Már gyerekkorában mindenki megtanulja, hogy a Mount Everest a Föld legmagasabb hegycsúcsa. Olyan alapvetés ez minden ember életében, mint hogy a kék bálna a legnagyobb ismert állat, ami valaha létezett. Éppen ezért lehet meglepő sokak számára, hogy létezhetnek olyan hegycsúcsok is bolygónkon, melyek magasabbak a Csomolungmánál. Minden csak a mérés módszertanától függ, írja a Live Science.

Mert a hegyek magasságát mérhetjük a tengerszinttől számítva, vagy a hegylábtól a csúcsig, netán a Föld középpontjától mért távolságot figyelembe véve is. Az egyes módszereknek köszönhetően más és más hegy lesz bolygónk legmagasabb pontja.

A Nepál és Kína határán található Mount Everest magasságát sokszor mérték az elmúlt időszakban. A legutóbbi mérés során kiderült, hogy a csúcs 86 centiméterrel magasabban van, mint eddig gondoltuk. Így az Everest hivatalos magassága 8848,86 méter lett a tengerszinttől számítva. A kérdés már csak az, hogy a legmagasabb csúcs esetében miért a "tengerszinttől számítjuk" a métereket.

A lapnak Martin Price elmondta: mivel a tengerszint a bolygó egyes részein eltérő magasságban van, ráadásul a klímaváltozás miatt folyamatosan változik, ezért egy meghatározott szabvány szerinti mértéket vesznek alapul a számításoknál. A skót földrajzprofesszor kiemelte, hogy ezt „a magasságot a Föld matematikailag meghatározott geoidjához viszonyítva mérik”.

Egészen más a helyzet, ha a talapzattól a csúcsig mérjük a hegyek magasságát. Ebben az esetben már egyáltalán nem a Himalájában kell keresni a bolygó legmagasabb pontját, de még csak nem is Ázsiában. Ebben az esetben egy inaktív hawaii vulkán lenne a csúcsok csúcsa. Bár a Mauna Kea tengerszint feletti magassága (4205 méter) kevesebb mint fele az Everestnek, de a hatalmas hegy jelentős része a tengerszint alatt helyezkedik el. Ezzel együtt pedig 211 méterrel már a 10 kilométert is meghaladja a pajzsvulkán teljes mérete.

Egy másik számítási módszer szerint azonban akad még ennél is tekintélyt parancsolóbb hegy a Földön. Ugyan a Chimborazo Ecuador legmagasabb csúcsának számít, de még a Dél-Amerikát átszelő Andokban is csak a 39. helyen áll a magassági rangsorban. Akkor hogyan lehet mégis ez a hegy a bolygó talán legmagasabb pontja? Úgy, hogy ha a hegycsúcsok távolságát a Föld középpontjától mérjük.

Bolygónk a forgásának köszönhetően nem tökéletesen gömb alakú, ezért az Egyenlítő mentén szélesebb. Mivel a hivatalosan 6267 méter magas Chimborazo csupán 1 fokkal délre helyezkedik el a képzeletbeli választóvonaltól, ezért ennél valójában jóval magasabb. Vagyis mindent összevetve 2168 métert ver az Everest teljes magasságára a Föld középpontjától számítva.

De mindez semmi a világegyetem eddig ismert legmagasabb hegycsúcsához képest. Az Olympus Mons a Mars 25 kilométer magasra becsült pajzsvulkánja, melynek alapja valamivel több mint 600 kilométer, ami nagyjából megegyezik a Los Angeles-San Francisco távolsággal, és 100 kilométerrel több, mint az Adriai-tenger partja Budapesttől számítva.

Az elmúlt két évben felgyorsult a Föld forgásának sebessége. 2020-ban jegyezték fel a 28 legrövidebb napot az atomórák hatvanas évekbeli bevezetése óta, idén június 29-én pedig újabb rekord született. A Föld minden idők leggyorsabb fordulatát hajtotta végre, aminek eredményeként a 24 órás nap valójában 1,59 ezredmásodperccel rövidebb ideig tartott, írja a 24.hu a TimeandDate írása alapján.

Pontosan nem ismert a változás oka, ugyanakkor vannak rá elméletek. Egyesek úgy gondolják, hogy a jelenségnek az olvadó jégsapkákhoz lehet köze, vagy a mélyen lévő olvadt mag időszakos elmozdulásához. Mások a szeizmikus aktivitással magyarázzák e furcsa kilengéseket - tette hozzá a hvg.hu.

Az emberek természetesen semmit sem érzékelnek ebből a jelenségből, azonban az informatikai rendszereink és az atomórák sokkal érzékenyebbek ezekre a változásokra. A kialakult helyzet miatt számos helyen léphet fel zavar a rendszerekben, ami a GPS-szel felszerelt műholdakra is hatással lehet.

A szökőmásodperc 1970 óta van érvényben, és olyan egymásodperces időtartamú ugrást jelöl, amivel a rádió- és tévéállomások által terjesztett időt összhangban tudják tartani az átlagos csillagidővel. A Google, a Microsoft, a Meta és az Amazon közösen fogalmazta meg nemrégen, hogy véget kellene vetni a szökőmásodperc használatának, azok ugyanis veszélyt jelentenek a rendszereikre.

Amikor éjfél körül 23:59:59-ről 0:00-ra váltana az óra, betettek egy plusz, 23:59:60-at jelző állást is – amit az emberek nem látnak. Ez azonban komoly problémát, például internetkimaradást okozhat a számítógépes rendszerek számára, amelyek pontos időmérő szerverek hálózatára támaszkodnak. Ahmad Byagowi, a Meta kutatója így nyilatkozott a témáról:

A szökőmásodperces változás 2012-ben már okozott komoly problémákat, hiszen imaradás volt a Mozilla, a LinkedIn, a Reddit, a Yelp és az Amadeus légitársasági foglalási szolgáltatásánál is. 2017-ben pedig a Cloudflare szökőmásodperccel kapcsolatos hibája egyes ügyfelei szervereit offline állapotba helyezte, mivel a rendszer a két óra összehasonlításából arra következtetett, hogy az idő visszafelé halad, és nem tudta feldolgozni az eredményt.

Azért „szintetikus”, mert megtermékenyített petesejt nélkül alkották meg.

Az izraeli Weizmann Kutatóintézet munkatársai azt találták, hogy egérőssejteket "rá lehet venni" arra, hogy embriószerű struktúrává szerveződjenek, melyben bélszakasz, agykezdemények és dobogó szív található – írta a The Guardian online kiadása a Cell tudományos lapban megjelent tanulmány alapján.

Az embriót azért nevezik szintetikusnak, mert megtermékenyített petesejt nélkül alkották meg, és várhatóan a közeli jövőben a struktúra tanulmányozása pontosabb ismereteket ad arról, hogy a természetes embriók szervei és szövetei hogyan fejlődnek ki.

A tudósok úgy vélik továbbá, hogy az eljárás révén csökkenhet az állatkísérletek száma, a jövőben pedig az emberi sejt- és szövetátültetések új forrásához lehet jutni.

Tavaly ugyanez a kutatócsoport mechanikus méhet fejlesztett, amely lehetővé tette, hogy természetes embriók napokon át növekedjenek az anyaállat méhén kívül.

A kutatás során egyes sejteket vegyi anyagokkal kezeltek, így olyan genetikai programjuk "kapcsolt be", amellyel méhlepény vagy sárgatest fejlődött belőlük. Más sejtek beavatkozás nélkül alakultak más szervekké és szövetekké.

Az őssejtek többségéből nem alakult ki emberiószerű struktúra, mintegy fél százalékuk azonban olyan gömbökké szerveződött, amelyben különböző szövetek és szervek növekedtek. Amikor természetes egérembriókkal hasonlították össze őket, a szintetikus embriók belső felépítésük és genetikai összetételük szempontjából 95 százalékban megegyeztek velük. Amennyire a tudósok meg tudták ítélni, a kialakult szervek működőképesek voltak.

Jacob Hanna, a kutatás vezetője szerint a szintetikus embriók nem valódi embriók, nincs meg bennük a lehetőség, hogy élő állat fejlődjön ki belőlük, vagy legalább is nem volt meg akkor, amikor egerek méhébe ültették be őket.

Három, a tudomány számára teljesen új, nyolcvanötmillió éves darázsfajt fedeztek fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói Ajka közelében; az egyik fajt a 30Y zenekarról nevezték el - közölte az egyetem.

Az ELTE Természettudományi Karának honlapján olvasható közlemény szerint az évmilliókkal ezelőtt kihalt ősdarázsfajokat egy különleges, ajkaitnak nevezett borostyán őrizte. A kutatók az újonnan felfedezett fajoknak különleges neveket adtak: az egyik a 30Y zenekar, a másik az egyik felfedező nagyapja, a harmadik Soós Miklós geológus után kapta a nevét.

Kiemelték:

Szabó Márton kutatás-vezető, a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) Őslénytani és Földtani Tárának munkatársa közölte, a késő kréta korból nagyon kevés borostyán és borostyánzárvány ismert, ezért az ajkai lelet "hiátuskitöltő szereppel bír", általa sokat meg lehet tudni bizonyos ízeltlábúcsoportok evolúciójáról, a késő kréta kori Bakony élővilágáról.

A névadást a közleményben azzal indokolták, hogy a 30Y zenekar több tagja is Ajkán töltötte gyermekkora egy részét, és a város neve a zenekar több dalának szövegében is megjelenik, így lett a darázsfaj neve Ajkanesia harmincipsziloni. A másik faj Szabó Márton nagyapjáról kapta a nevét: Béla elveszett lábujja (Amissidigitus belai), mivel a nagyapa, Szabó Béla, aki az ajkai szénbányákban dolgozott, egy szerencsés kimenetelűnek mondható bányászbalesetben elvesztette egyik lábujját. A harmadik darázsfaj neve: Spathiopteryx soosi, azért viseli Soós Miklós nevét, mert a geológus hosszú ideje a magyar dinoszaurusz- és borostyánkő-kutatás lelkes támogatója.

Idén január 15-én tört ki a Hunga Tonga Hunga Ha’apai vulkán, mely a Csendes-óceánban található a víz alatt Tonga szigetvilágában. Ez volt a Földön az egyik legerősebb vulkánkitörés, melynek hatására hatalmas mennyiségű vízpára került a sztratoszférába, valamint szökőár keletkezett, illetve a hangrobbanás olyan erős volt, hogy annak lökéshulláma kétszer is körbejárta bolygónkat.

Ugyanakkor ez volt az első olyan ismert vulkánkitörés, mely nem hűtötte, hanem melegítette a bolygót, ugyanis a korábbi nagy vulkánkitörések mindegyikének hűtő hatása volt. Ez azért történhetett most így, mert nagyjából 50 km-es magasságig is feljutott a vízgőz, és az elkezdte lebontani az ott található ózont - írja az Időkép.

A vulkánkitöréssel kapcsolatos vizsgálatok megdöbbentő eredményekre jutottak, melyeket publikáltak is a Geophysical Research Letters-ben. A NASA műholdjainak mérései szerint a kitörés hatására a sztratoszférába annyi vízgőz jutott fel,

Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy 146 teragram, azaz 146 millió tonna víz jutott a sztratoszférába.

Ez nagyjából a kitörés előtt ott jelenlévő vízmennyiség 10%-a.