet idegen életre a Naprendszerünkben
A kutatók szerint az Europa Clipper-program űrszondájával akár a teljes galaxisunkat felfedezhetjük, és választ kaphatunk az örök nagy kérdésre is.

Link másolása

A NASA (a Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal) 5 milliárd dolláros – 1,8 billió forintos – szondája élet után kutat az űrben.

A NASA nem titkolt célja az, hogy újjáélessze a 20. században kitűzött terveit.

Az elhatározás tehát nem újkeletű: élő idegenek felkutatása a világűrben, amelynek korábbi célkitűzéseit az 1950-es évek végétől végigkövethetünk - írja a Ladbible.com

Az űrhajózási szervezet alkotta talán a legmaradandóbb élményt az emberiség történetében, amit az űrkutatással kapcsolatban ismerünk: először küldött embert a Holdra, amit különféle konteókban úgy olvashatunk napjainkban is, hogy megrendezett volt, és hogy ne menjünk ezzel messzire ezt gondolja Schobert Norbert fitneszguru is.

A NASA tervei között szerepel, hogy a Holdra szállást követően embert küldjenek a Marsra, majd a Jupiterre és annak holdjaira is, kiemelt pozícióba helyezve az Európa nevű holdat.

A kutatók szerint a legjobb lehetőség az Europa Clipper-program űrszondája lehet, amellyel akár a teljes galaxisunkat felfedezhetjük. Hiszen a NASA örök kérdése az: vajon tényleg egyedül vagyunk a világűrben? Az űrszonda pedig, úgy néz ki, kielégítő válaszokat fog adni erre a kérdésre.

A szonda vélhetően 2030-ra érkezik meg a Jupiter és az Európa pályájára, ahol elkezdi felmérni a bolygókat. A tudósok bíznak benne, hogy a fejlődő technika segítségével az emberiség észlelni fog olyasféle életformákat, amelyek hozzánk hasonlatosak.

Az űrszondát ez év októberében lövik ki floridai Kennedy Űrközpontból.


Link másolása
KÖVESS MINKET: