TUDOMÁNY
A Rovatból

„Leírhatatlan volt az az érzés, amit akkor az ember érez” – Krausz Ferenc hazajött, és beszélt a kutatásairól

Femtoszekundumos és attoszekundumos technológiájuk szolgáltatja az alapját annak az új eljárásnak, amelynek segítségével megpróbálják a betegségek kialakulását korai stádiumban előrejelezni.

Link másolása

A tudományos kutatásnak csak akkor van értelme, ha azt a legmagasabb nemzetközi mércével is világszínvonalon tudjuk művelni. A szegedi Lézer Laboratórium, mely "ékkövünk", ehhez abszolút alkalmas helyszín - fogalmazott Krausz Ferenc Németországban élő Nobel-díjas magyar fizikus, a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója az M5 Ez itt a kérdés című műsorában.

Krausz Ferenc kiemelte, hogy még a leggazdagabb, a legerősebb gazdasággal rendelkező országok sem igazán engedhetik meg maguknak, hogy minden tudományterület élvonalába kerüljenek.

Sokkal kevésbé fogalmazhatják meg ezt az igényt kisebb országok. Ahhoz, hogy egy Magyarország méretű ország külföldről érzékelhető és értékelhető kutatást tudjon végezni, ahhoz elkerülhetetlen a fókuszálás egyes területekre

- hangsúlyozta a fizikus. Hozzátette, hogy a megfelelő források rendelkezésére bocsátása önmagában nem jelent automatikusan világszínvonalat, ahhoz az infrastrukturális és a személyi feltételek is szükségesek.

Krausz Ferenc családi hátteréről elmondta, hogy édesapja kőművesként, édesanyja pedig szintén kétkezi munkásként gyárban, valamint takarítónőként dolgozott. "Azt megtanultam otthon, hogy a megélhetést azt munkával kell biztosítani" - fogalmazott.

A Nobel-díjas fizikus tanulmányait felidézve elmondta, hogy először a móri Radnóti Miklós Általános Iskolában "Kiss tanár úr" érdekfeszítő óráin, majd később a móri Táncsics Mihály Gimnázium tanóráin szerette meg a fizikát.

Ezt követően a Budapesti Műszaki Egyetemen villamosmérnöki szerzett diplomát, majd Bécsben, az ottani műszaki egyetemem kezdett el foglalkozni lézerfizikával. Az ott elért eredményei alapozták meg kutatásának későbbi sikerét - mondta, megjegyezve, hogy később Németországban kutatott tovább.

Már az 1990-es évek elején érdeklődésének középpontjába került a térben és időben egyre kisebb méretek vizsgálata ultrarövid időtartamú fényimpulzusok felhasználásával. Ezt az akkoriban fejlődésnek induló femtoszekundumos lézertechnológia tette lehetővé - hangsúlyozta Krausz Ferenc.

A fizikus felidézte, célja az volt, hogy megértse az elektronok elképzelhetetlenül gyors, attoszekundumos mozgását. A kutatómunka eredményeként a világon az első attoszekundumos fényimpulzusokat 2001-ben kutatócsoportjával állította elő és mérte. "Leírhatatlan volt az az érzés, amit akkor az ember érez" - fogalmazott.

Krausz Ferenc kiemelte, hogy sok súlyos betegség is az elektronok bizonyos mozgásával kezdődik. Femtoszekundumos és attoszekundumos technológiájuk szolgáltatja az alapját annak az új eljárásnak, amelynek segítségével megpróbálják a betegségek kialakulását korai stádiumban előrejelezni.

Azt mondta, ez a célja annak a projektnek, melynek részeként az egész országra kiterjedő vizsgálat zajlik Magyarországon már több mint 10 ezer ember bevonásával. A programban a hagyományos medicina mellett saját, rendkívül érzékeny lézeres módszereikkel több éven keresztül vizsgálják az egészséges emberek vérmintáit abban a reményben, hogy módszerüknek köszönhetően az egyes betegségek felismerhetőek molekuláris szinten még a tünetek megjelenése előtt.

Az élet szinte minden területén az egyik legnagyobb és legnehezebb kihívás az, hogy a helyes kérdéseket megtaláljuk: ez hatványozottan igaz a tudományra, a kutatásra - fogalmazott Krausz Ferenc.

"Még mielőtt nekivágunk valaminek a kutatás során, a legelső dolog az, hogy feltegyük a jó kérdéseket, melyre rá kell szánni az időt, és ez akár évekbe is kerülhet"

- tette hozzá a fizikus.

Mielőtt valaki kutató lesz, szenteljen elég időt arra, hogy teljes bizonyossággal el tudja dönteni, hogy a kutatásban örömét leli-e - mondta. "Arra menjünk, amerre azt az utat látjuk, mely lenyűgőz bennünket" - tanácsolta a jövő kutatóinak a Nobel-díjas magyar fizikus.

Krausz Ferenc Pierre Agostini Egyesült Államokban tanító francia fizikussal és Anne L'Huillier Svédországban dolgozó, szintén francia fizikussal együtt kapta az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint. Az indoklás szerint a tudósok az elismerést az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikért kapták.

Az MTI az interjú leiratából kihagyta a a tanári szakma helyzetéről szóló bírálatot, a 444.hu viszont részletesen elírta:

„Vannak Kiss tanár bácsijaink, Láng tanár bácsijaink, Vermes tanár bácsijaink. Hogy ők hogyan keletkeznek, ahhoz én már nem értek, de talán ezen a ponton szeretném megjegyezni, hogy

rendkívüli aggodalommal figyelem a magyarországi tanári szakma jelenlegi megbecsültségét és itt a tévén keresztül is szeretnék apellálni a döntéshozókra,

hogy tegyenek meg mindent, amit a lehetőségek megengednek annak érdekében, hogy ennek a szakmának a becsülete helyre álljon minél gyorsabban. Ugyanis, ha ez nem sikerül, és nem lesznek a jövőben Kiss tanár bácsijaink, Láng tanár bácsijaink és Vermes tanár bácsijaink, akkor egészen biztosan nem lesznek Nobel-díjaink. És ez még a legkisebb baj.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Történelmi felvételek: először láttak két hímnemű bálnát szexuális aktus közben – „egyedülálló és figyelemre méltó esemény”
A tengeri emlősszakértők a felvételek megtekintése után azt mondták, hogy mindkét résztvevő hím és megerősítették, hogy az azonos neműek szexuális viselkedése széles körben elterjedt az állatok körében. 

Link másolása

A szakemberek szerint a bálnáknak bőven van helyük elrejtőzni, ha nem akarják, hogy az emberek kémkedjenek a magánéletük után. Vagyis annak ellenére, hogy a púpos bálna az egyik legtöbbet tanulmányozott bálnafaj, egészen mostanáig nem volt feljegyzés a párosodásuk körülményeiről.

A két púpos bálnát két fotós kapta lencsevégre egy Maui melletti szabadidős kiránduláson.

„Annak ellenére, hogy évtizedek óta tanulmányozták, a púpos bálnák szexuális viselkedése eddig többnyire rejtély maradt. Ez a felfedezés megkérdőjelezi a púpos bálnák viselkedésével kapcsolatos előzetes elképzeléseinket. Ezeknek a hihetetlen lényeknek a bonyolult társadalmi struktúrái,

két hím bálna párosításának első alkalommal való megfigyelése egyedülálló és figyelemre méltó esemény”

tájékoztatott Stephanie Stack doktorandusz, a Pacific Whale Foundation munkatársa az IFLScience-nek elküldött közleményében.

A kutatók nem titkolják: szívesen bővítenék a megfigyelések körét, beleértve azt is, hogy milyen gyakori az azonos neműek „találkozása” a párkapcsolatok arányában. Nagy kérdés, hogy a felvételek egy „véletlen” aktust örökítettek meg, vagy az ilyen találkozások gyakoriak a bálnák között. A biológusok mindenesetre nem elégednek meg azzal a válasszal, hogy az állatok „jól érzik magukat”, inkább evolúciós magyarázatokat keresnek.

„A nem reproduktív együttlét célja változatos; ezek közé tartozik a reproduktív viselkedés tanulása vagy gyakorlása, a dominancia-kapcsolatok kialakítása vagy megerősítése, a társadalmi szövetségek kialakítása és a feszültség csökkentése”

– áll a közleményben.

Az azonos nemű állatok szexuális tevékenységéről és más, „deviánsnak" tartott viselkedésekről szóló beszámolókat a tudósok nem tárták a közvélemény elé, mert féltek a következményektől. Most már javult a helyzet ezen a téren. A púpos bálnákról szóló anyag megtalálható a Marine Mammal Science folyóiratban.

Egy kis biológia:

A púpos bálna, más néven hosszúszárnyú bálna a nagyobb testű bálna-félék közé tartozik. Hossza általában 13–14 méter, testtömege 25-30 tonna. Különleges alakú a teste, feltűnően hosszú mellúszókkal, innen ered a magyar neve is. Ez a bálnafaj a többi bálnához képest elég gyakran kiugrik a vízből. A hímek hangja bonyolult „énekekből” áll, melyek 6-35 percig tartanak és 30 kilométer távolságra is elhallatszanak. Az éneklés szerepe még nem ismert pontosan, de a párkeresésben lehet jelentősége. A púpos bálna évente 25 ezer kilométert is képes megtenni. Csak nyáron, a sarki vizekben táplálkozik, télen a szubtrópusi és trópusi tengerekbe vándorol, hogy párosodjon – írja a Wikipédia.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
Egyre vadabb a Nap felszíne, a jelenlegi napciklus eddigi legerősebb napkitörése volt a héten
Ráadásul három X-osztályú napkitörés is volt 24 órán belül. Hatására áramszünetek, rádiózavarok fordulhatnak elő a Föld napsütötte oldalán. Vasárnap pedig még sarki fény is kialakulhat.

Link másolása

Egyre vadabb a Nap felszíne.

24 órán belül három X-osztályú napkitörést észleltek, köztük a jelenlegi ciklus legerősebbjét is

- írja az Időkép

A jelenlegi napciklus eddigi legerősebb napkitörését, egy X6.3-as kitörtést észlelt a NASA Solar Dynamics Observatory (SDO) műholdja csütörtök este, magyar idő szerint 23 óra 34 perckor. Ennél erősebb napkitörést utoljára 2017. szeptember 10-én detektáltak, ami egy X8.2-es erősségű volt.

A csütörtök estit két X-osztályú kitörés előtt szerda éjjel (X.1.8) és csütörtök reggel (X1.7) is volt egy-egy, melyek mindegyike a Nap AR 3590-es napfoltcsoportjához köthető.

A napkitörésnek azonban nem lesz jelentős hatása a mindennapi életre vagy az infrastruktúrára - írják. De áramszünetek, rádiózavarok fordulhatnak elő a Föld napsütötte oldalán.

A jelenlegi napciklus 2025-ben éri el a csúcspontját, ehhez közeledve pedig Napunk felszíne egyre aktívabb, és egyre erősebb napkitöréseket produkál.

A nagyenergiájú részecskefelhő várhatóan vasárnap éri el a Földet, melynek hatására a magasabb szélességeken látványos sarki fény alakulhat ki, mely akár hazánk égboltján is felderenghet. Ebbe azonban még bőven lehet beleszólása a hétvégén várható felhősebb időjárásnak is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
A világvégére is készül a NASA – ezt tennék, ha egy aszteroida tartana a Föld felé
Nem titkolnák el a rossz hírt. Még akkor sem, ha már egészen biztosan nincsen idő a cselekvésre.

Link másolása

Nem érné felkészületlenül a NASA-t, ha kiderülne, hogy a Föld felé tart egy aszteroida – írja a LadBible. A cikk szerint miután meggyőződtek az amerikai űrkutatók arról, hogy a felfedezett aszteroida a pályája alapján egész biztosan találkozik a Földdel, először annak az országnak szólnának, amely területén a becsapódás várható. Ezután az Egyesült Államok kormánya bejelentené a tényt a nyilvánosságnak, valamint formálisan tájékoztatná erről az ENSZ-t.

Ha ekkor még lenne idő a cselekvésre, akkor lényegében két megoldás jöhet szóba. Ha több, mint öt év van a becsapódásig, meg lehet próbálni eltéríteni az aszteroidát. Ha kevesebb, akkor a megsemmisítéssel lehet próbálkozni.

Ha viszont már csak néhány hónap van az ütközésig onnantól, hogy észlelték a Föld felé tartó égitestet, akkor lényegében nincs mit tenni.

Ha fel is robbantják, a darabjai még akkor is elérnék a bolygót. Ugyanakkor a LadBible mindenkit megnyugtat: az űrkutatók jellemzően évtizedekkel előre meg tudják mondani, melyik égitest merre tart. A Nemzetközi Aszteroida Figyelmeztető Hálózat (IAWN) pedig folyamatosan figyeli az eget.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Újra a Holdra szállt Amerika – 50 évet vártak erre a pillanatra
Sikeresen landolt a Hold déli sarkánál az Odysseus nevű amerikai űreszköz. A küldetés azért számít egyedülállónak, mert most sikerült először magáncég által épített eszköznek holdra szállnia.

Link másolása

Több mint 50 év után visszatért a Holdra az Egyesült Államok! Sikeresen landolt a Hold déli sarkánál az Odysseus nevű amerikai űreszköz. A leszállás magyar idő szerint február 23-án éjjel, 0:23-kor történt. A küldetés azért számít egyedülállónak, mert most sikerült először magáncég által épített eszköznek holdra szállnia.

„Micsoda diadal! Az Odysseus elfoglalta a Holdat. Ez a bravúr óriási előrelépés az egész emberiség számára” – mondta Bill Nelson, a NASA adminisztrátora videoüzenetében, amelyet az ügynökség közvetlenül a sikeres földet érés megerősítése után sugárzott.

Az Amerikai Egyesült Államok legutóbb 1972-ben, az Apollo–17 misszió során hajtott végre landolást az égitesten.

A leszállóegységet fejlesztő Intuitive Machines nevű cég azóta az X-en közölte, hogy eszközük függőlegesen áll, és már meg is kezdte az adatok küldését. A vállalat szakértői jelenleg azon dolgoznak, hogy fogadják az Odysseus első fényképeit, amelyeket a holdfelszínről készített.

Az Odysseus még a múlt héten indult útnak a SpaceX egyik Falcon 9-es rakétáján. A holdszonda a NASA és néhány magáncég eszközeit is magával vitte, amelyekkel számos vizsgálatot végez majd az égitest felszínén – írja a Space.com

2017 decemberében Donald Trump akkori elnök utasította a NASA-t, hogy belátható időn belül juttasson újra űrhajósokat a Holdra.

Mielőtt azonban embereket küldenének a hosszú útra, minél adatot szeretnének gyűjteni a kevéssé feltárt területekről. Ha minden a tervek szerint alakul, a leszállóegység és rakományai most körülbelül hét napig működnek majd a Hold felszínén és küldik az értékes információkat a Földre.

via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET: