TUDOMÁNY

Magyar gyógyszerkísérlet veszi fel a harcot a koronavírussal a világűrben

Interjúalanyaink szerint az űrkémia a jövő egyik vezető tudománya és iparága lehet, amiben a magyar kutatóknak meghatározó szerepük van.

Sándor Zsuzsa - szmo.hu
2020. december 14.

December 6-án újból indult Elon Musk SpaceX Dragon szállító űrhajója a Nemzetközi Űrállomásra. Az űrhajó egyebek mellett olyan gyógyszerkísérleti hatóanyagokat szállított, amelynek fontos szerepük lehet a koronavírus-járvány elleni küzdelemben.

Ezeket a gyógyszerkísérleteket – magyar tudósok fejlesztései alapján – a világon először végzik el a világűrben.

Dr. Szente Lajos vegyészprofesszor, a CycloLab Kft. társalapítója, valamint Dr. Mezőhegyi Gergő, az InnoStudio Zrt. űrkémiai stúdiójának vezetője arról is beszélt, hogy az űrkémia a jövő egyik vezető tudománya és iparága lehet, és ebben a magyar kutatóknak meghatározó szerepük van.

- A koronavírus ellen már korábban kifejlesztettek Amerikában egy remdesivir nevű hatóanyagot. Dr. Merkely Béla, a SOTE rektora nemrég publikált erről egy cikket a világ első számú orvosi szaklapjában, a The New England Journal of Medicine-ben. Ebben a rektor leírta, hogy a több országban végzett klinikai vizsgálatok igazolták: azok a koronavírusos betegek, akik ezt a hatóanyagot kapták, rövidebb idő alatt gyógyultak meg, és körükben alacsonyabb volt a halálozási arány is. Ehhez kapcsolódik az önök által végzett hazai gyógyszerkutatás is, amely a világon egyedülálló. Mi ennek a lényege?

- Szente Lajos: Hadd pontosítsak: az amerikai Gilead gyógyszeripari vállalat eredetileg Ebola-vírus, illetve a Hepatitis C ellen fejlesztette ki a remdesivir nevű antivirális készítményt. Ám azt tapasztalták, hogy az ebola-járványban ez a szer mégsem teljesít jól, így a gyógyszer „polcra került”. Amikor kitört a koronavírus járvány, kiderült, hogy ugyanez a remdesivir a Covid-19 ellen viszont hatékony. A hatóanyagról tudni kell, hogy nagyon nehezen oldódik vízben. Ahhoz tehát, hogy a remdesivirből hatékony infúziós készítményt lehessen fejleszteni, olyan segédanyagra is szükség van, amely ezt vízben oldhatóvá teszi, és eljuttatja a sejtekig. Erre egy szénhidrát származék - a szulfobutiléter-béta-ciklodextrin - SBECD nevű segédanyag alkalmas, amelyet cégünk, a CycloLab Kft. Dexolve™ néven már régóta gyárt.

Szente Lajos

- Hogyan talált rá a tengeren túli gyógyszergyár a magyar partnerre?

- SZL: Az SBECD segédanyagunkat tartalmazó készítményünk már az amerikai gyógyszerpiacon is ismert volt. A Gilead először ottani gyártót kért fel a segédanyag előállítására, csakhogy a világjárvány kitörésekor hirtelen akkora lett erre az igény, hogy nem tudtak belőle eleget előállítani. Körbenéztek, ki foglakozik még ilyen, intravénásan beadható segédanyag gyártásával, és így találtak meg minket. A járványhelyzet számunkra is óriási kihívást jelent, hiszen előtte ebből a szerből évi néhány tonnát gyártottunk, most ennek a sokszorosát. Van azonban egy különös tulajdonsága a remdesivir–SBECD kombinációnak. Ahhoz, hogy a megfelelő vízoldékonyságát elérjük, 3 százalék hatóanyaghoz 97 százalék segédanyag szükséges, ugyanis a hatóanyag csak így tud gyorsan oldódni és infúziós oldatban a hatását kifejteni. Önmagában ez az összetétel tökéletesen optimalizált, csakhogy ez a 97 százalékban hozzáadott segédanyag egy ionos vegyület nátrium só formája. Ha a beteg intravénásan nagy mennyiségben kapja ezt, akkor a kezelés megterheli a vesét, ezért veseelégtelenségben szenvedőknél nem adható. Ha viszont sikerülne olyan gyógyszerkombinációt előállítani, amelyben megnövelhetjük a hatóanyag hányadot, és csökkentjük a segédanyag mennyiségét, a szer még vesebetegeknél is alkalmazható lenne.

- Hogyan kapcsolódik ebbe a projektbe a magyar űripar? Úgy tudom, a gyógyszermintákat további kísérletekre eljuttatták a Nemzetközi Űrállomásra.

- Mezőhegyi Gergő: A mi cégünk, az InnoStudio elsősorban űrkémiával és nanotechnológiával foglalkozik, így olyan gyógyszerek és növényvédőszerek fejlesztési problémáival is, amelyeket csak a világűrben lehet megoldani. A járvány kezdete óta gondolkodunk azon, miként lehetne az ötleteinket hasznosítani a Covid-járvány elleni küzdelemben. Ezért is hoztuk létre nyáron a Covid-19 űr-és gyógyszeripari konzorciumot, amelyben több, nagy presztízsű nemzetközi partner is részt vesz. Megkerestük Szente Lajos professzorékat is abból a célból, hogy próbáljuk meg az űrkémia eredményeit és lehetőségeit alkalmazni a remdesivirhez kapcsolódó gyógyszerkutatásban is. A gyógyszerfejlesztések alapjául szolgáló kémiai reakciók ugyanis másként működnek mikrogravitációs közegben, így a világűrben, ahol a folyamatokat és vizsgálati eredményeket nem torzítják el a gravitációs hatások. Abban bízunk, hogy mikrogravitációs körülmények között nagyobb hatóanyag tartalmú remdesivir–SBECD kombinációt tudunk előállítani, amely a vesebetegek gyógyítására is alkalmas lesz. Ez nagy segítséget jelentene a covid-fertőzöttek gyógyításában.

Mezőhegyi Gergő

- Az űrkísérlet azonban jelentősen megnövelheti a gyógyszerkutatás és a majdani új gyógyszer árát is. Luxustermék lesz kiváltságosoknak?

- MG: Szó sincs róla. Az űrben végzett kutatások, ipari és kereskedelmi tevékenységek az elmúlt években az egyre több belépő piaci szereplővel egyre olcsóbbá váltak. A gyógyszerkísérletek befektetési szempontból is megtérülnek, mivel az űrben előállított készítmények a földiekhez képest jóval hatékonyabbak lehetnek. Nemzetközi partnereink is jelentős üzleti potenciált látnak a remdesivir–SBECD űrkémiai fejlesztésében, az űrbeli gyógyszergyártásban. A remdesivirt szükség esetén idehaza TB költségére minden covidos beteg megkapja. Remélhetőleg így lesz ez a most kifejlesztés alatt álló új remdesivir-kombinációval is – a megfelelő engedélyek megszerzése után.

- SZE: Az, hogy ezt az új gyógyszerkombinációt miként fejlesszük a Nemzetközi Űrbázison, abszolút magyar kezdeményezés, ebben világelsők vagyunk. A kísérletek eredményeire persze nincs garancia, azonban ha nem próbálkozunk, soha nem ismerhetjük meg a lehetőségeinket. A kísérlet ráadásul nemcsak a Covid-19 gyógyításában hozhat jelentős eredményeket, de a jövő új vírusjárványainak kezelésében is fontos szerepet kaphat.

- Közben elkezdődött Nagy-Britanniában a Covid-19 elleni oltószerek beadása. A vakcinák tömeges gyártása nem teszi fölöslegessé a Nemzetközi Űrbázison folytatott magyar gyógyszerkutatásokat?

- MG: Egyáltalán nem. A vakcina a megelőzésben jó, és egy bizonyos időre ad védettséget, ráadásul évekig tarthat a kockázatokat kiküszöbölő tesztelési fázis és a tömeges előállítás. December 6-án indult el az űrhajószállítmány a gyógyszermintáinkkal a Nemzetközi Űrállomásra és december 8-án meg is érkezett. Amennyiben a kísérleteink sikeresek lesznek, jövő év végéig kifejleszthetünk egy új és a jelenleginél hatékonyabb koronavírus elleni gyógyszert. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem vakcina. Ugyanakkor jelenleg a leghatásosabb gyógyszerkombináció, amelyet már Amerikában és Európában is Veklury™ néven forgalmaznak.

Tovább

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

63 éves Quentin Tarantino: mindenki a 10. filmjét várja, de ő inkább egy új útra lépett

A neves rendező a londoni West Endre készülő első színdarabján dolgozik. Azt reméli, hogy sikere lesz és akkor turnéra is indulna vele.

KÉK HÍREK

Komoly viharkárok: lecsapott a Deborah-ciklon Nyugat-Magyarországra, pusztítást hagyott maga után

Letarolta a ciklon a Nyugatot: ezrek maradtak áram nélkül, leálltak a balatoni vonatok, sok helyen nincs fűtés, és rengeteg helyen hívták a tűzoltókat segítségért.

KÖZÖSSÉG

„Tisztelt rendőrség!” – Kiskapu alatt csúsztatta be segélykérő levelét a magányos néni

Lökösházán egy 86 éves asszony a rendőrséghez juttatta el segítségkérő levelét a határrendészet egykori épületének bejáratánál. A küldeményt megtaláló elmondta, hogy a levél mellett egy könyv is volt, és az egészet be is csomagolta a néni.

Címlapról ajánljuk

TUDOMÁNY

Hirtelen 10 fokot zuhan a hőmérséklet – a NASA szerint a közelgő napfogyatkozás félelmetes és lenyűgöző élmény lesz

Két különleges eseményre is készülhetünk, az első idén nyáron lesz, majd 2027-ben az évszázad egyik legsötétebb napfogyatkozása lesz látható. Aki a legjobb helyről szeretné látni, annak érdemes időben elkezdeni a szervezést.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. március 23.

Az asztroturizmus, vagyis az égbolt csodáinak megfigyelésére épülő utazás egyre népszerűbb, és a következő években két különleges napfogyatkozás is vár az érdeklődőkre.

Az első 2026. augusztus 12-én lesz,

amelynek különlegessége, hogy Izlandról is megfigyelhető lesz – írta a Blikk.

A valódi csúcspont azonban

2027. augusztus 2-án következik, amikor sokak szerint az évszázad egyik legsötétebb napfogyatkozása lesz látható. A teljes fázis 6 perc 23 másodpercig tart majd, ami rekordközeli időtartam.

Összehasonlításképpen a 2024-es észak-amerikai esemény 4 perc 28 másodpercig volt élvezhető, míg az 1999-ben Magyarországról is látható teljes napfogyatkozás 2 perc 23 másodpercig tartott. A rendkívül hosszú időtartam a Hold és a Nap különleges pályájának köszönhető, ami egy ritka együttállást eredményez.

Dr. Kelly Korreck, a NASA napfogyatkozási programjának kutatója szerint

a Föld az egyetlen ismert bolygó, ahol ilyen típusú napfogyatkozás előfordulhat.

„A Hold mérete és távolsága tökéletes ahhoz, hogy a Napot teljesen eltakarja, de mégis láthatóvá tegye annak külső rétegeit, például a napkoronát” – magyarázta a tudós. Ez az égi tünemény a tudósokat is lázban tartja, mivel a napkorona vizsgálatára csak ilyen alkalmakkor nyílik lehetőség.

A 2027-es napfogyatkozás több nagyvárost is érint, köztük Cádizt és Malagát Spanyolországban, Tangert Marokkóban, valamint Dzsidda és Mekka városait Szaúd-Arábiában. A legjobb helyszínnek mégis Egyiptom ígérkezik, különösen Luxor városa, ahonnan a leghosszabb ideig lehet majd látni a jelenséget. Dr. Korreck szerint a napfogyatkozást élőben végignézni semmihez sem fogható élmény. „A képek gyönyörűek, de nem adják vissza a teljes fizikai élményt” – mondta.

A jelenség során a hőmérséklet drámaian, akár 10 fokkal is csökkenhet. A hirtelen sötétség szokatlan érzéseket válthat ki, de a látvány mindenkit lenyűgöz.

Tiszta égbolt esetén a napkorona finom szerkezetei mellett még csillagokat és bolygókat is meg lehet pillantani. „Ez az élmény egyszerre félelmetes és lenyűgöző. Akárhányszor is látjuk, mindig újra és újra át akarjuk élni” – tette hozzá a kutató.

A napfogyatkozás megfigyelésekor a szem védelme kiemelten fontos. A teljes fázis rövid időtartamát kivéve speciális, az ISO 12312-2 szabványnak megfelelő szemüvegre van szükség. Ezek a szemüvegek több ezerszer sötétebbek, mint a hagyományos napszemüvegek. Alternatív megoldásként lyukprojektort is lehet használni, amelynek elkészítéséhez a NASA honlapján található útmutató.

A napfogyatkozások időtartamának elméleti maximuma 7 perc 32 másodperc. A NASA számításai szerint a leghosszabb ismert napfogyatkozás a civilizált emberiség korszakában 7 perc 28 másodperces volt, amelyet Kr. e. 743. június 15-én lehetett észlelni. A jövőben 2168-ban és 2186-ban is várható 7 perc 26 másodpercet meghaladó esemény. Mivel a 2027-es napfogyatkozás várhatóan milliókat vonz majd a legjobb megfigyelési pontokra, érdemes már most elkezdeni a tervezést, mert a legjobb helyek gyorsan betelhetnek.

Kapcsolódó

A klímaváltozás belenyúl a Föld forgásába: 3,6 millió éve nem látott mértékben lassul a bolygó

Egy tanulmány szerint a sarki jég olvadása miatt a tömeg az Egyenlítő felé rendeződik. A változás már most befolyásolja a műholdas navigációt és a világidő korrekcióját.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Beton.Hofi is fellép Puzsérék Hősök terei koncertjén két nappal a választás előtt

A Beton.Hofi is felkerült a Polgári Ellenállás Hősök terén tartandó Rendszerbontó Nagykoncertjének programjára. A szervezők demonstrációnak szánják az eseményt, egy-egy rendszerkritikus dallal és közösségi gyűjtéssel.

KÉK HÍREK

Győrben fogta el az FBI és a magyar rendőrség az USA-ban gyermekpornográfia miatt körözött férfit

A magyar nyomozók és az FBI-ügynökök közösen kapták el Győrben azt a 48 éves férfit, akit az Egyesült Államokban keresett a rendőrség.

KULT

Szergya Radnóti-versekkel folytatja: jön a „Két karodban” és egy különleges jótékonysági koncert

A lírai hangulatú versmegzenésítést a költészet napja alkalmából élőben is előadják majd, a koncert teljes bevételét a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége kapja.

TUDOMÁNY

Áttörés a részecskefizikában: a CERN egy sosem látott, szupernehéz protont talált

A genfi Nagy Hadronütköztető felfedezése a kvantum-színdinamika elméletének eddigi legpontosabb tesztjét teszi lehetővé.

Fehér Adél, Fotó: Cern - szmo.hu
2026. március 18.

A Genf mellett működő Nagy Hadronütköztető kutatói egy franciaországi tudományos konferencián, a Rencontres de Moriond eseményen jelentették be az áttörést. A tudósok a detektorok friss, átfogó fejlesztése után bukkantak rá a Xi-cc+ nevű barionra, amely a kvantumvilág legfinomabb, legbonyolultabb szabályait is próbára teszi. A felfedezés horderejét jól mutatja, hogy a részecskefizikában az öt szigmás statisztikai bizonyosság már megkérdőjelezhetetlen tényt jelent, a mostani eredmény pedig jócskán meghaladja a hét szigmás küszöböt is. Körülbelül kilencszáztizenöt rögzített esemény bizonyítja, hogy a kvantum-színdinamika tankönyveiben új fejezet nyílik.

A most azonosított barion lényegében a hétköznapi proton egyfajta nehézsúlyú rokona.

Míg a protont két könnyű „up” és egy „down” kvark építi fel, addig a Xi-cc+ esetében a két „up” kvark helyét két jóval nehezebb „charm” kvark veszi át, a harmadik alkotóelem pedig egy „down” kvark marad. A charm kvarkok jelentős többlettömege miatt ez az új részecske közel négyszer nehezebb a protonnál, ami egyben a rendkívül rövid élettartamát is megmagyarázza. „Ez az első új részecske, amelyet az LHCb-upgrade óta azonosítottunk, és mindössze a második eset, hogy két nehéz kvarkot tartalmazó bariont figyelünk meg” – hangsúlyozta Vincenzo Vagnoni, az LHCb-kísérlet szóvivője.

A mostani eredmény előzménye a 2017-ben azonosított Xi-cc++, amely a most megtalált részecske legközelebbi rokona, úgynevezett izospin-partnere. A két barion kvarkösszetétele csak egyetlen elemben tér el, ám

az elméleti modellek szerint ez a kis különbség drámai következményekkel jár.

A fizikusok azt jósolták, hogy a Xi-cc+ élettartama a kvantummechanikai hatások, például a Pauli-interferencia miatt akár hatszor rövidebb is lehet a 2017-ben megfigyelt testvérénél, ezért a detektálása sokkal nagyobb kihívást jelentett.

Ez a rendkívül rövid életidő volt az oka, hogy a részecske eddig rejtve maradt a kutatók elől.

A siker kulcsa az LHCb detektor 2023-ban befejezett, átfogó modernizációja volt. A korábbi, kétszintű, hardveres előszűrést egy teljesen szoftveralapú adatgyűjtő rendszer váltotta fel, amely másodpercenként negyvenmilliós kiolvasási rátával működik. Ez lehetővé teszi, hogy a kísérlet a proton-proton ütközések összes adatát rögzítse, és a bonyolult, hadronokká széteső részecskék nyomait sokkal nagyobb hatékonysággal válassza ki, mint korábban.

A kutatók a Xi-cc+ nyomára a bomlástermékeinek aprólékos visszafejtésével bukkantak rá a 13,6 teraelektronvolt energiájú ütközésekből származó adatokban. Az elemzés során gépi tanulási algoritmusokat is bevetettek, hogy a hatalmas adatmennyiségből kiszűrjék a valódi jeleket a háttérzajból. A felfedezés egy két évtizedes bizonytalanságot is lezár. A SELEX nevű kísérlet kutatói 2002-ben már bejelentették a Xi-cc+ észlelését, de egy jóval alacsonyabb tömeggel, amit a későbbi kísérletek soha nem tudtak megerősíteni.

A mostani, rendkívül erős jel egyértelműen bizonyítja a részecske létezését, méghozzá pontosan ott, ahol az elméleti modellek és a 2017-es rokonlelet alapján várták.

A kettős nehézkvarkot tartalmazó barionok egyedülálló „kozmikus laboratóriumként” szolgálnak a kvarkokat összetartó erős kölcsönhatás, a kvantum-színdinamika tesztelésére. Ezek a rendszerek segítenek megérteni az egzotikusabb, négy vagy öt kvarkból álló részecskék, a tetra- és pentakvarkok viselkedését is. „Ez a nagy eredmény remek példa arra, hogyan vezetnek az LHCb-fejlesztések közvetlenül új felfedezésekhez” – mondta Mark Thomson, a CERN főigazgatója. A kutatók következő lépésként a részecske pontos élettartamát és egyéb tulajdonságait mérik majd meg, miközben már a család egy még ritkább tagja, a két charm és egy strange kvarkból álló Ωcc+ után kutatnak.

Via LHCb Outreach

Kapcsolódó

Szenzáció készül? Bécsi kutatók jöhettek rá a fizika egyik legnagyobb rejtélyének megoldására

A Bécsi Műszaki Egyetem csapata újragondolta Einstein egyik alapötletét. Ezzel egy lépéssel közelebb kerültek a kvantumelmélet és a gravitáció régóta várt egyesítéséhez.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„A legjobb kezekben vagyok” – mondta a fogorvosnál, de sosem ébredt fel az altatásból egy debreceni apa

Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetéssel vádolnak egy debreceni orvost, miután betege elhunyt egy rutinbeavatkozás során. A csütörtöki bírósági tárgyaláson a feleség azt mondta, hogy a magánklinikán bocsánatot sem kértek tőle.

KÉK HÍREK

Disznóölő pisztollyal lőtte fejbe alvó, kétéves kisfiát, majd másik fiára kente volna a gyilkosságot

A bíróság nem hitt a vádlottnak és tényleges életfogytiglanra ítélte. Az ügyész szerint férfi bosszúból ölte meg a gyereket, mert az anya elhagyta.

KÉK HÍREK

Meggyilkolta a feleségét, majd levágta az ujját, hogy belépjen a netbankjába

A férfi 800 ezer forintot zsákmányolt, majd hónapokig bujkált a rendőrök elől. Végül a szlovák kommandósok fogták el Pozsonyban.

TUDOMÁNY

Összekent tükrök, karcolások a fényezésen: nem vandálok támadják az autódat, hanem egy tragikus félreértés áldozatai

A tavasz hormonális változásokat indítanak be a madarakban, ami felerősíti a területvédő agressziót. Magyarországon főként barázdabillegetők és gerlék támadják az autókat.

Fehér Adél, Fotó: Freepik.com - szmo.hu
2026. március 17.

Ha reggel a parkoló autódhoz érve karcolásokat találtál a visszapillantó tükrön vagy az üvegen, valószínűleg dühös lettél a képzelt vandálokra.

A valóság azonban sokkal meglepőbb, és egyben drámaibb is: a tettes egy madár, amely éppen a saját tükörképével vív élethalálharcot.

A jelenség minden tavasszal menetrendszerűen visszatér, és miközben az autótulajdonosoknak komoly bosszúságot, esetenként anyagi kárt okoz, a szárnyas támadók számára egyenesen végkimerüléssel fenyegető csapda.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület részletes magyarázata szerint a madarak a költési időszak kezdetén, a hosszabbodó nappalok hatására komoly hormonális változásokon mennek keresztül. Izgalomba kerülnek, és a hímek – bár bizonyos fajoknál a tojók is – keményen védelmezni kezdik a kiválasztott territóriumukat.

Amikor egy ilyen felajzott állapotban lévő állat meglátja magát egy autó sötét metálfényezésében, az ablaküvegben vagy a visszapillantó tükörben, nem a saját képmását ismeri fel.

Egy betolakodó riválist lát, akit azonnal el kell űznie a fészek közeléből.

A természetben az éles, stabil és folyamatos tükröződés rendkívül ritka. Egy pocsolya vagy egy tó víztükre hullámzik, megtörik a fényt, és a kép hamar eltűnik. Az ember által létrehozott környezet azonban tele van tökéletes tükrökkel.

„Nem alkalmazkodtak az üveg ember alkotta találmányához, így meglátják a tükörképüket, és harcolni kezdenek vele” – mondta az Audubon magazinban egy amerikai szakértő.

Mivel a tükörkép sosem menekül el, sosem adja meg magát, és mindig pontosan ugyanolyan agresszívan támad vissza, a madár képtelen lezárni a küzdelmet.

Magyarországon a leglátványosabb harcot a barázdabillegetők vívják. Ez a faj előszeretettel énekli körbe a területét, és a parkoló autók kiváló, magaslati megfigyelőpontként szolgálnak számukra. Innen pillantják meg a tükörben a vélt ellenséget. A balkáni gerlék és más, emberközelben élő fajok szintén gyakran esnek ebbe a csapdába. Máshol a vörösbegyek és a verébfélék a leggyakoribb áldozatai a saját tükörképüknek.

A harc így napokon keresztül, sőt, akár hetekig is elhúzódhat. A madár mániákusan kopogtatja az üveget, csipkedi a tükröt, és közben folyamatosan ürít a járműre, ahogy a tükör körül fel-alá futkos.

Egy hazai példa szerint Sásdon egy fehér gólya napokig verte ugyanannak az épületnek az ablakait a saját tükörképe miatt.

Külföldön is rengeteg autótulajdonos számol be hasonló esetekről. „Egész nyáron néztem, ahogy a pulykák szétverték a szomszéd BMW-jét” – fakadt ki a Redditen egy szemtanú.

Ez a szélmalomharc rengeteg energiát emészt fel. A madár a folyamatos támadás miatt kevesebb időt tölt táplálkozással, elhanyagolja a fiókák etetését, és a végkimerülés szélére sodródik. A nagyobb testű fajok ráadásul komoly fizikai sérüléseket szenvedhetnek, és akár be is törhetik az üveget. Fontos azonban tisztázni, hogy ez a lassú, ismétlődő támadás nem azonos azzal a jelenséggel, amikor a madarak nagy sebességgel, végzetes erővel csapódnak neki az ablakoknak.

Az utóbbi egy navigációs tévedés, ami azonnali halált okozhat, míg itt egy elhúzódó, területi vitáról van szó.

A megoldás pofonegyszerű, és nem igényel drága beruházást. A legfontosabb lépés a tükröződés megszüntetése a forrásnál, méghozzá az épületek és a járművek külső oldalán. Ha az autódat pécézte ki egy szárnyas, parkolás után azonnal hajtsd be a visszapillantó tükröket. Ha fix tükröd van, húzz rá egy egyszerű papírzacskót vagy egy rongyot. A szakemberek külön kiemelik, hogy a papír sokkal jobb választás a műanyagnál, mert az utóbbi a melegben megmarhatja a drága lakkréteget.

Épületek esetében a külső szúnyogháló felszerelése a legtökéletesebb fegyver: egyszerre veszi el az üveg tükröződését, és védi meg a madarat a halálos becsapódástól.

Ha nincs szúnyogháló, ideiglenesen a külső üvegfelületre ragasztott karton, matt fólia vagy akár szappannal húzott csíkok is segíthetnek.

Via MME

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Meglepetés várt hátul a NAV-ra: Kisbusznyi dohányt próbált átcsempészni a határon egy szerb férfi

Az adózatlan dohánnyal 37 millió forint kárt okozott az államnak. A bűncselekményt beismerő elkövetőt a bíróság jogerősen felfüggesztett börtönre ítélte.

KÖZÖSSÉG

Képgaléria: Két nap alatt közel hét tonna hulladéktól tisztították Tisza-tavat

Azt is vizsgálták, hogy a szemét honnan származik, kiderült, hogy 81 százaléka külföldről, 40-40 százalékban Ukrajnából és Romániából, 1 százalékban pedig Szlovákiából úszott a Tisza-tóra.

KÉK HÍREK

Perújítást rendelt el a bíróság a feleségét feldaraboló darnózseli hentes ügyében

A Győri Ítélőtábla elrendelte a perújítási nyomozást a férfi ügyében, akit felesége 2014-es meggyilkolásáért ítéltek el. A védelem kérésére új, szövettani vizsgálatokat végeznek a 32 talált maradványon.

TUDOMÁNY

Belehajtott a tornádóba, és túlélte – egy kutató elképesztő története a vihar gyomrából

A szél szilárd tárgyként csapódott az autójának, a sötétségben pedig még a kamerája sem működött. Egyetlen kétségbeesett manőver mentette meg az életét.

DM Petra, kép: Willgard Krause - Pixabay - szmo.hu
2026. március 25.

„Láttam egy szörny közepét” – mondta Perry Samson, a Michigani Egyetem légkörkutatója, aki egyike azon keveseknek a Földön, aki autóval belehajtott egy tornádóba és túlélte, hogy elmesélje a történetét.

A tudós egyetemi hallgatókkal tanulmányozta a kansasi szupercellás zivatarokat, amikor egy hirtelen kialakuló tornádó egyenesen a csapata felé fordult.

Míg a diákok más járművekkel el tudtak menekülni, az ő autóját pillanatok alatt elnyelte a repülő törmelék olyan sűrű felhője, hogy még a motorháztetőt sem látta.

„Ahogy fogytak a lehetőségeim, kétségbeesett manőverbe kezdtem: közvetlenül a szélnek fordítottam az autót, abban bízva, hogy a jármű aerodinamikája a földhöz szögez, ahelyett hogy játékszerként felborítana” – emlékezett vissza a kutató.

Az örvény belsejében a fülét szinte szétfeszítette a gyors nyomásváltozás, a szél pedig úgy csapódott a karosszériának, mintha szilárd tárgy lenne. A közelben mért 241 km/órás széllökéseknél a tornádó magjában valószínűleg még jóval erősebb szél tombolt.

A filmekkel ellentétben a tornádó belseje nem egy tiszta „szem”, hanem egy sötét, barnás-fekete törmelékgolyó, amelyben annyira sötét volt, hogy a kamerája képtelen volt bármit is rögzíteni. A tankönyvi tanács szerint ilyenkor árokba kell feküdni, de a szél ereje ezt lehetetlenné tette.

„De a szél olyan erős volt, hogy ki sem tudtam nyitni az autóajtót. Csak lekuporodtam, és imádkoztam” – mondta Samson.

Amikor a vihar elvonult, Perry Samson bérautója sárba ragadva állt, antennája derékba hajlott, és a karosszéria minden résébe szalmaszálak fúródtak.

A tornádók kialakulásához több légköri összetevő erőszakos együttállása szükséges: a talaj közelében lévő meleg, párás levegő, amely felett szárazabb légréteg helyezkedik el.

Ezt a feszültséget egy stabil légréteg, egyfajta „sapka” tartja kordában, amíg a feláramlás át nem töri. Ezt a folyamatot segíti a szélnyírás, vagyis a különböző magasságokban eltérő irányból és sebességgel fúvó szél, amely vízszintes forgásba hozza a levegőt, ez pedig a feláramlással együtt függőleges tengelyűvé válik, létrehozva a mezociklont.

A kutatók nem a veszélyt keresik, amikor viharokat üldöznek.

Céljuk, hogy megmérjék azokat a kis méretű folyamatokat, amelyek a tornádók kialakulásáért felelősek, és a talaj közelében, percek alatt zajlanak le.

Ezeket a jelenségeket a radarok, műholdak és a hagyományos időjárás-állomások gyakran nem észlelik, ezért a helyszíni mérések kulcsfontosságúak a pontosabb előrejelzésekhez.

Via ScienceAlert