hirdetés

TUDOMÁNY

Génmódosított baktériumokkal legyőzhető lehet az antibiotikum-rezisztencia

Az úgynevezett CRISPR eljárással létrehozott baktériumok célzottan tudnak elpusztítani egy másik, kártékony baktériumot. Az eljárás akár a rák gyógyításában is új távlatokat nyithat.
Fotó: Flickr - szmo.hu
2021. november 10.


Link másolása

hirdetés

Korunk egyik komoly egészségügyi veszélye az antibiotikum-rezisztencia. A baktérumok ugyanis folyamatosan fejlődnek, alkalmazkodnak, és egyre ellenállóbbá válnak. Ezt részben a feleslegesen szedett antibiotikumok okozzák, részben pedig a nagyobb hús- vagy tejhozam érdekében antibiotikumokkal kezelt állatok, pontosabban a belőlük származó termékek fogyasztása. Éppen ezért is figyelemre méltó az a kanadai kutatás, amelyről a New Scientist számolt be.

Egy CRISPR-eljárással génmódosított, jóindulatú baktériumot használtak fel a sherbrooke-i egyetem tudósai arra, hogy megsemmisítsenek egy egerek bélcsatornájában élősködő kártékony baktériumot, miközben a többi mikrobát érintetlenül hagyták.

A CRISPR nevű eljárással bizonyos DNS-részeket kivághatnak egy adott helyről a kettős spirálban, és ugyanoda be is illeszhetnek egy másik DNS-részt.

„Ez a megközelítés új lehetőséget adhat számunkra a bélrendszer és a bőr antibiotikum-rezisztens fertőzéseinek leküzdésére, és arra, hogy számos betegséget gyógyíthassunk a mikrobiom (az emberi szervezetben lévő mikroorganizmusok ökológiai rendszere) módosításával" – jelentette ki Sébastien Rodrigue, a kísérlet vezetője. Korábban már értek el hasonló eredményeket tenyésztett sejtekben, de Rodrigue csapata volt az első, amelyik állatokon végzett kísérletekben mutatta ki a módszer hatékonyságát.

A kanadai kutató emlékeztetett arra, hogy a CRSPR-módszert nemcsak „genetikai ollóként” lehet használni, hanem arra is be lehet programozni, hogy elpusztítsa a baktériumsejteket, amelyek különleges DNS-szakaszokkal rendelkeznek.

Ennek az eljárásnak a legnehezebb része Rodrigue szerint bevezetni a CRISPR-t minden egyes baktériumsejtbe, amelyet el akarunk pusztítani. Ennek egyik lehetséges útja, hogy kihasználják a baktériumban lévő cirkuláris DNS-részeket, amelyeket konjugatív plazmidoknak neveznek. Ezek olyan géneket hordoznak, amelyek átviszik a baktériumot egy másik baktériumsejtbe a konjugációnak nevezett folyamat során.

hirdetés

Rodrigue és munkatársa számos különböző konjugatív plazmidot tesztelt egy baktériumcsoportban, hogy megtalálják azt, amelyik a leghatékonyabban tudja átvinni saját magát. Ezt aztán továbbfejlesztették laboratóriumban, hogy még hatékonyabb legyen. Ezt követően bevitték a géneket a CRISPR-rendszerbe, amellyel egy antibiotikum-rezisztens E.coli baktériumot céloztak meg, a plazmidot pedig beletették egy probiotikumként alkalmazott jótékony baktériumba. Amikor az eképp felfegyverzett baktériumot beadták az egereknek, négy nap alatt megsemmisítették a bennük lévő E.coli 99,9 %-át.

A következő kísérletben a Citrobacter rodentium nevű baktériumot vették célba, amely az egerek bélcsatornáját támadta meg. A kúra négy nap alatt teljes sikerrel járt.

A kanadai kutatócsoport most sertéseken kezdte tesztelni az eljárást, amely, ha beválik, alternatívául is szolgálhat a gazdák által széles körben használt antibiotikumokkal szemben. Ugyanakkor Alejandro Chavez, a New York-i Columbia egyetem kutatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az ilyen hatékony konjugatív plazmidok esetleg nemkívánatos géneket kezdenek el terjeszteni.

Rodrigue-ék számoltak ezzel, és az az elképzelésük, hogy ezeknek a plazmidoknak az élettartama csak a kezelésre korlátozódjon. Ezért az eljárás végeztével eltávolítanák azokat a géneket, amelyek a plazmidok szaporodását biztosítják, és ezek nélkül hamarosan elhalnak. De ugyanez elérhető úgy is, hogy a CRISPR-pel egy időzített önmegsemmisítő rendszert hoznak létre a feleslegessé vált plazmidok ellen.

A CRISPR-rel erősített probiotikus baktérium úgy működik, mint egy erősen szelektív antibiotikum. Alkalmazható fertőzések kezelésére bárhol a szervezeben a bőrtől a húgyhólyagig, de minden olyan betegségnél is, amelyek az emberek mikrobiomjának változásával függnek össze, a ráktól a Crohn-betegségig.

Ezeknél ugyanis gyakran nem világos, hogy az elváltozások okok-e vagy következmények. „Hogyha van egy eszköz a kezünkben, amely lehetővé teszi a mikrobiom módosítását, ezt is megtudhatjuk, és általa új kezelésekhez juthatnunk el" – mondja Sébastien Rodrigue.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY

A Szputnyik V vakcinával oltottak kétharmadának nincs antitestje az oltás után hat hónappal egy friss tanulmány szerint

A kutatók szerint az eredmények azt mutatják, hogy az emlékeztető oltások fontosak a koronavírus elleni hatékony védelem fenntartásához a Szputnyik vakcinával beoltottak számára.

Link másolása

hirdetés

A Szputnyik V orosz koronavírus elleni vakcina által kiváltott immunválasz hat hónappal az oltás után jelentősen gyengülhet, derült ki egy friss kutatásból a Moscow Times szerint.

A Lancet orvosi folyóiratban publikált kutatás az első független, ellenőrzött tanulmány, amelyben a Szputnyik-vakcina által kiváltott immunválaszt vizsgálták hosszú távon.

Az argentin kutatók a vizsgálatban 602 egészségügyi dolgozó ellenanyagszintjét vizsgálták, a mindkét dózisban részesültek mindössze 31%-a rendelkezett hat hónappal az első oltás után is antitestekkel.

A tanulmány szerzői szerint az antitestek szintje először két hónappal az oltás után kezdett csökkenni, de három hónap után is magas maradt a betegek 95 százalékánál. Hat hónap elteltével csökkent le ez az arány 31 százalékra.

Azok, akik felvették az oltást és korábban már megfertőződtek a koronavírussal, erősebb immunválaszt mutattak,

állapították meg a tanulmányban.

A kutatók szerint az eredmények azt mutatják, hogy az emlékeztető oltások fontosak a koronavírus elleni hatékony védelem fenntartásához a Szputnyik-vakcinával beoltottak számára.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY

A vakcinákat is képes lehet megkerülni a koronavírus legújabb, dél-afrikai variánsa

Minden jel arra utal, hogy a B.1.1.529 rekordgyorsan terjed, de nemcsak emiatt aggódnak a tudósok.

Link másolása

hirdetés

Még csak kedden azonosították, csütörtök estére már mégis mindenki a koronavírus legújabb, Afrikában azonosított variánsáról beszél. Az egyelőre még név nélküli, B.1.1.529 jelű vírus könnyen elképzelhető, hogy minden eddigi elődjénél veszélyesebb lehet a jövőben, mivel ellenállhat a vakcináknak, írja a New York Times.

A legújabb koronavírus ha lassan is, de már terjedni kezdett a világban. A B.1.1.529-et eddig a Dél-afrikai Köztársaságon kívül Botswanában, Hongkongban és Izraelben azonosították. Igaz, egyelőre csak összesen néhány tucat esetről van szó.

Az új variáns azért tűnik mégis különösen aggasztónak, mert csak a tüskefehérjében több mint 30 mutációt tartalmaz. Ez az a része a vírusnak, amit a vakcinák is használnak, hogy aktivizálják az immunrendszer védekezőképességét a fertőzéssel szemben.

A koronavírus ezzel a proteinnel kapcsolódik a több létfontosságú szervünkben is megtalálható ACE2 receptorhoz, melynek normális működését megakadályozza, és ezen keresztül jut be a sejtekbe. Az Afrika déli részén héten azonosított változat 10 különböző módon is tud kapcsolódni ezekhez a receptorokhoz, míg a korábban terjedő béta változat esetében 3, a világot és köztük Magyarországot is éppen letaroló delta variáns esetében ez csak 2.

hirdetés
A kutatók szerint a B.1.1.529 eddigi ismereteik alapján leginkább a Peruban azonosított, vakcinákat megkerülő lambda és a korábban szintén Dél-Afrikából indult, gyorsan terjedő béta koronavírushoz hasonlít. Mindezek együtt teszik különösen veszélyessé az új mutációt, ami nemcsak kivételesen gyorsan terjedhet, de képes lehet megkerülni az emberi immunrendszer védelmét is.

A B.1.1.529-et nagyrészt fiataloknál mutatták ki, éppen azok között, ahol a legalacsonyabb az átoltottság: a Dél-afrikai Köztársaságban a 18-34 évesek alig több mint egynegyede kapta már meg valamelyik vakcinát.

A tudósok szerint különösen aggasztó, hogy az új variánst főként az ország gazdasági központjában, vagyis Pretoriában mutatták ki. Innentől kezdve pedig csak idő kérdése, hogy mikor terjed el a legújabb koronavírus a hamarosan évvégi családlátogatásra és ünnepi utazásokra induló emberek között. Az Izraelben azonosított egyetlen fertőzött Malawiból tért vissza az országba, míg az egyik hongkongi fertőzött Dél-Afrikában járt a közelmúltban.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY

Lenyűgöző felvételt készítettek kutatók a világ egyik legnagyobb medúzájáról

Karjai sálszerűen tekeregnek az állat körül, és azokkal hálózza be zsákmányát, mikor táplálkozik.

Link másolása

hirdetés

Lenyűgöző felvételt készítettek a Monterey Bay-i Akvárium Kutatóintézetének tengerbiológusai egy ritka medúzafajról, írja a LiveScience.

A Stygiomedusa gigantea-t, magyarul az óriás fantommedúza egy példányát először 1899-ben gyűjtötték be, azóta mindössze száz alkalommal találkoztak a kutatók a medúzafajjal. Az állat a bolygó legnagyobb medúzái közé tartozik, a sarkvidék kivételével a világ összes óceánjának mélyén megtalálható.

Az óriás fantommedúza szalmakalap alakú ernyője több mint 1 méter széles is lehet, négy hosszú karja pedig akár a tíz métert is elérheti. Karjai sálszerűen tekeregnek az állat körül, és azokkal hálózza be zsákmányát, mikor táplálkozik.

A medúzák a mélytengerek leggyakoribb élőlényei közé tartoznak, mert testük jól bírja a nagy nyomást. Ennek ellenére még rengeteg dolgot nem tudunk velük kapcsolatban. Korábban például azt feltételezték a kutatók, hogy a medúzák nem annyira jelentősek a mélytengeri ökológiában, a Monterey Bay-i Akvárium Kutatóintézetének 2017-es tanulmánya ugyanakkor rámutatott, hogy a mélytengeri tápláléklánc legfontosabb ragadozói között lehetnek.

Videó: Az óriás fantommedúza


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY

Most ismét azt tartják valószínűbbnek a tudósok, hogy a vuhani élőállat-piacról indult a koronavírus-járvány

De ezt két évvel a járvány kitörése után sem lehet 100 százalékos bizonyossággal kijelenteni.

Link másolása

hirdetés

Amikor 2019 végén kitört a koronavírus-járvány, egyértelmű volt, hogy a SARS-CoV-2 a denevér-koronavírusoktól származik. Az azonban nem volt világos, hogy hol, mikor és hogyan került át a denevérekről az emberekre.

A kínai hatóságok kezdettől fogva azt állították, hogy a vuhani Huanan élőállat-piac volt a kiindulópont. A feljegyzések szerint az első beteg egy nő volt, aki tengeri állatokat árusított, és aki 2019. december 11-én kaphatta el a fertőzést.

Később azonban kétségek merültek fel az adatok hitelességével kapcsolatban, és voltak tudósok, akik azt állították, hogy a vírus egy közeli kínai laborból szabadulhatott el. Ezt arra alapozták, hogy SARS-CoV-2-nek vannak bizonyos tulajdonságai, amelyek jelentősen eltérnek a többi koronavírustól. Ezek szerintük úgynevezett funkciónyeréses mutáció során kerülhettek a vírusba, amikor génszerkesztéssel mesterségesen megnövelték a vírus fertőzőképességét. Az ilyen vizsgálatok célja, hogy kiderítsék, milyen mértékű változások kellenek ahhoz, hogy egy vírus embereket is képes legyen megfertőzni, és hatásos ellenszereket fejleszthessenek ki.

A laboratóriumi elmélet hívei szerint tehát egy ilyen – alapvetően jószándékú – kísérlet során történhetett baleset, amit azután a kínai kormány megpróbált eltitkolni.

Nem segített a tisztánlátásban a WHO idén közzétett jelentése sem, amely szerint az első beteg nem a piaci árus, hanem egy 41 éves könyvelő lehetett, akinek semmilyen kapcsolata nem volt a vuhani piaccal.

Eszerint a könyvelő már december 8-án beteg lehetett, de fogproblémákkal került kórházba, és csak december 16-án jelentkeztek nála a koronavírus-fertőzés tünetei.

hirdetés

A WHO szóvivője ezzel kapcsolatban azonban azt mondta a New Scientist-nek, hogy küldöttségük valóban találkozott néhány korai beteggel, de ezek nem epidemológiai célzatú, egészségügyi adatokat gyűjtő beszélgetések voltak, amelyeket időrendbe lehetett volna állítani. Az ilyen jellegű interjúkat a kínai hatóságok készítették 2020-ban.

A WHO jelentése ugyanakkor azt is tartalmazta, hogy utólag azonosított 168 decemberi fertőzés egyharmadának köze volt a vuhani piachoz, ami összevág azzal a feltételezéssel, hogy a piac volt a forrás.

Michael Worobey, az arizonai egyetem kutatója szerint fontos lenne ellenőrizni, mi történt abban a három kórházban, ahol az orvosok először észrevették, hogy valami baj van. Mielőtt ugyanis riasztották volna a kínai hatóságokat, 19 gyanús tüdőgyulladás-esetet jegyeztek fel, amelyek közül 10-nek köze volt a piachoz. Ráadásul ezeket főleg a piac nyugati részéhez kötötték, ahol élő állatokat, például nyestkutyákat árusítottak. Ezek az állatok is potenciális közvetítők: megfertőződhetnek koronavírussal, de kevés tünetet mutatnak.

Közben laoszi denevérekben a SARS-CoV-2-höz nagyon közelálló vírusokat fedeztek fel, cáfolva azokat a feltételezéseket, hogy ilyen mutációkat csak laboratóriumokban lehet létrehozni, az úgynevezett „funkciónyerési” kísérletek során.

Mindez persze nem zárja ki teljesen a laboratóriumi baleset verzióját, de összességében tovább erősíti a természetes mutáció elméletét, és azt a feltételezést, hogy a kiindulópont valóban a vuhani piac lehetett.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: