hirdetés

TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Hogyan úszhatnánk meg ma a dinoszauruszokat elpusztító aszteroida becsapódását?

A hegyméretű Chicxulub 54.000 km/órás sebességgel csapódott be, 30 kilométer mély krátert vájt, és 25 trillió tonna földtörmeléket lőtt ki a levegőbe.
Pixabay - szmo.hu
2021. április 27.

hirdetés

A nap, amikor 66,5 millió évvel ezelőtt a Chicxulub nevű aszteroida becsapódott a mai Mexikó Yucatán-félszigetén, a földi élet egyik legsúlyosabb következményekkel járó pillanata volt. Ütközése bolygónkkal 100 milliószor nagyobb energiát szabadított fel, mint a valaha felrobbantott legnagyobb termonukleáris fegyver.

Ez a kataklizma vetett véget a dinoszauruszok uralmának, és megölt minden, mosómedvénél nagyobb szárazföldi emlőst. Végítéletszerű korszak kezdődött a Földön. Túlélhetne-e egy hasonló becsapódást az emberiség? Erre kereste a választ a Wired.

A lap idézi Charles Bardeent, az amerikai Nemzeti Atmoszférakutató Központ (NCAR) klimatológusát, aki szerint van esély a túlélésre, ha a megfelelő kontinensen, megfelelő környezetben és tengerszint feletti magasságban, biztos óvóhelyen tartózkodunk, amikor a katasztrófa bekövetkezik. De csak akkor van némi sanszunk, ha éppen a bolygónak a becsapódással ellentétes oldalán vagyunk.

Egy fénylő csillag 72.000 km/órás sebességgel lép be a földi atmoszférába. Ilyen sebességnél az atmoszféra úgy viselkedik, mint a víz.

A kisebb kövek, a meteorok úgy csapódnak bele a légkörbe, mint a kavicsok egy tóba. Nagy magasságban gyorsan lelassulnak. Vagy elégnek a levegővel való súrlódás során, vagy pedig egészen 263 km/óráig lassul a sebességük.

A hegyméretű Chicxulub azonban egészen a becsapódásig megőrizte sebességét, és az atmoszféra közel 100 kilométerét 3 másodpercnél rövidebb idő alatt tette meg.

hirdetés

Egy ilyen gyors zuhanásnál az erős nyomás alatt több ezer fokra forrósodik fel a levegő. Még mielőtt Chicxulub földet ért, a sűrített, szuperforró levegő gőzzé változtatta azt a sekély tengert, amely a Yucatánt borította a késői Kréta-korban. Ezredmásodpercekkel később a meteorit 54.000 km/órás sebességgel csapódott a kőzetágyba, és ez rögtön elindított több, csaknem egyidejű folyamatot.

A becsapódó meteor olyan nyomást gyakorol a talajra és a kövekre, hogy azok folyékonnyá válnak. Emiatt alakulnak ki a jellegzetes, kör alakú kráterek. A föld hullámzása ugyanis szinte pontosan ugyanolyan nyomokat hagy, mint egy ágyúgolyó becsapódása egy medencébe.

Ráadásul az égitest a leghalálosabb szögben érkezett a Földre. Nemrég a londoni Imperial College kutatói jutottak erre. A szimulációik szerint meredek, valószínűleg 60 fokos volt a beérkezési szög.

Amikor a Chicxulub becsapódott, 30 kilométer mély krátert vájt, ami majdnem leért a földköpenyig, a kiszorított földtömeg pedig több mint 1500 km/órás sebességgel robbant az ég felé. Néhány percre egy magasabb hegy keletkezett, mint a Mount Everest, majd az egész összeomlott a másodlagos robbanások sorozatától. Végül egy kisebb halom maradt utána, amit a kráter csúcsgyűrűjének hívnak.

Ugyanabban a pillanatban, amikor az aszteroida becsapódott a Yucatánba, hővé alakította át egy 7,5 milliárd tonnás, 54.000 km/óra sebességgel száguldó kő kinetikus energiáját. Az az energia, amit az aszteroida átadott, molekulái mozgása révén a Nap felszínénél is magasabb hőmérsékletet produkált.

Elisabeth Silber, a Western University bolygókutatója a Wired-nek azt mondta, ehhez csak egy kis mélységben végrehajtott termonukleáris robbantás hasonlítható, csak épp a becsapódás által kiváltott energia sokkal nagyobb – ebben az esetben akár a 100 milliószorosa is lehetett. A robbanás hullámai a földkéregben 14.500 km/órás sebességgel sugároztak szét, földrengéseket okozva minden kontinensen.

Ha hasonló katasztrófa történik, és épp a Föld túlsó oldalán tartózkodunk, a becsapódás után fél órával biztosan megérezzük a földmozgást. Ha tengerek, óceánok vagy más nagy vizek közelében vagyunk, kicsi esélyünk lesz a túlélésre, mert a földrengések cunami-szerű hullámokat gerjeszthetnek még a fjordokban és a tavakon is.

Az első szökőárak egy órán belül lecsapnának a partvidékekre. A hullámok elérnék akár a 2-300 méteres magasságot is, és akár száz kilométernyire is behatolnának a szárazföldre, miközben megfordítanák a folyók folyását.

Egy mai Chicxulub, miután elsöpörte az Egyesült Államok keleti partját, hat órával a becsapódás után 200 méteres vízfalat zúdítana Európára, Afrikára és a mediterrán partokra. Tizenöt órán belül a hullámok elérnék a bolygó valamennyi szárazföldjét. A helyi domborzati viszonyoktól függően az óceán mindent letarolna, majd a romokat visszaszívná a tengerbe, amikor a víz visszahúzódik.

De a cunamik mellett lenne más gondunk is.

Amikor a meteorit becsapódna, 25 trillió tonna földtörmelék kerülne ballisztikus röppályára. A föld egy része kilépne a Föld vonzásköréből, hogy aztán a Nap körül keringjen.

De a törmelék nagy része egy órán belül visszatérne a Földre. Ezek a tektitnek nevezett súlyos darabok 2-300 km/órás sebességgel hullanának vissza óriási mennyiségben, tehát a Föld egyetlen pontján sem lehetnénk tőlük biztonságban.

Zuhanás közben az atmoszférával való súrlódásuk pedig elegendő hőt sugározna, hogy a világ bármely pontján tüzeket okozzon.

A tűzben valószínűleg elégne a Föld fáinak nagy része. Csak azok a madarak élhetnék túl a becsapódást, amelyek a földön fészkelnek, és a szárazföldi állatok, amelyek képesek elrejtőzni a hőség elől. Ilyenek lehetnek például a kisebb emlősök, kígyók, gyíkok, vagy a vízbe menekülő krokodilok és teknősök.

A dinoszauruszok balszerencséjére a Chicxulub ráadásul egy olajban és kénben gazdag térségben zuhant le. A becsapódás nyomán 100 milliárd tonna gőzzé vált kén került a légkörbe, ami azután savaseső-áradatként zúdult vissza a földre. Az északibb szélességi fokokon végigsöprő hóviharok pedig naponta több méternyi havat raktak le.

További bajt okozott a Chicxulub becsapódásakor elpárolgó olaj, ami fekete korommá sűrűsödött a sztratoszférában, és úgy borult rá a Földre, mint egy fekete kabát.

Három éven keresztül 90%-kal csökkent a Föld felszínét érő napsugarak mennyisége, így a kezdeti pokoli hőséget hosszan tartó fagy követte. A globális átlaghőmérséklet csaknem 50%-kal csökkent.

A később beköszöntő hideg miatt a párolgás csaknem teljesen megszűnt, emiatt 80%-kal kevesebb eső esett. A Föld nagy része elsivatagosodott. A fagy csak az olyan trópusi szigeteket kímélte meg, mint Madagaszkár és Indonézia.

Ma is az ezekhez hasonló trópusi szigeteken lenne a legnagyobb esélyünk arra, hogy túléljük az apokalipszist.

Ehhez azonban olyan szigetet kellene találnunk, ahol elég magas hegyek vannak ahhoz, hogy megmeneküljünk a cunamiktól, valamint vannak barlangok, ahová a lezuhanó tektitek és a tűz elől bújhatunk.

Ezután meg kellene próbálnunk táplálékot és édesvizet keresni. Fosszilis bizonyítékok vannak arra, hogy az édesvízi ökoszisztémák jobban boldogultak a következményekkel, tehát egy folyó vagy egy torkolat közelében lenne a legcélszerűbb kutatnunk. Ha szerencsénk van, teknősök, krokodilok, halak mellett üledékekben élő állatokat, kagylókat, csigákat találhatnánk.

Mindez azonban - lássuk be - nem hangzik túl biztatóan.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Rusvai: Nem igaz, hogy a Sinopharm nem hatékony, csak nem mindig vált ki megfelelő immunválaszt

A víruskutató szerint akinél nincs megfelelő antitestszint a második adag után három héttel, az kapjon egy harmadikat is, méghozzá másfajta vakcinát, mint amiből az első kettőt kapta.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. május 04.

hirdetés

Mint arról beszámoltunk, megjelent a WHO jelentése a kínai Sinopharm vakcináról, amelyben a szervezet erős kétségeket fogalmazott meg: szerintük nincs elég bizonyíték az oltóanyag hatásosságára.

Igaz, hozzátették azt is: nem állítják, hogy a vakcina hatástalan lenne, csupán azt, hogy ennek ellenkezője sincs egyelőre alátámasztva tudományos bizonyítékokkal, tehát további kutatásokra van szükség.

De vajon van-e oka aggodalomra annak a több százezer magyarnak, aki az elmúlt hónapokban ezt az oltóanyagot kapta?

„Mindenképp indokoltnak tartom, hogy akinél nem alakult ki mérhető immunválasz a második vakcina beadását követő harmadik hétig, azok egy harmadik adag vakcinát is kapjanak, mégpedig lehetőleg más típusúból, mint az első kettő” – mondta a Szeretlek Magyarországnak Rusvai Miklós víruskutató, hozzátéve: nemcsak a Sinopharmra gondol, hanem bármelyik másik oltóanyagra, amelyikre igaz a fenti állítás.

hirdetés

A dolgot nehezíti, hogy az antitest-vizsgálatok jelenleg önköltségesek, nem zajlik olyan állami felmérés, ami ismert lenne a közvélemény előtt, és ez a szakember szerint politikai döntés.

De mint mondja, legalább az elvárható lenne, hogy aki saját zsebből kifizet egy ilyen vizsgálatot, ami aztán negatív lesz, neki kínálják fel a harmadik oltást. Ha van szabadon elérhető vakcina, akkor akár azonnal a teszt eredménye után.

Ami a kínai vakcina hatásosságát illeti: a Rusvai által látott szerológiai tesztek között is van több olyan, ami magas ellenanyag-szintet mutat Sinopharmmal oltottak esetén is. Emiatt szerinte nem lehet azt mondani róla, hogy nem hatékony, legfeljebb annyit, hogy bizonyos személyek esetében nem váltja ki a megfelelő immunválaszt.

„De mindaddig, amíg nem készül átfogó, reprezentatív vizsgálat minimum 1000 ember bevonásával, olyat ne állítsunk, hogy hatástalan” – fogalmaz.

A WHO aggályait persze meg kell vizsgálni Rusvai szerint is, ettől függetlenül a vakcina alkalmazását továbbra sem függesztené fel, mivel a hatékonyságával szemben ugyan merültek fel kételyek, az ártalmatlanságához azonban nem fér kétség.

„A járványhullám megfékezésében biztosan szerepet játszottak az eddig beadott Sinopharm-vakcinák is, de a továbbiakban, ha már megfelelő bőséggel áll rendelkezésre más típusú oltóanyag is, el kell fogadni a szabad választás lehetőségét” – mondta, többek között arra utalva, mekkora tülekedés volt Pfizerért múlt pénteken.

Rusvai úgy véli, az elsődleges cél az, hogy minél több ember védettséget szerezzen – ha valaki csak egy bizonyos fajta vakcinát fogad el, akkor neki azt kell adni, még azon az áron is, hogy a többiből (például a kínaiból) esetleg lesz olyan, ami nem kerül felhasználásra.

„Ne ragaszkodjunk a Sinopharmhoz csak azért, mert rengeteg van belőle raktáron: ha közben már érkezett másfajta is, adjuk a döntést az emberek kezébe! Az influenza elleni évente változó oltóanyagnak is jelentős részét ki kell dobni minden évben, ez sajnos benne van a pakliban” – foglalja össze.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY

Már az első Pfizer és AstraZeneca-vakcina is csaknem felére csökkentheti a vírus továbbadásának kockázatát

A brit kutatásban 552 984 háztartást vizsgáltak.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. május 06.

hirdetés

A Pfizer/BioNTech és az AstraZeneca-vakcina első adagja a beadás után 3 héttel 38-49%-kal csökkentette a SARS-CoV-2 vírus továbbadásának kockázatát az egy háztartásban élő, nem oltott kontaktszemélyek felé, azok életkorától függetlenül Angliában – áll a Public Health of England ellenőrzés előtt álló tanulmányában, amit a "Koronavírus vakcináció - szakirodalmi tallózó" Facebook-csoportban összegeztek magyarul.

Emellett nagyjából 14 nappal az első oltás után a tünetes fertőzések kialakulásának kockázata az oltottaknál 60-65%-kal csökkent.

A kutatásban 552 984 háztartást vizsgáltak. A kutatók azok arányát vizsgálták, akik közös háztartásban éltek, és pozitív lett a PCR-tesztjük 2-14 nappal a beoltott személy megbetegedése után. Ezt vetették össze annak a gyakoriságával, amikor a megbetegedett személy nem volt beoltva, és úgy adta tovább a fertőzést a háztartáson belüli kontaktszemélyeknek.

Azokban a háztartásokban, ahol a koronavírusos fertőzött egy dózis AstraZeneca-vakcinát kapott 21 vagy több nappal a megfertőződés előtt, 3424 kontaktszemélyből 196 másodlagos esetet észleltek (5,72%). A Pfizer vakcinánál 21 vagy több nappal az oltás után 371 másodlagos eset fordult elő 5939 kontaktszemélyből (6,25%).


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Akár napra pontosan meg lehet mondani egy vérvizsgálattal, mikor indul be a szülés

Már hetekkel a szülés várható időpontja előtt megjósolható lesz, mikor kezdődhet a vajúdás.
Fotó (illusztráció): Fotorech/Pixabay - szmo.hu
2021. május 06.

hirdetés

Egy újfajta vérvizsgálat segítségével a várandós nők akár már egy hónappal a kiírt dátum előtt megtudhatják, mikor fog beindulni náluk a szülés - írja a Sun.

A terhesség átlagosan 40 hétig tart, az orvosok pedig az utolsó menstruációtól számított 40. hétre írják ki a kismamákat. Ez a dátum azonban ritkán pontos. Egy felmérés alapján a csecsemők körülbelül öt százaléka születik a várt időpontban.

A Stanford Orvosi Egyetem kutatói szerint azonban az anya vérét megvizsgálva ki lehet következtetni, hogy mikor fog eljönni a szülés ideje.

Kutatásuk során 63 nőt figyeltek meg, akik két vagy három vérmintát adtak a terhességük utolsó 100 napjában. Ezeket számos elemzésnek vetették alá, például vizsgálták az immunsejteket, a hormonokat és a fehérjéket is.

Megfigyelték, hogy a szülés előtti hetekben a nők vérében megemelkedtek a szteroid hormonok, például a progeszteron és a kortizol szintje. Alacsonyabb lett a véredényeket erősítő kémiai anyagok szintje, ami miatt a méhlepény leválhat a méhfalról. Mégis a az IL-1R4 nevű fehérje, – amely a gyulladások megelőzéséért felelős – az, ami a leginkább előre jelzi a kezdődő vajúdást.

Minden vizsgált nő spontán kezdett el vajúdni, öten viszont a vártnál korábban szültek, ám még az ő vérükben is észlelhetőek voltak a változások hetekkel korábban.

hirdetés

Dr. Ina Stelzer, a tanulmány vezető szerzője szerint végre megtalálták azt az átmeneti szakaszt, amely az előrehaladott terhesség és a szülés előtti fázisban történik a várandós nőknél, ez két-négy héttel a vajúdás előtt megy végbe.

Ha az orvosok már hetekkel a szülés előtt szinte pontosan tudnák, hogy mikor érkezik majd a baba, kellőképpen fel tudnák készíteni az anyát és a magzatot is. Ez különösen hasznos lehet a koraszülötteknél, akik még a pocakban kaphatnak olyan gyógyszereket a világrajövetelük előtt, amelyek segítenek felgyorsítani a szervek fejlődését.

Ugyanakkor a kutatók hangsúlyozzák, hogy még több vizsgálatra van szükség megállapításaik alátámasztására.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

78 ezer éves sírban egy 3 éves gyerek – megtalálták a Homo sapiens eddigi legkorábbi temetkezési helyét Kenyában

A gyermeket a barlang védett nyúlványa alatt temették el egy nem mély sírba, a fejét párnán nyugtatva, felsőtestét gondosan lepelbe burkolva.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. május 08.

hirdetés

Megtalálták a legkorábbi emberi temetkezési helyet Afrikában: a 78 ezer éves sírba egy két és fél-hároméves gyermeket temettek - írja a hvg.hu a Nature cikke alapján.

A sírt a kenyai partvidéken, Panga ya Saidi régészeti helyszínen egy karsztbarlangban találták meg.

A gyermeket a barlang védett nyúlványa alatt temették el egy nem mély sírba, a fejét párnán nyugtatva, felsőtestét gondosan lepelbe burkolva.

A kutatók a gyermeknek a Mtoto nevet adták, ami szuahéli nyelven gyermeket jelent.

„A gyermeket egy lakóhelyen temették el, közel ahhoz a helyhez, ahol ez a közösség élt, ami arra utal, hogy élet és halál milyen szorosan összefügg. Csak az emberek bánnak a halottakkal ugyanolyan tisztelettel, figyelemmel, sőt gyengédséggel, mint az élőkkel. Még akkor is, ha meghalunk, továbbra is fontosak vagyunk a csoportunk számára” - mondta el a tanulmány vezető szerzője, María Martinón-Torres.

A kutatók megállapították, hogy a gyereket - akinek nemét nem sikerült megállapítani - a kör alakú sírba úgy temették el, hogy testét behajlították, jobb oldalára fektették, térdeit a mellkasához húzták. A koponya és három nyakcsont a párna lebomlása után a helyén támadt űrbe esett. Egy vállcsont és két borda helyzete pedig arra utalt, hogy a felsőtestet szintén lebomló anyagba burkolták.

hirdetés

Nicole Boivin archeológus, a német Max Planck emberiség történetével foglalkozó tudományos intézet igazgatója szerint a temetés csoportos aktus lehetett, valószínűleg a gyermek családjának tagjai vettek benne részt.

A Homo sapiens először több mint 300 ezer évvel ezelőtt jelent meg Afrikában, és később onnan népesítette be a világot.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: