Jó hír: Szakértők szerint biztonságos és hatékony az AstraZeneca/Oxford-vakcina
A beoltottak közül senkinél nem alakult ki súlyos koronavírus-betegség, senki nem szorult kórházi kezelésre és nem volt olyan súlyosságú mellékhatás sem, amely megkérdőjelezné a vakcina biztonságosságát.
Szakértők szerint biztonságos és hatékony az AstraZeneca gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztésű koronavírus-oltóanyaga.
A független szakértői értékelésekkel ellátott vizsgálati beszámoló kedden jelent meg a The Lancet című tekintélyes brit orvosi szakportálon.
Andrew Pollard, az oxfordi oltóanyag-fejlesztő csoport igazgatója a tájékoztatáshoz fűzött nyilatkozatában közölte:
a szakfolyóiratban közzétett független vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a kidolgozott vakcina biztonsági és hatékonysági mutatói jók.
Sarah Gilbert, az Oxfordi Egyetem oltóanyag-kutatási professzora úgy fogalmazott a szakfolyóiratban közölt ismertetés megjelenése után, hogy
a keddi nap valószínűleg "2020 eddigi legjobb napja".
Hangsúlyozta: a független szakértői véleményekkel alátámasztott publikáció a vakcina hatékonyságának egyértelmű bizonyítéka.
A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) már elkezdte az AstraZeneca/Oxford-vakcina engedélyezési eljárását, és a brit kormány reményei szerint karácsony előtt ez az oltóanyag is forgalomba kerülhet.
A kormány ebből a vakcinából 100 millió adagot már megrendelt.
Az Egyesült Királyságban kedden kezdődött az oltási kampány egy másik vakcinával, amelyet a Pfizer és a BioNTech vállalatok dolgoztak ki közösen.
Ebből az oltóanyagból, amelynek forgalmazását az MHRA a múlt héten engedélyezte, az első menetben 800 ezer adag áll rendelkezésre, de a brit kormány eddig 40 millió dózist rendelt belőle.
Az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem oltóanyagának hatékonysága a vizsgálati eredmények alapján átlagosan meghaladja a 70 százalékot, de alkalmazási technikáktól függően elérheti a 90 százalékot.
A 24 ezer önkéntes bevonásával Nagy-Britanniában, Brazíliában és Dél-Afrikában elvégzett próbák azt mutatták, hogy azok közül, akik két nagy dózisú hatóanyagot tartalmazó oltást kaptak, 30-an fertőződtek meg később az új típusú koronavírussal. Abban a próbacsoportban viszont, amelynek hatóanyag nélküli szert adtak be, 101 fertőződés történt. Ez a jelentés szerint 62,1 százalékos hatékonyságnak felel meg. A kutatók ismertetése szerint azonban a hatékonyság 90 százalékra emelkedett abban a csoportban, amelynek tagjai először egy alacsonyabb, 50 százalékos hatóanyag-tartalmú, majd egy teljes dózisú vakcinát kaptak.
Az oxfordi tudóscsoport számítási módszertana szerint e két alkalmazási módszer hatékonysági átlaga 70,4 százalék. A vakcinát vizsgáló szakértők hangsúlyozták, hogy még ez is jóval meghaladja a szezonális influenza elleni oltóanyagok hatékonyságát.
A két teljes dózisú, illetve az alacsonyabb és magasabb dózisú oltási kombinációk eltérő hatékonyságára egyelőre nincs magyarázat, ennek okát még vizsgálják.
A szakértők kiemelik, hogy a beoltottak közül senkinél nem alakult ki súlyos koronavírus-betegség, senki nem szorult kórházi kezelésre és nem volt olyan súlyosságú mellékhatás sem, amely megkérdőjelezné a vakcina biztonságosságát.
Az Oxfordi Egyetem ismertetése szerint az AstraZenecával közösen kifejlesztett, ChAdOx1 nCoV-19 elnevezésű vakcina a náthát okozó adenovírus legyengített változatát tartalmazza. A hatóanyag alapjául alkalmazott vírust genetikailag úgy módosították, hogy az emberi szervezetben ne tudjon teljesen kifejlődni.
A vizsgálati beszámoló szerint az ilyen típusú, évtizedek óta kutatott és széles körben használt oltóanyagok
jelentős előnye, hogy stabilak, gyártásuk és szállításuk könnyű, és normál, 2-8 fok közötti hűtőszekrény-hőmérsékleten tárolhatók.
A Pfizer/BioNTech-vakcinát mínusz 70 fokos hőmérsékleten kell tartani a szállítás és a felhasználásig tartó tárolás idejére.
Megszűnik a Tények a TV2-n, vége a Naplónak is – jelentette be Vaszily Miklós
Vaszily Miklós, a TV2 vezérigazgatója megerősítette, hogy vége a Tényeknek. Közlése szerint a cél az, hogy „a tanulságok levonását követően”, „az elvárt szakmai sztenderdeknek megfelelő hírszolgáltatást” nyújtsanak.
Vége a Tényeknek, a csatorna teljesen átalakítja a hírszolgáltatását és új márkákat vezet be. A hírt Vaszily Miklós, a TV2 elnök-vezérigazgatója a 444.hu-nak adott válaszában erősítette meg, bár azt egyelőre nem árulta el, pontosan mikor lesz látható az utolsó adás. A jelenlegi tervek szerint a Napló sem éli túl az átszervezést.
„Jelenleg is zajlik az infotainment műsorok megújítása, amelyre elsősorban a Tények brand eróziója miatt van szükség. Célom, hogy az újonnan induló brandekkel, a tanulságok levonását követően, a TV2 az elvárt szakmai sztenderdeknek megfelelő hírszolgáltatást nyújtson” – fogalmazott Vaszily.
A csatornánál nem neveznek ki új hírigazgatót, a megújulást pedig tanácsadóként az Index főszerkesztői posztjáról távozó Fekete-Szalóky Zoltán segíti.
A 444.hu szerint Vaszily a hét elején a Media Hungary konferencián arról is beszélt, hogy a csatornát érzékenyen érinti az állami hirdetési pénzek visszaesése. A Media1 szerint a TV2 Csoport 2024-ben 2 milliárd forintos profittal zárt, csakhogy 2025-ben 4,65 milliárd forint állami reklámbevételhez jutottak, aminek most vége. A forráscsökkenés miatt akár az állomány 15-20 százalékát is érintő elbocsátásokra lehet szükség.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, április közepén menesztették a tíz éven át pozícióban lévő Szalai Vivien hírigazgatót, a posztját pedig meg is szüntették. Ezt követően a Tények két meghatározó arca, Gönczi Gábor és Marsi Anikó is eltűnt a képernyőről; utóbbi később azt nyilatkozta, hogy pihenőre vonultak, de a távozásuk nem végleges.
Vége a Tényeknek, a csatorna teljesen átalakítja a hírszolgáltatását és új márkákat vezet be. A hírt Vaszily Miklós, a TV2 elnök-vezérigazgatója a 444.hu-nak adott válaszában erősítette meg, bár azt egyelőre nem árulta el, pontosan mikor lesz látható az utolsó adás. A jelenlegi tervek szerint a Napló sem éli túl az átszervezést.
„Jelenleg is zajlik az infotainment műsorok megújítása, amelyre elsősorban a Tények brand eróziója miatt van szükség. Célom, hogy az újonnan induló brandekkel, a tanulságok levonását követően, a TV2 az elvárt szakmai sztenderdeknek megfelelő hírszolgáltatást nyújtson” – fogalmazott Vaszily.
A csatornánál nem neveznek ki új hírigazgatót, a megújulást pedig tanácsadóként az Index főszerkesztői posztjáról távozó Fekete-Szalóky Zoltán segíti.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter egy banános képpel reagált a Tények megszűnésére
A leendő miniszterelnök a magyar média valaha volt leghitványabb műsorának nevezte a Tényeket, amely hamarosan eltűnik a TV2-ről. Felidézte, hogy a hírműsor külön adást és szakértőt szentelt az egyik testrészének.
Csütörtök reggel érkezett a hír, hogy megszűnik a Tények című műsor a TV2-n. Ezt Vaszily Miklós, a csatorna vezérigazgatója erősítette meg a 444-nek. A bejelentéséből kiderült, hogy a TV2 teljesen átalakítja a hírszolgáltatását és új márkákat vezet be. Vaszily Miklós elmondta, hogy a célja az, hogy „a tanulságok levonását követően, a TV2 az elvárt szakmai sztenderdeknek megfelelő hírszolgáltatást nyújtson”.
A hírre hamar reagált Magyar Péter is, méghozzá egy olyan fotóval, amelyen a konyhában állva, kötényben egy banánt tart a kezében. A Facebook-oldalán közzétett képhez ezeket a sorokat fűzte:
„Megszűnik az orbáni propaganda zászlóshajója: a TV2 »Tények« című műsora. A »híradó«, amely külön adást és szakértőt szentelt az egyik testrészemnek. Ezzel a képpel búcsúzom a magyar média valaha volt leghitványabb műsorától és a fideszes öntökönszúrás koronázatlan bajnokaitól.”
Végül utóiratként azt üzente: „Nagyot akart a szarka, de nem bírta a farka.”
A leendő miniszterelnök arra utalt a fotóval, hogy a Tényekben korábban külön riportot mutattak be arról, hogy Magyar Péter egy európai parlamenti ülésen megigazította a péniszét. "Sokatlátott szakértőként" Deák Dániel megafonos influenszert is megszólaltatták erről, aki a választás után egy interjúban elismerte, hogy hülyeség volt ezzel foglalkozni. A két és fél perces riportért később meg is büntették a csatornát. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szerint ugyanis a Tv2 megsértette a hírek és vélemények elválasztására vonatkozó törvényi rendelkezést. Mivel a riportot később a Tények este című műsorban is leadták, majd a műsor online felületén háromszor is megosztották, öt alkalommal követtek el jogsértést. A TV2-t összesen 220 ezer forintra büntette a hatóság.
Csütörtök reggel érkezett a hír, hogy megszűnik a Tények című műsor a TV2-n. Ezt Vaszily Miklós, a csatorna vezérigazgatója erősítette meg a 444-nek. A bejelentéséből kiderült, hogy a TV2 teljesen átalakítja a hírszolgáltatását és új márkákat vezet be. Vaszily Miklós elmondta, hogy a célja az, hogy „a tanulságok levonását követően, a TV2 az elvárt szakmai sztenderdeknek megfelelő hírszolgáltatást nyújtson”.
A hírre hamar reagált Magyar Péter is, méghozzá egy olyan fotóval, amelyen a konyhában állva, kötényben egy banánt tart a kezében. A Facebook-oldalán közzétett képhez ezeket a sorokat fűzte:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megszólalt egy belső ember az NKA-botrányról – videón a beszélgetésük Molnár Áronnal
Molnár Áron színész-aktivista egyik informátora névvel és arccal vállalta, hogy kamera előtt beszél a Nemzeti Kulturális Alap által kiosztott támogatásokról.
Molnár Áron a „Magyarország kedvenc reggeli műsorában” beszélgetett Pap Gergellyel, aki 2014 óta dolgozik Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőnél, jelenleg projektmenedzserként.
Molnár Áron a „Magyarország kedvenc reggeli műsorában” beszélgetett Pap Gergellyel, aki 2014 óta dolgozik Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőnél, jelenleg projektmenedzserként.
Navracsics Tibor: A Fidesz leértékelte a középosztályt, elfeledkeztünk az értékekről
A leköszönő miniszter a Mandinernek adott interjúban elemezte a Fidesz választási vereségének okait. Szerinte a párt eltávolodott a polgári értékektől, és azt is súlyos gyengeségnek tartja, hogy a tizenhat év alatt szinte minden jelentősebb társadalmi csoporttal konfliktusba kerültek.
Navracsics Tibor leköszönő miniszter a Mandinernek adott interjúban mondta el a véleményét a Fidesz választási vereségének okairól, a párt jövőjéről és a magyar politikai helyzetről. Szerinte a problémák már jóval az Európai Néppártból (EPP) való kilépés előtt, 2014-ben kezdődtek, amikor Magyarország nem támogatta Jean-Claude Juncker jelölését az Európai Bizottság élére. Úgy véli, ez a konfliktus rontotta meg az ország viszonyát az unióval, de a valódi fordulópontot az EPP elhagyása jelentette.
„Sorsdöntő állomás volt az Európai Néppártból való kilépés. Aminek egy talán sokak által nem kalkulált belpolitikai következménye az lett, hogy elveszítettük a középosztályt” – mondta.
A politikus szerint a Fidesz és az EPP is eltávolodott a második világháború utáni kereszténydemokrata örökségtől, de úgy látja, ez a folyamat másként alakult volna, ha a Fidesz a pártcsaládban marad. „Ha a pártunk akkor marad, s ki sem zárják, mára a néppárt sem tudott volna olyan mértékben eltávolodni az alapvető értékeitől, és a Fidesz is sokkal inkább meg tudta volna tartani az európai kereszténydemokrata hagyományokon belüli politizálását” – fogalmazott.
A választási vereség legfőbb okát abban látja, hogy a Fidesz viszonya megromlott a középosztállyal, mert a párt kommunikációja túlságosan ideologikussá vagy éppen materialistává vált. Ezt a két nagy tábor választási üzeneteivel illusztrálta.
„A Tisza választási jelszava az volt, hogy gondolj a hazádra, szavazz a Tiszára. A Fidesz pedig az utolsó hetekben azt üzente, hogy – leegyszerűsítve – gondolj a zsebedre, szavazz a Fideszre”
– mondta. Navracsics szerint ez a hozzáállás sokat elárul arról, hogy a kormánypárt leértékelte azokat a polgári értékeket, amelyek a kilencvenes években a felemelkedését biztosították.
„Mi egész egyszerűen leértékeltük a középosztályt, a polgári értékeket, amelyek képviselete a Fidesz felemelkedését jelentette a kilencvenes évek második felében.”
Úgy látja, hiába teremtették meg a középosztály anyagi felemelkedésének feltételeit, az értékekről megfeledkeztek. „Az értékekről viszont elfeledkeztünk, ez bosszulta meg magát a választáson.”
A kampányt egysíkúnak és koncentráltnak nevezte, amely nem tudott új témákat behozni. A háborús tematika újrahasznosítása már nem volt olyan hatásos, mint 2022-ben. „Hozzám sok olyan visszajelzés jött már a kampány alatt meg azóta is a helyi politika szereplőitől, hogy a 2022-es téma felmelegítése már nem hozza a korábbi hatást” – jelezte. Azt is kifogásolta, hogy a kampány főszereplői nem reagáltak a Tisza Párt által felvetett szakpolitikai kérdésekre, pedig lett volna mivel büszkélkedni az elmúlt tizenhat évből. A plakátháborút és az üzeneteket mindkét oldalon túl durvának tartotta.
Az utóbbi időben felerősödött, a méltánytalan gazdagodásokat érintő kritikákkal kapcsolatban úgy fogalmazott,
méltánytalannak tartja, hogy sokan csak most kérik számon a magyar vállalkozók megerősödését. Véleménye szerint korábban senki nem foglalkozott azzal, mekkora profitot vittek ki az országból a külföldi cégek.
„Soha nem foglalkoztak azzal, hogy a Strabag hány milliárd forintos hasznot vitt ki az országból, s az hogyan szolgálta a tulajdonosok személyes meggazdagodását” – mondta, ugyanakkor elismerte, hogy ezek az ügyek, magyarázat hiányában, jogos kérdéseket vetettek fel a választókban.
A párt másik súlyos gyengeségének azt tartja, hogy a tizenhat év alatt szinte minden jelentősebb társadalmi csoporttal konfliktusba kerültek. Azt kifogásolta, hogy miután megsértették például a pedagógusokat vagy orvosokat, sosem tettek feléjük gesztust.
„Utána pedig soha nem volt egy gesztusunk, amellyel azt sugalltuk volna, hogy a viták, érdekellentétek dacára mégiscsak egy közösséghez, egy nemzethez tartozunk.”
A Fidesz jövőjét illetően úgy látja, a pártnak vissza kell szélesítenie ideológiai látókörét és támogatói bázisát. Szerinte hiba volt, hogy a Fidesz elvont témákkal próbálta magyarázni a hétköznapi életet, és folyamatos állásfoglalásra kényszerítette a választókat, ami elfárasztotta őket. Ha a párt megmarad egy „élcsapat jellegű” formációnak, amely világnézeti kérdésekben akar iránymutatást adni, akkor a gazdaságilag megerősödött középosztály továbbra is elfordul tőle.
Orbán Viktor szerepéről azt mondta, a miniszterelnök a magyar politika középpontja, akihez képest még Magyar Péter is meghatározza magát.
„Orbán Viktor megkerülhetetlen szereplője a magyar politikának, és abban bízom, hogy az is marad”
– jelentette ki, hozzátéve, hogy mindegy, milyen pozíciót tölt be, a személyisége fogja meghatározni a belpolitikai folyamatokat.
A Fidesz megújulásához a helyi szintre való visszatérést és a polgári körökhöz hasonló közösségek újjáélesztését tartja a legfontosabbnak. Szerinte a digitális polgári körök azért nem működtek, mert hamar kampányeszközzé váltak. „A digitális polgári körök is viszonylag hamar kampányeszközzé váltak – felülről diktált üzenetekkel, központi tartalmakkal, ami megölte a helyi kezdeményezést” – állapította meg.
A Tisza Párt kormányalakításával kapcsolatban kritikusan fogalmazott, mondván, Magyar Péter sokszor az ellenkezőjét teszi annak, amit ígér. Azt a jelenséget, hogy a leendő kabinetben több, korábban a Fideszhez kötődő szakember is szerepet kap, a polgári oldal kettészakadásaként értékelte.
„Most a magyarországi polgári osztályt, polgári politikát osztották ketté: egy része most odaát található.”
Azt mondta, bízik abban, hogy lesz még a polgári oldalnak újraegyesítése. Az uniós források hazahozatalával kapcsolatban szkeptikus, mert szerinte az Európai Bizottság ragaszkodni fog a korábbi elvárásaihoz, például a gyermekvédelmi törvény ügyében, ami belpolitikai konfliktusokat szül majd.
Saját választókerületi vereségét tudomásul vette, mint mondta, a választók döntöttek arról, hogy nincs rá szükség a politikában. A jövőjével kapcsolatban megerősítette, hogy visszavonul, és főállású egyetemi oktatóként folytatja, de a közéleti véleménynyilvánításról nem mond le. Arra a kérdésre, hogy visszatér-e valaha a politikába, így felelt: „A politikában soha ne mondd, hogy soha!”
Navracsics Tibor leköszönő miniszter a Mandinernek adott interjúban mondta el a véleményét a Fidesz választási vereségének okairól, a párt jövőjéről és a magyar politikai helyzetről. Szerinte a problémák már jóval az Európai Néppártból (EPP) való kilépés előtt, 2014-ben kezdődtek, amikor Magyarország nem támogatta Jean-Claude Juncker jelölését az Európai Bizottság élére. Úgy véli, ez a konfliktus rontotta meg az ország viszonyát az unióval, de a valódi fordulópontot az EPP elhagyása jelentette.
„Sorsdöntő állomás volt az Európai Néppártból való kilépés. Aminek egy talán sokak által nem kalkulált belpolitikai következménye az lett, hogy elveszítettük a középosztályt” – mondta.
A politikus szerint a Fidesz és az EPP is eltávolodott a második világháború utáni kereszténydemokrata örökségtől, de úgy látja, ez a folyamat másként alakult volna, ha a Fidesz a pártcsaládban marad. „Ha a pártunk akkor marad, s ki sem zárják, mára a néppárt sem tudott volna olyan mértékben eltávolodni az alapvető értékeitől, és a Fidesz is sokkal inkább meg tudta volna tartani az európai kereszténydemokrata hagyományokon belüli politizálását” – fogalmazott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
