SZEMPONT
A Rovatból

Lattmann Tamás: Orbán Viktor jóváhagyása nélkül is a NATO tagja lehet Svédország

Ami most történt, a lehető legrosszabb forgatókönyv, Orbán Viktort és a magyar parlamentet a Washingtoni Szerződés alapján simán megkerülhetik - állítja a nemzetközi jogász. Szerinte ami történik, az pusztító a svéd-magyar viszonyra nézve.


Amikor kiderült, hogy Törökország ratifikálni fogja Svédország csatlakozását, a magyar diplomácia lépéskényszerbe került. Korábban Szijjártó Péter azt nyilatkozta, nem mi leszünk az utolsók, akik jóváhagyják a svéd csatlakozást. Mégis így lett.

Orbán Viktor tizenkilencre húzott lapot, amikor váratlanul meghívta Ulf Kristersson svéd miniszterelnököt Budapestre, amit ő az első hírek szerint elutasított, majd közben mégis elfogadott. Kevesen értik, mit is akart Orbán Viktor. Erről beszélgettünk Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal.

– Milyen helyzetbe került Orbán Viktor azzal, hogy a török parlament megelőzte a magyart a svéd NATO-csatlakozás jóváhagyásával?

– Ez volt a létező legrosszabb forgatókönyv. Ezt azért lehetett tudni. Egy valamit kellett volna elkerülnie, hogy a törökök beelőzzék. Az a helyzet ugyanis, hogy a NATO-tagság tekintetében azért van módszer arra, hogy kikerüljenek valakit. Csak ezt senki nem akarta alkalmazni, mert ez kellemetlen. A törököket persze nem is olyan egyszerű kikerülni, mégiscsak a NATO második legnagyobb haderejét adják. Velük alapvetően senki nem akar szórakozni, politikai értelemben sem.

– A törökök F-16-osokat akartak leginkább. Mi mit?

– Igen, világos volt, hogy a törökök mit akarnak, el is mondták, a nagy részét meg is kapták a svédektől. Nálunk én meg vagyok róla győződve, hogy a svédekkel szembeni izmozásnak egy nagyon egyszerű és világos oka volt, a svéd EU elnökség, ami az elmúlt fél évben volt. Azt akarta volna elérni a kormány, hogy a svéd elnökség írja ki a szavazást a 7. cikk szerinti eljárásról. Ez az ügy az Európai Unió Tanácsa előtt van 2018 óta, és azért nem tud továbbmenni a folyamat, mert nincs meg a lezárásához szükséges négyötödös többség.

Azért akarta azt az Orbán-kormány, hogy most legyen meg a szavazás, mert ha nincs meg a négyötödös többség velük szemben, az politikai győzelem lett volna. Ezt a politikai győzelmet viszont senki nem akarta neki megadni, a svédek sem.

Tehát ez megint az a rettenetesen gyenge külpolitika, hogy van egy darab nyomorult vétójogunk, és azzal próbálunk fenyegetőzni jobbra-balra. Egyik válságból csetlünk-botlunk át a másikba, és azt hisszük, hogy vagyunk valakik. Csak hát a svéd elnökség nem akart ennek megfelelően játszani. Szerintem folyamatosan erről szólt a zsarolás, de a svédek ellenálltak. Csak az a baj, hogy ez a blokkolás a NATO-tagság esetében egyáltalán nem biztos, hogy eredményre vezet, mert el kell olvasni a washingtoni egyezményt, ami nagyon világosan fogalmaz. Azt mondja, ha egy államot meghívnak a NATO-ba, akkor ez az állam egyoldalú csatlakozó aktusával a NATO része lesz. Svédországot már tavalyelőtt meghívták. Tehát innentől kezdve Svédország a washingtoni egyezmény szerint egyoldalú aktussal, úgynevezett csatlakozással is részévé válhat a NATO-nak. Közölnie kell, hogy akkor én most csatlakozom.

És az fog történni, hogy érkezik egy hivatalos levél Washingtontól, amiben arról tájékoztatják Magyarországot, hogy Svédország mától a NATO tagja. Ugyanilyen levél fog kimenni az összes többi tagállamnak. Nos, ezt meg lehet csinálni Orbán Viktorral és Magyarországgal.

Ankarával, Törökországgal nem biztos. Tehát ezért nyilvánvaló volt a svédek szempontjából, hogy Erdogant valahogy be kell állítani a vonatba, ha az megvan, utána már tulajdonképpen bármit lehet csinálni. Simán benne van a pakliban, hogy most ez fog történni. Azaz Svédország akkor is NATO-tag lesz, a magyar parlament meg azt csinál, amit akar. Senkit nem érdekel, hogy a magyar parlament mit akar. A meghívás megtörtént, konszenzussal, mert csak így lehetett. Tehát

ezt az egész műsort a parlamenti ratifikációs körökkel megszokásból megcsinálták, de igazából nem szükséges.

Törökország ellenállása bizonyos mértékig a magyar kormány számára egyfajta pajzsot jelentett. El lehetett bújni mögötte. Mert Törökországgal szemben ezt a fajta megkerülős politikai húzást nem biztos, hogy meg akarta lépni bárki is, mert Törökország egy jelentős állam. Magyarország viszont nem az. Tehát Magyarországgal meg lehet csinálni. És nem ez az első eset, hogy megteszik. Megy a pattogás Ukrajnával szemben, ehhez képest azért mégiscsak meghívják Ukrajnát mindenhova. És akkor Szijjártó Péter megsértődik és kivonul. Senkinek nem hiányzik. Szóval a NATO-ban már nagyon régóta látszik az, hogy kikerülik az ilyen-olyan magyar ellenállásokat, meg ellenkezéseket.

Részlet a Washingtoni Szerződésből

10. cikk

A Felek egyhangú megegyezéssel a Szerzõdéshez való csatlako­zásra hívhatnak meg minden más európai államot, amely képes arra, hogy elõsegítse a Szerzõdés elveinek továbbfejlesztését és hozzájá­ruljon az észak-atlanti térség biztonságához. Minden ekként meghí­vott állam részesévé válhat a Szerzõdésnek, ha csatlakozási okiratát az Amerikai Egyesült Államok kormányánál letétbe helyezi. E kormány a Felek mindegyikét értesíti az egyes csatlakozási okiratok letétbe helyezésérõl.

11. cikk

Ezt a Szerzõdést a Feleknek saját alkotmányos elõírásaiknak megfelelõen meg kell erõsíteniük és végrehajtaniuk. A megerõsítõ okiratokat, mihelyt lehetséges, az Amerikai Egyesült Államok kormányánál kell letétbe helyezni, amely minden egyes letételrõl értesíti a többi aláíró Felet. A Szerzõdés az azt megerõsítõ államok között életbe lép, mihelyt az aláíró államok többsége, közöttük Belgium, Kanada, Franciaország, Luxemburg, Hollandia, az Egye­sült Királyság és az Egyesült Államok megerõsítõ okirataikat letét­be helyezték; a többi aláíró állammal a szerzõdés megerõsítõ okira­taik letételének napján lép életbe.

– Az sem számított a magyar kormánynak, hogy a légierő gépeit a svédektől lízingeljük? Vagy az simán üzlet?

– Ebből látszik, hogy az európai kultúra az nem a magyar. Én például már rég felmondtam volna a bérleti megállapodást. Hogyha nem vagyunk elég jók a NATO-hoz, akkor kérjük vissza a vasakat. Nyilván ez pénzben nekik azért fájdalmas, és nem nagyon tudnak mit csinálni egy rakás használt géppel, de nem a pénzről szól a történet.

– Most már csak a nagy megszégyenülés és a még nagyobb megszégyenülés között lehet választani?

– Az európai politizálásban van egy kultúrája, van egy súlya annak, hogy az arcvesztést meg lehessen előzni. Tehát mindig mindenki megkapja a lehetőséget a biztonságos visszavonulásra. Szun-ce hadtudományi műveiben ezt nevezi aranyhídnak. Azt írja, hogy az ellenségnek mindig hagyjál lehetőséget, hogy elvonuljon. Tehát megsemmisítő, megalázó vereséget, olyan vereséget, ami arra késztetheti az ellenséget, hogy utolsó leheletéig harcoljon, ha nem muszáj, akkor ne állíts elő. A politikában ez az arcmentés lehetőségének a megadása.

– Hol voltak Orbán Viktornak azok az aranyhidak, ahol elvonulhatott volna?

– Mivel tudnia kellett, hogy ez a svéd NATO-csatlakozás mindenképpen meglesz, ezért helyből az, hogy már lassan a második éve megy a parlamenti ratifikáción a rugózás, és nem lépték meg azt az opciót, amit korábban mondtam, az már eddig is egy aranyhíd volt. Eljátszhatta azt, hogy ő itt egy tényleg befolyásos valaki.

Most esetleg kap egy informális közlést, hogy két hónap múlva jön a levél Washingtonból. Addig csinálj valamit.

A nemzetközi politikában van ilyen. Annak idején még Obama alatt a szíriai polgárháborúban valaki elkezdett vegyi fegyverekkel csapkodni, és akkor Róma mellett tartott egy beszédet, amin akkor jókat röhögtünk, hogy ez micsoda hülyeség. Hosszasan, dörgedelmesen arról magyarázott, hogy két vagy három hét múlva ül össze a kongresszus. De annak a beszédnek az volt az üzenete, hogy kettő-három év múlva én majd felhatalmazást kérek a kongresszustól, hogy odamehessek, és rendet rakhassak, mert megmondtam, hogy a vegyi fegyver az a vörös vonal, de majd csak három hét múlva. És ez egy üzenet volt Putyinnak, hogy csináljon rendet Szíriában, mert neki volt közvetlen ráhatása a szíriai kormányzatra. Tehát ilyen jelek vannak a nemzetközi kapcsolatokban. Szóval Orbán Viktornak is nagyon sok aranyhídja volt ebben a történetben, nagyon sokszor tehette volna ezt a dolgot úgy egyenesbe, hogy kimegy ez a parlamenti hozzájárulás, mert a végén valószínűleg úgyis meg tudják kerülni.

– A svédek ezek szerint de facto már a NATO tagjai. Ott kell majd ülni egy asztalnál velük, ebben a szervezetben is. Mennyi idő alatt lehet ezt meg nem történtté vagy elfelejtetté tenni, ennek politikának az erkölcsi kárai hogyan számolhatóak fel?

– A kérdés az, hogy fel akarják-e egyáltalán számolni ennek az erkölcsi kárát, vagy abban bíznak, hogy ez majd elmúlik.

Azt lehet tudni, hogy bizonyos nagykövetségek egyszerűen nem riportolják haza a rossz híreket. Nincsenek információk. Ide vezetett a külügy szétverése 2014-ben, meg utána, az, hogy ilyen iszonyatos a fluktuáció a külügyi személyzetben, a diplomatákat is cserégetik, folyamatosan megy a személyzeti mozgás. Nincsenek olyan emberek a diplomáciában sem, akik egy adott területtel foglalkoznának 5-10 éve. Akiknek lenne rálátásuk. Ehelyett folyamatosan rotálják ki az embereket, egészen elképesztő a személyzeti politika. Mindenféle csillogó szemű fiatal politikai kádereket, vagy annak hitt, opportunista figurákat küldenek ki magas diplomáciai beosztásokba, akik aztán ott egy ideig fotoszintetizálgatnak, aztán lelépnek, majd elmennek máshova.

Már abban sem vagyok biztos, hogy a magyar külügyminiszter rendelkezik azokkal az információkkal, amik a döntéshozatalhoz szükségesek, van-e egyáltalán valaki, aki azokat megszerezze, értelmezze, szűrje és a politikai döntéshozóhoz eljuttassa.

Már a politikai döntéshozó sem kap érvényes információkat arról, hogy mi történik a valóságban. Már azért is, mert ezeknek a rotált embereknek a jelentős része mindig meg akar felelni, és ezért van az, hogy már a rossz hírek nem jönnek haza jelentések formájában gyakran. Mert mindenki attól fél, hogy majd a rossz hír hozójára lőnek. Ez nem feltétlenül csak a külpolitikában van így, de ott nagyon-nagyon tettenérhető, hogy a kormányzati döntéshozatalban mintha nem mérlegelnék a hosszú távú hatásokat. Tehát az, hogy vétójoga van egy államnak, és azzal adott esetben él, önmagában nem baj, azért van a vétójog. Bár kicsit olyan, mint az atombomba. Mindenkinek kell, hogy legyen, mert mindenkinek van, de igazából senki nem akarja használni, mert csak a baj van vele, de ha néha fenyegetőznek vele, az nem baj. A gond az, amikor ez a rendkívüli eszköz, a mindennapok részévé válik, akkor egyrészt devalválódik, mert a világban még nem volt olyan nemzetközi szervezet, ahol a vétójogot előbb-utóbb ne kezdték volna kikerülni. Tehát az ENSZ Biztonsági Tanácsától kezdve az Európai Unió Tanácsáig mindenhol előbb-utóbb kialakultak a technikái annak, hogy megpróbálják államok a vétójogot néha sikerrel kikerülni.

– Mégis, mi kehet a következménye a vétópolitikának?

– Előbb-utóbb annak nagyon komoly hosszú távú hatásai lesznek. Az a szomorú, hogy közben a magyar kormány meg van róla győződve, hogy ez teljesen rendben van. Hogy hú, de hatékonyak vagyunk, hú, de erősek vagyunk.

Az egy darab nyomorult vétójoggal csetlünk-botlunk egyik válságból a másikba. Persze ezt el lehet tervezni konnektivitás politikájának, meg bármi hülyeségnek, de attól ez még egy csődtömeg. A politikai ára pedig hatalmas.

És ebből a szempontból a magyar-svéd viszony kifejezetten pusztító. Azt látják, hogy itt van az állam, amelyik a légvédelem képességét tőlük veszi meg, majd utána nyilvánosan mondogatja, hogy az az állam nem való a NATO-ba. Miközben tőle vásárolja a légierőt, csak tőle.

– A hivatalos narratíva szerint a kormány nagyon akarja a svéd NATO-tagságot, de hát sajnos a frakcióban a képviselők között van ellenérzés...

– – Igen, ez a fontos, amikor lehet hülyének nézni a világot, de az nem az. És nem érdemes megsértődni azért, mert a világ nem hajlandó úgy csinálni, mintha tényleg hülye lenne. A katonai partnerség és a fegyverbeszerzés, az egyes fegyverrendszerek átvétele és annak bevezetése a saját védelmi struktúrában, mindig egy kiemelt bizalom jele. Most viszont mindenki azt látja, hogy a magyar állam a saját bizalmi partnerével így bánik. Akkor ott nagyon komoly kérdések merülnek fel az adott partner megbízhatóságával kapcsolatban minden más tekintetében is. Úgy érzem, hogy a kormányzat a hosszú távú stratégiai érdekeket és szempontokat bőven alárendelte a pillanatnyi érdekvezérelt gondolkodásnak és megoldásoknak. Ráadásul ezt még taktikai szinten is láthatóan rosszul kezelte, kezeli, hiszen azt kellett volna minden körülmények között elkerülni, hogy utolsók maradjunk a sorban. Mert utolsó maradunk a sorban, és ez megnyit a másik oldal számára olyan politikai játszmázási lehetőségeket, hogy kikerüljék a magyarokat, ami innentől kezdve totális vereség.

Elbuktuk a hosszú távú bizalmi megítélést is, és még azt sem sikerült elérni, amit akartak volna.

A svédek csuklóztatását a svéd elnökség lejártakor azonnal abba kellett volna hagyni. Be kellett volna látni, hogy ez nem jött be, és onnantől kezdve azt mérlegelni, hogy hosszú távon már ennek a fenntartása eredményt biztos nem fog hozni, ellenben veszteni nagyon sokat lehet rajta.

– Mit szól mindehhez Moszkva?

– Nyilván minden, ami az Európai Unión belül zavart okoz, az Moszkva számára előnyös. Most itt az érdekes kérdés, hogy igazából mekkora zavart okoz? Szerintem nem olyan nagyot, mint amit vizionálnak a kormánypártiak és mint amitől rettegnek az ellenzékiek.

– Etikus dolog egy ilyen válsághelyzetben, amit Ukrajna megtámadása okozott Európában blokkolni egy országot a kollektív védelemben?

– A politikában különösen a külpolitikában viszonylag kevés morál van. Tehát erkölcsösséget a külpolitikában keresni, az nehezen értelmezhető. Nem baj, ha valaki megpróbálja. Van az úgynevezett értékalapú külpolitika, ami nagyon szép dolog, például Svédország jellemzően próbálkozott ilyet csinálni évtizedeken keresztül, a mai napig is. Érdekességként említem meg, hogy még egy pár éve Szijjártó Péter is azt mondta, hogy Magyarország értékalapú külpolitikát folytat, ami nagy hülyeség volt, mert amit csináltak, annak semmi köze nem volt az értékalapú külpolitikához.

Az értékalapú külpolitikáról egy dolgot érdemes tudni. Van ilyen, de drága mulatság.

Az értékalapú külpolitika ugyanis azt jelenti, hogy nem a saját érdekeink után megyünk, hanem akár szövetségessel, baráttal is összeveszünk, ha valami érték kívánja. A magyar külpolitika jellemzően nem ezeken az alapokon áll, és önmagában szerintem az nem baj. Ha egy állam úgy dönt, hogy a külpolitikáját érdekek mentén akarja vinni, az akkor baj, ha rosszul csinálja. Ha az ehhez szükséges eszközöket, mint például a vétójogot rosszul használja. Alapvetően a magyar kormány külpolitikája jellemzően évek óta egy érdekalapú önmozgás jeleit mutatja, ami szerintem nem baj, mert a kisebb államok számára a külpolitika mindig is annak volt az egyik legfontosabb eszköze, hogy az érdekeiket próbálják elérni, és ezért is fontos a különböző nemzetközi szervezetekhez való tartozás, az aktív jelenlét, mert ezekkel a nemzetközi szervezetekkel tudják erősíteni az államnak az érdekérvényesítő képességét. Most nyilván a kormány is azt mondaná, hogy lám-lám, megéri beletartozni egy nemzetközi szervezetbe, mert most például tudjuk blokkolni a svéd csatlakozást. Itt csak az a baj, hogy a magyar érdekérvényesítési képesség jelentős részben az elhibázott külpolitika miatt már rég lecsökkent. Tehát nincs igazából jelentősége ennek az egésznek. Mondom, a külpolitikában nem baj, ha nem feltétlenül látunk erkölcsöket. Az a baj, ha az a külpolitika rosszul van csinálva.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Otthon Start: Legalább nettó 500 ezer forintos jövedelem kell majd az 50 milliós lakáshitelhez
A szülői segítség jól jön majd az önerőhöz, de egy 8-10 éves gyerek nevére nem vehet majd lakást a 3%-os kedvezményes hitellel a szülő, mert a tanulói jogviszony nem minősül járulékfizetésnek - mondja a szakértő. Így kiesnek az egyetemisták is.


A kormány új lakástámogatási programot indít szeptembertől Otthon Start néven. 50 millió forintig lehet felvenni államilag támogatott, végig fix 3 százalékos kamatozású lakáshitelt, mindössze 10 százalékos önrésszel. Se házasság, se gyerekvállalás nem feltétel, elég, legalább két év magyarországi TB-jogviszony, és az, hogy az első saját ingatlan vásárlására kerüljön sor, illetve ha van  is tulajdonrésze a jelentkezőnek, az nem érheti el az 50 százalékot. A támogatás 100 millió forint alatti lakásokra használható fel, ahol a négyzetméterár nem haladja meg az 1,5 millió forintot.

Fülöp Norbertet, a BiztosDöntés.hu vezető elemzőjét kérdeztük, kinek és hogyan érdemes élni az új lehetőséggel.

– Amikor Gulyás Gergely ismertette az Otthon Start programot, azt mondta, hogy az egyetlen feltétele a 3%-os hitel felvételének a két év TB-jogviszony. Tényleg csak ennyi?

– Valójában a bank minden esetben hitelképességi vizsgálatot végez, és az ő felelőssége eldönteni, hogy hitelez-e valakinek. Tehát

attól, hogy valaki megfelel a meghirdetett személyi feltételeknek, még egyáltalán nem biztos, hogy meg is kapja a kölcsönt. Ez mindig a bank döntése.

Mondok egy példát: lehet, hogy valaki az első ingatlanját vásárolná, van két év TB-jogviszonya, az önerő is rendelkezésre áll, de a bankszámláján látszik, hogy rendszeresen szerencsejátékozik. Ilyen esetben a bank akár el is utasíthatja a kérelmét.

– Azaz csak a kormány részéről egyetlen feltétel a két év TB jogviszony, ez nem jelenti azt, hogy a bank ne támaszthatna további elvárásokat.

– Pontosan. A bank dönti el, hogy kinek hitelez, csak a bank adhat végül zöld utat. Senki más nem kötelezheti arra, hogy hitelt helyezzen ki. Ugyanakkor azt is mondhatjuk, hogy ha valakinek megvan a jövedelme, a TB-jogviszonya, és nem követ el olyan hibákat, amelyek hitelképtelenné teszik, például ha nincs KHR-listán, akkor jó eséllyel megkapja a hitelt. A bank számára biztosítékot jelent, hogy 10% önerőt be kell fizetni. Ha minden kötél szakad, és felmondják a hitelszerződést, akkor az ingatlant értékesítik, a bank kártalanítja magát, és a fennmaradó összeget az adós megkapja. Ebben nincs különbség a többi lakáshitelhez képest.

– Milyen jövedelem mellett reális egy ilyen kölcsön felvétele? Egy 50 milliós hitelhez mennyi a minimális jövedelem, amit igazolni kell?

– Ha 3%-os kamattal számolunk, 50 millió forintos hitel és 25 éves futamidő esetén a havi törlesztőrészlet körülbelül 237 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy

legalább nettó 500 ezer forintos jövedelemmel kell rendelkeznie az igénylőnek, de inkább egy kicsit többel, ha a maximális hitelt szeretné felvenni.

Ez egyébként országos szinten még viszonylag reális. Más kérdés, hogy egy fiatal, aki az első ingatlanját szeretné megvásárolni, rendelkezik-e ekkora jövedelemmel. De azt gondolom, nem kötelező az 50 millió forintot felvenni. Lakáshitelből akár 100 milliót is fel lehet venni piaci alapon, mégsem élnek ezzel tömegesen. Itt is így van: az 50 millió forint egy felső korlát.

– Ha valakinek van 5 millió Ft önrésze, és felveszi a maximális hitelt, 55 millióért kereshet lakást. A fővárosban még ez sem könnyű feladat, tehát most is azok járhatnak jobban, akik számíthatnak még családi támogatásra is.

– Ha például egy szülő tudja támogatni a gyermekét valamennyi összeggel, ami sok esetben nem is irreális, akkor a fiatal kedvezőbb feltételekkel juthat hitelhez. Mivel a támogatott hitel kamata jóval alacsonyabb a piacinál, kevesebb jövedelem is elegendő lehet. Ebben az esetben tehát valóban komoly segítség ez a program.

De ha nincs önerő, akkor hiába az olcsó a hitel, az illető nem fogja tudni felvenni.

Tehát ez a konstrukció azoknak jelent segítséget, akik amúgy is tervezték az ingatlanvásárlást, van is némi önerőjük, és most szeretnék elindítani ezt a folyamatot. Nekik ezáltal alacsonyabb lesz a havi törlesztőrészletük, és kisebb jövedelemmel is elérhető a hitel.

– Megtehetem-e azt, hogy az 8-10 éves gyerekem nevére veszek lakást, és ehhez elintézem neki az 50 milliós hitelt? Hiszen a gyereknek elvileg megvan a TB-jogviszonya, igaz, keresete nincs.

- Nem, ha a gyerek tanuló, akkor hiába van egészégbiztosítása, az nem minősül járulékfizetésnek.

– Akkor kiesnek az egyetemisták is. Mi a helyzet azzal a házaspárral, ahol eddig csak az egyikük volt a tulajdonos?

- Amennyiben van egy házaspár, és az egyik fél nevén van egy ingatlan, ő a tulajdonos, és a másiknak semmi köze az az ingatlanhoz, akkor ő maga vásárolhat, és igénybe veheti a kedvezményes kölcsönt.

- És ha a másik részben tulajdonos?

– 50%-ot elérő lakástulajdonnal már nem lehet igénybe venni a támogatást.

– Az 50% tehát már nem fér bele, de a 49,9 százalék igen? Eszerint ha egy házaspárbák az egyik félnek 51%-a, a másiknak 49%-a van a közös ingatlanban, akkor utóbbi élhet a lehetőséggel, és vehet új lakást?

– Érdekes szituáció, de elméletileg igen. A bank viszont sokszor automatikusan adóstársnak vonja be a házastársat is. Ez már problémát okozhat, mert akkor a másik félnek is meg kellene felelnie a feltételeknek.

Ezt el lehet kerülni, ha vagyonjogi szerződésben rögzítik, hogy a másik félnek nincs köze az új ingatlanhoz, ezt a bank el szokta fogadni.

De nem biztos, hogy minden házaspár számára kívánatos ilyen megállapodás, amiben jogilag rögzítik, hogy az új ingatlan nem számít közös vagyonnak.

– Ha egy fiatal megveszi az első, kisebb lakását, akkor feltételezhető, hogy nem marad ott 25 évig. Később családot alapíthat, amihez nagyobb lakás kell. Ilyenkor mi történik a 3 százalékos hitellel, átviheti az új ingatlanra?

– Ezt jelenleg még nem tudjuk. Később fog kiderülni, hogy lesz-e például lakhatási kötelezettség, mint a CSOK esetében, ahol tíz éven belül csak akkor lehet eladni az ingatlant, ha a támogatást másik megfelelő lakásra viszik át. Ezek a szabályok várhatóan szeptember környékén lesznek ismertek.

– Amit viszont tudni lehet, hogy itt nem kötik meg a vásárló kezét: nem kell új építésű lakást venni.

– Igen, ez óriási engedmény, ahogy az is, hogy nincs gyermekvállalási kötelezettség, és nem szükséges házasnak sem lenni. Ez egy kedvező árú lakáshitel azok számára, akik az első ingatlanjukat vásárolják. Így kell felfogni.

– Hosszú futamidőről van szó. Ma már nem azt a világot éljük, hogy valaki egy munkahelyen dolgozik nyugdíjig. Léteznek ugyan biztosítások a rövid távú munkanélküliségre, ám ezek sokszor nem nyújtanak elegendő védelmet. Ezt is mérlegelnie kell annak, aki hitelt vesz fel, nem?

– Minden hitelfelvétel előtt ezeket a szempontokat mérlegelni kell. Úgy kell bevállalni a havi törlesztőrészleteket, hogy az ember képes legyen kezelni váratlan helyzeteket is.

Az lenne az ideális, ha a törlesztők mellett fél évnyi tartalék is rendelkezésre állna. Azaz, ha valaki elveszíti az állását vagy keresőképtelenné válik, akkor fél évig képes legyen fenntartani magát.

Nem érdemes az összes pénzt önerőként felhasználni. Érdemes inkább egy kicsivel több hitelt felvenni, és a megmaradt tartalékot megőrizni, például állampapírban vagy más gyorsan likvidálható eszközben. Így biztosítható az esetleges keresetkiesés finanszírozása. A hitelfedezeti biztosítások is hasznosak lehetnek, főleg baleset vagy betegség esetén, de munkanélküliségre általában csak rövid ideig nyújtanak fedezetet. Persze a pár hónap törlesztőrészlet kifizetése is komoly segítséget jelenthet.

– Az Otthon Start összevonható a CSOK-kal és más kedvezményekkel. Ha valaki komplexebb megoldásban gondolkodik, érdemes-e szakemberhez fordulni, aki a jövedelmi viszonyok ismeretében segít kiválasztani az optimális kombinációt?

– Igen, mindenképpen érdemes egy független tanácsadóhoz vagy a banki ügyintézőhöz fordulni. Ma már teljesen megszokott, hogy a támogatott hiteleket és más konstrukciókat kombinálják. Például egy pár babaváró hitelt vesz fel, és ezt használja önerőként. Vagy a támogatott hitel nem elegendő, ezért piaci hitelt is felvesznek mellé. Sok bank kedvezményt ad a lakáshitel kamatából, ha a babaváró hitelt is náluk vették fel. Az árazás tehát egyre bonyolultabb, ezért

egy szakember nagyon sokat tud segíteni, és sok esetben ez nem is kerül pénzbe.

– A jelenlegi gazdasági környezet mennyiben befolyásolja a hitelfelvételi hajlandóságot? Ez az új konstrukció beindíthatja a hitelpiacot?

– A gazdasági környezet természetesen hatással van az ingatlanpiacra. Az év elején volt egy nagy fellendülés, amikor sokan kivonták a pénzüket az állampapírokból, és inkább ingatlanba fektettek, főleg a befektetők. Emiatt az ingatlanárak jelentősen emelkedtek, különösen azokban a régiókban, ahol a befektetők megjelentek. Most, hogy ez lecsengett, ez az új konstrukció, várhatóan növeli majd az első lakásvásárlók arányát. Az azonban kérdés, hogy ez ellensúlyozni tudja-e a befektetők visszafogottabb aktivitását. Összességében tehát várható némi élénkülés, de nem számítok piacrobbanásra a közeljövőben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Pankotai Lili szerint annyira jók lettek a pontjai, hogy „csak isten közbenjárásával” nem fogják felvenni a Közszolgálati Egyetemre
A diáklány úgy látja: ma Magyarországon a szavazatleadásnál nem a hitelesség számít, hanem az, hogy leváltják-e Orbán Viktort.
F. O. - szmo.hu
2025. július 04.



Pankotai Lilit ismét feljelentették, ezúttal egy magánszemély tett bejelentést a rendőrségen amiatt, hogy részt vett a budapesti Pride-on. A fiatal aktivista azt mondja, nem érte meglepetésként az ügy: „A kormány előzetes kommunikációja alapján számítottam valami hasonlóra. Arra kifejezetten büszke vagyok, hogy ezt elsőként sikerült behúznom. Nem ijedtem meg” - mondta a wmn.hu-nak adott interjúban.

Elmondása szerint az elmúlt hónapokban több hasonló eset is történt, amikor feljelentették, volt rá példa, hogy civil állampolgár, máskor képviselő kezdeményezte az eljárást. „Sajnos van már ebben gyakorlatom” – fogalmazott. Úgy látja,

társadalmi szinten is aggasztó, ha az emberek megfigyelik egymást, és feljelentik a másikat a hatóságoknál. „Bizony szarban a haza, ha itt tartunk”

– mondta.

A korábbi felszólalása, amely a 2022. október 23-i tanártüntetésen hangzott el, országosan ismertté tette őt, azóta azonban több támadás is érte. Bár az utóbbi egy évben jobban viseli a nyilvánosságot, még mindig nehezen dolgozza fel az eseményeket. Legfőképp az érintette meg, hogy az iskoláját is el kellett hagynia. „A perekkel kapcsolatban érzem, ahogy újra és újra végighallgatom a történteket, hogy én ezt a mai napig nem dolgoztam fel.”

Különösen nagy élményt jelentett számára, amikor a budapesti Pride-on több százezer ember között élhette meg a közösség szolidaritását.

Úgy fogalmazott: „Az is csodálatos volt. Semmi nem tudja azt felülmúlni, ami ott volt.” Fontosnak tartja, hogy ez az összetartás az online térben is érezhető maradt. Bár szívesen megköszönné mindenkinek egyenként a támogatást, ezt nem tudja személyesen megtenni.

A közéleti szerepvállalása miatt gyakran kapja meg azt a kritikát, hogy diákként ne politizáljon. Ezzel kapcsolatban azt mondta: „Ha egy csettintésre eltűnne az összes politikus, aktivista, akik fiatal korukban kiálltak ügyekért, akkor nagyon kevés politikai személy maradna a történelmünkben vagy a jelenünkben.” Szerinte már középiskolásként is fontos lehet, hogy valaki közügyekkel foglalkozzon.

A jelenlegi politikai közbeszédről úgy nyilatkozott, hogy

ma már kevésbé mernek durvább eszközökhöz nyúlni, ő pedig nem fél, és nem is tudná magát cenzúrázni.

„Ez egy szabálysértési ügy, amiből nekem ez a negyedik vagy az ötödik” – tette hozzá.

Pankotai szerint a korosztályán belül többféle hozzáállás létezik a közélethez. Vannak, akik már külföldre költöztek, mások a mindennapi életükkel foglalkoznak, és kevésbé figyelnek a politikára. De van egy harmadik csoport is, amely pontosan tisztában van a jelenlegi helyzettel. „Ők nem feltétlenül olvasnak sok hírt, nem így informálódnak, nem ezek alapján foglalnak állást. (…) Viszont annyira képben vannak, hogy tudják, annak, ami jelenleg Magyarországon a politikában folyik, sürgősen véget kell vetni.”

Az érettségi után kihagyott egy évet, nyelvet tanult, dolgozott és utazott.

Mostanra megérkeztek a pontszámai, és úgy érzi, nagy eséllyel bekerül az általa megjelölt képzésre: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karára.

A jövőjével kapcsolatban egyelőre nem tervez konkrétan. „Mindig azon a területen szeretnék dolgozni, ahol a leghatékonyabban lehet az emberek érdekét érvényesíteni” – mondta.

A jelenlegi politikai környezetben azonban nem látja hatékonynak a pártpolitikát, és nem is tudná magát populistaként meghatározni. Szerinte ma Magyarországon a szavazatleadásnál nem a hitelesség számít, hanem az, hogy leváltják-e Orbán Viktort.

Úgy gondolja, most a véleménynyilvánítás és a tartalomgyártás lehet a legjobb eszköz. Ha a jövőben változik a politikai kultúra, el tudja képzelni, hogy politikusként dolgozzon, de ha nem történik szemléletváltás, akkor nem akar részt venni a pártpolitikai működésben. „Ebben a színházban, ami jelenleg nemcsak Magyarországon, de az egész világon a politikát jellemzi, nem vagyok hajlandó beszállni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Timothy Garton Ash: Orbán Viktor Milosevics sorsára juthat jövőre
Egyre világosabb, hogy a nagyhatalmak saját céljaik mentén próbálják befolyásolni az uniós országokat. Ash szerint Európa sorsa a következő években dőlhet el.


Timothy Garton Ash oxfordi professzor szerint ma Európában valóságos eszmei harc zajlik: a liberális és antiliberális, valamint az internacionalista és nacionalista nézőpontok csapnak össze. A világhírű történész szerint az Ukrajna elleni orosz invázió új korszakot nyitott a kontinensen – egy olyan időszakot, amelynek tétje Európa jövője, írja a HVG.

A professzor a Financial Times-ban megjelent véleménycikkében arról ír, hogy a földrész vezetői csak három komoly világpolitikai sokk után ismerték fel a rájuk leselkedő veszélyeket. Ezeket Vlagyimir Putyin orosz, Hszi Csin-ping kínai és Donald Trump amerikai elnök lépései idézték elő. Timothy Garton Ash szerint különösen érdekes, hogy az antiliberális erőket egyszerre támogatja Moszkva és Washington.

A történész kiemeli: Oroszország revansista törekvéseket folytat, vagyis annyi területet akar visszaszerezni a hajdani birodalomból, amennyit csak tud. Ebben jelenleg is hibrid háború eszközeit használja – ilyen például a szabotázs, a gyújtogatás, a digitális támadások és a dezinformáció. Putyin egyik fő szövetségese Kína, de India, Dél-Afrika és Brazília is egyre fontosabb szereplője ennek az új világrendnek.

Ash szerint az Egyesült Államok három szinten jelent kihívást a liberális Európa számára: geopolitikailag Ukrajna és a biztonsági garanciák miatt, gazdaságilag a vámok és a nacionalista piacvédelem révén, ideológiailag pedig azért, mert nyíltan az antiliberális európai pártok mellé állt.

A populista mozgalmakat főként a vidéki, szegényebb, kevésbé iskolázott rétegek támogatják – sokan közülük a migráció miatt érzik magukat kiszolgáltatottnak. A fiatalok ezzel szemben attól félnek, hogy rosszabb körülmények között élnek majd, mint a szüleik, ezért egyre többen állnak be az elitellenes pártok mögé.

A középpártiság hívei gyakran követik el azt a hibát, hogy bevándorlás témájában a szélsőjobboldali retorikát veszik át – véli Ash. Szerinte ugyanakkor fontos lenne, hogy egyszerre lépjenek fel hatékonyan az illegális határátlépések ellen, és közben elmagyarázzák, miért van szükség külső munkaerőre.

A professzor úgy látja, szükség van erős, hiteles politikai vezetőkre, mert például Orbán Viktor a legsikeresebb demagóg Európában – de most kihívója akadt Magyar Péter személyében.

A jövő évi választás szerinte nem lesz sem szabad, sem tisztességes, mégis „meg lehet vívni a kellőképpen népszerűtlen hatalom ellen” – ahogy azt Szlobodan Milosevics is megtapasztalta 2000-ben.

Lengyelországban egyre több fiatalnak van elege abból, hogy két idős politikus, Jaroslaw Kaczynski és Donald Tusk folyamatosan civakodik. Franciaországban pedig az lesz a meghatározó, hogy ki száll szembe Marine Le Pennel vagy Jordan Bardellával az elnökválasztáson.

Ash szerint ha a liberális Európa sikerrel jár a nemzeti küzdelmekben, támogatja Ukrajnát, és az USA-ban négy év múlva a transzatlanti együttműködés hívei kerülnek fölénybe, akkor „egy ragyogó új korszak kezdete lehet a földrészen”. Hozzáteszi: „Nem valószínű, de elképzelhető.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Kilőttük a magyar gazdaságot, elrepült már önök mellett, Tibor?
A humorista odaszúrt Orbán Viktornak, de Magyar Pétert sem kímélte. Új videója fő témája a Pride és a felvonulás körüli közéleti események voltak.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. július 01.



A ragyogás című film széthulló elméjű főszereplőjéhez hasonlítja Orbán Viktort legfrissebb videója bevezetésében Pottyondy Edina.

„A főni megkattant, és a baltáját élesíti” - mondja a humorista.

Ezután szóba kerül a Kapu Tiborral készített miniszterelnöki interjú is, amikor Orbán arról kérdezte a magyar űrhajóst, hogy látszik-e a Nemzetközi Űrállomásról a háború.

„Kilőttük a magyar gazdaságot, elrepült már önök mellett, Tibor? És a Várkonyi Andrea osztaléka látszik az űrből, Tibor?”

- parodizálta a kormányfőt Pottyondy.

A következő blokkban a betiltott Pride-ra tereli a szót a humorista. Miután összefoglalta a miniszterelnök évértékelőjétől a szombati, rekordrészvételt hozó felvonulásig tartó eseményeket, még a Tisza Párt vezetőjének is odaszúrt:

„Még Magyar Péter is kitöltötte a Pride-lottót, miután kihúzták a nyertes számokat, oylan átütő siker volt. Dicsőség Orbán Viktornak, hogy ezt is összehozta a valóban tévedhetetlen politikai géniusz.”

„A fenyegetőzés ellenére mégis az utcára ment töb százezer ember, és azt mondta, hogy dugjátok fel magatoknak a törvényeiteket! Lehet, hogy melegek vagyunk, de a buzik ti vagytok!”

A videóban kitér arra is, hogy mit gondol a Tisza Párt működéséről.

„Nekem azért egyre jobban hiányoznak a miniszterjelöltek, meg az államtitkár-aspiránsok és a legfontosabb közpolitikai elképzelések. Mert már van egy kevéske rossz tapasztalatom arról, hogy ha kormámnyprogram helyett annyit dobnak elém, hogy „Folytatjuk!”

A teljes videót itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET: