TUDOMÁNY
A Rovatból

Hatalmas földrengéseket okozhat a szivárgás, amit a Csendes-óceán fenekén vettek videóra

A furcsa jelenséget most először sikerült megfigyelnie tudósoknak. A szivárgás következménye egy pusztító földrengés lehet az észak-amerikai partoknál.


Tudósok egy furcsa szivárgásra lettek figyelmesek az óceán fenekén az Egyesült Államok és Kanada csendes-óceáni partjainál, ami akár egy hatalmas erejű földrengést is okozhat - írja az UNILAD.

A furcsa jelenséget - amelyet Pythia oázisának neveztek el - még soha korábban nem figyelték meg, és a Washingtoni Egyetem kutatói azt tapasztalták, hogy a körülötte lévő óceán vizénél jóval melegebb folyadék szivárog az óceán fenekéből.

A tudósok szerint a kiszivárgó víz a Cascadia szubdukciós zónához köthető, ahol az óceáni és a kontinentális lemez találkozik egymással.

A folyadék valószínűleg nyomásszabályozóként működik a két lemez között, a szivárgás így nyomásnövekedést okozhat, és amennyiben ez a feszültség felhalmozódik, akkor a lemezek megcsúsznak és földrengés lehet belőle.

Evan Solomon, a Washingtoni Egyetem óceánográfusa a szivárgó folyadékot a szivárgó kenőanyaghoz hasonlította, amely nagyon rossz hír a földrengésveszély szempontjából, mivel a kevesebb "kenőanyag" a feszültség felhalmozódásához vezet, amelynek pusztító földrengés lehet a következménye az észak-amerikai partok közelében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Meghalt M. Kiss Sándor
Az ’56-os forradalom egyik legnagyobb kutatója 82 éves volt.


82 éves korában elhunyt M. Kiss Sándor, az ’56-os forradalom és a rendszerváltás kutatója, olvasható a KKETTK Alapítvány honlapján.

M. Kiss Sándor 1967-ben szerzett magyar–történelem szakos tanári diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Már a pályája kezdetétől elkötelezetten foglalkozott a huszadik századi magyar történelem sorsfordító eseményeivel.

1990 és 1991 között a Művelődésügyi Minisztérium kabinetirodájának osztályvezetőjeként dolgozott, ezt követően pedig 1991 és 1994 között a Miniszterelnöki Tanácsadó Testület kormányfőtanácsosa volt.

Fontos szerepet vállalt az 1956-os forradalom és szabadságharc alatti sortüzek történetét vizsgáló Történeti Tényfeltáró Bizottság munkájában is. 1996-ban lett a történettudomány kandidátusa.

1997-től 2013-ig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának Történeti Intézetét vezette, majd 2013. július 1-jétől a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgató-helyetteseként, később pedig a tudományos tanács elnökeként dolgozott.

2013-tól egy alapítvány felügyelőbizottságának is tagja volt. Emellett részt vett a 2013-ban létrehozott Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság Tudományos Tanácsadó Testületének, valamint a rendszerváltoztatás emlékére létrehozott 30 éve szabadon Emlékbizottságnak a munkájában is.

Fő kutatási területe az 1956-os forradalom és az azt követő megtorlás története volt. Számos könyv és tanulmány szerzője, legutóbbi önálló kötete 2023-ban jelent meg Szembesülés: Válogatott írások, 1974–2023 címmel.

Rendszeres előadója volt a Terror Háza Múzeum tudományos rendezvényeinek, konferenciáinak és szakmai beszélgetéseinek is. Előadásaival és felszólalásaival segített érthetőbbé tenni a huszadik századi történelem sorskérdéseit és összefüggéseit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
Emberi hamvak és marihuána is odaveszett a Csendes-óceánba zuhant űrkapszulában
Az ejtőernyők meghibásodtak, így a különleges küldetést teljesítő „Mission Possible” névre keresztelt űreszköz a vízbe zuhant. A cég azt ígérte, hogy felveszik a kapcsolatot a családokkal.


Június 23-án indította útjára a SpaceX a Falcon 9 rakétát a kaliforniai Vandenberg Űrbázisról. A Transporter-14 nevű küldetés során összesen 70 hasznos terhet szállítottak alacsony Föld körüli pályára. A rakomány legnagyobb darabja a Nyx nevű visszatérő kapszula volt, amelyet a német The Exploration Company fejlesztett, és amely 1,45 tonnát nyomott.

A „Mission Possible” névre keresztelt kapszula a vállalat első próbálkozása volt arra, hogy körülbelül 300 kilogramm rakományt juttasson el az űrbe, majd onnan vissza is hozza.

A fedélzeten 166 ember hamvai és DNS-mintái is helyet kaptak, amelyeket az amerikai Celestis biztosított. A cég célja az volt, hogy az elhunytak földi maradványait eljuttassa a világűrbe, majd egy rövid küldetés után visszajuttassa azokat a családtagokhoz.

A kapszula sikeresen pályára állt, azonban a visszatérés során meghibásodtak az ejtőernyők, és az űreszköz a Csendes-óceánba csapódott. A Celestis közleményben számolt be a történtekről: „A váratlan esemény következtében úgy véljük, hogy nem fogjuk tudni visszaszerezni a fedélzeten lévő kapszulákat. Osztozunk a családok csalódottságában, és őszinte hálánkat fejezzük ki a bizalmukért. Az elkövetkező napokban csapatunk minden családdal külön-külön felveszi a kapcsolatot, hogy támogatást nyújtson és megbeszélje a lehetséges következő lépéseket.”

A küldetés során nemcsak emberi maradványokat, hanem kísérleti célú marihuánamagokat is szállítottak az űrbe. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a mikrogravitáció miként hat a növények csírázására és ellenálló képességére. A Martian Grow szerint a kannabisz azért alkalmas erre, mert ellenálló, többcélú és biológiailag összetett, így ideális alany az űrbéli növénykutatáshoz.

A Celestis számára nem ez volt az első sikertelen küldetés. 2023 májusában egy UP Aerospace rakéta néhány másodperccel az indítás után felrobbant. A fedélzeten akkor egy NASA-űrhajós hamvait, valamint több mint egy tucat NASA-kísérleti terhet szállítottak - írja a 24.hu.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
A Pfizer-vakcina átmenetileg módosíthatja a szaruhártyát, de a hosszú távú hatások még kérdésesek
Török kutatók szerint a szaruhártya belső rétegét is érintheti az oltás hatása. A látásra egyelőre nincs bizonyított veszély, de hosszú távon nem kizárt a probléma.


Török kutatók nemrég egy kisebb létszámú vizsgálatot végeztek, amelyben 64 ember szaruhártyájának állapotát követték nyomon a Pfizer COVID–19 vakcinája előtt és után. A résztvevőket az első adag beadása előtt és a második oltást követő két hónap múlva is megvizsgálták.

A felmérés során kiderült, hogy az oltás után kissé megvastagodott a szaruhártya, miközben az endothelsejtek száma csökkent, és ezek méretében is nagyobb eltéréseket találtak. Ezek a sejtek felelősek azért, hogy a szaruhártya megtartsa megfelelő hidratáltságát.

A rövid távú változások nem okoztak látásproblémákat a résztvevők körében, de a kutatók szerint elképzelhető, hogy hosszú távon ezek a módosulások hatással lehetnek a látásra, főleg azoknál, akiknek eleve van valamilyen szemproblémájuk.

Ezért is tartják fontosnak a további, hosszabb időn át tartó megfigyeléseket.

A kutatók hangsúlyozták, hogy nem javasolják az oltás ellenzését, csupán arra hívták fel a figyelmet, hogy érdemes tovább vizsgálni a lehetséges szövődményeket.

A mérések alapján az endothelsejtek száma négyzetmilliméterenként 2597-ről 2378-ra csökkent, ami mintegy nyolcszázalékos csökkenésnek felel meg. Ez az érték még mindig a biztonságos tartományon belül van, mivel az egészséges felnőttek esetében ez általában 2000 és 3000 sejt között mozog.

A kutatók szerint azonban azok, akiknek már korábban alacsony volt ez az értéke – például egy szemműtét vagy fertőzés miatt –, érzékenyebbek lehetnek a változásokra.

A megvastagodott szaruhártya és a csökkent sejtszám idővel akár látásproblémákhoz is vezethet, különösen akkor, ha a módosulások tartósan fennmaradnak.

A szaruhártya átmeneti megvastagodása önmagában nem szokatlan, előfordulhat például gyulladás, kisebb sérülések vagy folyadékfelhalmozódás következtében is. A probléma akkor merülhet fel, ha ez az állapot hónapokig vagy akár évekig is tart, mivel ez befolyásolhatja az átlátszóságot, és ezzel együtt a látást is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
„Talpra áll, mint egy keljfeljancsi!” – magyar kutatók világszenzációt alkottak a BME-n
A különleges testet egy építészhallgató és egy világhírű professzor közösen hozta létre. A találmány akár a Holdon fekvő űreszközök problémáját is megoldhatja.


Új geometriai testet találtak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatói, a világ első monostabil tetraédere a gyakorlatban többek között űrmissziók leszállógységeinek tervezésekor hozhat áttörést - közölte a BME az MTI-vel szerdán.

A BME és a HUN-REN kutatói megtervezték és fizikailag meg is építették az első olyan 4 lapú testet, amely vízszintes felületre téve „keljfeljancsiként” mindig ugyanarra a lapjára billen vissza - írták a közleményben, amely szerint a matematikai és mérnöki bravúr egy korszakos matematikus, John Horton Conway 1984-es sejtésének igazolása. A testnek a kutatók a Bille nevet adták.

A feladaton Almádi Gergő építészmérnök hallgató és Domokos Gábor, a BME professzora, a Gömböc egyik felfedezője, a BME-HUN-REN Morfodinamika Kutatócsoport vezetője Conway tanítványával, Robert Dawsonnal, a halifaxi St. Mary’s Egyetem professzorával dolgozott együtt. Almádi Gergő június 24-én védte meg a témában írt diplomamunkáját a BME Építészmérnöki Karán.

A felfedezés jelentősége, hogy

a most megalkotott eljárás és az azon alapuló módszerek segítségével nagyon sok térbeli formánál meg lehet akadályozni a felborulást pusztán geometriai eszközökkel.

Minél kevesebb lapú egy test, annál nehezebb olyan modellt építeni belőle, amely minden helyzetből ugyanarra a lapjára tér vissza.

Az említett brit matematikuson kívül eddig nem sokan gondolták, hogy ez egy, a lehető legkevesebb, 4 lap által határolt testtel is lehetséges. Az egyetlen ilyen a Bille, egy könnyű karboncső vázból és nagy sűrűségű wolfram-karbid magból épített precíziós szerkezet - magyarázták.

„Ezen a területen ennél nincs nehezebb feladvány: ha ezt meg lehet csinálni, akkor az általunk kidolgozott elvek alapján bármilyen lapszámú poliéderből lehet hasonló tárgyat készíteni” - idézi a közlemény Domokos Gábort. Úgy fogalmazott, a Bille megalkotásával megnyílt egy új konstrukciós irány, a felfedezést pedig a mérnököknek kell továbbgondolni, hogy a módszer a gyakorlatban is hasznosíthatóvá váljon.

„A Bille geometriai feladat megoldása, amely talpra álló szerkezetek, így akár űrkompok tervezéséhez is hasznosítható lehet a jövőben”

- mondott egy példát a BME professzora, utalva arra, hogy a Holdon jelenleg is van három használhatatlan, az oldalára dőlve fekvő eszköz. Megjegyezte, míg egy matematikai bizonyításról kiderülhet, hogy valami nem stimmel vele, „erről nem fog, hiszen a modellje a valóságban is működik”.

A mértani testről készült tanulmány a Quanta magazinban jelent meg június 25-én. A BME-n szerdán mutatták be a monostabil tetraédert.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk