SZEMPONT

Gyarmati István: Ezek a változások nem Trump művei, régen beszélünk már az új világrendről, a változások Trump után is meg fognak maradni

A kanadai miniszterelnöknek, Carney-nak igaza van: tessék felkészülni arra, hogy ez a világ más – mondja a biztonságpolitikai szakértő, aki ugyanakkor úgy látja, Európa és Amerika a különbségek ellenére is egy közösség marad a jövőben.

Fischer Gábor, Címlapkép: MTI/AP/Evan Vucci - szmo.hu
2026. január 26.

Mark Carney kanadai miniszterelnök a davosi Világgazdasági Fórumon elmondott egy beszédet, amely azonnal körbeszárnyalt a világon. A beszéd szikár volt, és cseppet sem lelkesítő: kimondta azt, amit sejtettünk már: végleg lezárult a II. világháború utáni világrend. Az új korszakra szerinte a nagyhatalmi hegemónia a jellemző, ám kiutat is mutatott, Václav Havelt idézve, aki az erővel szembeni meghunyászkodás helyett az egységes kiállást állította példaképpen, és Carney is a kisebb országok közös fellépését jelölte meg lehetőségként, ami ellent tarthat az erőre alapozó politikának.

Milyen játékteret maradhatnak a nemzetközi szervezetekbe tömörülő közepes és kis országoknak, amikor az amerikai elnök Grönlandtól Gázáig érvényesíti a saját, nyers érdekeit? Erről beszélgettünk Gyarmati István biztonságpolitikai szakértővel.

— Sok minden történik egyszerre a világban. Kezdjük Carney, kanadai miniszterelnök nagy port kavart beszédével, amelyben az eddigi világrend elmúlásáról beszélt, de azt is felvázolta, mit tehetnek a középhatalmak a nagyhatalmi túlsúllyal szemben. Trump jócskán berágott erre. Mit gondol a beszédben elhangzott elemzésről?

— Azt gondolom, hogy ezt a beszédet a történelem Churchill fultoni beszéde mellett fogja nyilvántartani. Egy új korszak bejelentését, elemzését, leírását tartalmazza, és azt, hogyan kell ezt kezelnie egy, a világ számára fontos szereplőnek.

Churchill is ezt tette Fultonnál: elmondta, hogy milyen lesz a világ, hogy vasfüggöny ereszkedik le Európára, és hogyan kell ezt kezelniük a demokratikus országoknak. Ugyanezt tette Carney is, a mostani viszonyokra alkalmazva.

Ez egy nagyon jelentős beszéd. Ráadásul Donald Trump megtette azt a szívességet, hogy rögtön illusztrálta is, mennyire igaza van a kanadai kormányfőnek. Tessék visszaemlékezni: Donald Trump megérkezett Davosba, a kisegítő járattal, mert az eredeti gépe lerobbant, majd nagyhangon kijelentette, hogy „ha erővel, akkor erővel”, ha másképp, akkor persze másképp, de nem fog habozni, megszerzi Grönlandot. Ezután Mark Rutte, NATO-főtitkár leült vele tárgyalni, és figyeljünk csak: a sokat leírt nemzetközi szervezetek, amelyeknek állítólag elmúlt az időszaka, most hirtelen működésbe léptek.

Egy ilyen tárgyalás után érdekes módon Donald Trump visszakozott,

és azt mondta, hogy megállapodtak. Egyébként abban állapodtak meg, amit korábban már mindenki mondott: hogy igazából irracionálisak a követelései. Megállapodnak, a világ fellélegzett, hogy egy óriási veszély elmúlt, ráadásul Donald Trump egy olyan militáns dicséretet mondott a NATO-ról, amit sokkal nagyobb NATO-pártiaktól sem hallottunk még soha. Ennél fényesebb bizonyíték nem is kell arra, hogy Carney-nak igaza volt.

— Úgy gondolja, van realitása annak, hogy a Carney által felvázolt recept működőképes modus vivendi lesz az elkövetkezendő évtizedekre?

— Érezhetően nem kell rá külön bizonyíték, ez most már nem csak egy elméleti jogfejtés. Ő mondott valamit, és utána meg is látszott, hogy ez működik. Mert hogy ez működött, ezért adta fel Donald Trump az eredetileg eszement, buta, elképzelhetetlenül arrogáns álláspontját.

— A NATO esetében ez talán működött, de mi a helyzet egy sokkal bonyolultabb szervezettel, az Európai Unióval, ahol nehezebben születnek a döntések?

— Sokkal bonyolultabb szervezet, nyilvánvalóan sokkal sokrétűbbek a feladatai, mint a NATO-nak. De nagyon jól összehangoltan működtek, mert az EU arra válaszolt, ami az ő kompetenciája: ha Donald Trump bevezeti a vámokat, amiket kilátásba helyezett, akkor kemény ellenlépésekre kell számítania az Európai Unió részéről. Erre végül nem is került sor, mert Donald Trump rögtön le is mondott a vámok bevezetéséről. Úgyhogy én azt látom, hogy ez most pontosan annak a bizonyítéka, hogy az Európai Unió, amikor a saját területén marad, és abban tevékenykedik, ami az ő kompetenciája, akkor nagyon hatékonyan tud dolgozni.

— Elképzelhető, hogy a nagyhatalmi nyomás szorosabb integrációra, egy racionálisabb struktúra kiépítésére készteti az EU-t?

— Az Európai Unió most elért egy integrációs szintet, és itt most arról folyik a vita az Unión belül, sajnos inkább propaganda-jelszavakkal, mint érdemi kérdésekkel, hogy el kell döntenie, továbbmegy-e az integráció útján, vagy visszalép. A helyzet olyan, mintha egy autó megállna egy lejtőn, és el kellene döntenie, merre induljon, tovább, vagy visszafele, mert ott sokáig nem maradhat. Ebben a helyzetben van most az Európai Unió. A legtöbbet a külpolitikáról beszélünk, hogy ott a döntéshozatal konszenzusos-e vagy sem. Azt gondolom, ez a helyzet félreértése.

Az európai integráció kulcskérdése az adóügyi integráció. Ha az nincs, akkor, mint láttuk, a monetáris politikát is válságba sodorhatja. Ha pedig megvalósul, az olyan mértékű és mélységű integrációt jelent, ami magával hozhatja az összes többit.

De persze nem kell mindent integrálni. A magyar kormánynak most volt egy kezdeményezése, hogy fel kell mérni, hogy mi az, amit az integráción belül közösen kell csinálni, és mi az, amit nemzeti hatáskörben kell tartani. Szerencsére Bóka Jánosra bízta a kezelését, aki szakember az Európai Unió tekintetében. Reméljük, hogy a szakember fogja vezetni a kezét és az agyát, nem a politikus. Ez érdemi javaslat. Az ugyanis nem vezet sehová, hogy lóbálunk két zászlót, az egyikre az van írva, hogy „Európai Egyesült Államok”, a másikra meg az, hogy „nemzetek Európája”, és akkor erről kiabálunk egymásnak. Tehát, most lehet igazi, komoly kérdésekről beszélni.

Ha ezt a vizsgálatot objektíven, szakmai és nem politikai propaganda alapokon végzik el, az nagyon hasznos lesz.

Mert hol tartunk most? Ott, hogy a közös kötvénykibocsátás, ha úgy tetszik, a közös adósságviselés felveti a kérdést: hogyan is van ez az adópolitikával, az árpolitikával, a nyugdíjakkal, a fiskális politikával? Erről egyelőre nem beszélünk, éppen elég nagy vita van e körül más okokból is, például Ukrajna miatt.

De az EU mindig akkor lépett előre, amikor valami nagy kihívással, ha úgy tetszik, válsággal szembesült, és összeszedte magát.

Ha most is talál megoldást, az nagyon jót fog tenni neki, meg nekünk is. De azt gondolom, el kell gondolkodni azon, hogy érdemes-e efféle lózungokat hangoztatni. Meg kell csinálni azt, amit integrálni kell, és aztán, hogy hogyan nevezzük el, az teljesen érdektelen.

— A magyar kormány az elmúlt években viszont inkább lassította, gáncsolta az EU munkáját.

— Azt gondolom, hogy ezek a viták most kezdődnek, illetve csak néhány éve folynak. Az országokon belül is nagy vita van arról, hogy milyen álláspontot foglaljanak el. Az, hogy egy ország milyen álláspontot képvisel az EU-ban, nem kőbe vésett dolog. Minden országban megvan mind a két álláspont: az is, hogy gyorsan tovább kell menni, meg az is, hogy nem. Ezeknek a vitáknak először le kell zajlaniuk nemzeti szinten.

Egy ország mai álláspontja nem biztos, hogy jövőre is ugyanez lesz, mert az országon belüli vita eredménye egy választáson is megnyilvánulhat.

És itt most nem a magyarországi választásokra gondolok. Tessék megnézni a nagyon integrációpárti francia politikát: nem tudjuk, mi lesz Macron után másfél év múlva. Vagy ott van Nagy-Britannia, amelyik már nem tagország, de jelenleg európaibb sok tagállamnál, ám egy Farage-győzelem ott is biztosan más politikát hozna. Szóval ez egy folyamat, aminek le kell zajlania. Amikor leülepszik ez a vita, és látszik, kinek mi az érdeke és álláspontja, akkor kialakul majd hivatalosan is az, ami már most is létezik, csak a politikusok nem szeretik elismerni: a többsebességes Európa. Van Schengeni-övezet, amiben nem minden EU-s ország vesz részt, van eurózóna, és vannak a megerősített együttműködések, ahol formális joga van minden országnak bizonyos területeken részt venni vagy sem. Ez meg fog szilárdulni. És nyilván aki a monetáris unióban benne van, annak a fiskális unióban is részt kell vennie.

— Az idei választási naptár tele van fontos tagállami választásokkal. Nem túl nehézkes így előrehaladni egy ennyire változó világban?

— Ez a demokrácia eszenciája. Ha nem akarunk demokráciát, akkor válasszunk egy királyt, aki uralkodik, és akkor nagyon egyszerűen fognak működni a dolgok. A demokrácia ilyen: nehézkes, sokáig tart, úgy tűnik, mintha soha nem tudna kialakulni egy közös álláspont, aztán egyszer mégiscsak leülepszik és megtörténik. Ez minden demokráciában így van. És tessék megnézni, az Európai Unió mit ért el! Óriási eredményeket. Így is, hogy huszonheten vagyunk, nagyon nagy eredményeket tudtunk elérni. Sokkal jobban élünk az Európai Unióban, mintha nem lenne.

Azok a sirámok, hogy Európa lemarad, meg a termelékenység... ezek nem reálisak.

Szokták mondani, hogy a termelékenység Európában mennyire elmarad Amerikától. Egyrészt nincs nagyon elmaradva. 2010-ben az EU akkori tagországai pontosan annyival voltak lemaradva Amerika mögött, mint most. Közben a teljes EU lemaradása nőtt, de ez annak köszönhető, hogy belépett egy csomó új tagország, ahol nagyon alacsony a termelékenység. Azoknak az országoknak, amelyek 2000-ben már tagok voltak, a termelékenysége alig marad el az Egyesült Államokétól. És ha megnézzük, miért, az nem azért van, mert butábbak lennénk, hanem mert rengeteg szabadságunk, fizetett juttatásaink. Sokkal kevesebbet dolgoznak az európaiak, mint az amerikaiak. És akkor most gondolkozzunk el:

oda akarjuk-e adni a fizetett szabadságunkat azért, hogy a termelékenységünk növekedjen, vagy inkább elviseljük, hogy egy kicsit kevésbé termelünk, de cserébe van három hét szabadságunk egy évben, nem egy, mint az amerikaiaknak?

Ezeken a szlogeneken túl kell lépni, mert mögöttük mindig politikai célok vannak, amik egyáltalán nem biztos, hogy a valóságot tükrözik.

— Beszéljünk a nemzetközi szervezetekről. Trump létrehozott egy újat, a Béketanácsot. Mi ez valójában? Egyesek szerint ezzel az ENSZ-t akarja leváltani.

— Ismeri a viccet, amikor a fiatal kamasz elviszi a vidéki nagyapját az állatkertbe? A farkasoknál a nagyapa azt mondja: „Semmi különös. Olyan, mint a mi kutyánk, csak nagyobb.” A tigrisnél: „Olyan, mint a mi macskánk, csak nagyobb.” Aztán odaérnek a zsiráfhoz, az öreg megáll, ránéz, és azt mondja: „Ilyen állat nincs is.” Na, ez a tákolmány ilyen. Én nem tulajdonítok Donald Trumpnak olyan hihetetlen koncepcionális gondolkodást, hogy ő ezzel az ENSZ-t akarná leváltani. Ő mindent le akar váltani, ami nem az ő irányítása alatt áll, kiléptek még a WHO-ból is. Tehát ő csinált valamit, ami nem létezik. Ez egy fügefalevél, amivel azt mondhatja: amit én akarok, azt nem is én akarom, hanem ez a 60, 50 vagy 18 ország, a nagy nemzetközi koalíció.

A tagoknak annyi a joguk, hogy egyetértsenek Donald Trumppal. Ha nem értenek egyet, akkor érvényes a szabály, mint a régi viccben: a főnöknek mindig igaza van.

Nem tudunk semmi részletet, azt sem, mire költik az egymilliárd dollárt. Az Egyesült Államok hatalmas ország, de azért nem rossz, ha van mögötte támogatás. Nem gondolom, hogy ebből bármi komoly dolog születik, kivéve azt, hogy az Egyesült Államok elnöke a vezetője, és ezért nagy súlya van annak, amit a Donald Trump nevű ember mond, bármilyen minőségében is. És, hogy miért lépett be Magyarország? Azt gondolom, ez presztízsnyereség. Akárhogy is viszonyulnak az emberek Donald Trumphoz, az Amerikai Egyesült Államokkal jóban lenni a nemzetközi politika egyik első számú szabálya. És van egy nagyon fontos dolog:

ha Izrael belép ebbe a csoportba, és a csoport feladata a gázai probléma kezelése, akkor Magyarországnak, amely Izraelt nagyon helyesen, a mainstream áramlatokkal szemben támogatja, jó döntése volt, hogy belépett.

Aztán majd meglátjuk, meddig tart és hogyan működik.

— Viszont Magyarország tagja más nemzetközi szervezeteknek is. Mi történik, ha konfliktus alakul ki ezek között?

— Ez attól függ, milyen a konfliktus, és mik az érdekeink. Oda állunk, amelyik az érdekeinket jobban tükrözi.

— Elképzelhető, hogy ez a szervezet valóban tartós békét teremt a gázai övezetben?

— Az Amerikai Egyesült Államok tud abban hatékony lenni. Ha ezt a lépését a Béketanács nevű fügefalevél alatt teszi, akkor igen. Érdekes lesz látni, hogyan navigálják a szervezetet mondjuk Izrael és Törökország között. De a szervezet önmagában nem fog cselekedni, itt az amerikaiak és néhány érintett ország tud támogatást nyújtani.

— Térjünk vissza Carney beszédéhez. Trump 80 éves. Ha ő távozik, a fellépése által indított változások tartósak lesznek?

— Azt gondolom, ezek a változások nem Trump művei. Régen beszélünk már az új világrendről. Trump ennek a terméke, és természetesen mint amerikai elnök, előmozdítója is ezeknek a változásoknak. A személyiségéből adódóan az inga tovább lendült, mint ahol a közepe lenne, de a változások Trump után is meg fognak maradni.

— Egy másik, kiszámíthatóbb politikus vezetése alatt sem térhetne vissza a régi világrend?

— Még akkor sem várható visszarendeződés. Egy csomó változás már Biden alatt elkezdődött, csak ő nem kiabálta szét a világban. Nem gondolom, hogy az a világ, ami volt, egy az egyben visszatér. Carney-nak igaza van: tessék felkészülni arra, hogy ez a világ más. Azoknak, akik visszasírják a régi szép időket, a hidegháborút, azt kell, hogy mondjam, a stabilitás hiánya nem jelent káoszt. A világtörténelem azt mutatja, hogy

az a fajta stabil rendszer, ami a hidegháború idején volt, mindössze két időszakban létezett: akkor, és a Szent Szövetség idején, 1815-től 1848-ig.

Az elmúlt kétezer évből mindössze 80 év volt tehát ilyen. Nem az a jellemző, amit mi megszoktunk.

— És a Nyugat egysége? Az is megszűnhet, ha Trump konfliktusba kerül a szövetségeseivel?

— Ez egy másfajta, dinamikus egység. A demokráciában nincs olyan, hogy valami egyszer kialakul és örökké fennáll. Könnyebb volt egységben maradni a Szovjetunió idején, de a különbségek már akkor is megvoltak, csak nem látszottak ennyire. Tessék végiggondolni, hogy a '70-es években, amikor Európában az emberi jogok védelme és a szociális piacgazdaság már cél volt, a fő szövetséges Amerika hogy nézett ki? Nem volt minimálbér, nem volt mindenkinek egészségbiztosítása, és a Ku-Klux-Klan keresztjei bizony égtek az ország nagy részében.

Ugyanazon az értékközösségen belül vagyunk, de most látszik, hogy ez egy nagyon sokrétű közösség. Amerikának teljesen más a történelme, mint Európának.

Ott a bevándorlóknak meg kellett védeniük magukat, mindent maguk csináltak. Európában volt egy abszolút uralkodó, és a demokratizálódás azt jelentette, hogy tőle vettük el a hatásköröket. Ez egy felülről lefelé menő folyamat volt, és ennek nagyon sok hatása van. Amerikában soha nem lehet betiltani a fegyverviselést, mert a farmernek előbb volt fegyvere, mint állata. Ez annyira beivódott a társadalomba, hogy elképzelhetetlen, hogy elvegyék tőlük. Nálunk viszont a fegyverviselés mindig tilos volt. Szóval nagyon sok mindenben más a genezise ezeknek a társadalmaknak. Ettől még mindkettő demokratikus, de nagy különbségekkel. Ezek most jobban látszanak, mint korábban, de azt gondolom, hogy a különbségek ellenére is egy közösség maradunk.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Profi támadás a K&H ügyfelei ellen: a bankéra megtévesztésig hasonlító oldallal szerzik meg a géped feletti irányítást

A K&H Bank egy új adathalász-kampányra figyelmeztet, amelyben a csalók a pénzintézet oldalait másolják. A linkre kattintva egy távoli hozzáférést adó szoftver települ az eszközökre.

KULT

Miközben A Hail Mary-küldetés tarol a mozikban, a könyv írója már a következő regényén dolgozik

Andy Weir egy interjúban erősítette meg, hogy új, önálló regényt ír. Ezzel egy időben lehűtötte a kedélyeket: A Hail Mary-küldetés folytatására egyelőre nem érdemes számítani.

KÉK HÍREK

Till Tamás kivégzése: 26 év után derült ki, hogyan ölhették meg a 11 éves fiút

Vádat emeltek a 11 éves Till Tamás 2000-es meggyilkolása ügyében. A férfi fiatalkorú elkövetőként 15 év fegyházra számíthat, az első bírósági ülés április 29-én lesz.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

„Pirospontot érdemel, nem is egyet” – ügyvédje szerint hős a Tisza-ügyet kirobbantó nyomozó

Szabó Bence ügyvédje azt mondja, elhamarkodottan gyanúsították meg a századost, és egy ideig azt sem tartotta kizártnak, hogy őrizetbe veszik. Úgy látja, főnyomozó rendkívüli kockázatot vállalt, és amit feltárt, egy nagyon súlyos történet.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. március 26.

A Direkt36 oknyomozó cikke utáni napon, a délutáni órákban kezdődtek az események a Nemzeti Nyomozó Iroda épületében – mondta a Partizánnak adott interjúban Laczó Adrienn, Szabó Bence volt nyomozó ügyvédje. Állítása szerint a cikk megjelenése után az NNI-n belül ki akarták deríteni, hogyan szivárogtak ki az információk, ami szerinte egy munkahelyen normális eljárás. Az ügyvéd elmondása szerint ennek során „mindenféle magasrangú személyek jelentek meg” az irodában.

Laczó szerint a helyzet akkor változott meg, amikor egyértelművé vált, hogy az érintett csoport összes dolgozóját „valamiféle vegzálásnak fogják alávetni”. Ekkor lépett elő Szabó Bence.

„Bence maga fölállt, és azt mondta, hogy ő nem szeretné ennek kitenni a kollégáit, és elmondja, hogy ő volt” – közölte az ügyvéd, aki szerint ez egy rendkívül bátor dolog volt védencétől.

Az ügyvéd hozzátette, hogy Szabó Bence már korábban bejelentette a lemondását, és májusban mindenképpen leszerelt volna, mert az egész helyzet „nagyon komoly meghasonlást okozott a választott hivatásával szemben”. Az események hatására azonban önként aláírt egy kérelmet, hogy a szolgálati viszonyát azonnali hatállyal, a felmondási idő lejárta előtt szüntessék meg.

Miközben ez zajlott, már várták a Központi Nyomozó Főügyészség ügyészeit, akik egy idő után meg is érkeztek – folytatta Laczó Adrienn. Elmondása szerint közölték Szabóval, hogy házkutatást fognak tartani a munkahelyén, a lakásán és a gépkocsijában. Az ügyvédet este kilenc óra körül hívta fel a nyomozó, addigra a kutatás a munkahelyén már megkezdődött. A házkutatások során elsősorban adathordozókat – merevlemezt, telefont, pendrive-okat –, valamint néhány feljegyzést foglaltak le.

Laczó elmondása szerint az NNI-ben közölték velük, hogy a nap a főügyészségen fog folytatódni, ahol Szabó Bencét gyanúsítottként hallgatják majd ki.

„Megmondom ezt, hogy ez engem egy kicsit váratlanul ért. A kutatás részét azt értem, de hogy milyen alapon gyanúsították meg úgy, hogy egy árva nyomozati cselekmény még nem történhetett, milyen alapon jutottak arra a következtetésre, hogy itt egészen biztosan bűncselekmény történt, azt nem” – fogalmazott az ügyvéd.

A volt nyomozót hivatali visszaéléssel gyanúsítják. Laczó Adrienn szerint a bűncselekmény megvalósulásához az is szükséges, hogy az elkövető jogtalan előny szerzése vagy jogtalan hátrány okozása célzatával cselekedjen. „Én a magam részére úgy gondolom, hogy ez a célzat semmiképpen nem megállapítható az ő esetében” – jelentette ki, hozzátéve, hogy szerinte az ügyészségnek jelenleg nem lehet annyi adata, amivel ezt a célzatot meg tudná állapítani.

Véleménye szerint ez egy „rendkívül elhamarkadott gyanúsítás” volt.

A gyanúsításban az szerepel, hogy konkrét nyomozati iratokat, jelentéseket adott át a sajtó munkatársainak, akik ezzel jogtalan előnyhöz jutottak. Lacu ezt egy „nagyon erőltetett dolognak” tartja.

Szabó Bence a kihallgatásán nem tett vallomást. Ügyvédje szerint olyan idegi és fizikai állapotban volt, hogy nem tudott volna józanul gondolkodni.

„Tehát én nem tartottam volna jónak ebben a szituációban” – mondta Laczó, aki szerint egy ilyen horderejű lépést akkor kell megtenni, amikor valaki „a szellemi képességei teljes birtokában van, és nem amikor hullafáradt és nyilván érzelmileg is rendkívül kizsigerelt, hiszen éppen az élete omlott össze”.

Az ügyvéd szerint a bűncselekmény egyik alapkritériuma, hogy a cselekmény veszélyes legyen a társadalomra. Úgy véli, ebben az esetben a Szabó Bence által feltárt „rendkívüli visszaélés” napvilágra kerülése társadalmi érdek.

„Nemhogy veszélyes lenne a társadalomra, aki ezt végre hagyja, hanem hát pirospontot érdemel, nem is egyet. Mert nagyon komoly személyes kockázatot vállalt és egy nagyon fontos dolgot hozott mindannyiunk tudomására” – fogalmazott.

Laczó Adrienn elmondta, volt egy pont, amikor nem volt biztos abban, hogy védencét nem veszik-e őrizetbe, de erre végül nem került sor, hajnali négy órakor hazamehetett. Tudomása szerint az ügyben kizárólag Szabó Bence ellen folyik eljárás. Az azonnali gyanúsítást rendkívülinek tartja, és szerinte nehéz nem arra gondolni, „hogy ezt valahol valaki elhatározta, hogy este gyanúsítás lesz”.

Az ügyvéd nem tartja reménytelennek az ügyet. Szerinte a másik oldalon egy „olyan ordas visszaélés” történt, amit minden jogász átlát.

„Én azért azt gondolom, hogy a magyar bíróságokon bőven dolgoznak olyan bírók, akik nem asszisztálnának ahhoz, hogy itt a hírvívőt lőjék le, ahelyett, hogy a visszaélést tárják fel” – mondta.

Emellett jogi érvei is vannak, mivel álláspontja szerint a bűncselekmény törvényi tényállási elemei nem valósultak meg, így szerinte vádemelésre sem kellene sort keríteni. A nyomozás lezárulta szerinte legalább több hónapot vesz igénybe.

A volt nyomozó jelenlegi állapotáról Laczó elmondta, hogy védence most próbálja feldolgozni a történteket. Mivel a telefonját elvették, viszonylag el van vágva a külvilágtól, és rendkívül fáradt mind fizikailag, mind érzelmileg. Az ügyvéd szerint ha valami egyértelmű volt a kutatás során, az az, hogy Szabónak a hivatása volt az élete.

„Iszonyatosan sajnáltam őt tegnap, mert ha valami egyértelmű volt, abból, amit a kutatás során megismerhettünk, hogy őneki ez volt az élete. Ez a hivatás” – mondta.

Az NNI-ben megjelent magas rangú tisztekről az ügyvéd elmondta, rendkívüli volt a jelenlétük. „Olyan vezetők, akik nem szoktak ezekben a régiókban megjelenni, annál magasabban mozognak. Nyilvánvalóvá tették, hogy itt magasabb érdek munkál, és hogy mindenképpen ki akarják deríteni, hogy mi történt” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a vezetők egyértelművé tették, addig nem mennek haza, amíg ki nem derül a szivárogtató személye. Ez volt a pont, amikor Szabó Bence felállt.

Laczó Adrienn arról is beszélt, hogy egy ilyen ügyben a bíróság értékelhetné az erkölcsi, lelkiismereti szempontokat. „Én azt gondolom, hogy minden további nélkül ezt lehetne értékelni a mai jogrendszer keretein belül is” – mondta.

A volt bíró szerint az eset egy „állatorvosi ló”, ami rávilágít mindenre, ami a rendszerben diszfunkcionális. „Ha igaz az, ami körvonalazódik, hogy ezt a bejelentési lehetőséget kihasználva hozták olyan helyzetbe a Nemzeti Nyomozóiroda munkatársait, hogy egy abszolút fals gyanúra repüljenek rá, és végezzenek olyan házkutatást, amit az Alkotmányvédelmi Hivatal nem végezhet el, akkor ez egy nagyon-nagyon súlyos történet” – jelentette ki.

Az interjú végén az ügyvéd elmondta, végtelenül büszke arra, hogy Szabó Bence őt választotta.

„Én annyira tisztelem őt ezért az elhatározásáért, hogy olyan sziklaszilárd elvei vannak, amivel úgy élt velük, hogy igazából a saját karrierjét feláldozva és egy nagyon komoly személyes kockázatot vállalva kiállt a nyilvánosság elé, tehát én azt gondolom, hogy ezt meg kell süvegelnünk mindannyiunknak” – zárta szavait.

A teljes beszélgetés

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

A Kúria szerint az állam nem felelős a bántalmazott Ricsi ügyében, bár a fiút szerintük is verték, jogtalanul elzárták, megalázták a gyermekotthonban

A Kúria szerdán megváltoztatta a jogerős ítéletet, és elutasította a Belügyminisztériummal szembeni keresetet. A TASZ szerint ezzel az áldozatot teszik felelőssé. A fiú ezt mondta: „Nagyon fájt, hogy arra hivatkoztak, hogy szökdöstem. Azt nem kérdezték meg, hogy miért: azért, mert bántottak.”

KULT

Megérkezett az első előzetes a Harry Potter-sorozathoz - Kiderült, ki lesz az új Dumbledore és Piton

A sorozat a tervek szerint 2027-ben érkezik az HBO Maxra, de máris úgy fogalmaznak: "Az HBO Max történetének legnagyobb eseménye." A sorozatot a Trónok harca és az Utódlás tapasztalt alkotói készítik.

KÉK HÍREK

A negyedikről zuhant ki egy másfél éves kisfiú Kecskeméten, csodával határos módon túlélte

Zuhanását egy homlokzati elem tompította, majd a füves talajra esett a beton helyett. Azonnal kórházba vitték, a családja pedig a szomszédok szerint elköltözött a sokk után.

SZEMPONT

A Nézőpont is gyorsan közzétett egy mérést, Török Gábor már össze is vetette a Mediánnal

A Medián 23 pontos Tisza-előnyére a Nézőpont 6 pontos Fidesz-vezetéssel válaszolt. A politológus szerint a példátlan eltérés miatt a választás után az egyik intézet hitelessége megkérdőjeleződik.

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. március 26.

Egy nappal azután, hogy a Medián közzétette a Tisza Párt 23 százalékpontos előnyét mutató felmérését a választani tudó biztos szavazók körében, csütörtökön a kormányközeli Nézőpont Intézet is publikálta saját adatait. Ezek alapján egy mostani országgyűlési választáson a Fidesz 46, a Tisza Párt 40 százalékot szerezne. A két kutatás közötti hatalmas eltérésre Török Gábor politikai elemző is reagált, aki szerint a kialakult helyzet példa nélküli.

„Bár voltak korábban is eltérő közvélemény-kutatási adatok, ilyen jelentős, semmilyen módszertani érvvel nem magyarázható, tartós különbségre még nem volt példa”

– fogalmazott Török, aki szerint a választás napja után az egyik intézet hitelessége megkérdőjeleződhet. Úgy látja, április 12. után „az egyik adatközlő (illetve a hozzá hasonló eredményeket publikálók) minden bizonnyal a komolyan nem vehető kategóriába kerül(nek) át – számomra biztosan”.

A Nézőpont Intézet nemcsak saját, Fidesz-előnyt mutató számait közölte, hanem reagált a Medián mérésére is. Közleményükben azt írták, hogy az ő adataik

„a választástörténet alapján sokkal realistábbak.”

Török Gábor szerint ezzel a Nézőpont egyértelműen beleállt a vitába a Mediánnal szemben. „A felmerülő szubjektív politikai szempontokról április 12. után talán többet is megtudhatunk” – tette hozzá a politológus.

A két intézet közötti különbség leginkább a módszertanból fakad. Míg a Medián többek között a „választani tudó biztos szavazók” kategóriáját használja, ahol a Tisza Pártnak 23 pontos előnye van, addig a Nézőpont a „legvalószínűbb listás eredményt” tekinti irányadónak, ami 6 pontos Fidesz-vezetést mutat. A Nézőpont az összehasonlíthatóság kedvéért saját adatait a Medián által használt bázisokra is átszámolta: eszerint a „választani tudóknál” 46–40-re, a „biztos szavazóknál” pedig 47–44-re vezetne a Fidesz.

Kapcsolódó

Török Gábor: A Medián szerint tényleg eldőlt a választás, már csak a TISZA-győzelem mértéke a kérdés, ha nem tévednek nagyot

A politikai elemző a Facebookon tette közzé az első reakcióját az új adatokra. A teljes népességben 46-30, a biztos szavazó pártválasztóknál 58-35 az arány a TISZA javára, és lényegesen többen várják már a Tisza győzelmét is (47-35).

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Disznóürülékben fetrengő apa-fia csatározással támad a Peaky Blinders új filmverziója, de vajon szükségünk volt rá?

Tommy Shelby ezúttal igazán nagyban játszik. Cillian Murphy visszatért, és kapott maga mellé néhány nagy sztárt is.

SIKERSZTORIK

Balatoni és alföldi szállodák lettek a 2020-as évek első felének legjobbjai a Best of AZ ÉV HOTELE 2020-25. döntőjében

AZ ÉV HOTELE Közönségszavazás évente választja meg a közönség szavazataival az év legjobb szállodáját, de most vasárnap a 2020-as évek első felének legjobbjait jelentették be a döntőt követő díjátadón.

KULT

Kórházba került a Quimby egyik tagja, nem lesz ott a jubileumi koncerten sem

A Quimby zenekar őszinte közleményben írta le, milyen nehéz napokon vannak túl a szombati koncert előtt. Kárpáti József kórházba került.

SZEMPONT

Buda Péter szerint azonnal le kellene mondania a kormánynak, ha igaz a Tisza Párt elleni titkosszolgálati akció

A volt főtiszt szerint a kormány hallgatása felér egy beismeréssel a Tisza Párt elleni akció ügyében. Állítja, a Fidesz már nem tud kimászni a hazugságspirálból.

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. március 26.

A kormánynak azonnal távoznia kellene, ha igaz, amit a Direkt36 a Tisza Párt informatikusai elleni akcióról írt – erről beszélt a 444-nek Buda Péter nemzetbiztonsági elemző. A volt nemzetbiztonsági főtiszt szerint a kormány részéről semmilyen érdemi cáfolat nem hangzott el az üggyel kapcsolatban, miközben a kormányoldal és a szolgálatok az ukrán kémvád narratíváját építik.

Buda Péter szerint az elmúlt hetekben megszaporodott, titkosszolgálati hátterűnek tűnő akciók egy része kifejezetten a választásokra lett időzítve.

„Amit az elmúlt napokban látunk, nyilvánvalóan összekapcsolódik azzal, hogy a kampány utolsó szakaszába érkeztünk, és a legfrissebb közvéleménykutatások nem kedvezők a kormánynak”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy szerinte a Direkt36 oknyomozó anyagának publikálása sem véletlenül történt a választások előtt. Az elemző úgy látja, az orosz beavatkozás veszélyét sokan nem vették komolyan, pedig ő már 2023-ban felhívta a figyelmet az orosz hamis zászlós műveletek erősödésére. „Most látszik, hogy mégis komolyan kellett volna venni, mert látható volt, hogy ide fog kifutni, ha az eredmény nem kedvező a kormánypártoknak” – mondta.

Az orosz hatás szerinte folyamatos, és olyan automatizált, dömpingszerűen terjesztett anyagokban nyilvánul meg, amelyek a választás eredményét próbálják befolyásolni, jellemzően az ellenzéki párt lejáratásával és a kormánypárt támogatásával. Példaként említette azt a hamis hírt, amely az Euronews arculatát használva azt állította, hogy Magyar Péter sértő kijelentéseket tett Donald Trumpra.

Buda Péter szerint ezeknek az álhíreknek két fő céljuk van. „Ezek az orosz hátterű álhírek egyik része a magyar-ukrán feszült viszonyt akarják tovább rontani, növelni a fenyegetettségérzést a magyarokban – ez az, amire a Fidesz kampánya alapvetően épül” – magyarázta. A másik gyakori téma az ellenzék összekapcsolása az ukránokkal és a korrupcióval. Úgy véli, bár ezek a hírek már-már unalmasak, és nem mindig keltenek nagy botrányt, mégis elérik a céljukat. „Azt a korróziós hatást, amit a közvéleményre tud gyakorolni egy ilyen kampány elérik, bár ennek a mértékét nehezen lehet mérni” – fogalmazott.

A Direkt36 cikkében foglaltakat, amely a Tisza informatikusai elleni nyomozásról és az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) állítólagos szerepéről szól, Buda Péter nagyon súlyos vádaknak nevezte.

„Ha az elhangzottak igazak, akkor a kormánynak azonnal le kellene mondania egy demokráciában”

– szögezte le. Az elemző szerint a felelősség azért is egyértelmű, mert a titkosszolgálatok a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter felügyelete alatt állnak. „Különösen igaz ez azért, mert Magyarországon a titkosszolgálatok a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter felügyelete alatt állnak, vagyis a felelősség közvetlenül a miniszterelnökhöz van becsatolva” – tette hozzá.

Buda Péter szerint a kormánynak kötelessége lenne tájékoztatni a közvéleményt, ám az AH igazgatójának válaszlevele erre nem alkalmas, mert nem cáfol semmit. „Tehát ez a levél kommunikációs szempontból öngól, mert jelzi, hogy a kormány reagálási kényszerbe került, ugyanakkor éppen azokra az információkra és rendőrnyomozói vallomásokra nem reagál, amelyek miatt ez a kényszer kialakult” – értékelte a helyzetet. A kormány hallgatását azzal magyarázza, hogy a tények túlságosan egyértelműek lehetnek.

„Valószínűleg annyira egyértelműek a tények, hogy nem akarnak egy újabb hazugságba belebonyolódni”

– vélekedett. Azt is hozzátette, hogy mivel egy rendőr névvel és arccal vállalta az állításait, és nyomozati anyagokról van szó, nehéz lenne azokat egyszerűen letagadni. A kormányzat hallgatásából a volt főtiszt arra következtet, hogy „túl sok minden derült volna már ki, túl erősek volnának a bizonyítékok, ezért nem álltak még elő semmi érdemivel, amely cáfolja az oknyomozó anyag megállapításait.”

Amennyiben a vádak igazak, az Buda Péter szerint azt jelenti, hogy súlyos bűncselekmények történtek, mint például a hivatali visszaélés, a jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy a választás rendje elleni bűncselekmény. „Ez nem nemzetbiztonsági, hanem államvédelmi vagy még inkább állampártvédelmi tevékenység” – mondta.

A nemzetközi helyzetről szólva kifejtette, hogy a nyugati szövetségesek Magyarországot résnek tekintik a védelmi rendszerükön. „A jelenlegi helyzetben Magyarország rés a nyugati szövetségesi rendszer a bástyáján” – fogalmazott. Úgy látja, a nyugati országok reakciója érthető, mivel a magyar külpolitika az ő nemzetbiztonságukat is fenyegeti.

„Mindezen nem megsértődni kell, hanem el kell dönteni, tagjai akarunk-e maradni ennek a klubnak, vagy nem”

– jelentette ki. Szerinte amíg Magyarország a NATO tagjaként a klub érdekeit sértő tevékenységet végez, nem meglepő, ha a szövetséges szolgálatok megpróbálják megakadályozni az orosz érdekek érvényesülését.

Az egyszerű állampolgároknak azt tanácsolja, ne hagyják, hogy a hírek áradata elterelje a figyelmüket a lényegről. „A tényleges botrányok, mint például a Direkt36 anyagában foglaltak, demokráciánk alapjait érintő kérdésekről szólnak, ezek esetében különösen megengedhetetlen, hogy ne járjunk a végére” – hangsúlyozta. Végezetül arra figyelmeztetett, hogy a titkosszolgálatok pártpolitikai célokra való felhasználása az egész ország biztonságát veszélyezteti. „A pártpolitika titkosszolgálati kiszolgálása tehát közvetlenül veszélyezteti működőképességüket és ezáltal közvetve az ország biztonságát” – mondta. Szerinte a civil társadalomnak ki kell kényszerítenie, hogy a szolgálatok pártbefolyástól mentesen működhessenek. „Ha ezt nem sikerül a közvéleménynek kikényszerítenie, akkor arra az ország fog rámenni” – zárta gondolatait.

Kapcsolódó

Magyar Péter: Orbánék illegális titkosszolgálati módszereibe a Pegazus utódjaként ismert, izraeli fejlesztésű kémszoftver, a Candiru alkalmazása is beletartozik

A Tisza Párt elnöke azt mondta, hogy „okkal feltételezzük, hogy a magyar szolgálatok keleti hatalmakkal kooperálva küldték ezt az eredetileg katonai célra fejlesztett kémszoftvert.” Szerinte a történet „a legrosszabb kommunista időket idézi, súlyosabb az amerikai Watergate-botránynál”.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Lenyelte kedvenc játékát: Egyetlen tömbbé állt össze a 20 mágnes a 10 éves fiú gyomrában, azonnal műteni kellett

A Heim Pál Kórház orvosai endoszkóppal próbálták kivenni a játék darabjait. A mágnesek súlya miatt azonban ez lehetetlen volt, így a kisfiú a műtőben kötött ki.

KULT

Tényleg jobb a Ted-sorozat, mint a filmek? Szinte egy élőszereplős Family Guy-t nézünk

Ugyanaz a pimasz humor, csak jobban működik. A Ted új évada végre ráérzett, mi teszi igazán élvezetessé ezt a világot. Meglepő módon nem a botrányos poénok a legerősebbek.

KULT

A javítóintézetből a halhatatlanságig – Steve McQueen tragédiája, aki alig 50 évet élt

Ma lenne 96 éves a menőség királya, aki alig 50 évet kapott az élettől. Hányattatott kezdet, megzabolázott düh és egy fegyelmezett, szinte néma hűvösség: ezekből az ellentmondásokból született a 20. század egyik legnagyobb és legmaradandóbb filmes ikonja.

SZEMPONT

Jaksity György: Örülhetünk, ha egy recesszióval megússzuk, a magyar gazdaság pedig teljesen felkészületlen

A közel-keleti háború brutális élelmiszer-inflációt hozhat, ami a magyar pénztárcákat is megterheli. A befektető szerint a forint tovább gyengülhet, miközben a jegybankok tehetetlenek.

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. március 26.

A február vége óta megbolondult világban az eddig legbiztosabbnak hitt menekülőeszközök, mint az arany is össze-vissza ugrálnak, a befektetők pedig nehéz helyzetben vannak – vázolta a helyzetet Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. alapítója a 24.hu gazdasági podcastjában, a Dellában.

A befektető szerint a legmegdöbbentőbb fejlemény az elmúlt napokban, hogy a német tízéves államkötvényhozam 3 százalék fölé ment, amire az elmúlt 10-15 évben a Covid-járvány és a 2022-23-as pénzügyi válság alatt sem volt példa. Úgy látja, ennek kettős oka van: egyrészt a közel-keleti konfliktus rövid távú hatása, másrészt egy hosszabb távú folyamat, miszerint Németország ráébredt, hogy költenie kell a saját infrastruktúrájára, védelmi iparára és energetikai átalakítására. Ez utóbbit Jaksity György helyes döntésnek tartja, mert szerinte a 2008-as válság utáni évtizedben a németek spórolása és szűkítő gazdaságpolitikája az egész Európai Unió működésére rátette a bélyegét.

„Tehát tulajdonképpen azt gondolom, hogy az EU szempontjából egy régóta esedékes és tanácsos döntés volt, amit most sajnos ez a háborús konfliktus jelentős mértékben megfejel”

– fogalmazott. A folyamat eredménye, hogy inflációs nyomás nehezedik a világra, amit a hozamok is lekövetnek, ennek pedig számos makrogazdasági és a mindennapi életet érintő hatása lesz.

A német hozamemelkedés Jaksity szerint elkerülhetetlenül begyűrűzik Magyarországra is, hiszen a magyar gazdaság rá van utalva a németre és az uniós ellátási láncokra. A jegybankok nehéz helyzetbe kerülnek, mert a hozamemelkedés az inflációs nyomásra adott reakció, ami a konfliktus eszkalálódásával csak nőni fog. A befektető szerint a mostani válság kifutása nehezebben becsülhető a korábbiaknál. „Egyrészt azért, mert ha visszanézünk, akkor ott lezárt dolgokat látunk. Erről meg fogalmunk nincs, hogy mikor és hogyan zárul” – mondta, hozzátéve, hogy a béketárgyalások a horizonton sincsenek.

A helyzet a gazdasági aktivitás visszaesésével párhuzamosan zajlik, és Jaksity szerint könnyen lehet, hogy pár hónapon belül már recesszióról fogunk beszélni a világ egyre nagyobb részén.

„És a mai eszkalációs ütemét nézve a konfliktusnak lassan azt kell, hogy gondoljam, hogy örülhetünk, ha egy recesszióval és nem egy komolyabb világválsággal kell szembenézzünk”

– tette hozzá. A mostani helyzetet nem is hasonlítaná a 2008-as pénzügyi válsághoz, mert az egy klasszikus, a pénzügyi szektorból kiinduló krízis volt, míg a mostani egy háborús konfliktus, ami az ellátási láncokat, elsősorban az energiaipart érinti, de a hatása a petrolkémia révén a mindennapi élet szinte minden területére kiterjed. A legfájdalmasabbnak azt tartja, ami a mezőgazdaságot érinti. „Az, ami a legfájdalmasabb, és úgy tűnik, hogy a hajó már el is ment, tehát ott már gyakorlatilag rossz forgatókönyvekkel nézünk szembe, hogy például ezek az érintett útvonalak, illetve beszállítói tartalmak, petrolkémia stb. nagyon fontosak a műtrágyázásban, amit ugye most kell elvégezni, tehát hogyha itt problémák vannak, akkor (...) az egyértelműen az élelmiszerárak növekedés irányába mutat, hiszen kevesebb lesz a kínálat, változatlan kereslet mellett felhajtja az árakat, tehát itt egy komoly élelmiszer inflációs krízis is benne van a képben.”

A forint árfolyamával kapcsolatban – ami a felvétel idején 394 forint volt az euróval szemben – Jaksity György úgy véli, ez még nem a történet vége.

Álláspontja szerint a forint gyengülése folytatódhat, mivel a forró pénz egy része már kivonult az országból, és ahogy a nemzetközi alapkamatok emelkednek, úgy csökken a Magyarország által fizetett kamatfelár vonzereje.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatdöntésével kapcsolatban arra számít, hogy a Monetáris Tanács tartani fogja az alapkamatot, de a kommunikációjában reagálni fog az elmúlt hetek eseményeire. Szerinte, ha a konfliktus tovább eszkalálódik, szinte minden jegybank kamatemelésre kényszerül, méghozzá egy olyan környezetben, ahol a gazdasági visszaesés is fenyeget.

Irán fenyegetését, miszerint az amerikai államkötvényt vásárló befektetőket is célpontnak tekinti, Jaksity úgy értékelte, hogy Irán célja minél több fájdalmat okozni a világnak, hogy nyomást gyakoroljon az Egyesült Államokra és Izraelre. A befektető szerint az amerikai állampapíroknak mindig lesz vásárlója, de a fenyegetés jól mutatja Irán szándékait. Kiemelte, hogy a konfliktus már most komoly károkat okoz, például Dubaj pénzügyi központként felépített hírnevének. „Ez most gyakorlatilag a szemünk látára megy le a latrinán, és ez súlyos csapás mind amellett, ami az öbölbeli energiainfrastruktúrát, gázmezőket, olajmezőket, deszalinációs műveket (...) érinti” – állította.

A jelenlegi helyzetben a befektetőknek azt tanácsolja, hogy portfóliójuk jelentős része maradjon likvid.

„Egyrészt azért, hogyha vannak olyan pontjai a portfóliónak, amivel probléma van, akkor ne kényszerüljön rá, tehát ne kényszereladó legyen, tehát soha ne legyen kényszerhelyzetben. A másik, hogy előbb vagy utóbb ennek a konfliktusnak, annak a válságnak is, amit ez okoz, vége lesz, ahol nagyon jó beszállási pontok lesznek, azt fogja tudni kihasználni, aki akkor likvid” – magyarázta.

A jegybankok közül szerinte az Európai Központi Bank (ECB) van a legnagyobb nyomás alatt, míg az amerikai Fed a legkevésbé. Úgy véli, bármekkora is lesz az inflációs nyomás, a jegybankok likviditási problémák esetén lazítani fognak, hogy elkerüljenek egy 2008-hoz hasonló pénzügyi összeomlást, de a kamatcsökkentés luxusát az infláció miatt valószínűleg nem engedhetik meg maguknak.

A magyar gazdaság állapotáról Jaksity György borús képet festett. „Egy felkészületlen gazdaságot csak rossz pillanatban tud minden megtalálni. Nem abból kéne kiindulni, hogy ha esetleg lesz valamilyen probléma a világban, vagy ne adj isten háborús konfliktus, akkor arra hogy reagálunk, hanem folyamatosan az lenne a jó, hogyha az egyensúly közeli állapotban tudna fejlődni a magyar gazdaság” – mondta. Szerinte kisebb gond, ha a GDP csak 1-2 százalékkal nő, mint az, ha az ország folyamatosan az infláció, a költségvetési deficit és a magas államadósság fogságában küzd, mert akkor meg van kötve a gazdaságpolitika keze.

„Nincsenek beruházások, nincsenek fejlesztések, nincs innováció, lemaradunk azokhoz a versenytársakhoz képest, akik észszerűbben kezelik az egyensúlyi kérdéseket a makrogazdasági szinten, és emiatt nagyobb tűzerejük van arra, hogy a jövő építésével foglalkozzanak. Magyarország gyakorlatilag ettől a lehetőségtől az elmúlt évtizedek nagy részében folyamatosan elvágja magát.”

Az S&P hitelminősítő leminősítést belengető üzenetét nem tartja meglepőnek, mert szerinte a piac már rég beárazta a magyar kockázatokat, a hitelminősítők pedig általában késéssel reagálnak. A választásokkal kapcsolatban elmondta, a nemzetközi befektetők egy része komoly esélyt lát a kormányváltásra, és úgy véli, egy új kormány pozitív hatással lenne a forintra és a gazdaságra. „Ez benne volt egyébként a háborúig egészen drámai forint erősödésben” – jegyezte meg, de hozzátette, hogy más befektetők ennek az ellenkezőjét gondolják. Ugyanakkor óva intett attól, hogy bárki azt gondolja, a választások után egy csapásra megváltozik minden. „Évek nagyon kemény munkájával lehet azokon a problémákon javítani, amiket itt már felsoroltunk” – jelentette ki. Szerinte bármelyik kormányra is kerül, a legfőbb feladat a költségvetési hiány csökkentése és a gazdaság stabilizálása lesz.

A TISZA Párt ígéretét az euró bevezetésének feltételeinek megteremtésére 2030-ig erős jelzésnek tartja a piacok számára, de hangsúlyozta, hogy a legfontosabb maga a felkészülési időszak: a makrogazdasági mutatók stabilizálása és egy kiszámítható gazdaságpolitika megteremtése. „Az eurózónában történő belépésünk az hab a tortán” – fogalmazott. A térségbeli példákról (Horvátország, Bulgária, Szlovákia) azt mondta, egyik sem jó párhuzam Magyarország számára.

„Nekünk a magyar modellt kell kitalálni. És most itt a magyar modellt nem arra értem, ami az elmúlt évtizedekben volt, mert azt inkább elfelejteni kellene”

– mondta. A befektető szerint a politika szerepe válságos időkben mindig felértékelődik a befektetői döntésekben. Úgy látja, az Európai Unió jelenleg nincs kezdeményező helyzetben a világban, inkább csak reagál a környezetére, ami lehet sikeres stratégia, de „akkor azt a szakmát nagyon jól kell űzni, tehát az adaptáció művészetét, azt akkor nagyon meg kell tanulni.”

Kapcsolódó

Ez vezetett abba a zsákutcába, ahol most vagyunk - Bod Péter Ákos a Fidesz gazdaságpolitikájának 16 évéről

Erőltetett iparosítás, leépített oktatás, elfordulás az euró gondolatától, keleti nyitás, haveri kapitalizmus, konfliktus az Európai Unióval. A jegybank volt elnöke szerint egyik dolog következett a másikból, de innen már nem tud továbbmenni a rezsim. Mérlegen az elmúlt 16 év.