Folytatódik jövő héten a meleg, napsütéses, jellemzően száraz idő - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből.
Hétfőn sok lesz a napsütés, főleg az ország északkeleti, keleti harmadán, illetve a nyugati megyékben lehet helyenként zápor, zivatar. A legalacsonyabb hőmérséklet általában 14 és 20 fok között várható, de a hidegre érzékeny vidékeken ennél hűvösebb lehet. A legmagasabb hőmérséklet 29 és 34 fok között valószínű.
Kedden is sok napsütés várható, csak helyenként lehet zápor, zivatar. A minimumok 12 és 20, a maximumok 29 és 35 fok között alakulnak.
Szerdán és csütörtökön napos, csapadékmentes idő várható. Szerdán a hajnali 13-21 fokról 31-36 fokig melegszik a levegő.
Csütörtökön a minimumok 15 és 22, a maximumok 33 és 38 fok között alakulnak.
Pénteken hidegfront érkezhet, emiatt felhős idő valószínű hosszabb-rövidebb napos időszakokkal. Több helyen alakulhat ki zápor, zivatar. A szél nagy területen megerősödik, helyenként - nem csak zivatar környezetében - viharossá is fokozódik.
A legalacsonyabb hőmérséklet 16 és 24, a legmagasabb nappali hőmérséklet általában 29 és 35 fok között valószínű, de a Nyugat-Dunántúlon ennél több fokkal hűvösebb, míg a Tiszántúl egyes részein több fokkal melegebb is lehet.
Szombaton és vasárnap a több-kevesebb napsütés mellett helyenként zápor, zivatar is előfordulhat. A szél többfelé erős, akár viharos lehet. Szombaton a minimumok 15 és 22, a maximumok 24 és 30 fok között várhatók. Vasárnap a hajnali 14-20 fokról 25-30 fokig melegszik a levegő - olvasható az előrejelzésben.
Folytatódik jövő héten a meleg, napsütéses, jellemzően száraz idő - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből.
Hétfőn sok lesz a napsütés, főleg az ország északkeleti, keleti harmadán, illetve a nyugati megyékben lehet helyenként zápor, zivatar. A legalacsonyabb hőmérséklet általában 14 és 20 fok között várható, de a hidegre érzékeny vidékeken ennél hűvösebb lehet. A legmagasabb hőmérséklet 29 és 34 fok között valószínű.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor szerint Európa nem tudta megakadályozni az ukrajnai háború kitörését, pedig ez az európai diplomácia feladata lett volna. A miniszterelnök erről római látogatása során beszélt egy interjúban, amelyet a ReteQuattro olasz televíziócsatornának adott, szemlézte az MTI.
A kormányfő úgy fogalmazott: ha nem Joe Biden, hanem Donald Trump lett volna az Egyesült Államok elnöke, a háború nem tört volna ki. Hozzátette: Európának az amerikai belpolitikától függetlenül is többet kellett volna tennie, de szerinte ez most sem történik meg.
Úgy véli, Európa minden diplomáciai csatornát lezárt Oroszországgal a háború kitörése után, így viszont lehetetlen megállítani a konfliktust. Azt mondta:
„Brüsszel jelentéktelenné válik azzal, hogy úgy dönt, nem tárgyal”.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok és Oroszország nemcsak Ukrajnáról, hanem Európa védelmi szerkezetéről is egyeztet.
Hozzátette: hasonló történt a második világháború után is, amikor Európa sorsáról külső szereplők döntöttek.
A kormányfő szerint ma már nem elég a háború két szembenálló fele a béke eléréséhez, szükség van egy harmadik szereplőre is.
Úgy fogalmazott: „az európaiak kivonták magukat, így az egyetlen szereplő Trump maradt, az első amerikai elnök, aki a békének szenteli magát, és ezért támogatnunk kell”.
A szankciókkal kapcsolatban kijelentette: „Nem az Oroszországgal szembeni szankciók, hanem a szankciók magyarokra gyakorolt hatása érdekel”. Kifejtette, hogy Magyarországnak nincs tengere, így nem tud cseppfolyósított gázt fogadni, ezért
az orosz import elengedhetetlen az otthonok fűtéséhez és a gazdaság működéséhez.
Orbán Viktor a brüsszeli döntéshozókat is bírálta. Szerinte az unió több területen is kudarcot vallott, például a gazdaságpolitika, a zöld átmenet, a háború és a szankciók kezelésében. Úgy fogalmazott: „az ipari ágazattal szemben evez, ahelyett hogy együttműködne vele, ez káros, itt meg kellene állnunk, és visszafordítani az irányt”.
A római látogatás során Orbán Viktor Giorgia Meloni olasz kormányfővel is találkozott. Az interjúban elmondta, hogy vannak nézetkülönbségek közöttük, de számos kérdésben egyetértenek, például abban, hogy a brüsszeli hatalmi központnak reformra van szüksége.
Meloni kapcsán azt is megjegyezte, hogy az olasz miniszterelnök is a nemzeti érdekeket képviseli, és szerinte
„büszke nemzetállamok nélkül Európának nincsen jövője”.
Az interjú végén az Európai Parlamentbe beválasztott Ilaria Salis ügyéről is szó esett. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban azt mondta: Magyarország mindig szívesen látja az olaszokat, kivéve, ha bűncselekményt követnek el.
Orbán Viktor az európai vezetők felelősségéről is beszélt. Kijelentette: „Az európaiak sokkal erősebbek, mint az oroszok”, majd hozzátette, hogy az európai GDP és védelmi kiadások is meghaladják az oroszokét. Úgy fogalmazott: „A kérdés az, hogy ha erősebbek vagyunk, mitől félünk. A válasz pedig az, hogy silányak a vezetőink.”
Orbán Viktor szerint Európa nem tudta megakadályozni az ukrajnai háború kitörését, pedig ez az európai diplomácia feladata lett volna. A miniszterelnök erről római látogatása során beszélt egy interjúban, amelyet a ReteQuattro olasz televíziócsatornának adott, szemlézte az MTI.
A kormányfő úgy fogalmazott: ha nem Joe Biden, hanem Donald Trump lett volna az Egyesült Államok elnöke, a háború nem tört volna ki. Hozzátette: Európának az amerikai belpolitikától függetlenül is többet kellett volna tennie, de szerinte ez most sem történik meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor azt akarja Trumpnál elérni, hogy mentesítsék Magyarországot az orosz olajat érintő összes szankció alól – ezt Gulyás Gergely árulta el az RTL-nek
A tét: olcsóbb energia és nagyobb mozgástér. Szijjártó szerint Moszkva kész, a szakértők pedig emlékeztetnek: az Adria-vezetéken is jöhet olaj, ha új megállapodások születnek.
Orbán Viktor jövő héten Washingtonban próbál nagyot húzni: a kabinet teljes felmentést szeretne az orosz olaj- és gázszankciók alól – számolt be róla az RTL Híradó. A cél világos, a tét hatalmas, a kormány pedig már ütemezi a tárgyalásokat.
„Azt szeretnénk, ha Magyarországot minden, az orosz olaj- és földgázbeszerzést érintő szankció alól mentesítenék” – mondta Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter. A kabinet érve egyszerű: több lábon akarnak állni, nem cserélnének egyik függőséget a másikra.
„Azt szeretnénk, ha Magyarországnak mindig lenne lehetősége alternatívák közül választani, amikor energiaforrást szerez be – akár kőolajról, akár földgázról van szó. Így a kormánynak mindig meglesz a lehetősége, hogy a lehető legkedvezőbbet válassza” – fogalmazott Gulyás.
A diplomáciai előkészítés pörög: Szijjártó Péter Minszkben egyeztetett Szergej Lavrovval. „Az ehhez szükséges együttműködésre az oroszok készen állnak, és az ezzel kapcsolatos kérdéseket az amerikaiakkal jövő héten meg fogjuk vitatni” – közölte a külgazdasági és külügyminiszter.
Közben az amerikai háttér is kemény: október 22-én az USA szankciókat jelentett be a két legnagyobb orosz olajcégre, a Rosznyefty-re és a Lukoilra, egy rövid, november 21-ig tartó átmeneti engedéllyel.
Orbán Viktor közben a La Repubblicának röviden így reagált arra a kérdésre, hogy Donald Trump túl messzire ment-e a korlátozásokban: „Magyarország tekintetében igen” – jelezte a miniszterelnök.
A hazai mozgástér sem nulla: a szakértők szerint az ország a Barátság (Druzsba) és az Adria vezetéken is tud olajat behozni, csak az arány a döntés kérdése. „Az, hogy ezen a két importútvonalon milyen arányban hozunk be ilyet vagy olyat, már a magyar kormány döntése. A kormány úgy döntött, hogy inkább a Druzsbán hoz be többet; erre lehet azt mondani, hogy ez botor dolog, akár erkölcsileg, akár ellátásbiztonságilag, de kétségtelen, hogy ez az olcsóbb” – mondta Deák András energiapiaci szakértő a csatornának.
Orbán Viktor jövő héten Washingtonban próbál nagyot húzni: a kabinet teljes felmentést szeretne az orosz olaj- és gázszankciók alól – számolt be róla az RTL Híradó. A cél világos, a tét hatalmas, a kormány pedig már ütemezi a tárgyalásokat.
„Azt szeretnénk, ha Magyarországot minden, az orosz olaj- és földgázbeszerzést érintő szankció alól mentesítenék” – mondta Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter. A kabinet érve egyszerű: több lábon akarnak állni, nem cserélnének egyik függőséget a másikra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Izrael ismét légicsapásokat mért Gázára – alig három hete lépett érvénybe a tűzszünet
Netanjahu szerint a Hamász megsértette a tűzszünetet, ezért elrendelte az izraeli hadsereg azonnali válaszát. A Sifa kórház közelében is becsapódás történt.
Izraeli harci repülők kedden több ponton is csapásokat mértek Gáza városára. A támadásokat Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök rendelte el, miután azt állította, hogy a Hamász megsértette a palesztin területen érvényben lévő tűzszünetet. A kormányfő „erőteljes támadásokat” kért a hadseregtől.
A gázai hatóságok, szemtanúk és a Hamászhoz köthető média szerint legalább két ember életét vesztette, négyen pedig megsérültek, amikor találat ért egy lakóépületet a Sabra nevű városrészben. A légicsapás egy másik területet is eltalált a Sifa kórház közelében – ez az északi Gázai övezet legnagyobb, még működő egészségügyi intézménye.
Az izraeli hadsereg nem fűzött kommentárt az eseményekhez. A támadások egyébként egy három hete érvényben lévő tűzszünet alatt történtek. Netanjahu irodája közölte, hogy a miniszterelnök „azonnali támadásokat” rendelt el.
A közlemény nem részletezte, mi váltotta ki a katonai akciót, de egy izraeli tisztviselő szerint a Hamász megsértette a tűzszünetet azzal, hogy megtámadta az izraeli erőket a Gázai övezet izraeli ellenőrzés alatt álló részén.
A tisztviselő úgy fogalmazott: „Ez újabb nyílt megsértése a tűzszünetnek.”
A jelenleg is érvényben lévő, amerikai támogatással létrejött tűzszünet október 10-én lépett életbe. Ennek célja az volt, hogy véget vessen annak a két éve tartó háborúnak, amely 2023. október 7-én kezdődött, amikor a Hamász halálos támadást indított Izrael ellen. A harcok hatalmas pusztítást okoztak a térségben. A tűzszünet óta mindkét fél azzal vádolja a másikat, hogy megsértette a megállapodást.
Kedden reggel izraeli lapok tűzharcról számoltak be Rafah városából, Gáza déli részéről, ahol izraeli katonák és Hamász-harcosok csaptak össze. Az izraeli hadsereg nem reagált a beszámolókra.
A Hamász tagadta, hogy felelősség terhelné az izraeli csapatok elleni támadásért Rafahban. Közleményükben hangsúlyozták, hogy továbbra is elkötelezettek a gázai tűzszünet betartása mellett.
A mostani légicsapásokat megelőzően Izrael szombaton is végrehajtott egy katonai akciót: egy gázai férfi ellen indítottak „célzott csapást”, mert szerintük támadást tervezett izraeli katonák ellen.
Izraeli harci repülők kedden több ponton is csapásokat mértek Gáza városára. A támadásokat Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök rendelte el, miután azt állította, hogy a Hamász megsértette a palesztin területen érvényben lévő tűzszünetet. A kormányfő „erőteljes támadásokat” kért a hadseregtől.
A gázai hatóságok, szemtanúk és a Hamászhoz köthető média szerint legalább két ember életét vesztette, négyen pedig megsérültek, amikor találat ért egy lakóépületet a Sabra nevű városrészben. A légicsapás egy másik területet is eltalált a Sifa kórház közelében – ez az északi Gázai övezet legnagyobb, még működő egészségügyi intézménye.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ilyen 2010 óta nem volt: csökkenhet az MTVA költségvetése - évi 155 milliárdra
Kedden a parlament költségvetési bizottsága benyújtotta a közmédia 2026-os pénztervét. Meglepetésre mintegy tízmilliárd forintot spórolna a kormány az MTVA-n, és kilencet az NMHH-n.
A parlament költségvetési bizottsága benyújtotta a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA), valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2026-os költségvetési tervezetét.
A közmédiát működtető MTVA a dokumentum szerint 154,7 milliárd forintból gazdálkodhatna, míg az NMHH számára 50,4 milliárd forintot irányoznak elő a jövő évre.
A terv kifejezetten meglepő: ha elfogadják, akkor a Fidesz-KDNP 2010-es hatalomra kerülése óta először csökken az MTVA költségvetése, ahelyett, hogy jelentősen nőne, ahogy eddig minden egyes évben történt – jegyzi meg a Telex.
A közmédia ebben az évben 165 milliárd forintból működik, vagyis parlamenti jóváhagyás esetén jövőre mintegy 10 milliárddal kevesebb pénzből kell majd gazdálkodniuk.
Az NMHH működésére egyébként 50,4 milliárd jutna a javaslat szerint, ami szintén jelentősen, mintegy 9 milliárd forinttal kevesebb, mint a 2024-es törvényben erre az évre előirányzott főösszeg.
A parlament költségvetési bizottsága benyújtotta a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA), valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2026-os költségvetési tervezetét.
A közmédiát működtető MTVA a dokumentum szerint 154,7 milliárd forintból gazdálkodhatna, míg az NMHH számára 50,4 milliárd forintot irányoznak elő a jövő évre.
A terv kifejezetten meglepő: ha elfogadják, akkor a Fidesz-KDNP 2010-es hatalomra kerülése óta először csökken az MTVA költségvetése, ahelyett, hogy jelentősen nőne, ahogy eddig minden egyes évben történt – jegyzi meg a Telex.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
