TUDOMÁNY
A Rovatból

Hátborzongató fotón örökítették meg, ahogy egy parazita gomba kitört a hatalmas pók testéből

Ezek a gombák „zombiként” élősködnek a gazdatesten, mielőtt végeznek velük.


Ritka felvételen örökítették meg azt a pillanatot, amikor egy hatalmas pókot teljesen elnyel egy parazita gomba, miközben a spórák kitörnek a testéből - írja a LiveScience.

"Bár nem ritka, hogy a vadonban találkozunk olyan rovarokkal, amelyeken "zombiként" élősködnek ezek a gombák, az már ritkaságnak számít, hogy ilyen nagy pókok is behódolnak nekik"

- írta a kép készítője, Roberto García-Roa evolúcióbiológus a BMC Ecology and Evolution folyóiratban, amelynek fotópályázatán a Növények és gombák kategória második helyét nyerte el.

Azt már korábban is észlelték, hogy számos gombafaj élősködik pókokon, a legtöbb faj a Cordycipitaceae és az Ophiocordycipitaceae családba tartozik. A García-Roa képén látható pók- és gombafaj azonban egyelőre nem ismert.

A Növények és gombák kategória nyertes pályaműve szintén egy parazita gombát örökített meg, amely egy hangyát változtatott "zombivá". A tavalyi versenyben pedig az összesített győztes fotó is ebből a kategóriából került ki, amelyet szintén García-Roa készített a perui dzsungelben. Ezen a képen az Ophiocordyceps gomba spórái láthatók, amint egy légy testéből törnek elő.

A hátborzongató fotókat ITT lehet megnézni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
Evés után azonnal a vécé felé veszed az irányt? Meglepő, de az agyműködéseddel is kapcsolatban lehet
Egy belgyógyászorvos szerint az étkezést követő hirtelen székelési inger nem feltétlenül utal arra, hogy valamilyen egészségügyi problémánk lenne.


Dr. Joseph Salhab egy TikTok-videóban elmagyarázta, mi állhat annak hátterében, ha valaki mindig azonnal a vécére rohan, miután evett.

Az orvos szerint az étkezést követő hirtelen székelési inger nem feltétlenül utal arra, hogy valamilyen egészségügyi problémánk lenne, például irritábilis bél szindróma (IBS). Ehelyett inkább az agy működésével lehet összefüggésben.

„Amikor eszel, és úgy érzed, hogy rögtön vécére kell menned, ez a gastrocolicus reflex nevű jelenségnek köszönhető” – magyarázta dr. Salhab.

Az orvos elmondta, hogy amikor eszünk, a gyomor feszülése jelet küld az agynak, hogy tele van, és a testnek helyet kell csinálnia az újonnan érkezett ételnek. Ezért kezd el a vastagbél összehúzódni, hogy helyet teremtsen az emésztés során keletkező anyagoknak.

Az Egyesült Királyság egészségügyi szolgálata is megerősítette ezt az elméletet: „Ez egy fiziológiai reflex, amely az étkezés utáni gyomorfeszülésre és az emésztési melléktermékek vékonybélbe érkezésére reagál.”

Dr. Salhab hozzátette, hogy ez a reflex különösen erős lehet reggel, közvetlenül a reggeli után. Bár a székelési inger evés után általában nem utal belső problémákra, az IBS-ben szenvedők érzékenyebbek lehetnek erre a reflexre, ami miatt hasi görcsöket vagy akár hasmenést is tapasztalhatnak.

Az orvos figyelmeztetett, hogy bizonyos ételek és italok súlyosbíthatják a tüneteket, beleértve a szénsavas italokat, cukros italokat, alkoholt, tejtermékeket, sült ételeket, és még néhány citrusfélét is. Ezért ha valaki gyakran tapasztalja ezt a jelenséget, érdemes odafigyelnie az étkezési szokásaira és az étrendjére, hogy elkerülje a kellemetlen tüneteket.

Forrás: LADbible


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
Az öregedést is késleltetheti a fogyókúrás csodaszerként is használt, cukorbetegség elleni szer
Annak idején a koronavírus halálozási aránya is jobb volt azok körében, akik az Ozempic nevű gyógyszer szedték.


Három évnyi kutatómunka után a tudósok arra jutottak, hogy az Ozempic nevű fogyókúrás csodaszer még egy meglepő pozitív hatással bírhat. Az új kutatás szerint a gyógyszer hatóanyaga, a szemaglutid nemcsak a kilókat olvasztja, de az öregedést is képes lehet lassítani – írja a BBC.

A hosszú távú vizsgálat most publikált eredményei több orvosi szaklapban is megjelentek egyszerre. A kutatást három évig végezték, és több mint 17 600 résztvevőt vontak be, akik mind 45 évesek vagy idősebbek voltak. Az egyik csoport minden nap 2,4 milligramm szemaglutidot kapott, míg a másik csoport placebót szedett.

A résztvevők mind elhízottak vagy túlsúlyosak voltak, és szív- és érrendszeri betegségük is volt, de cukorbetegségük nem. Az eredmények szerint azok, akik a szemaglutidot szedték, kisebb eséllyel haltak meg a vizsgálat ideje alatt, függetlenül attól, mi volt a halál oka, beleértve a szív- és érrendszeri betegségeket is.

Ugyanez volt a helyzet a Covid-19 esetében is.

A gyógyszert szedők ugyanannyi eséllyel kapták el a koronavírust, de kisebb eséllyel haltak bele: a szemaglutidot szedők körében a fertőzöttek 2,6 százaléka hunyt el, míg a placebós csoportban ez az arány 3,1 százalék volt.

Bár a vizsgálatban részt vevő nőknél alapvetően kevesebb súlyos keringési probléma merült fel, a gyógyszer nemtől függetlenül „következetesen csökkentette a nemkívánatos kardiovaszkuláris események kockázatát”. Ráadásul enyhítette a szívelégtelenség tüneteit és csökkentette a szervezet gyulladásos szintjét, függetlenül attól, hogy a résztvevők fogytak-e vagy sem.

„Nem lennék meglepve, ha kiderülne, hogy az emberek egészségének ilyen mértékű javítása konkrétan az öregedési folyamatot is lassítja” – mondta Harlan Krumholz, a Yale School of Medicine professzora az Európai Kardiológiai Társaság 2024-es konferenciáján, amikor bemutatták a tanulmányokat.

Dr. Benjamin Scirica, a Harvard Medical School szív- és érrendszeri betegségekkel foglalkozó professzora, aki a kutatásból született egyik tanulmány vezető szerzője, hozzátette: „Az eredmények megerősítik, hogy a túlsúly és az elhízás számos okból növeli a halálozás kockázatát, de ez módosítható olyan hatásos inkretin alapú terápiákkal, mint a szemaglutidé.”

(via hvg.hu)

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Hogy élhetünk tovább, hogy lehet kicselezni a genetikát?
Meglepően sokat tehetünk azért, hogy hosszabb ideig éljünk, ráadásul egészségesebben. És ehhez nem elég a megfelelő étrend vagy a mozgás.


Sokan tévesen hiszik, hogy a várható élettartamunkat szinte kizárólag a génjeink határozzák meg. Valójában azonban az életmódunk sokkal nagyobb szerepet játszik abban, hogy meddig élünk – derül ki a GQ cikkéből.

A genetika csupán 20-30 százalékban befolyásolja, hogy hány évig élhetünk, ami azt jelenti, hogy a hosszú élet titka leginkább a mindennapi szokásainkban rejlik.

Chris Hemsworth színész esete világít rá, milyen fontos is ez: bár genetikai hajlama van az Alzheimer-kórra, az orvosok mégis azt tanácsolták neki, hogy megfelelő étrenddel, rendszeres testmozgással és stresszkezeléssel ellensúlyozza ezt a kockázatot.

A hosszú élethez nemcsak a helyes étkezés és a mozgás fontos, hanem az is, hogy rendszeresen ellenőriztessük az egészségi állapotunkat. A szűrővizsgálatok segíthetnek időben felismerni az esetleges problémákat, de a túl sok adat is aggodalmakhoz vezethet, főleg, ha genetikai teszteket is végeztetünk. Gary Small orvoskutató figyelmeztet: mielőtt DNS-tesztet végeztetnénk, fontos, hogy átgondoljuk, mit kezdünk majd az így szerzett információval, és képesek leszünk-e valóban változtatni az életmódunkon.

Az egészséges életmód nem csak fizikai, hanem mentális egészséget is igényel. A társas kapcsolatok, a párkapcsolatok és a családi élet mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy hosszabb ideig éljünk. A szakértők szerint ugyanis a mentális állapotunk, valamint a szeretteinkkel ápolt kapcsolataink ugyanolyan fontosak lehetnek, mint az egészséges táplálkozás vagy a rendszeres mozgás.

A hosszú élet titka tehát nem a génjeinkben rejlik, hanem abban, hogyan éljük a mindennapjainkat. Ha odafigyelünk az étrendünkre, mozgunk, és gondoskodunk mentális jóllétünkről is, jelentősen növelhetjük az esélyét annak, hogy sokáig élvezhessük az életet.

Forrás: RTL.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Magyar fotós képe lett a nap fényképe a NASA-nál
Fényes Lóránd munkáira már többször felfigyelt az amerikai űrügynökség. Mostani képe a Hold felszínét mutatja be.


Fényes Lóránd magyar asztrofotós legújabb munkáját választotta a NASA a nap csillagászati fényképének, ezúttal a Hold felszínének lenyűgöző részletességű megörökítésével érdemelte ki ezt a megtisztelő címet, írja a 24.hu.

A fotón többek között a hatalmas Moretus- és Klaproth-kráterek is jól láthatók, amelyek bár apró gödröknek tűnhetnek a képen, valójában mindkettő átmérője meghaladja a 110 kilométert, mélységük pedig több ezer méteres. A Moretus-kráter különlegessége, hogy közepén egy 2,1 kilométer magas hegy emelkedik.

Az asztrofotós honlapján olvasható információk szerint a kráterek mögött egy impozáns hegyvidék és a Hold déli sarka is megfigyelhető, amely a fotó talán legérdekesebb része.

Fényes Lóránd korábban már több munkájával, köztük az Írisz-ködről és a Tű-galaxisról készült képeivel is felkeltette a NASA figyelmét, de most először került be a Naprendszert ábrázoló alkotása a kiválasztottak közé.

A Hold déli sarka az utóbbi időben fokozott figyelmet kapott, hiszen mind a NASA, mind Kína ezen a területen tervez holdbázist létesíteni. Ennek következtében az elmúlt bő egy évben több küldetés is célba vette ezt a régiót, például az indiai Csandraján-3 és az orosz Luna-25 is.


Link másolása
KÖVESS MINKET: