hirdetés

TUDOMÁNY

Lenyűgöző felvételt készítettek kutatók a világ egyik legnagyobb medúzájáról

Karjai sálszerűen tekeregnek az állat körül, és azokkal hálózza be zsákmányát, mikor táplálkozik.

Link másolása

hirdetés

Lenyűgöző felvételt készítettek a Monterey Bay-i Akvárium Kutatóintézetének tengerbiológusai egy ritka medúzafajról, írja a LiveScience.

A Stygiomedusa gigantea-t, magyarul az óriás fantommedúza egy példányát először 1899-ben gyűjtötték be, azóta mindössze száz alkalommal találkoztak a kutatók a medúzafajjal. Az állat a bolygó legnagyobb medúzái közé tartozik, a sarkvidék kivételével a világ összes óceánjának mélyén megtalálható.

Az óriás fantommedúza szalmakalap alakú ernyője több mint 1 méter széles is lehet, négy hosszú karja pedig akár a tíz métert is elérheti. Karjai sálszerűen tekeregnek az állat körül, és azokkal hálózza be zsákmányát, mikor táplálkozik.

A medúzák a mélytengerek leggyakoribb élőlényei közé tartoznak, mert testük jól bírja a nagy nyomást. Ennek ellenére még rengeteg dolgot nem tudunk velük kapcsolatban. Korábban például azt feltételezték a kutatók, hogy a medúzák nem annyira jelentősek a mélytengeri ökológiában, a Monterey Bay-i Akvárium Kutatóintézetének 2017-es tanulmánya ugyanakkor rámutatott, hogy a mélytengeri tápláléklánc legfontosabb ragadozói között lehetnek.

Videó: Az óriás fantommedúza



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY
Jön a deltakron? – Felfedezték az omikron és a delta egyesüléséből származó vírusvariánst
Később derül ki, hogy fertőzőbb-e ez a törzs, és hogy domináns lesz-e az eredeti delta és omikron variánsokkal szemben.

Link másolása

hirdetés

Egy ciprusi kutató új koronavírus-törzset fedezett fel, amely egyesíti a delta és az omikron variánst – írta a Bloomberg nyomán a CNBC.

A „deltakron”-nak nevezte el az új változatot Leondios Kostrikis, a Ciprusi Egyetem biológus professzora.

Eddig 25 esetet tudott azonosítani, így semmit nem lehet róla mondani, sokkal több eset kell ahhoz, hogy érdemben meg tudjanak róla állapítani olyasmit például, mint a fertőzőképesség.

"Később derül ki, hogy fertőzőbb-e ez a törzs, és hogy domináns lesz-e az eredeti delta és omikron variánsokkal szemben"

– mondta Kostrikis. Szerinte egyébként az omikron fertőzőbb és ezáltal elterjedtebb lesz a deltakronnál.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
Magyarországot is elérte a tongai vulkánkitörés lökéshulláma
A 17 ezer kilométerre történt hatalmas erejű robbanás 1-1,5 hPa légnyomásingadozást okozott a mérőállomások szerint.

Link másolása

hirdetés

Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy hatalmas szökőárt okozott Tongán a Hunga Tonga Hunga Ha’apai vulkán kitörése. A kitörés erejére jellemző, hogy a víz alatti vulkánból 20 kilométer magasra csapott fel a feltörő gáz, füst és hamu.

A kitörés erős lökéshullámot indított útjára, melynek ereje ablakokat tört be a környező szigeteken. A hangrobbanást Új-Zélandon, sőt hét órával a kitörést követően, a több mint 9000 kilométerre fekvő Alaszkában is hallani lehetett – írja az Időkép. A nyomáshullám azóta az egész bolygón végigfutott, melyet a meteorológiai állomások légnyomásérzékelő szenzorai mindenhol észleltek.

Tongai vulkánkitörés

A kitörés után pedig hazánkat is elérte a több mint 17 ezer kilométerre történt esemény hatása.

A hármashatárhegyi légnyomásmérőn szombat este 8 és 9 között egy gyors, 1-1,5 hPa-os légnyomásnövekedést és süllyedést, majd ezt követően további, kisebb nyomásingadozásokat lehetett megfigyelni.

Éjjel 2 óra után érkezett a második nyomáshullám, ami egy átmeneti 1 hPa-os csökkenésként jelent meg a grafikonokon.

hirdetés
Kép: hármashatárhegyi légnyomásmérő grafikonja

A Hunga Tonga-Hunga Ha'apai több évnyi szünet után, 2021. december 20-án tört ki. A szombati kitörés azonban még nagyobb volt, hétszer erősebb, mint a december 20-i. Cunamiriadót rendeltek el többfelé a csendes-óceáni partvidéken. A szökőár elárasztotta Tonga partjait, elérte Kaliforniát és Alaszkát is. Szerencsére a hullámok mérete a legtöbb helyen 1 métert alatt maradt, így nem okozott nagy pusztítást.

Az országról

Tonga három, vulkáni eredetű szigetből álló állam a Csendes-óceán polinéziai térségében. Területe 748 négyzetkilométer, lakosainak száma megközelítőleg 108 ezer fő. Gazdaságának alapja elsősorban az egzotikus élelmiszernövények (banán, vanília, kókuszdió, kávécserje, manióka, taró) termelése, és a halászat. Az ország sokak körében leginkább népviseletéről és lakói egy részének jellegzetes testfestéséről ismert. Fővárosa a 23 ezer fős Nuku'alofa.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A retinánk árulhatja el a valódi biológiai korunkat, és azt is, mekkora a kockázat a halálunkra
Egy kutatás szerint a retinánk többet árul el a testünk életkoráról, mint bármely más testrész.
Fotó: coyot/Pixabay - szmo.hu
2022. január 19.


Link másolása

hirdetés

A szem a lélek tükre a költők szerint, de az egészségünkről is rengeteget elárulhat - írja a CNN.

A száraz szem a reumás artritisz tünete lehet, míg a koleszterin magas szintje fehér, szürke vagy kék gyűrű kialakulásához vezethet az írisz, tehát a szem színes része körül. Árulkodó a retina véredényeinek károsodása is, ami cukorbetegség, magas vérnyomás, zöld hályog és akár rákos megbetegedés jele is lehet.

Egy új tanulmányból azonban most az is kiderült, a retina elárulhatja a testünk valódi biológiai korát, ami nem feltétlenül azonos a tényleges életkorunkkal.

A Brit Szemészeti Folyóirat kedden tette közzé azt a kutatást, amely során több mint 130 ezer retináról készült felvételt elemeztek ki. A minták az Egyesült Királyság Biobankjának több mint 500 ezer, 40 és 69 év közti tagjától származtak.

A tudósok a gépi tanulás eszközével tanulmányozták a retinákat, és rájöttek, a szem egészségi állapota és a személy valódi életkora közt “korkülönbség” mutatkozik.

Minden évvel, amennyivel a szem idősebb biológiai kort tükröz a valóságosnál, 2 százalékkal nő az elhalálozás veszélye.

Ha a retina sokkal (akár 5-10 évvel) magasabb biológiai kort tükröz, az elhalálozás kockázata akár 67 százalékkal is magasabb lehet, még az olyan tényezők, mint a súly, a vérnyomás vagy az életmód ismeretében is.

“A számítógép képes volt nagy pontossággal meghatározni a páciens biológiai korát egy retináról készített színes felvétel alapján. Ezt egyéb orvosi módszerekkel nem tudnánk megállapítani - ahogyan egy átlagember is megkülönböztet egy gyereket egy felnőttől, de a 70 évest a 80 évestől már nem minden esetben” - mondta Dr. Sunir Garg, az Amerikai Szemészeti Akadémia klinikai szóvivője.

hirdetés
“Az eredményekből kiderül, hogy a retina által jelzett “korkülönbség” önmagában is a halálozási kockázat független mutatója lehet”

- fűzte hozzá.

Az eljárás gyakorlati alkalmazásától azonban még távol állunk, ehhez a tudósoknak még nagyobb mintából kell majd információkat gyűjteni.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
Először kapott ember génmódosított sertésszívet
Az 57 éves David Bennett jól érzi magát három nappal a hétórás, úttörő beavatkozás után.

Link másolása

hirdetés

A világon először kapott ember genetikailag módosított sertésszívet, a beültetést az Egyesült Államokban végezték - írta a BBC hírportálja.

Az 57 éves David Bennett jól érzi magát három nappal a hétórás, úttörő beavatkozás után - közölték orvosai.

A műtétre utolsó reményként tekintettek, mellyel megmenthetik a beteg életét, noha hosszú távú túlélési esélyeiről egyelőre keveset tudni.

"Vagy meghalok, vagy elvégzik a transzplantációt. Tudom, hogy ugrás a sötétbe, de ez az utolsó esélyem"

- mondta Bennett a műtét előtt.

A Marylandi Egyetem klinikájának orvoscsapata rendkívüli engedélyt kapott a hatóságoktól az eljárásra azzal az indokkal, hogy ellenkező esetben Bennett meghalt volna.

A szakemberek úgy ítélték meg, hogy emberi szívet nem kaphat, mivel egészségi állapota nagyon rossz.

A transzplantációt végző orvoscsapat munkáját hosszú évek kutatásai előzték meg, az eredmények emberek életét menthetik meg az egész világon.

hirdetés
"Egy lépéssel közelebb kerül a világ a szervhiány okozta válság megoldásához"

- idézte a Marylandi Egyetem orvosi karának közleménye Bartley Griffith sebészt.

Az Egyesült Államokban naponta 17 ember hal meg szervhiány miatt, a jelentések szerint több mint 100 ezres a várólista.

Állati szervek transzplantációjának lehetőségét régóta mérlegelik, a sertésszívbillentyűk beültetése már elterjedt.

Októberben New York-i sebészek bejelentették, hogy sikeresen ültettek be sertésvesét emberbe, azonban a páciensnél ekkor már beállt az agyhalál, felépülésére nem volt remény.

Bennett azonban azt reméli, folytathatja az életét. A műtét előtt hat héten át ágyhoz kötötten, gépek segítségével élt, miután halálos szívbetegséget mutattak ki nála. Hétfőn már önállóan lélegzett, bár folyamatos, alapos megfigyelés alatt áll.

Bartley P. Griffith sebész és 57 éves páciense, David Bennett a műtét előtt, Fotó: MTI/EPA/A Marylandi Egyetem Orvosi Kara

Az átültetéshez használt sertés számos génjét módosították, ezek kilökődést okozhattak volna, azt azonban nem tudni pontosan, mi fog történni.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: