TUDOMÁNY

Június 10-én részleges napfogyatkozásnak lehetünk tanúi

Budapestről és az északi megyékből érdemes figyelni majd az eget. Kanadában pedig gyűrű alakú Nap fog felkelni – mondja Sárneczky Krisztián csillagász.

Link másolása

Napfogyatkozás alatt azt érjtük, amikor a Hold az égi útja során a Föld bizonyos pontjairól nézve elhalad a Nap előtt, ezzel kitakarva azt. Erre havonta egyszer adódna lehetőség, újhold idején - két azonos holdfázis között 29,5 nap telik el, - viszont a Földről nézve általában a Nap alatt vagy felett halad el a Hold.

Évente néhány alkalommal takarja ki valamilyen mértékben a Hold Naprendszerünk legnagyobb égitestjét, a teljes holdárnyék azonban csak néhány száz kilométeres sávban érzékelhető a Föld felszínén. Részleges napfogyatkozást azonban már néhány ezer kilométeres sávból láthatunk, így Magyarországon is érzékelhető lesz a jelenség.

A júniusi gyűrűs fogyatkozás sávja Kanadán, az Atlanti-óceán sarkköri vidékein, valamint Szibériában halad majd, mi innen Magyarországról még éppenhogy látjuk majd, mint részleges fogyatkozás.

”A gyűrűs fogyatkozás az, amikor a Hold Föld távolban van és emiatt nem képes teljesen eltakarni a Napot. Szerencsés véletlen folytán a Hold meg a Nap majdnem pontosan ugyanakkorának látszik a Földről nézve. A Nap nagyjából négyszázszor messzebb van, mint a Hold, de körülbelül pont ugyanannyival nagyobb is, mint a Hold, ezért a tőlünk látszó méretük közel ugyanakkora" - magyarázza Sárneczky Kriszián, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének munkatársa.

FunFact: A Napfogyatkozásnak régen volt nagy jelentősége, elsősorban az űrkutatás előtt, mivel csak ekkor tudták megfigyelni a Napnak a külső légkörét, a Napkoronát.

A gyűrűs napfogyatkozás bizonyosan nem olyan szép, mint egy teljes napfogyatkozás, hiszen a Hold körül gyűrű alakban fogjuk látni a Napot, de ennek is megvan a varázsa.

"Ez azokon a helyeken nagyon szép, ahol pont kezdődik vagy végződik a fogyatkozás. Ontario államban, a nagy tavaktól északra kezdődik a fogyatkozás, ott gyűrű alakú Nap fog felkelni. Ez pont ellentétben áll azzal, hogy teljes Napfogyatkozásnál pedig ugye oda kell menni, ahol delel a Nap, tehát a legtovább tart a fogyatkozás."

A Napnak az év folyamán változik a látszó átmérője, hiszen nem kör, hanem ellipszis alakú pályán keringünk körülötte, hozzá legközelebb januárban, legtávolabb pedig júliusban vagyunk.

FunFact: Az 1920-as években Napfogyatkozás expedíciókat szerveztek, amikoris le tudták fotózni a Nap környékét, ezzel bizonyítva Einstein relativitáselméletét, amely azt jelezte előre, hogy a fénysugarak a nagy gravitációs térben elgörbülnek, elhajlanak. Ezt úgy lehetett ellenőrizni, hogy Napfogyatkozáskor lehetett a Nap közelében lévő csillagokat lefotózni, amikor azok helyzete más kellet, hogy legyen, mint amikor az éjszakai égen látszanak.

Magyarországon Budapestről és az északabbi megyékből egy viszonylag jobban látható fogyatkozás lesz, de innen nézve is csak a napkorong pár százalékát fogja eltakarni a Hold, amit a délebben fekvő országrészekről már nem lehet majd észrevenni szabad szemmel, annyira kicsi lesz a takarás mértéke.

Június 10-én 12:40-re tehető a nyugati, és 12:50 körül a keleti országrészeken a maximális fázis.

Ezekben a percekben lesz érdemes tekintetünket az égre szegezni, azonban fontos megjegyezni, hogy 14-es, 16-os hegesztőüvegen keresztül, vagy régről visszamaradt napfogyatkozás szemüveggel ajánlott a jelenséget szemügyre venni. A holdkorong a Napon negyven perccel korábban jelenik majd meg, és a maximuma után még negyven percig látható marad. Távcsővel professzionális, direkt erre a célra gyártott napszűrő nélkül soha nem szabad a Napba nézni!

A Nap- és Holdfogyatkozásokat évezredekre pontosan ki lehet számolni szinte percnyi pontossággal, amely segíthet a régi krónikákban felbukkanó fogyatkozásokkal kiszámolni egy-egy bizonytalan történelmi eseménynek az időpontját. Ennek megfelelően már azt is tudjuk, hogy a Hold a Föld körül keringve legközelebb 2022. október 25-én kerül Naprendszerünk legnagyobb égitestje elé olyan helyzetben, hogy hazánkból is érzékelhető legyen a jelenség.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Látványos csillaghullás lesz vasárnap hajnalban
2046-ig nem lesz hasonló jelenség. A koránkelők csíphetik el a legszebb látványt.
Fotó: Unsplash - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

Az év egyik legszebb meteorraja, az Éta Aquaridák csillaghullása lesz látható vasárnap hajnalban.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló közleményében azt írja, hogy

idénre a raj egy kisebb kitörését jósolják, amelyhez hasonló nem valószínű, hogy lesz 2046-ig.

A tájékoztatás szerint a leggazdagabb hullást a koránkelők csíphetik el, hajnal 3 és 4 óra között.

via MTI


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
Megfejtették a négy lábon járó család titkát
Sokáig senki sem értette, hogy a törökországi Ulas család tagjai miért nem tudnak két lábon sétálni. Voltak tudósok, aki evolúciós visszafejlődésre gyanakodtak, ám kiderült, hogy más az ok.

Link másolása

Sikerült megfejteni, hogy a Törökországban élő Ulas család tagjai miért járnak négy lábon – írja a Unilad. A család rejtélye legalább azóta foglalkoztatja a kutatókat, hogy a BBC 2006-ban bemutatta a róluk szóló, A négy lábon járó család (The Family That Walks on All Fours) című dokumentumfilmet.

Az Ulas család 19 tagjából hat testvér csak négy lábon tudott járni.

Török kutatók úgy spekuláltak, hogy evolúciós visszafejlődésről lehet szó, ugyanakkor a család járása eltért attól, ahogy a főemlősök, vagy az előemberek jártak négy lábon: kezükön ugyanis nem az öklükre, hanem a tenyerükre támaszkodnak. Ilyen járást sehol máshol nem figyeltek még meg, ami csak fokozta a rejtélyt.

Végül az Aarhus Egyetem dán tudósainak sikerült bebizonyítania, hogy a család tagjainak életét egy nagyon ritka, örökletes tünetegyüttes nehezíti meg. A kisagyi ataxia, értelmi fogyatékosság és egyensúlyzavar szindróma (Cerebellar Ataxia, Mental Retardation and Dysequilibrium Syndrome, CAMRQ) kiváltó oka egy genetikai elváltozás, ami a szervezet proteinjeit a zsírok megfelelő elosztásában gátolja. Ennek következménye többek között a rossz egyensúly, ami miatt sokáig nem tudtak felegyenesedve járni a családtagok.

A család négy lábon járó gyerekei közül egy elhunyt, a többiek viszont mostanra fizioterápiás segítséggel megtanultak két lábon sétálni, noha az egyensúlyuk továbbra is rossz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
A tudósok megfejtették a rejtélyes halálesetek okát Tutanhamon sírja körül
A régészek 1922-ben felfedezték fel Tutanhamon sírját, és hamarosan elterjedt, hogy egy átok miatt történnek különös, megmagyarázhatatlan dolgok.

Link másolása

Amikor felfedezték Tutanhamon fáraó sírját, talán az egyik legnépszerűbb régészeti leletnek tartották, amit valaha megtaláltak - írja az UNILAD. Azonban nem sokkal később az újságok „múmia átkáról” kezdtek el írni, amire vonatkozóan máig nem tudtak kézenfekvő válasszal szolgálni a tudósok.

A felfedezés Howard Carter régész nevéhez fűződik, aki sokáig tagadta az "átok" létezését. A kutató 64 éves korában hunyt el limfómában. Bár halála nem függ össze az "átok" létezésével, a kutatók mégis érdekesnek ítélték Carter halálának körülményeit.

A kutatók azonban most olyan leleteket hoztak nyilvánosságra, amelyek komoly veszélyre hívják fel a figyelmet. Ugyanis az egyiptomi régészeti kutatóterületen magas előfordulási arányban radioaktív anyagokat találtak.

Ross Fellowes régész szerint "a sírromokban lévő erős sugárzás az alapkőzetekből fakadhat."

Emiatt pedig kockázatos lehet a sírkamrába való belépés az érdeklődők számára, ugyanis a sírban lévő magas sugárzási szint befolyással lehet az emberi szervezetre.

A sírhoz kapcsolódó haláleset Lord Carnarvoné, aki az egyik expedíció pénzügyi támogatója volt: ő 56 éves korában halt meg Kairóban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
Videóban mutatta be a NASA, milyen lehet átmenni egy fekete lyukon
A szimulációban láthatjuk a spagettizálódás folyamatát is. Az is kiderült, hogy inkább a szupermasszív fekete lyukba lenne jobb belezuhanni.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. május 08.


Link másolása

Szimulációt készített az amerikai űrhivatal arról, hogy milyen érzés lehet egyenesen egy fekete lyuk közepébe repülni.

Jeremy Schnittman, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának asztrofizikusának videója azt mutatja be, hogyan nézhet ki, ha valaki átrepül a fekete lyuk eseményhorizontján. Ez az a pont, ahonnan már nincs visszaút, ugyanis a gravitációs vonzás már túl erős ahhoz, hogy menekülni lehessen.

A szimuláció során láthatjuk a spagettizálódás folyamatát is, amikor a fekete lyuk által beszippantott tárgy végtelen hosszúra nyúlik, végül pedig darabjaira hullik.

Schnittman azután döntött a videó elkészítése mellett, hogy rengetegen kérdezték arról, mi történhet a fekete lyukba repüléskor.

„Két különböző forgatókönyvet szimuláltam: az egyikben egy kamera - egy vakmerő űrhajós helyettesítője - épphogy csak elkerüli az eseményhorizontot, és visszacsapódik, a másikban azonban átlépi a határt, megpecsételve ezzel a sorsát”

– mondta a kutató.

A tudós kitért arra is, hogy ha már választani lehetne, akkor inkább a szuerpmasszív fekete lyukba lenne érdemes belezuhanni. Ugyan a túlélésre ebben sem lenne esély, de legalább gyorsabban bekövetkezne a vég.

A lenyűgöző szimulációt itt lehet megnézni:

via Unilad


Link másolása
KÖVESS MINKET: