Karikó Katalinék felfedezése áttételesen a HIV vakcina elkészítését is elősegítheti
A közelmúltban több olyan tudományos publikáció is megjelent, ami a HIV vírus ellen alkalmazott technikához teljesen új irányt mutat. Többek között a Science Daily tudományos oldal beszámolt egy új, lehetséges vakcináról, amely nemcsak megelőzi, hanem már a fertőzés szakaszában is jó eséllyel veszi fel a harcot a HIV vírus ellen. Az oltóanyag egészen új területet nyit meg a vírus elleni vakcinakutatásban.
- mondta Dr. Nagy Károly, a Semmelweis Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézetének egyetemi tanára a Szeretlek Magyarországnak.
A világon körülbelül 36 millió ember halt meg AIDS-ben, és 38 millió HIV fertőzöttről tudunk. A vírust 1984-ben azonosították, és ma már több mint 30 gyógyszerrel rendelkezünk a fertőzés ellen. A fejlett országokban a fertőzötteket viszonylag stabil állapotban tartják, vagyis nem romlik az állapotuk, kezelésre azonban életük végéig rászorulnak. Óriási az igény HIV vakcinára, még a fejlett országokban is, ahol hozzájutnak a fertőzöttek a gyógyszerekhez.
"Egyedüli megoldás - már negyven év óta tudjuk ezt - a vakcina. Viszont nem tudjuk pontosan, hogy hogyan kell megcsinálni" - mondja Dr. Nagy Károly, aki több mint 35 éve folytat HIV kutatásokat. Az ő laboratóriuma igazolta 1985-ben az első magyar HIV fertőzöttet.
A HIV egy úgynevezett RNS retrovírus, amely egy speciális enzimet, RT-t (reverz transzkriptáz) használ. Ennek felfedezéséért orvosi Nobel-díjat kaptak amerikai kutatók, ugyanis megváltoztatta a genetikai információ addig ismert útját. Addig a DNS-RNS-fehérje terjedési vonalat ismerték. A HIV vírus tanulmányozása közben viszont felfedezték, hogy létezik egy másik út is, vagyis amikor az információ nem DNS-ben, hanem RNS-ben tárolódik, és az enzim ezeket a genomiális RNS-eket formálja át DNS-sé, és csak utána indul el a DNS-RNS-fehérje út.
A HIV vírus ellen használt jelenlegi gyógyszerek a vírus szaporodásához szükséges enzimeket gátolják. A vírus három lényeges enzimmel rendelkezik, amelyek részt vesznek a szaporodásában.
A reverz transzkriptáz enzim a vírus RNS genomot DNS-sé alakítja át, és ez a DNS beépül a gazdasejt DNS-ébe, mint egy gén, és ott is marad.
A másik, a proteáz enzim, a vírusfertőzés és a vírusszaporodási ciklus utolsó fázisában az addig elkészült vírusfehérjéket a megfelelő, rövidebb méretűre vágja, és ettől válik a vírus fertőzővé. Ráadásul a fertőzés korai ciklusában is aktív.
Valamint a harmadik, az integráz enzim, amelyik szabályozza és felelős azért, hogy a DNS-sé átalakított vírus genom a sejt DNS-be mint egy gén, beépüljön. Ezen enzimek működését akadályozzák meg a ma használatban lévő gyógyszerek. Egy probléma van velük, mindegyik rendkívül toxikus, mérgező.
"A jelenlegi kutatások egy része ennek a toxicitásnak a tompítására irányul, de sok próbálkozás történik azzal kapcsolatban is, hogy valahogyan meg tudjuk akadályozni a vírus belépését a sejtbe, ugyanis a jelenleg használatos gyógyszerek csak akkor hatnak, amikor a vírus már megfertőzte a sejtet."
Vírusok ellen számtalan vakcinát lehet készíteni teoretikus alapon. "Körülbelül 70 féle HIV vakcinakísérlet van. Az a baj velük, hogy amíg beoltottak 30-40 embert, addig működött, amikor 1000 embert, akkor nem. Nem tudtuk, mi az oka. Egészen mostanáig. Eddig ugyanis csak a T-limfocitákra koncentráltunk, amelyek az emberi immunrendszernek a végrehajtó sejtjei, ez a vírus ezeket pusztítja el tömegével. Ezt nem lehet reprodukálni. Egy-két esetben tudtak csak speciális csontvelőátültetéssel gyógyulást elérni, illetve a vakcinák nem általános ellenanyag termelést váltottak ki."
A HIV vírus hihetetlenül gyorsan képes változni. A szaporodási ciklusa 24 óra, vagyis a bejutás után egy nappal már kész vírusok vannak a szervezetben. Sok vírusnak több napig tart ugyanez a ciklus. Olyan gyorsan szaporodik, hogy ezt a szervezetben az ellenanyag termelés nem tudja követni.
"Az új kutatás alapját az adja, hogy a kutatók vizsgálták a fertőződésen átesett betegeket. Több milliót. Azt akarták tudni, hogy milyen jellegű ellenanyag termelődik bennük.
Ez azt jelenti, hogy létezik ilyen, mivel a természet ilyet elő tudott állítani. Rájöttek, hogy az ellenanyagokat a vérben lévő speciális B-limfociták termelik. Az amerikaiak azt mondják, hogy egymillió B sejtből egy ilyen van, amelyik képes erre."
"Már tavaly ősszel hallani lehetett olyan eljárásról, amivel megtalálják ezeket a ritka B sejteket, és stimulálni is lehet őket, hogy több ellenanyagot termeljenek. Ezen most több egyetem, biotechnológiai cég dolgozik. Ennek a kutatási eredménynek most az a jelentősége, hogy elkezdték embereken is kipróbálni."
William Schief, a Scripps Research professzora és immunológusa, valamint a IAVI (Nemzetközi AIDS Oltási Kezdeményezés) Neutralizáló Antitest Központ vakcinavezetési igazgatója, akinek a laboratóriuma kifejleszette az oltást, bejelentette, hogy a ritka immunsejtek termelésének stimulálásában, amelyek szükségesek a gyorsan változó vírus elleni antitestek előállításának folyamatához, a 48 egészséges felnőtt önkéntesből a vakcinát kapó résztvevők 97 százalékánál észlelték a kívánt választ. A kutatás széleskörű együttműködésnek köszönhető, a klinikai vizsgálat két helyszínen zajlott: a washingtoni George Washington Egyetemen (GWU) és a seattle-i Fred Hutchinson Rákkutató Központban. A résztvevők placebót vagy két adag vakcinavegyületet kaptak.
"Ki tudták mutatni ezeket a széles spektrumú ellenanyagokat. Ez egy óriási dolog. Meg tudták állapítani, hogy a HIV vírusnak melyek azok a konzervatív régiói, amelyek nem változnak, amik alapvetően szükségesek ahhoz, hogy épségben, adott szerkezetben meglegyen a vírusban, hogy az fertőző legyen. Megtalálták azt a módszert, amivel ki tudják választani ezeket a ritka B sejteket a szervezetben, amelyek ezek ellen ellenanyagot termelnek. Az összes vírusmutánsban azonosak ezek az egységek."
Ez egyelőre egy elméleti elképzelés, még nem tartanak az állatkísérletnél. Ha ez működik, akkor az influenza, a zika, valamint a hepatitis vírus elleni vakcina kifejlesztésére is fel lehetne használni. Sőt, még malária elleni vakcinához is.
Léteznek preventív, vagyis megelőző vakcinák, és terápiás vakcinák, amelyeket a már megfertőződött embereknek adnak. A preventív vakcinák a tapasztalatok szerint hatékonyabbnak bizonyulnak. "Ez az újfajta vakcinakísérlet úgy tűnik, mind a kettőre jó."
Kísérletek itthon is folynak. "Amazóniai különböző növényekből, cserjékből, fákból előállított tisztított hatóanyagokat vizsgálnánk. Ezeknek a nagy része flavonoid (citrus féle, gyümölcsökben lévő gyűrűs, nagy molekulájú vegyületek). Egy japán kooperációban készül mindez. Ők egyféle flavonoidot vizsgáltak, és kimutatták, hogy sejtszaporodás-gátló hatása van. Kimutatták, hogy bizonyos enzimet is gátol. Mi egy korábbi munkánkban kimutattuk, hogy az általunk használt vegyület is ugyanezt az enzimet gátolja. Felmerült bennem a gondolat, hogy akkor bizonyos flavonoidok a HIV ellen is jók. Elkezdtük a japánok által elküldött flavonoid vizsgálatát."
A kutatás még folyamatban van, de a magyar szakemberek azt remélik, hogy az Amazonas vidékén teljesen újonnan kivont növényi anyagok vizsgálatával folytathatják a kísérleteket.
