Kannabisz alapú szájsprayvel próbálják gyógyítani az agydaganattal küzdő betegeket Angliában

A világon először végeznek ilyen kísérletet, hogy kiderítsék, hatásos-e ez a gyógyszer a glioblasztómás betegeknél.
Fotó: Sativex - szmo.hu
2021. augusztus 03.


Link másolása

Vizsgálatok kezdődnek Nagy-Britanniában arra vonatkozóan, hogy egy kannabisz alapú gyógyszerrel lehet-e gyógyítani az agydaganatot, és segíthet-e meghosszabbítani a betegek életét - írja a Guardian.

Az orvosok a Sativex nevű szájsprayt adják majd a betegeknek a temozolomid kemoterápiás gyógyszer mellett, hogy megnézzék, ez a kombináció hatásos-e a rákos sejtek ellen. Ez lesz a világon az első ilyen kísérlet.

A Sativexet az Egyesült Királyságban fejlesztik és gyártják és magából a kannabisz növényből készül, ugyanazokat a vegyületeket tartalmazza, mint amik a kannabiszban találhatók meg. Ez azt is jelenti, hogy ugyanolyan mellékhatásai vannak, mint a fűnek: bódulatot, szédültséget, fáradtságot okoz, de nincs tartós hatása a kognitív funkciókra.

Már 24 országban jóváhagyták a szklerózis multiplex kezelésére, emellett a perifériás neuropátiás fájdalom, a kezelhetetlen daganatos fájdalom és a reumás ízületi gyulladás esetében is jótékony hatással bír - írja róla a Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület.

A jövő év elején induló gyógyszerkísérletben legalább 15 kórház 232 betege vesz részt. Kétharmaduk a Sativexet és a temozolomidot kapják majd, a többiek pedig a kemterápiás gyógyszert és placebót.

Susan Short, a Leeds-i Egyetem onkológus professzora, a tanulmány fő kutatója elmondta, kollégáival úgy vélik, a Sativex elpusztíthatja a glioblasztómát, vagyis a leggyakoribb rosszindulatú agydaganatot okozó rákos sejteket, és különösen hatékony lehet, ha temozolomid kemoterápiával együtt alkalmazzák.

A két gyógyszer együttesen fokozhatja a kemoterápiás kezelés hatását, és lehetővé teheti, hogy a betegek tovább élhessenek.

Csak Angliában évente körülbelül 2200 embert diagnosztizálnak glioblasztómával, a betegek pedig a diagnózis után általában csak 12-18 hónapig élnek, azok pedig, akiknél visszatér a daganat, mindössze 10 hónapig.

Korábban már végeztek egy hasonló vizsgálatot arra vonatkozóan, hogy biztonságos-e ezt a két szert együtt alkalmazni az agydaganatos betegeknél, akkor 27 pácienst vontak be. A mostani kutatás viszont három évet ölel majd fel, és nemcsak a biztonságosságot, hanem a hatásosságot is vizsgálják majd.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Látványos csillaghullás lesz vasárnap hajnalban
2046-ig nem lesz hasonló jelenség. A koránkelők csíphetik el a legszebb látványt.
Fotó: Unsplash - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

Az év egyik legszebb meteorraja, az Éta Aquaridák csillaghullása lesz látható vasárnap hajnalban.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló közleményében azt írja, hogy

idénre a raj egy kisebb kitörését jósolják, amelyhez hasonló nem valószínű, hogy lesz 2046-ig.

A tájékoztatás szerint a leggazdagabb hullást a koránkelők csíphetik el, hajnal 3 és 4 óra között.

via MTI


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
Megfejtették a négy lábon járó család titkát
Sokáig senki sem értette, hogy a törökországi Ulas család tagjai miért nem tudnak két lábon sétálni. Voltak tudósok, aki evolúciós visszafejlődésre gyanakodtak, ám kiderült, hogy más az ok.

Link másolása

Sikerült megfejteni, hogy a Törökországban élő Ulas család tagjai miért járnak négy lábon – írja a Unilad. A család rejtélye legalább azóta foglalkoztatja a kutatókat, hogy a BBC 2006-ban bemutatta a róluk szóló, A négy lábon járó család (The Family That Walks on All Fours) című dokumentumfilmet.

Az Ulas család 19 tagjából hat testvér csak négy lábon tudott járni.

Török kutatók úgy spekuláltak, hogy evolúciós visszafejlődésről lehet szó, ugyanakkor a család járása eltért attól, ahogy a főemlősök, vagy az előemberek jártak négy lábon: kezükön ugyanis nem az öklükre, hanem a tenyerükre támaszkodnak. Ilyen járást sehol máshol nem figyeltek még meg, ami csak fokozta a rejtélyt.

Végül az Aarhus Egyetem dán tudósainak sikerült bebizonyítania, hogy a család tagjainak életét egy nagyon ritka, örökletes tünetegyüttes nehezíti meg. A kisagyi ataxia, értelmi fogyatékosság és egyensúlyzavar szindróma (Cerebellar Ataxia, Mental Retardation and Dysequilibrium Syndrome, CAMRQ) kiváltó oka egy genetikai elváltozás, ami a szervezet proteinjeit a zsírok megfelelő elosztásában gátolja. Ennek következménye többek között a rossz egyensúly, ami miatt sokáig nem tudtak felegyenesedve járni a családtagok.

A család négy lábon járó gyerekei közül egy elhunyt, a többiek viszont mostanra fizioterápiás segítséggel megtanultak két lábon sétálni, noha az egyensúlyuk továbbra is rossz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
A tudósok megfejtették a rejtélyes halálesetek okát Tutanhamon sírja körül
A régészek 1922-ben felfedezték fel Tutanhamon sírját, és hamarosan elterjedt, hogy egy átok miatt történnek különös, megmagyarázhatatlan dolgok.

Link másolása

Amikor felfedezték Tutanhamon fáraó sírját, talán az egyik legnépszerűbb régészeti leletnek tartották, amit valaha megtaláltak - írja az UNILAD. Azonban nem sokkal később az újságok „múmia átkáról” kezdtek el írni, amire vonatkozóan máig nem tudtak kézenfekvő válasszal szolgálni a tudósok.

A felfedezés Howard Carter régész nevéhez fűződik, aki sokáig tagadta az "átok" létezését. A kutató 64 éves korában hunyt el limfómában. Bár halála nem függ össze az "átok" létezésével, a kutatók mégis érdekesnek ítélték Carter halálának körülményeit.

A kutatók azonban most olyan leleteket hoztak nyilvánosságra, amelyek komoly veszélyre hívják fel a figyelmet. Ugyanis az egyiptomi régészeti kutatóterületen magas előfordulási arányban radioaktív anyagokat találtak.

Ross Fellowes régész szerint "a sírromokban lévő erős sugárzás az alapkőzetekből fakadhat."

Emiatt pedig kockázatos lehet a sírkamrába való belépés az érdeklődők számára, ugyanis a sírban lévő magas sugárzási szint befolyással lehet az emberi szervezetre.

A sírhoz kapcsolódó haláleset Lord Carnarvoné, aki az egyik expedíció pénzügyi támogatója volt: ő 56 éves korában halt meg Kairóban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Videóban mutatta be a NASA, milyen lehet átmenni egy fekete lyukon
A szimulációban láthatjuk a spagettizálódás folyamatát is. Az is kiderült, hogy inkább a szupermasszív fekete lyukba lenne jobb belezuhanni.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. május 08.


Link másolása

Szimulációt készített az amerikai űrhivatal arról, hogy milyen érzés lehet egyenesen egy fekete lyuk közepébe repülni.

Jeremy Schnittman, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának asztrofizikusának videója azt mutatja be, hogyan nézhet ki, ha valaki átrepül a fekete lyuk eseményhorizontján. Ez az a pont, ahonnan már nincs visszaút, ugyanis a gravitációs vonzás már túl erős ahhoz, hogy menekülni lehessen.

A szimuláció során láthatjuk a spagettizálódás folyamatát is, amikor a fekete lyuk által beszippantott tárgy végtelen hosszúra nyúlik, végül pedig darabjaira hullik.

Schnittman azután döntött a videó elkészítése mellett, hogy rengetegen kérdezték arról, mi történhet a fekete lyukba repüléskor.

„Két különböző forgatókönyvet szimuláltam: az egyikben egy kamera - egy vakmerő űrhajós helyettesítője - épphogy csak elkerüli az eseményhorizontot, és visszacsapódik, a másikban azonban átlépi a határt, megpecsételve ezzel a sorsát”

– mondta a kutató.

A tudós kitért arra is, hogy ha már választani lehetne, akkor inkább a szuerpmasszív fekete lyukba lenne érdemes belezuhanni. Ugyan a túlélésre ebben sem lenne esély, de legalább gyorsabban bekövetkezne a vég.

A lenyűgöző szimulációt itt lehet megnézni:

via Unilad


Link másolása
KÖVESS MINKET: