JÖVŐ

Küszöbön az új hidegháború, amit a világűrben is megvívhat az USA, Kína és Oroszország

Trump szerint már az ő elnöki ciklusában elindul az emberes Mars-misszió, de közben Kína és Oroszország sem tétlenkedik: előbbi vizet keres a Holdon, utóbbi azt állítja, egy új plazmahajtóművel egy hónap alatt érheti el a vörös bolygót.

Szerző: Gábor János, Címlapkép: NASA - szmo.hu
2025. február 19.

Azt, hogy űrkutatásban nagy változások állnak küszöbön, jól jelzi a Boeing minap bejelentett leépítése is: a repülőgépgyártó a NASA Artemis-programjának beszállítójaként több száz embert rúg ki a csapatból, amelyik a következő Holdra szálláshoz épít űrrakétát. Mindeközben Kína kúszó-mászó-repülő holdszondát küld a Hold felszínre, hogy felkutassa égi kísérőnk rejtett vízkészleteiet, az orosz Roszatom pedig közölte, hogy olyan plazmahajtóművet épít, ami évekkel rövidítheti le a Mars-utazást. Ezek a bejelentések arra utalnak, hogy a világűr ismét az egymással versengő nagyhatalmak csataterévé válik.

Irány a Mars – de tényleg pár éven belül?

Donald Trump nemrég bejelentette, hogy az Egyesült Államok még az ő elnöki ciklusa alatt űrhajósokat indít a Marsra. Ez azt jelentené, hogy az első emberes Mars-misszióra legkésőbb 2029-ig sor kerül, amit sok szakértő kételkedve fogad, már csak azért is, mert a NASA Artemis–2 küldetése is folyamatos késedelmekkel küzd, holott utóbbi program a vörös bolygónál sokkal könnyebben elérhető Holdra irányul.

Trump nem részletezte, hogyan képzeli el a Mars-missziót, de minden bizonnyal a SpaceX-re támaszkodik a terv végrehajtásában, hiszen Elon Musk vállalata fejleszti a bolygó elérésére hivatott Starship óriásrakétát. Musk Trump egyik legkomolyabb támogatója, és mostanra bizalmas tanácsadóvá, sőt, fontos kormányzati szereplővé lépett elő.

A SpaceX Starshipje idén januárban hetedszer indult tesztküldetésre. A Super Heavy első fokozata sikeresen visszatért, és a kilövőállás robotkarjai elkapták, de a felső fokozat egy hajtóanyag-szivárgás miatt felrobbant az emelkedés végén. Musk a félsiker ellenére úgy gondolja, hogy a SpaceX már 2026-ban képes lesz legénység nélküli küldetést juttatni a Marsra, ahová 2028-ban űrhajósokat is elindíthatnak.

A Starship darabjai

SpaceX's Starship exploded into countless fragments of space debris
SpaceX's Starship exploded into countless fragments of space debris as it reentered the atmosphere over the Caribbean following its seventh test flight.#SpaceX #StarshipLaunch #ElonMusk pic.twitter.com/nNHQP1RoVZ
— The Unified Bharat (@UnifiedBharatIN) January 17, 2025

A terv technikai kihívásait a Német Űrközpont kutatója, Volker Maiwald elemezte ki a Space.com-on. Bár a portálnak azt mondta, „a Mars-küldetés végrehajtása az emberi faj valaha elért legnagyobb teljesítménye lesz”, emlékeztetett rá, hogy kutatótársaival egy tavaly megjelent tanulmányban arra jutott, egyetlen Starship indításával nem lehet biztosítani az emberes Mars-küldetéshez szükséges teljes rakományt. A fő problémát a hasznos teher tömege jelenti, amely magában foglalja az űrhajósokat, a létfenntartó rendszereket, az infrastruktúrát és az ellátmányt - valamint persze az üzemanyagot, amiből a Starship jelenleg csak annyit bír el, amennyi az odaútra elég. A visszatéréshez a Marson kellene előállítani a rakéta működtetéséhez szükséges folyékony metánt és oxigént, ami óriási technológiai kihívás.

A NASA szerint négy űrhajós Marsról történő hazatéréséhez 7000 kilogramm rakéta-hajtóanyag és 25.000 kilogramm oxigén kell. Utóbbihoz még hozzáadódik az a mennyiség is, amennyit az asztronauták a bolygón tartózkodás során belélegeznek.

Ha a felsorolt okok miatt nem lenne hihetetlen, hogy az USA pár éven belül képes sikerre vinni az emberes Mars-küldetést, még ott a sugárzás problémája: az űrhajósokat a Mars felé vezető úton és a bolygó felszínén 700-szor annyi kozmikus és napból érkező sugárzás érné, mint a Földön. Ez azt jelentené, hogy az űrhajósok a teljes élettartamra jutó terhelés 60 százalékát kapnák meg a néhány éves misszió során. Egy kutatás ráadásul bebizonyította, hogy mindezen felül számolni kell a neurookuláris szindróma problémájával is, ami a szemben és az agyszövetben hosszú űrutazás során fellépő folyadéknyomás-változásokat jelenti. A látásromlással, pupillaödémával, értágulattal járó jelenség hatása valós aggodalom, hiszen a Nemzetközi Űrállomáson 6-12 hónapig tartózkodó asztronauták 70 százalékánál fellép.

Ezzel a tempóval a Holdig se jutnak el az évtized végéig

Miközben az emberiség legnagyobb lépését tervezi, az Egyesült Államok a következő „nagy lépést” sem tudja botlás nélkül végrehajtani. A NASA Artemis-programja nem várt nehézségekbe ütközhetett, hiszen a Holdra szállás űrrakétájának, a Space Launch Systemnek (SLS) a csapatából 400 embert rúg ki az építéssel megbízott Boeing. A repülőgépgyártó állítása szerint a leépítés – ami a teljes létszám harmadát érinti – a program változásaihoz és új költségvonzataihoz igazodva történik meg, a következő pár hónap során. A Bloomberg szerint az elbocsátásokra azért lehet szükség, mert az SLS költségvetése nagyon elszállt: a fejlesztése 24 milliárd dollárnál tart, holott 2019-ben még az egész Artemis-programra szántak 20-30 milliárdot. Aztán később bejelentették, hogy 2025-re már 93 milliárdnál fognak tartani.

Illusztráció: NASA

A magas költségek és az alacsony hatékonyság miatt Elon Musk tavaly év végén bírálta a terveket, és most, hogy a Trump-adminisztráció révén nagyobb befolyással bír, a Hold-misszió kivitelezésére is hatással lehet. Ezt az elméletet erősítil Donald Trump beiktatási beszéde, amelyben az elnök bejelentette a Mars-küldetést, de a sokkal elérhetőbb Holdra-szállásról és az évek óta zajló Artemis-programról egy árva szót sem ejtett.

Bár a Boeing rakétaépítő csapata zsugorodik, aligha veszítik el a megbízást az SLS kifejlesztésére, hiszen az komoly csúszást eredményezne az egyre szorosabb menetrendben. Mint ismert, a 2022-es legénység nélküli küldetés után az Artemis-program következő lépése egy emberes küldetés lenne, 2026-ban, amikor az űrhajósok elrepülnek a Holdhoz, majd annak megkerülésével visszatérnek a Földre. Ha sikerrel járnak, akkor egy évvel később az 1972 óta első Holdra lépésre is sor kerülhet.

Kína közelebb jár a Holdhoz, de nem embert küldenek - még

Miközben az USA űrprogramjai átalakulás előtt állnak, Kína tovább erősíti tevékenységét a világűrben. A legnagyobb vetélytárs űrkutatói embert egyelőre nem, de fejlett repülő robotot már jövőre eljuttatnának a Holdra. Ez a jármű rendkívül fontos célt szolgálna égi kísérőnk felszínén, ahol kiaknázható vízkészleteket fog keresni.

A South China Morning Post riportja szerint Kína azért koncentrál mindenki előtt az égitest déli sarkvidékére, mert azt gyanítja, hogy az ott található kráterekben vízjég található. A szakértők szerint a holdi víz jórészt az égitest keletkezésének folyamataiból, üstökösök és meteorok becsapódásából, valamint a napszél és a holdpor kölcsönhatásából származhat. A napsugárzás elpárologtatta a legtöbb vizet, de az állandó árnyékban lévő kráterekben lehet jégtartalék, így vízkészlet is. Kína ennek feltérképezésére szánja a Chang'e-7 küldetést, amely során egy intelligens, repülő detektort küld a kérdéses területekre.

Kínai robot megy a Holdra

Az ún. „hopper” robotot szállító űrhajó a tervek szerint 2026-ban indul útnak. A szerepe rendkívül fontos, hiszen Kína, az USÁ-hoz hasonlóan, folyamatos emberi jelenlétre alkalmas telepet akar létesíteni a Holdon, és ennek ellátásához - lehetőleg helyben kitermelhető - vízre van szükség. Ha elsőként bukkannak vízforrásra, az óriási stratégiai előnyhöz juttatja az ázsiai országot, amely egyébként 2030-ra saját asztronautákat is eljuttatna a lunáris felszínre.

A víz jelenléte nem csak az űrhajósok létfenntartása miatt kulcsfontosságú, hanem azért is, mert oxigéntermelésre, űrhajók üzemanyagának előállítására, sőt, később akár növénytermesztésre is hasznosítható.

A vízkutató robot a Kínai Űrhajózási Technológiai Akadémia és az Űrhajórendszer-mérnöki Intézet szerint rendkívül mozgékony: mászni, kúszni, ugrani és rakétahajtással repülni is tud majd a Holdon, így nagy területeket fog bejárni, olyan helyszíneken, ahol a hagyományos holdjárók nem képesek közlekedni. A mobilitását és stabil felszállását-landolását hat láb, illetve több „lábpályatervezési algoritmus és ízületi mozgás segíti”, míg az energiaellátását napelempanelek biztosítják. A robot a Földről manuálisan vezérelhető karokat, kamerákat és tudományos műszereket hordoz - utóbbiak között egy vízmolekula- és hidrogénizotóp-elemző egység is helyet kap.

A Chang'e-7 célja

Illustration of the Lunar Research Station prototype formed by Chang'e-7 and Chang'e-8
(c) 中国航天报 https://t.co/coW99bSf5I pic.twitter.com/t0Qih5iHOJ
— China 'N Asia Spaceflight ?? ?️ (@CNSpaceflight) April 17, 2023

Ezt a holdmissziót várhatóan a Chang'e-7 küldetés követi, 2028-ban. Ekkor már leszállóegység, holdjáró és egy újabb robot is utazik majd a Hold déli pólusára, hogy helyben elérhető erőforrások után kutasson és olyan technológiákat teszteljen, mint például a 3D nyomtatás. Ha mindkét program sikerrel jár, az egyértelműen megnyitja az utat Kína előtt, hogy akár az USÁ-val egyidőben - legfeljebb egy kicsivel később - emberi jelenlétet biztosítson a Holdon.

Oroszország 1-2 hónap alatt eljuthat a Marsra

A csak az utóbbi néhány hétben döbbenetes fokozatba kapcsolt űrverseny talán legérdekesebb fejleménye az, hogy Oroszországnak az ukrajnai invázió mellett is vannak erőforrásai űrkutatási projektekre. Ezek legfrissebb vívmánya állításuk szerint a Roszatom plazma-elektromos rakétahajtóműve, ami forradalminak számító technológiával gyorsíthatja fel a Mars elérését.

Az Izvesztyija cikke alapján az orosz technológiával akár 1-2 hónapra visszaszorítható a tudomány mai állása szerint 6-9 hónapig tartó Mars-utazás, így a töredékére lehetne csökkenteni a kozmikus sugárzás és neurookuláris szindróma fentebb írt kockázatait is.

„A plazmarakéta elektromos hajtómű: két elektródát tartalmaz, amelyek között töltött részecskéket áramoltatunk, miközben nagyfeszültséget alkalmazunk. Az áram mágneses teret hoz létre, ami kilöki a részecskéket a hajtóműből, így a plazma irányított mozgást kap és tolóerőt generál” – idézi a portál Jegor Biriulint, a Roszatom tudományos intézetének kutatóját.

Fotó: Roszatom

Az új fejlesztésű rakéta üzemanyaga a hidrogén, és a meghajtórendszerében létrehozott elektromágneses tér felgyorsított elektronjai, illetve protonjai akár 100 km/s sebességet is biztosíthatnak az űrhajó számára. Ez sokszorosa a hagyományos hajtóművekből kiáramló gázok teljesítményének, amivel legfeljebb 4,5 km/s-os sebesség érhető el - állítja Alekszej Voronov, a kutatásban szintén résztvevő Troickij Intézet tudományos igazgatóhelyettese.

Az új hajtómű egyik előnye, hogy a plazma nem igényel extrém hőmérsékletet, így az alkatrészek sem szenvednek jelentős hőterhelést, az elektromos energia pedig szinte teljes egészében mozgási energiává alakul.

Az orosz plazmahajtómű vizsgálatára építettek egy 4x14 méteres, űrkörnyezetet szimuláló kísérleti kamrát, benne fejlett érzékelőkkel, vákuumszivattyúkkal és hőelvezető rendszerekkel – számolt be a World Nuclear News. Ha a kísérletek után beindul a gyakorlati fázis és a rakéta életnagyságban is megépül - a tervek szerint 2030-ra -, akkor a fellövése hagyományos hajtóművekkel történik majd, viszont a Föld körüli pályán már bekapcsolnák a plazmahajtóművet a tovább induláshoz. A tudósok azt állítják, hogy a technológia a jövőben olyan űrvontatókba is beépíthető lehet, amelyek bolygók között szállítanak rakományokat, például kibányászott ásványokat.

Mindebből jól látszik, hogy az Egyesült Államok, Kína és Oroszország komoly harcot indít a világűrért. Egy ilyen küzdelem persze kockázatos, hiszen a hidegháború idején már volt példa hasonló, amerikai-szovjet párviadalra, amibe - a párhuzamosan zajló fegyverkezéssel együtt - kis híján belerokkant a két ország gazdasága. Néhány éve még úgy tűnt, hogy az országok összefogásával létrejövő projektek, vagy éppen a Nemzetközi Űrállomás eredményei egyszer és mindenkorra eldöntötték, hogy a végtelenbe önállóan nem, csak közösen érdemes elindulni. De a törekvések most ismét széttartanak, amit tudományosan nehezen, legfeljebb politikai szempontokkal lehet magyarázni. Kérdés, hogy ki és meddig bírja pénzzel a 21. század egyre kíméletlenebb űrversenyét.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Mintha csak direkt el akarta volna ütni!” – a Veszprémben elgázolt 23 éves rendőr apja nem hisz a véletlen balesetben

Zalavári Bálint Zsolt és társa egy elütött szarvas tetemét mozgatták az útról Veszprém vármegyében, amikor egy autó elsodorta őket. A fiatal rendőr meghalt, apja szerint a sofőr áttért a sávjukba a belátható úton.

KÉK HÍREK

Letartóztattak egy fiatal férfit a Pócs János által szervezett G.w.M-koncert utáni balhé miatt, öt embert még mindig keresnek

A nyomozási bíró elrendelte egy 25 éves férfi letartóztatását a jászberényi verekedés után. Az eddig elfogott négy ember tagadta a bűnösségét a gyanúsítotti kihallgatáson, volt, aki azzal védekezett, hogy ott sem volt.

KÉK HÍREK

Brutális medvetámadás Székelyföldön, mentőhelikopter vitte kórházba az 58 éves túrázót

Egy 58 éves férfit ért medvetámadás a Maros megyei erdőben, Torboszló és Székelyabod között. A súlyos, nyílt sebekkel és töréssel küzdő sérültet a marosvásárhelyi kórházba szállították műtétre.

Címlapról ajánljuk

JÖVŐ

Mérnöki bravúr kell: 80 kilométeres fallal védenék meg a világot a végítéletnapi gleccsertől

Kutatók nemzetközi csapata egy 152 méter magas víz alatti szerkezetet javasol a Thwaites-gleccsernél. A terv célja időt nyerni a klímaváltozás elleni harcban, de a megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás.

F. O. - szmo.hu
2026. február 18.

Ha a Thwaites-gleccser elbukik, a tengerszint akár 65 centivel is emelkedhet – most egy 80 kilométeres, tengerfenékhez rögzített „függönnyel” próbálnák feltartóztatni a meleg víz rohamát. A „végítéletnapi gleccserként” is emlegetett képződmény nagyjából 192 ezer négyzetkilométeren terül el, és a kutatók egyetértenek abban, hogy a meleg tengervíz folyamatosan pusztítja alulról. Abban már nincs egyetértés, hogy ez milyen gyorsan történik: egyes tanulmányok évi 800 méteres zsugorodásról írnak, míg mások ezt túlzásnak tartják.

A Seabed Anchored Curtain nevű projekt klímakutatókból és mérnökökből álló csapata most egy radikális megoldást javasolt az olvadás lassítására – írta az Interesting Engineering.

A szakemberek egy 80 kilométer hosszú és 152 méter magas szerkezettel fizikailag vágnák el a meleg tengervíz útját. Ezt a falat a Thwaites-gleccser előtti tengerfenék kulcsfontosságú részein rögzítenék. A kutatók hangsúlyozzák: a tengerbe telepített függöny nem oldaná meg a klímaváltozás problémáját, de adna némi időt arra, hogy a kibocsátáscsökkentő lépések elkezdjék éreztetni a hatásukat.

A terv mögött többek között a Cambridge-i és a Chicagói Egyetem, valamint az Alfred Wegener Intézet kutatói állnak. Az első fázis egy hároméves tervezési és prototípus-tesztelési időszak. Jelenleg 10 millió dollárt gyűjtenek az előzetes munkálatok megkezdéséhez. A koncepció lényege, hogy a függöny a mélyből érkező melegebb vízáramlatok beáramlását akadályozná meg, ezek ugyanis a jég alulról történő olvadásának fő hajtóerői.

A megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás. A leendő eszköznek túl kell élnie a szélsőséges antarktiszi körülményeket, a hatalmas víznyomást, a jég mozgását és az óceánban töltött hosszú idő viszontagságait. Emiatt még évekbe telhet, mire egy ilyen szerkezetet telepítenek.

A projektet ráadásul viták is övezik: támogatói szerint a gleccserek megmentését célzó nagyszabású beavatkozások kutatása elengedhetetlen, mert a hagyományos kibocsátáscsökkentés önmagában már kevés lehet a katasztrófa elhárításához. Más szakértők szerint azonban az ilyen tervek magas költségük és bizonytalan ökológiai hatásaik miatt veszélyesek, és elterelik a figyelmet a valódi megoldásról, a gyors szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről.

A projekt nemzetközi jogi kérdéseket is felvet, mivel egy ilyen beavatkozás az Antarktiszi Egyezmény és az ENSZ tengerjogi keretei alá tartozna. A csapat közben a gyakorlati előkészületeket is megkezdte: januárban műszereket készítettek elő, hogy a gleccser körüli tengeri árokban telepítsék őket. Az első adatcsomagot még idén, a másodikat pedig 2028-ban várják, ami elengedhetetlen a pontos tervezéshez. A végső kérdés az, hogy a függöny bizonyíthatóan, elfogadható kockázatok mellett képes-e csökkenteni a jég alulról történő olvadását, időt nyerve ezzel az emberiségnek.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Szörnyű tragédia! A síneken feküdt, a mozdonyvezető már nem tudott fékezni – gázolt a Mecsek InterCity

A balesetet a vonat vezetője jelentette fél hat után a Tolna Vármegyei Rendőr-főkapitányságnak. Az InterCity utasait a MÁV pótlóbuszokkal szállította tovább Simontornya felé.

KULT

Hipnotizőr kellett neki a szexhez, azt hazudta egy rendőrnek, hogy terhes, és Little Spoon néven rappelne – 50 dolog, amit nem tudtál az 50 éves Reese Witherspoonról

Hollywood legjobban fizetett színésznője volt, máig viseli egy autós gázolás nyomát a homlokán, és antik ágyneműket gyűjt. Vannak még ilyen infók a tarsolyunkban.

KÉK HÍREK

Apa és fia is a csörögi támadók között, akik baltával és bottal estek egy férfinak

A 48 éves áldozat súlyos, többszörös töréseket szenvedett a Pest vármegyei támadásban. A bíróság mindhárom gyanúsított letartóztatását elrendelte életveszélyt okozó testi sértés miatt.

JÖVŐ

Júliustól minden új autó figyelni fogja a sofőrt – egy korszak ér véget az utakon

Az EU bevezeti az ADDW-rendszert, amely kamerával figyeli a sofőr szemmozgását az új autókban. A szabályozás célja a balesetek megelőzése, de sokan a magánszféra végét látják benne.

M.M. / Illusztráció: Unsplash/Samuele Errico Piccarini - szmo.hu
2026. február 27.

Sokak szerint ezzel véget ér az az időszak, amikor az autó az egyik utolsó privát tér volt. Az új uniós szabályozás bevezeti az ADDW (Advanced Driver Distraction Warning) rendszert, amely folyamatosan ellenőrzi, hogy a sofőr az útra figyel-e. A kérdés már nem az, hogy jön-e az ellenőrzés, hanem az, hogy mennyire változtatja meg a mindennapi vezetést.

A döntés mögött komoly statisztikák állnak, a balesetek jelentős része ugyanis figyelmetlenségre, például mobiltelefonozásra vagy az érintőképernyők használatára vezethető vissza. Az Európai Unió célja a „zéró halálos baleset” víziója, vagyis hogy „senki ne veszítse életét” közúti balesetben

– írta a Blikk.

A rendszer 2024 júliusa óta kötelező az új típusjóváhagyást kapó személyautókban és 3,5 tonna alatti kishaszonjárművekben, idén július 7-től pedig már minden frissen forgalomba helyezett járműre kiterjesztik a szabályt.

A technológia a korábbi fáradtságfigyelőknél jóval fejlettebb: a műszerfalnál vagy a visszapillantó tükör környékén elhelyezett kamerák a sofőr szemmozgását és tekintetét figyelik. Ha a vezető túl sokáig néz a telefonjára vagy a kijelzőre, az autó vizuális és hangjelzéssel, sőt, akár a kormány vagy az ülés rezgetésével is figyelmeztet. Adatvédelmi szempontból fontos, hogy a szabályozás tiltja a biometrikus azonosítást. A rendszer minden indításkor automatikusan aktiválódik, a sofőr legfeljebb ideiglenesen némíthatja el a figyelmeztetéseket.

Az újítás komoly vitát váltott ki. A támogatók szerint a technológia életeket menthet, hiszen a balesetek döntő többségének az oka emberi hiba. A kritikusok viszont attól tartanak, hogy az állandó figyelmeztetések stresszt okoznak, és paradox módon elvonhatják a figyelmet a forgalomról. Sokan a túlzott szabályozást és a személyes szabadság korlátozását látják a háttérben, mondván, az autók túl okosak és túl sokat szólnak bele a vezetésbe.

A jogi hátteret az EU általános járműbiztonsági rendelete adja, amelynek célja 2030-ig felére csökkenteni a halálos és súlyos sérüléssel járó balesetek számát. A következő években dől el, hogy a kamerák valóban biztonságosabbá teszik-e az utakat.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Egy egész sícsoportot sodort el a lavina az olasz Alpokban, ketten meghaltak

Az olasz hegyi mentőszolgálat két halálos áldozatról és öt sérültről számolt be a dél-tiroli baleset után. A mentéshez 6 helikopter kellett.

KÉK HÍREK

Szörnyethalt a motoros, aki elé őz ugrott, majd a hozzá siető mentő is karambolozott Szombathelyen

Az 51 éves motoros halálával végződő balesethez riasztott mentőegység maga is balesetet szenvedett Szombathelyen. A Brenner Tóbiás körúton egy Opellel ütköztek, a karambolban mindkét sofőr megsérült.

KÉK HÍREK

Rágcsálóirtót adott a hároméves lányának, mert nem akart gyerektartást fizetni

A landshuti bíróság egy 28 éves férfit ítélt el, aki rágcsálóirtóval töltött kapszulát adott a gyermekének. A DNS-bizonyítékok alapján kapott 8 év börtönt, az ítélet nem jogerős.

JÖVŐ

Letaglózó adat érkezett: A Végítélet Órája még soha nem állt ilyen közel az éjfélhez

A tudósok vészjósló bejelentést tettek. De miért pont most ugrott előre a mutató, és melyik fenyegetés a legsürgetőbb mind közül?

Fehér Adél, Fotó: archiv - szmo.hu
2026. február 01.

Vészjóslóan ketyeg az óra: már csak 85 másodperc van hátra a szimbolikus világvégéig. A Végítélet Órája január 27-én, kedden négy másodperccel került közelebb az éjfélhez, így már csak 85 másodpercet mutat. Ez a legközelebbi állás a mutató 1947-es bevezetése óta.

Az „éjfél” a globális katasztrófát jelképezi, az időt pedig a Bulletin of the Atomic Scientists tudósai állítják be minden évben.

A tudósok több tényezővel indokolták a döntést. Ezek között szerepel a nukleáris fegyverek, a klímaváltozás és a bomlasztó technológiák, például a mesterséges intelligencia kontrollálatlan terjedése által jelentett növekvő kockázat. Alexandra Bell, a szervezet elnök-vezérigazgatója szerint „minden másodperc számít, és fogy az időnk”. A helyzetet súlyosbítja a nemzetközi bizalom leépülése is. Daniel Holz, a tudományos és biztonsági testület elnöke hozzátette:

„a nagy országok még agresszívabbá, ellenségesebbé és nacionalistábbá váltak”.

Szerinte ez azért veszélyes, mert „ha a világ egy »mi kontra ők« típusú, zéró összegű játszmára bomlik, az növeli annak a valószínűségét, hogy mindannyian veszítünk”.

Az órát 1947-ben azért hozták létre, hogy felhívják a figyelmet a nukleáris háború veszélyeire. A hidegháború végén, 1991-ben állt a legtávolabb, 17 percre az éjféltől. Azóta a fenyegetések összetettebbé váltak, és 2010 óta a mutató csak előre mozdult. A helyzetet tovább élezi, hogy február 5-én lejár a New START, az utolsó amerikai–orosz stratégiai fegyverkorlátozási szerződés, és egyelőre nincs kilátásban új megállapodás.

A fizikai fenyegetések mellett egy másik válság is zajlik. A Nobel-békedíjas Maria Ressa szerint „információs Armageddonban élünk”, amelyet a hazugságokat a tényeknél gyorsabban terjesztő technológia hajt.

„Tények nélkül nincs igazság. Igazság nélkül nincs bizalom. Ezek nélkül pedig lehetetlen az a radikális együttműködés, amelyet ez a pillanat megkövetel. Nem tudunk megoldani olyan problémákat, amelyeknek a létezésében sem értünk egyet”

– figyelmeztetett.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Megdöbbentő videó: dühöngő Merci-sofőr terrorizálta a szabályosan közlekedő nőt Budapesten

Egy fedélzeti kamera rögzítette, ahogy egy férfi a II. kerületben büntetőfékezett, majd inzultált egy sávot váltó nőt. A Budapesti Autósok Közössége által közzétett videó nagy felháborodást váltott ki.

KÉK HÍREK

Akkora tűz volt a Nemzeti Atlétikai Központ közelében, hogy még a Széchenyi-hegyről is látták

Hulladéktűz keletkezett szombat délután a IX. kerületi Szabad Hongkong úton. A Fővárosi Katasztrófavédelem megerősítette, hogy a tűzoltók megfékezték a lángok továbbterjedését.

JÖVŐ

Rab Árpád: nem attól félünk, hogy az AI a munkánkat veszi el, hanem attól, hogy a pénzünket

A jövőkutató egyetemi tanár az AIToday-nek adott interjúban kifejtette: az AI tényleg felforgathatja a munkaerőpiacot, de ez inkább újraárazás, mint összeomlás. A katonai felhasználás viszont aggasztó, furcsa módon azért, mert az AI-jal „eltávolítottuk magunktól a gyilkolást”.

Szerző: Gábor János - szmo.hu
2026. március 08.

Az utóbbi hetekben-hónapokban egyre több figyelmet kaptak azok a jóslatok, amelyek szerint a mesterséges intelligencia néhány éven belül alapjaiban rázza meg és alakítja át a gazdaságot, illetve a munka világát. Egy sokat idézett jegyzet, az úgynevezett „Doomsday AI memo” például azt állítja, hogy az ügynök alapú mesterséges intelligenciák megjelenése már a közeljövőben gyökeresen átalakíthatja a gazdaság működését, és tömegesen tűnhetnek el a fehérgalléros állások. Az ilyen forgatókönyvek erős reakciókat váltanak ki: a tőzsdéken erős kilengések következtek, a technológiai cégek körüli várakozások és a munkaerőpiaci félelmek pedig azt mutatják, hogy az AI-val kapcsolatos elképzelések egyszerre hordoznak reményt és bizonytalanságot.

De mennyire reális az a kép, amely szerint a mesterséges intelligencia néhány éven belül alapjaiban forgatja fel a gazdaságot? Valóban eltűnhetnek-e rövid idő alatt egész szakmák, vagy inkább egy újraárazási folyamat zajlik le? És mit árul el a technológiával kapcsolatos jelenlegi várakozásokról az, hogy az AI-val kapcsolatos hírek gyakran azonnali piaci reakciókat váltanak ki?

Rab Árpád digitális kultúra szakértő, jövőkutató szerint a mesterséges intelligencia kétségtelenül komoly hatással lesz a gazdaságra, de a változások nem egyetlen pillanat alatt következnek be. Az AIToday.hu-nak adott interjúban levezette, hogy az AI hogyan épülhet be a mindennapi rendszerekbe, miként alakulhat át a munka világa, és miért lehet kulcskérdés a következő években az, hogy valójában mennyit ér a ma még a csak belé vetett hit alapján beárazott mesterséges intelligencia.

– Nemrég megjelent a gazdasági AI-apokalipszissel fenyegető „Doomsday AI memo”. Ez a jegyzet 2028-ra datálta, hogy az ügynök alapú AI-ok által alakított gazdaság nagyon másképp fog kinézni, mint a mostani. Ön szerint mennyire tekinthető a következő néhány év reális forgatókönyvének a Doomsday AI memo – és főleg az az állítása, hogy a fehérgalléros állások ilyen rövid idő alatt eltűnnek?

– Egyrészt: hangzatos címről van szó. A „Doomsday” amúgy is olyan fogalom, amit szoktak használni, például a klímaváltozás kapcsán, hogy érezzük: jön valami határidő, amikor minden megváltozik, és helyrehozhatatlan lesz. Itt ezt én abszolút nem gondolom, mint ahogy az sem, hogy az AI-alapú ügynökök teljesen elvesznek munkaköröket és mindent megváltoztatnak, pláne nem ilyen rövid idő alatt. Az viszont, hogy nagy hatással lesz és rengeteg új árazási és kihívással kapcsolatos gond jön, az biztos. Persze itt nem az egész világról beszélünk, hanem a fejlett világ bizonyos országairól és munkaköreiről. Ez azért pontos, mert egy rendszert mindig más rendszerek kontextusában kell nézni. Hogyha például bizonyos szellemi munkáknak az értéke lecsökkent, mert már nem lehet annyi pénzt kérni érte, mert az automatizáció elvégzi a munka egy részét, az óhatatlanul azzal jár együtt, hogy más munkaköröknek az értéke megnő: amelyek mondjuk kétkeziek, vagy jelenlétet, vagy másfajta hitelességet igényelnek. A piac mindig ilyen árapály-jellegűen mozog. Olyan, hogy hirtelen eltűnik a pénz a teljes gazdaságból és mindenki munkanélküli lesz, nem történik, és ha mégis, akkor sem három év, hanem hosszabb időtartam alatt. Egy ideig például sikeresnek láttuk a jogászi munkakört, mert egy biztos szaktudásért biztos jövőt ad, és amikor elképzeltem a gyerekem jövőjét, mondtam neki, hogy legyél jogász, mert akkor biztos lesz munkád.

Most valószínűleg kevesebb jogász fog egyébként jobban élni, és kevesebb jogásznak lesz munkája, de lehet, hogy ugyanezek az emberek más jellegű dolgot fognak végezni.

Másrészt az ilyen híradások vagy híresztelések szerintem azért is helytelenek, mert a mesterséges intelligencia el fog bújni. Most még beszélünk a mesterséges intelligenciáról, de ahogy közeledik a valósághoz, úgy egyre inkább annak a valóságnak a folyamatairól fogunk beszélni. Most még azt mondjuk, hogy a mesterséges intelligencia mi mindent csinál az egészségüggyel, de amikor majd szépen beépül egy csomó helyre, akkor arról fogunk beszélni továbbra is, hogy „az orvos munkája”, a „szakdolgozó munkája”, a diagnóziskészítés és a receptírás, és mindebben persze lesz mesterséges intelligencia, csak már nem fogunk beszélni róla.

Ahogy arról sem beszélünk már, hogy az internet mit csinált bizonyos folyamatokkal: nem mondjuk, hogy internetezek, amikor útvonalat tervezek vagy utánanézek valaminek.

Amikor az AI közelebb kerül a valósághoz, akkor azt mondjuk majd, hogy az orvos már könnyebben adminisztrál. Miért? Mert van egy ilyen szoftvere? Milyen az a szoftver? Persze van benne egy AI. Szóval már nem lesz annyira lényeges. És minél közelebb kerül a valósághoz, annál jobban beárazódik: tudni fogjuk, hogy mennyit ér. Ebben a pillanatban már nem a mesterséges intelligenciáról és nem arról fogunk beszélni, hogy az AI-ügynökök világa jön el, hanem azt mondjuk, hogy a munkakörökben, bizonyos helyeken megjelenik egy árazás. Ha egy kórház üzemeltetése AI ügynökkel, nem tudom, egymilliárd, AI nélkül meg kétmilliárd, akkor tudni fogom, hogy az AI egymilliárdot ér, mert annyi spóroltam meg vele. De nem AI-ként fogok tekinteni rá.

– Ez az álláspont teljesen logikus, mégis érdekes látni, hogy a Doomsday jegyzet megjelenése milyen tőzsdei pánikot váltott ki – legalábbis ideiglenesen. Ez a reakció mit árul el az AI-jal kapcsolatos várakozásokról és félelmekről?

– Ezt olyan kontextusban érdemes nézni, hogy az emberiség nagyon sok változást átélt a technológia mentén az utóbbi 150 évben. Mi vagyunk a legsikeresebb faj: megdupláztuk, lassan megtriplázzuk az élettartamunkat. Az egész világot be kell látni, a látóhatáron túli dolgok is számítanak, az összvagyon a 250-szeresére nőtt stb. – ezek jó trendek, de közben vannak olyan gazdasági folyamatok is, amiben van virtuális tőke. Ez olyan tőke, ami igazából tőzsdei: beárazzuk, hogy egy cég ennyit, vagy annyit fog érni, meg vannak konkrét munkák, amiket be tudunk árazni, hogy mennyibe kerülnek. És a piac – ahogy mondtam az előbb – árapállyal mozog: ha kevés van egy szakemberből, akkor többet tud kérni a munkájáért, nagyobb mozgástere van, olyankor odaáramlanak a dolgozók, amikor viszont sokan lesznek, akkor meg inflálódik.

A mesterséges intelligenciára biztosan szükségünk van azért, hogy a fenntartó jövőt megteremtsük.

Azt is látjuk, hogy ezek jelenleg üzleti szolgáltatásként léteznek, elég koncentráltan: igazából elég kevés cég gyártja a hozzá szükséges processzorokat, kevés helyen van meg olyan mértékű szaktudás, ami az AI fejlesztéséhez kell, és akkor az a kérdés merül fel, hogy jó, de akkor ez mennyit ér. Ha azt mondom, bármennyit, mert ez a jövő, akkor a tőzsdei árazás mentén a csillagos égig elmehetünk. Ha azt mondom, amiről az előbb beszéltünk, hogy már közeledik a valósághoz, és meg tudom mondani, mennyit ér, hiszen például vízgazdálkodást tudok vele megoldani egy megyében, és ennyivel meg ennyivel javul tőle az emberek életkörülménye, és ennyi energiát éget el közben, viszont annyit meg megspórol, akkor a kettő különbözetéből látom, mennyit ér.

A nagy tőzsdei mozgás pedig azért van, mert az AI még elég hit alapú. Azt mondjuk, hogy „szerintünk ennyit ér”.

Most folyik a mesterséges intelligencia árazása, ami nagyon nehéz témakör. Megmondani pontosan például, hogy ha egy munkahelyen bevezetem a mesterséges intelligenciát, akkor mennyit spórolok időben, pénzben stb. És itt rengeteg oda-visszahatás van, hiszen az emberek sokszor maguk tompítják „emberi hatékonytalansággal” a gépi hatékonyságot. Lehet, hogy a levelezésem hatékonyabbá válik, mert a mesterséges intelligencia összegzi a leveleket, sőt, segít nekem a levél megírásában, de ha az ahhoz vezet, hogy még hosszabb leveleket írunk és még többet, akkor igazából nem javul a hatékonyság, hanem csak nagyobb lesz a zaj. És ezek a mérések most folynak.

Amíg hitalapú, addig nagyon ugrál az árazás. Erre a legjobb példa a kriptovaluták piaca: amikor éppen nagyon hiszünk bennük, akkor nagyon sokat, akár végtelen pénzt érnek, de ha nem hiszünk bennük, akkor meg semmit nem érnek. Mert nem áll mögötte valóság, ezért hit alapú.

A mesterséges intelligencia tőzsdéje ugyanezért tud nagyon mozogni, mert az a kérdés, hogy mennyire hiszünk abban, hogy ez mindent megváltoztat. Biztos, hogy nem érnek annyit, mint amennyit a virtuális tőke jelenleg beszél róluk. Azt nem tudjuk, hogy pontosan mennyit érnek, ezért ilyen kilengések várhatóak, de ez nem biztos, hogy érinthet egy társadalmat. Ez érinthet egy adott céget, hogy éppen mekkora vagyona van, de ez nem jelenti mindjárt azt, hogy az embereknek lesz kevesebb pénze, kivéve persze, ha olyan részvényeket vettek.De ez nem azt jelenti, hogy összeomlik a mesterséges intelligencia, meg a piaca, és nem is lesz, hanem csak azt jelenti, hogy lehet, hogy bizonyos cégek nem fognak olyan sokat keresni egy adott időszakban. Minél közelebb kerülünk – és ígérem, utoljára mondom el – a valósághoz, annál stabilabban fogjuk látni, hogy mi mennyit ér. És azt láttuk már, ugye, hogy a részvénypiacon mindenféle cég szerepel. Vannak, amiket nagyon jól be tudunk lőni. Ha mondjuk bútorokat gyárt: ennyi meg ennyi bútort tud eladni, ennyibe kerül a fa, az előrejelzései szerint ennyi bútort fog gyártani, ebből látjuk kb. mekkora lesz a bevétele. Ha ez több, mint tavaly, akkor megveszem a részvényeit és osztozom a sikerében. Be tudom lőni. Az AI-t viszont még nem tudjuk belőni. Ezért biztos vagyok benne, hogy lesznek is nagy ugrálások.

Biztos vagyok benne, hogy itt nem az AI-lufi kipukkanásáról, vagy a piac megsemmisüléséről van szó.

De ezt két szempontból azért folyamatosan követni kell. Az egyik ugye az egyéni, vagy a céges haszonszerzés, hiszen itt tőzsdei dologról van szó: befektetések múlnak rajta, nagyon sok embernek nagyon sok pénze múlhat rajta, de ez az üzleti oldal. A másik, hogy azért nem mindegy, hogy a piac mennyire stabil. Például, ha én egy bizonyos cég termékére ráoptimalizálom a saját cégem működését, és ha az a cég tönkremegy a tőzsdén, akkor ez nyilván egy kockázat. Tehát egy olyan piacon, ahol nagy mozgások lehetnek, ott óvatosan kell bánni a külső szereplők felé való kiszolgáltatottsággal.

– Ez ugye a gazdasági rész, de a gyakorlatban, amikor mondjuk munkahelyekre vonatkoztatjuk ezt az egészet, és tömegesen megjelennek az ügynök alapú AI-ok, akkor mely gazdasági területeken és milyen fajta átalakulás indulhat el? Akár idefűzve rögtön Mustafa Suleyman Microsoft-vezér véleményét, aki azt is mondta, hogy a fehérgalléros állásokért már 2028-ra eljön az AI. Szóval álláspiac szempontjából milyen átalakulás jön?

– Suleyman könyvei és meglátásai nagyon jók. Mindenképpen nagyon jó dolgokat ír, én is olvasom és szeretem a könyveit. És igen, az AI biztosan felforgatja a piacot. Az is biztos, hogy itt van egy sokk, hiába tudjuk és beszélünk róla tíz éve, hogy fejlesztik a mesterséges intelligenciát. De, emlékszem, még a tíz évvel ezelőtti konferenciákon is, amelyekre meghívtak előadni, két témakör volt. Az egyik kicsit a lélekről szólt: az öntudat, az öntudatra ébredés, mi is történik, teremtünk vagy építünk. Ez inkább, mondjuk úgy, filozófiai megközelítés volt. A másik téma viszont az volt, hogy igen, közeledik a mesterséges intelligencia, ami végül is egyfajta intelligens automatizáció, és valahogy ez a közhangulat érződött ezeken a konferenciákon: igen-igen, meg fog támadni munkahelyeket, de valahogy mindig arra jutottak, hogy biztos valaki másét, vagy biztosan az alacsonyabb szintű munkákat. És akkor megérkezett a generatív mesterséges intelligencia, és sok modell a szellemi dolgozókat támadja. Aztán a humanoid robotok terjedésével majd a fizikai dolgozók is átélhetnek egy ilyen sokkot, ha azt látják, hogy most már a robotok cipelik a tárgyakat egy logisztikai területen, vagy akár festenek, vagy akár embereket gondoznak. Tehát ezt a sokkot, hogy úgymond senki munkája nincs biztonságban, ezt átéltük, és olyan szempontból igaz, is, hogy létezik ilyen alternatíva. De emellett vannak más fontos trendek.

Rengeteg munkahelynél egyáltalán nem az a problémánk, hogy bevonjunk-e gépeket, hogy elvegye-e valakinek a munkáját, hanem azt, hogy nincs elég munkaerő.

Nincs elég orvos, nincs elég tanár stb. Abszolút nem arról van tehát szó, hogy el akarja venni bárki egy orvosnak a munkáját, hanem az, hogy hogyan tudjuk segíteni az orvosok munkáját úgy, hogy mondjuk gyorsabban képezzük ki őket, vagy a mindennapi munka során könnyebb legyen nekik. Tehát itt egy ember-gép együttműködésről van szó. És ezek nagyon drága technológiák – erről sokszor elfeledkeznek, mert a társadalom mindennapi megélésében ez egy ingyenes technológia: leírok neki valamit, az AI pedig válaszol. Az e-bizniszben mindig van egy ilyen ingyenes megoldás, de az sose olyan minőségű, és a másik amúgy drága. Egy átlagos ChatGPT-felhasználó, aki ingyen használja, havi 20-30 ezer forintba kerül az üzemeltető cégnek, jelen esetben az OpenAI-nak, mert rengeteg energiát fogyaszt, rengeteg kutatás-fejlesztési pénz volt benne, karban kell tartani stb.

Nem az lesz a jövőben a kérdés, hogy „ingyenes mesterséges intelligenciák kontra ember”, hanem „havi több százezer forintba kerülő, jó minőségű mesterséges intelligencia kontra havi több százezer forintba kerül ember”. És egymás mellé tesszük, hogy ki miben más.

Ezt, meg ezt a feladatot ki tudom gépnek adni, mert itt nem szükséges a fizikai jelenlét, azt, meg azt viszont nem tudom kiadni, mert szükséges mondjuk egy kézfogás, vagy, hogy egy irodában üljenek és a többi. Tehát ez egy jóval bonyolultabb árazás lesz. És a mesterséges intelligenciák azok szoftverek és gépek. Sokat lehet arról beszélgetni, hogy mikor mennyire működnek jól, közben egyetértünk abban, hogy folyamatosan fejlődnek. Tehát, hogy erre alapozni, hogy most éppen hallucinál, vagy nem, ez fölösleges, hogyha hosszútávról beszélünk, de azért mindig szükség lesz egy validátorra. Nem önálló jogi személyiségek, nem döntéshozók, nem vállalnak felelősséget, ezek üzleti szolgáltatások.

Inkább az a kérdés, hogy az lenne a jó út-e, hogyha a jó szakemberek kevesebbet dolgoznának és több értéket állítanának elő, hosszabb távon tudnának dolgozni, egészségesebbek lennének, el tudnák látni a feladatukat, de alapvetően tény, hogy a digitális szolgáltatások azok mindig növelik a munkanélküliséget.

Pont azért, mert hatékony eszközök - ezt mindig láttuk. Tehát ahogy terjed az internet, ahogy terjed a mobilinternet, ahogy terjed a web 2.0, az mindig elvesz bizonyos feladatokat és történik egy újraárazás, hogy alapvetően az információs társadalom a munkanélküliséget növeli, de azt, hogy ezt negatívan vagy pozitívan fogjuk föl, ez igazából kontextus kérdése, mert a pozitív az az, hogy ugye tudjuk, hogy most túl sokat dolgozunk és túl kevesen vagyunk rá. Kiégés, túlhajszoltság, nincs időnk megmenteni a Földet, nincs idő a családra, túl sokat dolgozunk.

Ugye nem attól félünk, hogy a munkánkat veszik el, hanem hogy a pénzünket.

És akkor az a kérdés, hogy akkor ez pénzügyileg hogy jön ki. A támadást szerintem mindenki érzi, ezt érdemes szerintem egy konstruktív energiává fordítani, és azon elgondolkodni, hogy én mit szeretnék dolgozni a jövőben, mi az, amit kiadnék egy gépnek, mi az, amit nem, mi az, amit tanulnom kell, mi az, amiben én több vagyok, mint ugyanazok a társaim, akik ugyanazt a technológiát használják.

A szellemi munkakörökben a mesterséges intelligencia vagy a generatív mesterséges intelligenciának az értéke nulla, hiszen mindenkinek megvan ugyanaz. Nagyon gyorsan az a kérdés tevődik fel, hogy ki az, aki jobban tud kérdezni? Ki az, aki jobban tud kezdeni valamit a válasszal? Például forráskritikát gyakorolni vagy használni az életben. És ezek pont az emberi képességek.

Úgyhogy első körben úgy tűnik, hogy a szellemi munkahelyeket szétveri, de igazából az történik, hogy fölemeli az emberi értékeket, elveszi a rutinszerű munkákat, és aki a rutinszerű munkákat szerette, az nagyobb kockázatban van, akik meg mondjuk a több kérdezést, a világhoz közelállást, azok meg azt érzik, hogy kaptak egy olyan eszközt, ami továbbviszi őket. De alapvetően szükségünk van rá, mert sok kihívás van előtte, amihez sok együttműködésre, meg sok IQ-ra van szükségünk, és ezt adja meg az AI. Van előttünk egy klímaváltozás, van előttünk egy életminőség tartásának a szándéka, nagyon sok minden van, és ezekhez kelleni fog. Ezek újra fognak árazódni, csak ez az időszak, ami pont most van, ez a következő 2-3 év, ez nagyon turbulens.

Az AIToday.hu-n folytatódó interjú további részében Rab Árpád

- kifejti, hogy a digitalizáció hogyan gyorsította fel a korszakváltó technológiák terjedésének időtartamát fél évszázadról csupán 1-2 évre,

- elmagyarázza, hogy miért érezzük többnek az AI-t egy innovatívabb kütyünél, holott statisztikai szoftverről beszélünk,

- szót ejt róla, hogy a mesterséges intelligencia hogyan nehezíti annak megítélését, mennyit is ér a szellemi munka és a szakértői tudás,

- arról is beszél, hogy az AI-t gyakran önmagában szemléljük, pedig tágabb társadalmi és gazdasági környezetben igazabb arcát mutatja,

- foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy mit okoz az AI egy olyan értékválságokkal teli korszakban, mint a mostani,

- rámutat, hogy miért kérdőjelezzük meg egyre többen, hogy hogyan éljünk, és egyáltalán meddig tart a gyerekkorunk,

- mérlegeli a mesterséges intelligencia katonai felhasználásának lehetőségeit, valamint azt, hogy az AI felett gyakorolt technológiai uralom hogyan válhat szó szerint fegyverré - ráadásul kiválasztott kevesek kezében.

FOLYTATÁS AZ AITODAY.HU-n.

Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk