Új, hibrid mutáns koronavírus jött létre a brit és a kaliforniai variáns kombinációjából. A kórokozó erősen mutált hibrid változatát egy kaliforniai mintában azonosították az amerikai Új-Mexikó államban. Ez annak a jele lehet, hogy egy újabb szakaszához ért a járvány - írja a New Scientist.
A B.1.1.7 brit és a B.1.429 kaliforniai variáns egybeolvadásából (rekombinációjából) született új változat lehet a felelős a fertőzések számának növekedéséért Los Angelesben, mivel olyan mutációt hordoz, amely ellenállóvá teszi egyes antitestekkel szemben.
A hibrid mutánst a Los Alamos Nemzeti Laboratóriumban fedezte fel egy kutatónő, aki már február másodikán felfigyelt arra, hogy ez egy újfajta változat.
Ha megerősítik, hogy ez valóban két, már létező mutációból jött létre, akkor ez lehet az első rekombináció, amely megjelent eddig a járvány során.
Decemberben és januárban még egy ilyenről sem tudtak a tudósok, legalábbis két egymástól független kutatócsoport is azt jelentette, hogy akkor még egyelőre semmilyen bizonyítékot nem találtak rekombinációra. De várható volt, hogy előbb-utóbb lesz, mert ez gyakori jelenség a koronavírusoknál. Ez azért van, mert a genomjukat replikáló enzim hajlamos elhagyni a másolandó RNS-szálat, majd később ugyanoda visszatérni. Ha egy gazdasejtben két különböző koronavírus-genom is van, az enzim többször átugrohat egyikről a másikra, így a két genom különböző elemeit kombinálva hibrid vírus jöhet létre. Az összeolvadás a legtöbb esetben nem jár előnnyel a vírus számára, de időnként előfordul. Szakértők szerint a SARS-CoV-2 is így keletkezhetett.
A rekombináció elméletben új és még veszélyesebb variánsok megjelenéséhez vezethet, de azt egyelőre még nem tudni, hogy az első egybeolvadással keletkezett hibrid mutáns mekkora veszélyt jelenthet, és az sem világos, hogy képes-e emberről emberre terjedni, vagy csak egyszeri eset az, hogy így összeolvadt a két változat.
Annyi biztos, hogy a kaliforniai mintában azonosított változat tartalmazza a brit variáns Δ69/70 mutációját, amitől fertőzőbb lehet, és a kaliforniai variáns L452R mutációját, amitől ellenállóvá válhat bizonyos antitestekre. Egyelőre azonban még nem lehet kijelenteni, hogy egy gyorsabban terjedő és ellenállóbb variáns született, ehhez még további vizsgálatokat kell elvégezniük a szakembereknek.
Új, hibrid mutáns koronavírus jött létre a brit és a kaliforniai variáns kombinációjából. A kórokozó erősen mutált hibrid változatát egy kaliforniai mintában azonosították az amerikai Új-Mexikó államban. Ez annak a jele lehet, hogy egy újabb szakaszához ért a járvány - írja a New Scientist.
A B.1.1.7 brit és a B.1.429 kaliforniai variáns egybeolvadásából (rekombinációjából) született új változat lehet a felelős a fertőzések számának növekedéséért Los Angelesben, mivel olyan mutációt hordoz, amely ellenállóvá teszi egyes antitestekkel szemben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
FOTÓGALÉRIA - Megjöttek az első képek a Földről, lélegzetelállító felvételeket készítettek az Artemis II űrhajósai
Fotókon a kék bolygó, amit otthonunknak hívunk: az amerikai űrügynökség látványos felvételekkel jelentette be, hogy az Artemis II misszió a tervezett útvonal felét már megtette. A képeket Reid Wiseman parancsnok készítette az Orion űrhajó kamerájával.
Az Artemis II misszió ma már több mint félúton jár a Hold felé, a NASA pedig a küldetés pontossága miatt törölte az első, kifelé tartó pályakorrekciós manővert. A négyfős legénység jelenleg az Orion űrhajó kabinját és műszereit készíti elő a hétfői, körülbelül hatórás holdközeli megfigyelési szakaszra.
„E kép közzétételének pillanatában az Artemis II misszió körülbelül félúton van a Hold felé”
– írta az űrügynökség.
Pénteken, egy nappal az indulás után megérkeztek a legénység első felvételei. A Földről készült fotót Reid Wiseman parancsnok készítette az Orion egyik napelemszárnyának végén elhelyezett kamerával. A képeken a szakértők két sarki fényt és az állatövi fényt is azonosították.
Fotókon a Földünk!
A misszió magyar idő szerint csütörtökön, 0 óra 35 perckor indult a NASA floridai indítóállásáról, négy űrhajóssal a fedélzetén: Christina Koch-al, Victor Gloverrel, Reid Wiseman parancsnokkal és Jeremy Hansennel.
A küldetés következő nagy mérföldköve hétfőn várható, amikor az űrhajósok leszállás nélkül megkerülik a Holdat, és egy hatórás periódusban tudományos megfigyeléseket végeznek. Ezek az adatok alapvető fontosságúak lesznek a következő, Artemis III nevű misszió számára, ahol már a tényleges holdra szállás a cél. A tervek szerint a teljes repülés nagyjából tíz napig tart majd.
Az Artemis II misszió ma már több mint félúton jár a Hold felé, a NASA pedig a küldetés pontossága miatt törölte az első, kifelé tartó pályakorrekciós manővert. A négyfős legénység jelenleg az Orion űrhajó kabinját és műszereit készíti elő a hétfői, körülbelül hatórás holdközeli megfigyelési szakaszra.
„E kép közzétételének pillanatában az Artemis II misszió körülbelül félúton van a Hold felé”
– írta az űrügynökség.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Nélkülük az ember sem létezhetne” – elárulták, melyik volt a Föld első növénye
Erin Potter, a New York-i Állami Egyetem tudósa szerint a legkorábbi fotoszintetizáló élőlények tették lehetővé az összetett életet. Ezek az algaszerű szervezetek évmilliók alatt oxigénnel dúsították fel a bolygó légkörét.
Mielőtt fák, virágok és fű borították volna a bolygót, a szárazföld csak kő és por volt. De melyik élőlény volt az, amelyik elsőként lépett a partra, és ezzel elindította a szárazföldi élet forradalmát? Erre a kérdésre igyekezett választ adni Erin Potter, a New York-i Állami Egyetem tudósa a The Conversationben megjelent cikkében.
Ahogy az állatok, úgy a növények élete is a vízben kezdődött. A legkorábbi, növényi eredetű élőlények olyan egyszerű, apró zöld életformák voltak, mint például az algák, amelyek több mint 1 milliárd éve élnek a Föld óceánjaiban és tavaiban. A napfény, a víz és a szén-dioxid felhasználásával cukrokat állítanak elő, és e folyamat, a fotoszintézis melléktermékeként oxigént bocsátanak a légkörbe. A Föld hajnalán ebből nagyon kevés volt,
az oxigén évmilliók alatt halmozódott fel a fotoszintetizáló élőlényeknek köszönhetően. „Ez a változás lehetővé tette a nagyobb és összetettebb élet kialakulását, nélkülük az ember sem létezhetne”
– emelte ki Potter.
A tudósok úgy vélik, hogy az első igazi szárazföldi növények körülbelül 470 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki a zöldalgákból. Ezek a korai növények a partvonalak közelében, sekély vízben éltek, ahol a környezetük gyakran változott: néha víz alatt voltak, néha pedig a levegőn. Ez segítette őket abban, hogy lassan alkalmazkodjanak a szárazföldi léthez, ami egy sor új kihívással járt. El kellett kerülniük a kiszáradást, meg kellett tudniuk állni a vízben való lebegés nélkül, és vizet, valamint tápanyagot kellett szerezniük a talajból.
Hogy alkalmazkodjanak, az első növények fontos új tulajdonságokat fejlesztettek ki. Az egyik egy viaszos bevonat, az úgynevezett kutikula volt, amely segített a vizet a növény belsejében tartani. A növények sejtfala emellett erősebb lett, ami lehetővé tette számukra, hogy a gravitáció ellenére függőlegesen álljanak. Az egyszerű, gyökérszerű szerkezetek, az úgynevezett rizoidok pedig a stabil kapaszkodásban, valamint a víz és az ásványi anyagok felszívódásában segítették őket.
Ezek az első növények nagyon kicsik és egyszerűek voltak, hasonlítottak a ma élő mohákhoz, például a májmohákhoz és a becősmohákhoz. Nem volt igazi gyökerük vagy száruk, és közel maradtak a talajhoz.
Ezt bizonyítják például a Cooksonia nevű növénycsalád fosszíliái is, amelyek körülbelül 430 millió évvel ezelőtt éltek, és apró, elágazó száraik voltak, amelyek mindössze néhány centiméter magasra nőttek meg.
Bár ezek a növények méretüket tekintve aprók voltak, hatásuk óriási volt. Idővel egyre több lett belőlük, és a kezdetleges gyökereik segítségével a kövekből talaj lett, ami további növények megtelepedését tette lehetővé.
A több növény több oxigént is jelentett a légkörben, emellett pedig táplálékként és élettérként is szolgáltak, így megindulhattak az állatok is a szárazföld felé.
A növények evolúciójában nagyjából 420 millió évvel ezelőtt jelent meg az a szövet, ami lehetővé tette, hogy a víz és a tápanyag a növény minden részébe eljusson. Ennek köszönhetően magasabbak és erősebbek lehettek, így jutott el a bolygó a körülbelül 360 millió évvel ezelőtti időszakba, amikor
már hatalmas, helyenként 30 méter magas fák borították a tájat. Ezek kidőlve nemcsak tápanyagként szolgáltak más élőlények számára, hanem évmilliók alatt fosszilis energiahordozóvá is alakultak.
Egy másik fontos evolúciós változás 380 millió évvel ezelőtt következett be, amikor
megjelentek a magok,
amelyek védték a növényi „embriókat”, és lehetővé tették számukra, hogy a zord körülményeket is túléljék. Végül 140 millió évvel ezelőtt
megjelentek a virágok, amelyek a növények szaporodását és elterjedését segítették.
Ma a virágos növények jelentik azokat a növényeket, amelyekkel a legtöbbször találkozunk.
Mielőtt fák, virágok és fű borították volna a bolygót, a szárazföld csak kő és por volt. De melyik élőlény volt az, amelyik elsőként lépett a partra, és ezzel elindította a szárazföldi élet forradalmát? Erre a kérdésre igyekezett választ adni Erin Potter, a New York-i Állami Egyetem tudósa a The Conversationben megjelent cikkében.
Ahogy az állatok, úgy a növények élete is a vízben kezdődött. A legkorábbi, növényi eredetű élőlények olyan egyszerű, apró zöld életformák voltak, mint például az algák, amelyek több mint 1 milliárd éve élnek a Föld óceánjaiban és tavaiban. A napfény, a víz és a szén-dioxid felhasználásával cukrokat állítanak elő, és e folyamat, a fotoszintézis melléktermékeként oxigént bocsátanak a légkörbe. A Föld hajnalán ebből nagyon kevés volt,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szenzációs felvételeket készített a Szaturnuszról a Webb és a Hubble űrtávcső
A Webb és a Hubble űrtávcső közös munkája eddig sosem látott részletességgel mutatja a gázóriást. A szakértők szerint ez különösen izgalmas, mert a két űrteleszkóp eltérő „szemmel” nézi a gyűrűs bolygót.
Mintha hagymát hámoznának: a csillagászat két szupersztárja, a Webb és a Hubble űrtávcső most először mutatja meg rétegenként a Szaturnusz légkörét. A két távcső közös munkája példátlan, háromdimenziós képet ad a gázóriásról – írja a NASA és az Európai Űrügynökség közös projektjének honlapja.
A két űrteleszkóp eltérő „szemmel” nézi a gyűrűs bolygót.
Míg a veterán Hubble a látható fény tartományában a felhőzet finom színárnyalatait rögzíti, addig az újgenerációs Webb az infravörös tartományban a légkör különböző mélységeiben rejtőző felhőket és kémiai anyagokat is érzékeli. A két adatsor kombinálásával a tudósok gyakorlatilag felszeletelik a bolygó atmoszféráját.
A Hubble egy évtizedes megfigyelőprogram részeként kapta lencsevégre a Szaturnuszt még 2024 augusztusában, a Webb pedig néhány hónappal később. A képek rögzítésekor a bolygó éppen az északi féltekén tapasztalható nyárból a 2025-ös napéjegyenlőség felé haladt.
A fotók egy rendkívül mozgalmas légkört tárnak fel. A Webb képén egy „szalaghullámnak” nevezett, hosszan fennálló futóáramlat kanyarog, alatta pedig még mindig látszik egy apró folt, a 2011-es „Nagy tavaszi vihar” makacs maradványa. A déli féltekén szintén több vihar örvénylik, melyeket a látható felhők alatt tomboló erős szelek és hullámok formálnak.
A bolygó északi pólusánál lévő ikonikus, hatszög alakú futóáramlás több csúcsa is halványan kivehető mindkét képen. Valószínűleg évtizedekig ez az utolsó nagy felbontású kép a híres hatszögről, mivel az északi pólus hamarosan télbe fordul, és tizenöt évre sötétségbe borul.
A Webb infravörös megfigyelésein a pólusok feltűnően szürkészöld színben játszanak. A tudósok szerint ezt vagy egy magaslégköri aeroszolréteg okozza, amely másként szórja a fényt, vagy pedig sarki fényhez hasonló jelenség, ahol a bolygó mágneses mezejével kölcsönhatásba lépő töltött részecskék keltenek fénylést. A gyűrűk azért különösen fényesek az infravörös képen, mert nagyrészt visszaverő vízjégből állnak, és olyan finom részletek is látszanak rajtuk, mint a küllők és a legkülső, vékony F-gyűrű éles vonala.
A Webb a legnagyobb és legerősebb távcső, amelyet valaha az űrbe bocsátottak. A Hubble űrteleszkóp pedig több mint három évtizede működik, és továbbra is úttörő felfedezéseket tesz, amelyek alakítják az Univerzumról alkotott ismereteinket.
Mintha hagymát hámoznának: a csillagászat két szupersztárja, a Webb és a Hubble űrtávcső most először mutatja meg rétegenként a Szaturnusz légkörét. A két távcső közös munkája példátlan, háromdimenziós képet ad a gázóriásról – írja a NASA és az Európai Űrügynökség közös projektjének honlapja.
A két űrteleszkóp eltérő „szemmel” nézi a gyűrűs bolygót.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bedöglött a 30 millió dolláros űrvécé – Egy ezer forintos pumpa mentette meg a küldetést
Az Artemis II csúcstechnológiás vécéjének meghibásodását egy hétköznapi háztartási eszközzel oldotta meg a legénység. A NASA és a houstoni irányítás közösen hárította el a „feltöltési” hibát.
Egy mindössze 2 fontos, vagyis körülbelül ezer forintos WC-pumpa mentette meg a helyzetet az Artemis II űrhajó 30 millió dolláros, csúcstechnológiás vécéjén. Az indítás után nem sokkal felvillanó hibajelzés komoly fejtörést okozott, de a legénység a houstoni irányítással közösen gyorsan elhárította a problémát.
Az Orion űrhajó ma reggelre érte el útjának felét a Hold felé. A legénység a tervek szerint haladva végzi a fedélzeti rendszerek tesztjeit, a küldetésirányítás pedig megerősítette, hogy a korábban problémás illemhely is újra teljesen működőképes.
A houstoni irányítás a hibaelhárítás után rádión közölte a jó hírt és a használati utasítást.
„Örömmel jelentjük, hogy a vécé használható”
– hangzott el a központból, majd hozzátették: „Javasoljuk, hogy a folyadék feltöltése előtt várják meg, amíg a rendszer elérte az üzemi fordulatszámot, majd a feltöltés után hagyják még egy kicsit futni a rendszert.”.
Nem sokkal a start után villant fel a borostyánsárga figyelmeztető lámpa az Univerzális Hulladékkezelő Rendszeren, jelezve, hogy a vizeletgyűjtő ág nem működik. Bár a szilárd hulladék kezelése zavartalan maradt, a vizeletürítés lehetetlensége egy 10 napos úton komoly kockázatot jelentett volna. A LADbible beszámolója szerint a legénység egy egyszerű WC-pumpával oldotta meg a helyzetet.
Christina Koch, a küldetés specialistája, akit azóta az Artemis II „űrvízvezeték-szerelőjének” is neveznek, megerősítette a háztartási eszköz fontosságát.
„Szeretnék úgy fogalmazni, hogy [a pumpa] a legfontosabb felszerelés az űrben”
– mondta. A NASA szerint egy „feltöltési” (priming) hiba lépett fel, amit a legénység és a földi irányítás közös munkával hárított el.
„Mindannyian megkönnyebbülten fellélegeztünk. Csak egy beállítási hiba volt. Szerencsére most már minden rendszer tökéletesen működik”
– tette hozzá Koch.
Az űrhajó vécéje egy 30 millió dolláros fejlesztés, amely lehetővé teszi, hogy a legénység egy privát fülkében végezze a dolgát. Ez komoly előrelépés a korábbi, bonyolult szerkezeteket vagy lezárt zacskókat használó megoldásokhoz képest.
A helyzet iróniáját az adja, hogy a 4,2 milliárd dolláros küldetésen, amely a közel 100 milliárd dollárra becsült teljes Artemis-program része, egy filléres eszköz bizonyult kulcsfontosságúnak.
A küldetés hátralévő részében a négyfős legénység egy úgynevezett szabad visszatérési pályán kerüli meg a Hold túlsó oldalát, majd visszatér a Földre. Az út során folyamatosan tesztelik az Orion rendszereit, hogy előkészítsék a későbbi Holdra szállást. A tervek szerint a tíz napos út végén az űrhajó az óceánba ereszkedik le.
A hét elején indult útnak az Artemis II küldetés négy űrhajósa, a NASA és a Kanadai Űrügynökség közös legénysége. A 10 napos Hold-kerülő út a 2028-ra tervezett Holdra szállás főpróbája.
A NASA nyilvánosságra hozta az első, a legénység által a Földről készített fotókat is.
Egy mindössze 2 fontos, vagyis körülbelül ezer forintos WC-pumpa mentette meg a helyzetet az Artemis II űrhajó 30 millió dolláros, csúcstechnológiás vécéjén. Az indítás után nem sokkal felvillanó hibajelzés komoly fejtörést okozott, de a legénység a houstoni irányítással közösen gyorsan elhárította a problémát.
Az Orion űrhajó ma reggelre érte el útjának felét a Hold felé. A legénység a tervek szerint haladva végzi a fedélzeti rendszerek tesztjeit, a küldetésirányítás pedig megerősítette, hogy a korábban problémás illemhely is újra teljesen működőképes.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
